John 10 in Denya

1 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, “Muú ayi akwɔme mfaá gebame akpɛne né mmu gebamege magɔŋme, álá koge né meno gebame alú menjo. Ɛlá pɔ́ mbɔ fɔ́ wɔ́, alú muú yi afɔgé unó bɔɔ́.

2 Ne muú yi akogé né meno gebame akpɛ né mmu gebamege magɔŋme alú mbɔɔ́ magɔŋme yimbɔ.

3 Mebame meno gebame ánénégé ji meno gebame, ji akpɛ né mmu, ne magɔŋme awuú meko wuú. Ne ji akuú magɔŋme jií né mabɔ ne asɛ áji afɛ́ dafyɛ.

4 Ne asɛ́gé magɔŋme jií ako atanege dafyɛ, ji ajyɛ mbɛ aji akwɔlege ji meso, néndé ákáge meko wuú.

5 Yɛ́mbɔ áji akwɔlege fɔ meŋkɛɛ́, áboó lé ji boó nénde ákáge fɔ meko wuú.”

6 Jisɔs ató ɛbwɔ́ nekané mejɔɔ́ ɛníné na, yɛ́mbɔ, ɛbwɔ́ ákáge fɔ geno ɛyige ji agarege ɛbwɔ.

7 Ne Jisɔs ama ajɔɔ́ aké, “Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó me ne nlú meno gebamege magɔŋme.

8 Ne bɔɔ́ ako abi abɔɔ́ mbɛ achwɔɔ́ ne me, álú lé anjo, ne bɔɔ́ abi afɔgé unó bɔɔ́ fɔge, magɔŋme awuú fɔ ɛbwɔ́.

9 Me ne nlú meno gebame, yɛ́ndémuú ayi akoógé ɛta wa ne akpɛ né mmu, Ɛsɔwɔ aferege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. Ne akpɛne nyɛ mmu atanege dafyɛ agɛne yɛ́ndégenó ɛyi gelií ji.

10 Menjo achwɔɔ́ lé nnó ajo unó, awá bɔɔ́ ne áchɔ unó, yɛ́mbɔ me nchwɔ lé nnó mmpyɛ bɔɔ́ abɔ geŋwá abɛ gbɛne né mati mako.

11 “Me nlú membame magɔŋme melɔ́mélɔ́. Membame magɔŋme melɔ́mélɔ́ achyɛge gemɛ jií gétúgé magɔŋme jií.

12 Muú usege apɔ́ fɔ́ membamé magɔŋme, muú áwyaá magɔŋme, ndɛre ɛlúmbɔ, gébégé agɛge mekwala aké achwɔɔ́, aboó alyaá magɔŋme, mekwala afwené áji álá tyátyá.

13 Muú yimbɔ, aboó alyaá magɔŋme yimbɔ néndé ji alú lé muú usege, abɔɔ́ fɔ́ gébé ne áji wɔ́.

14 Me nlú membame magɔŋme melɔ́mélɔ́, me nkágé magɔŋme ya ne magɔŋme ya ntó ákáge me.

15 Wyɛ ndɛre Ntɛ wa akaa me, me ntó nkaa ji. Me nchyɛge gemɛ ya gétúgé magɔŋme ya.

16 Ne nwya magɔŋme ayifɔ, ayi álá pɔ́ né geluage ayina, mbɔ́ mansɛ áji ncho ne ayina. Áji ntó áwuú nyɛ meko wa, ne mpyɛ nyɛ áji ábɛ ɛkwɔ magɔŋme ɛma ne ábɛɛ́ nyɛ ne membame ama.

17 “Ula bi ntɛ wa agboó ne me úlú nnó nchyɛge gemɛ ya nnó áwá gétúgé bɔɔ́ ba ne nnó kwyakwya me mma mbɔ́ geji.

18 Yɛ́ muú ayi akágé wa me apɔ́, yɛ́mbɔ me mbɔɔ́ ne nchyɛge gemɛ ya nnó awá. Ne me nwyaá uto manchyɛ gemɛ ya nnó áwá ne nwya ntó uto mamma mbɔ geŋwá ya. Gɛ geno ɛyige Ntɛ wa agare me mbɔ”

19 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ Jus ábɔ́ ufɛre ucháucha.

20 Abifɔ ájɔ́gé áké, “Melo nchyɛ achyɛge Jisɔs ɛfwyale ne ameé gebwɔɔ́, déwúgé ji.”

21 Ne abifɔ ntó ájɔ́gé áké, “Muú ayi melo nchyɛ achyɛgé ji ɛfwyale ajɔ́gé fɔ ufɔɔ́ unó bina. Nnó muú ayi meló nchyɛ achyɛgé ji ɛfwyale, akaáge apyɛɛ́ ntó muú amɛ nónómé agɛne mbaá?”

