Luke 17 in Denya

1 Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ake, “Unó úlú ɛbi úbwɔlege bɔɔ́ nnó ápyɛ́ *gabo. Yɛ́mbɔ utóŋkwa úlú ne muú ayi ábwɔ́lege nyɛ́ ayifɔ nnó apyɛ́ gabo.

2 Ɛbɔ ɛlɔ nnó áshií muú yimbɔ gekpɛ́kpɛ́gé ntaá né gemɛ, áŋmé ji né gentoógé ɛbɛɛ́ mega, ne nnó ábɛ́ mebɛ, ábwɔlégé yɛ muú ama né bɔɔ́ bi alú ɛké ambáné nnó apyɛ́ gabo.

3 “Sɛge gébé nnó ɛkagé depyɛ gyɛɛ́ mbaá depɔ tiré na. Mbɔgé meŋmɛ́ wyɛ́ apyɛ́gé gabo, ɔbɔ́ mankuú ji ɔjɔɔ́ ne ji ne akamégé nnó alu gyɛɛ́, ɔbɔ́ manjií ji nte.

4 Yɛ apyɛ́ge gyɛɛ́ ɛta wyɛ́ máŋáne akénéama né bií, ne achwɔ́gé akamégé yɛ́ndégébé nnó, ‘Alu gyɛɛ́,’ ɔbɔ manjinte né ndɔ yimbɔ meko.”

5 *Áŋgbá Jisɔs áwyágé áké ne ji, “Ata poó ɛsé nnó défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ dépwɔ ndɛre debɔ défyɛɛ́ mɛ́.”

6 Ne Ata Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ake, “Metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé ŋénéŋéné ɛke nyiné mbwɛ́ ngboŋ, dekage jɔɔ́ ne genɔɔ́ ɛyina nnó, ‘Kwilé fa ɔjyɛ tɛ́né né ɛbɛɛ́ mega.’ Genɔɔ́ ɛyimbɔ gébɔ́ mampyɛ́ nkane dejɔɔ́.

7 “Désɛ́ nnó muú nyú ama awya muú utɔɔ́ wuú. Ne apyɛgé utɔɔ́ bii uko né mekɔɔ́ yɛlé membame magɔnŋmé. Nnó achwɔge mmu agarege ji tɛ́nétɛ́né nnó, ‘Chó, kpá menyɛɛ́ wyɛ́, ɔnyɛ́’?

8 Ŋgba agarege nyɛ le ji nnó, ‘Chó, kwɔ́ré mandeé jyɛ́, ɔtyɛ́ menyɛɛ́, ɔchyɛ́ me nyɛ́.’ Nnerégé mɛ́, ɔchwɔ́, ɔféré unó ne ɔfɛ́ ɔnyɛ́ awyɛ́.

9 Mbɔgé apyɛgé ndɛre ágaré ji, nnó ntɛ wuú ala nyɛ́ wyɛ́ mantámégé ji?

10 Ɛ́lú wyɛ́ genó gémá ne ɛnyú, depyɛgé utɔɔ́ ɛbi áchyɛ́ge ɛnyú denérégé, debɔ́ manjɔɔ́ nnó, ‘Ɛse delu lé baá defwɛ́. Depyɛ lé utɔɔ́ ɛbi debɔɔ́ mampyɛ.’”

11 Ndɛre Jisɔs abɔ́ alu akɛ́ne ajyɛ né Jɛrosalɛ, akoó melɛre ayi bɔɔ́ Samariya ne bɔɔ́ Galilií.

12 Gébégé Jisɔs áchwɔ kwɔ́ne né maá melɔ fɔ, agɛ́ ande fɔ́ afya abi amée ubá, ágɛ́gé ji átɛné tɛtɛ,

13 ne álɔ mankuú ji áke, “Ata Jisɔs, gɛ ɛsé meshwɛ.”

14 Jisɔs ake agɛne ɛbwɔ́, áké, “Choge délɛ́ré lé mmyɛ nyú mbaá ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ nnó áchɛ́ré ɛnyú.” Ndɛre bɔɔ́ bina akɛne ájyɛ́ né meti, ágɛ́ nnó ɛbwɔ́ ako atoó.

15 Ne muú ama né geluágé bɔɔ́ bimbɔ agɛ́gé nnó atoó, alɔ mankeré meso, akwane kéŋké, afɛɛ́ge Ɛsɔwɔ, manchwɔ táme Jisɔs.

16 Akwɔ́négé, ató manó mme né mbɛ ushu Jisɔs, atamege ji. Mende yina abɔ́ alu lé muú Samariya.

17 Jisɔs agɛ́gé ji, alɔ mangií gemɛ jií aké, “Pɔ́ mbɔ mpyɛ ná bɔɔ́ áfya átoó ne abi aneneéama álɛ́?

18 Wyɛ́ lé menkɛɛ́ yiná ne akeré meso manchwɔ́ táme Ɛsɔwɔ?”

19 Ne Jisɔs ake ne mende yimbɔ, “Kwilé, chó ɛjyɛ́ geba, ɔtoó mbɔ gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me.”

20 Né gébé gefɔ́ bɔɔ́ Farasi, ágií Jisɔs ake, “Ndé gébé ɛyige Ɛsɔwɔ áchwɔɔ́ gbáre nyɛ́ gefwa jií fá mme? Ashuú ɛbwɔ́ meko ake, ‘Unó fɔ́ upɔ́ se ɛbi ulɛ́rege nyɛ́ nnó Ɛsɔwɔ achwɔ́ gbáre gefwa jií.’

21 Muú fɔ apɔ́ ayi akaáge gáre nyɛ́ wáwálé nnó, ‘Gɛ́ Ɛsɔwɔ na ɛlé agbaré mɛ́ gefwa jií fa!’ ‘Gɛ Ɛsɔwɔ mbɔ ɛlé agbare mɛ́ Gefwa jií ɛwu!’ Kaáge nnó *Gefwage Ɛsɔwɔ gelú mɛ́ ne ɛnyú.”

22 Ne ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ake, “Gébé gekwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé ɛnyú dékɛ́lege mangɛ́ Maá Ntɛ Mekwaá yɛ né bii uma, yɛ́mbɔ degɛné nyɛ fɔ ji.

23 Né gébé ɛyigembɔ, bɔɔ́ bifɔ́ ajɔɔ́ge nyɛ́ ne ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge ji alu fa,’ ‘Gɛ́ge ji alu ɛ́wu.’ Yɛ ájɔɔ́ge mbɔ déjyɛgé fɔ mankɛ́le ji.

24 Gébége Maá Ntɛ Mekwaá ake achwɔɔ́, bɔɔ́ ágɛ́ne nyɛ́ ji wyɛ nkane dasama akɛ́le mamma, ɛgbɛ ɛwe ne ɛwe, ne nebuú négɛ́nege.

25 Yɛ́mbɔ nsá nnó ji ájyɛ́ achwɔ́, abɔ́ mangɛ́ gejamégé ɛfwyale ne njyɛ ɛniné na néshyá nyɛ́ ji.

26 Ndɛre ɛpyɛɛ́ nyá né gébégé Nowa, wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ́ gébégé Maá Ntɛ Mekwaá aké akerege fa mme.

27 Bɔɔ́ ábɔ ányɛ́, anyúu, abifɔ ábáne andée, ne átuú baá né maba. Ányɛ́ kpaá tɛ bií ɛbi Nowa ákpɛné mmu ɛ́kpe. Ɛfɛɛ́ ne manaá akwené dɔɔ́, manyi ákpɛ ne genyágé nnyi, gechwɔ shwa bɔɔ́ bimbɔ ako, ágbó.

28 Ɛpyɛ nyɛ́ ntó wyɛ́ nkane ɛbɔ́ ɛpyɛ́ né gébé ɛyigé *Lɔt alu mebɛ, bɔɔ́ ábɔ́ ányɛ́, ányúu, abifɔ akpóo unó, abifɔ ánáme, bɔɔ́ bifɔ́ ápyɛ́ makɔɔ́, abifɔ átɛ́nege upú,

29 ne bií ɛbi Lɔt alyá melɔ Sodom, Ɛsɔwɔ apyɛ́ ndoó mewɛ atané mfaánebuú achwɔ sɔ́ melɔ Sodom meko ɛke *mewɛ dáwá

30 Wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ́ mbaá bɔɔ́ né gébé ɛyigé Maá Ntɛ Mekwaá akérege meso fá mme.

31 “Né bií bimbɔ, mbɔgé muú abɛgé mfaá gepú, ɛkagé ashúlé mme nnó abɔɔ́ genó né gepú jií, ábó ájyɛ́. Wyɛ́mbɔ ntó muú yi ajyɛgé mekɔɔ́ ɛkagé ama kéré mmu gepú jií.

32 Tége genó ɛyigé gébɔ́ gepyɛ́ ne mendée Lɔt.

33 Muú ayi akɛ́lege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya, apóme nyɛ.”

34 Jisɔs ama jɔɔ́ ake, “Ngarege ɛnyú nnó né utuú bimbɔ, bɔɔ́ ábɛlégé né ukwɔ́ apea, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ.

35 Yɛ́ andée apeá ake ákwɔ́ɔ nchi mbaá ama, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ.”

36 Yɛ́ mbɔgé bɔɔ́ apeá ábɛgé né mekɔɔ́, áke ápyɛ́ utɔɔ́, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ.

37 Baá utɔɔ́ bií áwúgé depɔ ɛtirena ágií ji áke, “Ata unó bína úpyɛ́ nyɛ́ ɛ́fɔ́.” Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ne neka ɛnína ake, “Yɛ́ndé mbaá ayi geŋkwɔ́gé genó gebɛɛ́, ɛfɛɛ́ mbɔ ne denwyɔne ɛtire denyɛɛ́ uŋkwɔ unó dénwérege.”