John 9 in Denya

1 Ndɛre Jisɔs akɛ́ne ajyɛɛ́, agɛ́ mende fɔ ayi ábyɛné ji amɛ nónómé.

2 Ne baá utɔɔ́ bií agií ji aké, “Ménlɛré, gabo ayi ndé muú apyɛɛ́ ábyɛné mende yina amɛ nónómé? Awuú jimbɔɔ́? Waá ayi mma wuú ne ntɛ wuú.”

3 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Amɛ anómé fɔ́ mende yina gétúgé gabo ayi ji apyɛɛ́ wɔ́. Ne ɛ́pɔ́fɔ́ ntó gétúgé gabo ayi mma wuú ne ntɛ wuú ápyɛɛ́. Ábyɛ́ mende yina amɛ nónómé nnó Ɛsɔwɔ alɛ́ré ndɛre utó bi upyɛ́ɛ utɔɔ́ né menyammyɛ wuú.

4 Debɔ mampyɛ utɔɔ́ Átá muú atɔmé me ndɛre bií úlú gbɔɔ́, néndé utuú ugigé yɛ muu akage pyɛ se ubi.

5 Tɛ ndɛre me nlú fa mme yina, me nlú geŋgbɔ́ mbaá bɔɔ́ mme.”

6 Ajɔɔ́gé mbɔ akpó matyɛ mme, apyɛ gentwɔtwɔ awaá mende yimbɔ né amɛ

7 ajɔɔ́ ne ji aké, “Chó shwɔ́né ushu byɛ né gentoógé manaá ɛyigé ákuú nnó Silɔm” (Ula Silɔm utɛné nnó átɔ). Ne mende yimbɔ afɛ́, ashwɔné ushu bií, aké achwɔɔ́, alɔ́ mangɛ́né mbaá.

8 Ɛpyɛ́gémbɔ, bɔɔ́ abi ájwɔ́lege dachi ama ne ji, ne abi abɔ́ ágɛ́ne mɛ́ ji ndɛre akɔɔ́ dekɔ, ágɛ́gé ji, áké, “Pɔ́ mende ayi ajwɔ́lege na akɔɔ́ dekɔ yɛ́ndégébé na?”

9 Abifɔ áké, “Ɛlé ji,” abifɔ ntó áké, “Ŋgba muú yimbɔ afú ɛlé fulé.” Ne mende yimbɔ ajɔɔ́gé wyɛ aké, “Ɛlé me mbɔɔ́.”

10 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ agií ji áké, “Ɛkɛ nnó ne wɔ ɔlɔ́ɔ mangɛ́?”

11 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Mende fɔ ayi akámege Jisɔs, ne apyɛ gentwɔtwɔ awaá me né amɛ, ajɔɔ́ ne me aké, chó shwɔ́né ushu byɛ né géntoógé manaá ɛyigé ákuú nnó Silɔm. Njyɛ́gé, nshwɔné ne nlɔɔ́ mbaá maŋgɛ́né.”

12 Ne bɔɔ́ bimbɔ agií ji aké, “Mende awú alú fɔ́? Aké ne ɛbwɔ́ me nkaá wɔ́”.

13 Mende yimbɔ ajɔɔ́gé mbɔ, ákpá ji áfɛ́ mbaá ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi.

14 Bií bi Jisɔs apyɛ getwɔtwɔ mende yimbɔ alɔɔ́ mbaá mangɛ́né, ɛlé bií uwyaá.

15 Ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ntó ama ágií mende yimbɔ ndɛre ɛpyɛ́gé ne ji alɔɔ́ mbaá mangɛ́né. Ne mende yimbɔ agaré ɛbwɔ́ aké, “Awaá me gentwɔtwɔ né amɛ, nshwɔné ushu ba ne nana ngɛ́ne mbaá”.

16 Ajɔɔ́gé mbɔ, ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi abifɔ áké, “Mende yina ayi ákuú ji Jisɔs atané fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ wɔ́, néndé ábélégé fɔ́ ɛbɛ́ ɛwé aké muú apyɛ́gé fɔ utɔɔ́ bií uwyaá”. Yɛ́mbɔ abifɔ aké, “Ɛpyɛmbɔ nnó ne muú ayi apyɛɛ́ gabo, apyɛɛ́ ufɔɔ́ ufélekpá bina?” Ɛwéna ɛpyɛ ɛbwɔ́ ábɔ́ ufɛ́ré ucháchá.

17 Ne áma ágií mende yimbɔ áké, “Ne wɔ mbɔɔ́ ɔjɔɔ́ nnó, gétúgé mende yina ayi apyɛ amɛ jyɛ ánené?” Ashuú meko aké, “Ji alu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.”

18 Yɛ́mbɔ ákpakpa bɔɔ́ Jus ákɛ́légé fɔ́ mankamé nnó ábɔ́ ábyɛ́ mende yina amɛ nónómé ne alɔɔ́ mbaá mangɛ́né. Ákuú mma wuú ne ntɛ wuú.

19 Áchwɔ́gé ágií ɛbwɔ́ áké, “Maá nyú na? Ɛnyú déké débyɛ́ ji amɛ nónómé? Ɛpyɛ́gé nnó ne ji agɛ́ne nana?”

20 Mma wuú ne ntɛ wuú ágaré ɛbwɔ́ áké, “Ɛsé dékaá nnó gɛ́ maá sé na, débɔ́ débyɛ́ ji amɛ nónómé.

21 Ne genó ɛyi gépyɛ́gé ne ji alɔɔ́ mangɛ́né mbaá, ɛsé dékaá wɔ́. Yɛɛ́ muú ayi anené ji amɛ, ɛsé dékaágé fɔ́. Gígé jimbɔɔ́ agáré ɛnyú, apɔ́ sé mamane kɔ.”

22 Ɛbwɔ́ ájɔɔ́ mbɔ gétúgé áfɔɔ́ ákpakpa bɔɔ́ Jus, abi ábɔ́ ajɔɔ́ mɛ́ nnó muú ayi ajɔge nnó Jisɔs alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, áfyɛ́ɛ ji ɛbɛ́ nnó akpɛgé sé né mmu ɛcha mmyɛmenɛne.

23 Gɛ́ genó ɛyi gepyɛɛ́ mma wuú ne ntɛ wuú ajɔɔ́ áké, “Ji apɔ́ sé mamáné kɔ, gíge jimbɔɔ́ agáré ɛnyú.”

24 Ne ákpakpa bɔɔ́ Jus áma kuú mende yi amɛ́ abɔ́ ánómé ji, ájɔɔ́ ne ji áké, “Gáré wáwálé wyɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, néndé ɛsé dékaá nnó mende yina alú muú ayi apyɛɛ́ gabo.”

25 Ne mende yimbɔ ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Waá ji alú muú ayi apyɛɛ́ gabo ah, waá apɔɔ́ ah, genó gema ɛyigé me nkaá gélú nnó me mbɔ nlú amɛ nónómé ne nana ngɛ́ne mbaá.”

26 Ne ágií ji áké, “Apyɛ́ nnó, ne wɔ? Apyɛ nno ne wɔ ɔlɔɔ́ mangɛ́né mbaá?”

27 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Pɔ́ me mbɔ́ ngáré mɛ́ ɛnyú? Yɛ́mbɔ dékɛ́légé fɔ́ manwú, ulannó ɛnyú dékɛ́légé mámanwú? Ndɔfɔ ɛnyú ntó dékɛ́légé mambɛ́ aŋkwɔlé bií?”

28 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ álɔ manju ji mashyɛ mmyɛ, áké, “Wɔ ne ɔlú menkwɔlé wuú. Ɛsé délú aŋkwɔlé Mosis.

29 Ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nyá mejɔɔ́ ne Mosis, ne ushuú mbaá menya muú yina atané ɛsé dekaá wɔ́.”

30 Mende yimbɔ aké, “Mechɔ́ ɛwé ɛgboó me mmyɛ. Ɛnyú déké dékaá fɔ́ mbaá ayi ji atané wɔ́ yɛ́mbɔ apyɛ me ngɛ́né mbaá.

31 Dékaá nnó Ɛsɔwɔ awuú fɔ́ mmyɛmenɛné bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo, yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi ánogé Ɛsɔwɔ ne ápyɛ́ɛ unó bi Ɛsɔwɔ ákɛ́lege, Ɛsɔwɔ awuú mmyɛmenɛne jií.

32 Tɛ mme álɔɔ́ délú danwú nnó muú fɔ ánené ámɛ́ muú ayi ábyɛné ji amɛ́ nónómé.

33 Mende yina ábɛ́ dantáne mbaá Ɛsɔwɔ mbɔ yɛ genó ji apyɛɛ́ wɔ́.”

34 Ajɔɔ́gé mbɔ, áshuú ji meko áké, “Ábyɛ́ wɔ ɔwɛ́ né mmu gabo. Ndé genó wɔ ɔ́kɛ́lege manlɛré ɛsé?” Ájɔɔ́gé mbɔ, áfyɛ́ ji ɛbɛ́ nnó ákpɛ́gé sé mmu ɛcha mmyɛmenɛne.

35 Ne Jisɔs awuúgé nnó afyɛ́ mende yimbɔ ɛbɛ́, akɛlé ji agɛ́, agií ji aké, “Nnó wɔ ɔfyɛ metɔɔ́ ne Maá Ntɛ Mekwaá?”

36 Ne mende yimbɔ ashuú ji meko aké, “Ata, Maá Ntɛ Mekwaá ɛlé waá? Garé me mmfyɛ́ metɔɔ́ ne ji.”

37 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Wɔ ɔgɛ́ mɛ́ ji nana. Ji ne ajɔɔ́gé mbɔ mejɔɔ́ ne wɔ.”

38 Mende yimbɔ ajɔɔ́ yɛ́ ne Jisɔs aké, “Ata me mmfyɛ́ metɔɔ́ ne wɔ”, ne anógé ji.

39 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Me nchwɔ́ fa mme mampyɛ gabo bɔɔ agɛne gbɔgɔnɔ, nnó bɔɔ́, abi álú amɛ nónómé ágɛ́né mbaá ne nnó abi afɛré nnó ɛbwɔ́ ágɛ́ne, abɛ amɛ nónómé.”

40 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi abi álú ɛfɛɛ́, áwuú, ágií ji áké, “Ɛsé défɛré nnó wɔ ɔjɔɔ́gé fɔ́ lé ne ɛsé nnó délú ntó amɛ́ nónómé?”

41 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú débɔ́ dékámé nnó délú amɛ nónómé mbɔ abɔ ajɔɔ fɔ nno ɛnyu depyɛ gabo wɔ́. Tɛ mbaá ɛnyú déké dégɛ́ne, gabo nyú alá ɛnyú mmyɛ.”