22 Ne gébégé bɔɔ́ Jus ányɛɛ́ ɛpaá ɛwe ɛbwɔ́ áteé ndɛre áfyɛɛ ɛcha upɛ né amu Ɛsɔwɔ, Jisɔs abɔ alu né Jɛrosalɛ. Gébé ɛyigémbɔ nebá nelu.

23 Ndɛre Ji alú né dachi ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, akɛne né agbá ayi akuú nnó agba Solomun.

24 Bɔɔ́ Jus áchwɔ́ nɔ ji né mme, ágií ji áké, “Wɔ ɔlyagé mbɔ ɛsé né mmu dembyɔ nnó? Mbɔgé wɔ ɔlú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa gare ɛse gbɔŋɔnɔ.”

25 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me mbɔ ngare mɛ ɛnyú, yɛ́mbɔ ɛnyú dékame ne me wɔ. Utɔɔ́ ɛbi mempyɛɛ́ né mabɔ Ntɛ wa, ubi ne ulɛrege gefɔge muú ayi me nlú.

26 Yɛ́mbɔ ɛnyú dékamege néndé depɔ fɔ́ né geluage magɔŋme ya.

27 Magɔŋme ya, ákágé meko wa. Me nkágé áji ne áji ntó ákwɔlege me.

28 Me nchyɛge áji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. Áji ánome fɔ́ mme detu ne yɛ́ muú ayi ákágé fɔɔ́ áji né amu ya ápɔ́.

29 Néndé Ntɛ wa muú áfyɛɛ́ me áji né amu, aŋea gemɛ apwɔ bɔɔ́ ako, ne yɛ́ muú ayi ákágé fɔɔ́ aji né amu Ntɛ wa apɔ́.

30 Me ne ntɛ wa Ɛsɔwɔ delu muú ama.”

31 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ Jus ama ábɔ́ mataá nnó áto ji áwá.

32 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Me mpyɛ gejamégé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi Ntɛ wa achyɛɛ́ me utó nnó mpyɛ, ɛnyú degɛ. Né ɛbi ndé ne ɛnyú dékɛlege manto me ne mataá?”

33 Bɔɔ́ Jus bimbɔ áshuú ji meko aké, “Ɛpɔfɔ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi wɔ ɔpyɛɛ́ ne ɛse detome wɔ ne mataá. Ɛlé gétúgé wɔ ɔbyaá Ɛsɔwɔ. wɔ ɔlú lé mekwaá, yɛ́mbɔ ɔsɛ gemɛ jyɛɛ́ nnó wɔ ɔlú Ɛsɔwɔ.”

34 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Pɔ nnó asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Me nke ɛnyú delu bɔ ɛsɔwɔ?’

35 Ɛse dékaá nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ akwɔrégé fɔ́. Ne mbɔgé Ɛsɔwɔ akú bɔɔ́ abi ji achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ nnó álú bɔ ɛsɔwɔ.

36 Ɛpyɛmbɔ nnó ne me muú Ɛsɔwɔ ajyaá atɔme fa mme, njɔ́gé nnó nlú Maá Ɛsɔwɔ, ɛnyú déké me mbyaá Ɛsɔwɔ?

37 Mbɔgé me mpyɛɛ́ fɔ́ utɔɔ́ ɛbi Ntɛ wa achyɛɛ́ me nnó mpyɛge, dékamegé fɔ́ ne me.

38 Ne mbɔgé me mpyɛ lé ubi, yɛ́ lé ɛnyú déla dékame nnó genó ɛyigé me njɔ́gé gelú wáwálé wɔ́, kamegé ne utɔɔ́ ɛbi me mpyɛɛ́. Dépyɛge mbɔ, dégɛne nyɛ nnó me nlu muú ama ne Ntɛ wa, ne Ntɛ alu muú ama ne me.”

39 Ajɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ Jus bimbɔ ama amua mampyɛ ji, yɛ́mbɔ aloó ɛbwɔ́ né amu.

40 Achyaá afɛ né ɛgbɛ ɛbɛɛ́ Jodan ɛwefɔ mbaá ayi Jɔn abɔ awyage nya bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, ajwɔlege ɛwú.

41 Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔle ji, ájɔ́gé ne atɛ áké, “Jɔn apyɛ yɛ́ ufélekpa fɔ́ wɔ́, yɛ́mbɔ yɛ́ndégenó ɛyigé ji ajɔɔ́ atome ne mende yina gelú wáwálé.”

42 Ɛfɛɛ́ ne gejamégé bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs.