John 14:27 in Denya 27 “Ndɛre me njyɛ nchyɛge ɛnyú nesɔ, ne nesɔ na ne me nchyɛge ɛnyú. Me nchyɛge fɔ́ ɛnyú nesɔ na nkane bɔɔ́ mme achyɛge genó. Dekamégé fɔ matɔɔ achyɛge ɛnyú ɛfwyale, ne debɛge fɔ́ ntó ne ɛfɔ.
Other Translations King James Version (KJV) Peace I leave with you, my peace I give unto you: not as the world giveth, give I unto you. Let not your heart be troubled, neither let it be afraid.
American Standard Version (ASV) Peace I leave with you; my peace I give unto you: not as the world giveth, give I unto you. Let not your heart be troubled, neither let it be fearful.
Bible in Basic English (BBE) May peace be with you; my peace I give to you: I give it not as the world gives. Let not your heart be troubled; let it be without fear.
Darby English Bible (DBY) I leave peace with you; I give *my* peace to you: not as the world gives do I give to you. Let not your heart be troubled, neither let it fear.
World English Bible (WEB) Peace I leave with you. My peace I give to you; not as the world gives, give I to you. Don't let your heart be troubled, neither let it be fearful.
Young's Literal Translation (YLT) `Peace I leave to you; my peace I give to you, not according as the world doth give do I give to you; let not your heart be troubled, nor let it be afraid;
Cross Reference Matthew 10:26 in Denya 26 “Défɔgé yɛ muú fɔ́, genó fɔ́ gépɔ́ ɛyigé ákwérégé géjí bɔɔ́ álá gɛ́né nyɛ, yɛ ɛyigé ábigé bɔɔ́ álá kágé nyɛ gépɔ́.
Luke 1:79 in Denya 79 ɛwú ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋgbɔ́ mbaá bɔɔ́ bí álú né gemua, ne ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋwá mbaá bɔɔ́ abi álú né manó negbo, ne manlɛré ɛsé meti ɛwé ɛ́chwɔ ne geŋwágé nesɔ.”
Luke 2:14 in Denya 14 “Ngɔ́ ábɛ́ ne Ata Ɛsɔwɔ ayí álú né mfaánebuú ayi mfaá mfaá, achyɛ́ nesɔ ne bɔɔ́ mme néndé agboó ne ɛbwɔ́.”
Luke 10:5 in Denya 5 Yɛ́ndé melɔ ɛwé dekwɔnégé, gepú ɛyigé dékpɛ́ne, bɔ́ge mbɛ détámé bɔɔ́ abi álú né mmu nnó, ‘Nesɔ nébɛ́ né gepú yina’
Luke 12:4 in Denya 4 “Ajeé ba, ngarege ɛnyú nnó défɔ́gé fɔ́ bɔɔ́. Ákáge wá lé muú wáne ne ákáge pyɛ́ ɛsé genó ɛyigéchá.
John 14:1 in Denya 1 “Dekamege fɔ́ mesome ɛbɛ ɛnyú né metɔɔ́. Fyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, fyɛgé ntó metɔɔ́ ne me.
John 16:33 in Denya 33 Me ngare ɛnyú unó bina nnó ɛnyu delií mmyɛ ne me debɛ ne nesɔ. Bɔɔ́ mme apyɛ nyɛ ɛnyú degɛ ɛfwyale yɛ́mbɔ gbarege matɔɔ́ nyú néndé mmyɛ mɛ mpwɔ bɔɔ́ mme.”
John 20:19 in Denya 19 Né nkwalé bií mbɛ né uwyaá, baá utɔɔ́ Jisɔs ányweré mbaá ama, ágbɛ mano mbií néndé áfɔɔ́ bɔɔ́ Jus. Ne Jisɔs akpɛ atɛné né metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́ aké, “Nesɔ nébɛ́ ne ɛnyú.”
John 20:21 in Denya 21 Jisɔs ama ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nesɔ nebɛ ne ɛnyú, ndɛre Ntɛ wa atɔme me, mbɔntó ne me ntɔme ɛnyú.”
John 20:26 in Denya 26 Ndɔ ɛneé ɛkógé, baá utɔɔ́ Jisɔs ama anywere, né mmu gepú. Ne Tɔmasi alu ne ɛbwɔ́. Ágbɛ́ manombi, ne aké apɛle Jisɔs achwɔ́ tɛne né metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́ aké, “Nesɔ nebɛ ne ɛnyú.”
Acts 10:36 in Denya 36 Ɛnyú debɔ́ dewuú ntó mekɔmejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ atómé mbaá bɔɔ́ Isrɛli nnó Jisɔs Kras ne alu muú yi abɔ achwɔ́ pyɛ bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ. Kras yina ne alu Atá yi abɔɔ́ bɔɔ́ ako.
Acts 18:9 in Denya 9 Bií fɔ ne utuú, Pɔl agɛ́ amɛ gejya nkane Átá Jisɔs ake ne ji, “Ɔfɔgé fɔ́, chó mbɛ ne mekomejɔɔ́ wa, ɔbɛge bɔmbɔ.
Romans 1:7 in Denya 7 Getú ɛyigémbɔ ne nsáme ŋwɛ yina ɛta nyú ako abi délú né Rom, ɛnyú abi Ɛsɔwɔ ágboó ne ɛnyú dɔɔ́ ne akuú ɛnyú nnó débɛ bɔɔ́ bií. Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne ápyɛ ɛnyú débɛ né nesɔ.
Romans 5:1 in Denya 1 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé detɛne cho né mbɛ ushu wuú gébégé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, ɛsé délú nesɔ ne ji gétúgé genó ɛyigé Ata sé Jisɔs Kras ápyɛɛ́.
Romans 5:10 in Denya 10 Ɛsé debɔ delú bɔɔ́ máwámé Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ gétúgé negbone maá wuú, ji apyɛ ɛsé dényɛɛ́ nesɔ ne ji. Ne tɛ mbaá ɛsé dényɛɛ́ nana nesɔ ne Ɛsɔwɔ genó ɛyi gepwɔɔ́ amu gelu nnó, aferege nyɛ wyɛ ɛsé né ɛfwyale gabo gétúgé Kras muú alu mebɛ.
Romans 8:6 in Denya 6 Mampyɛge unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege achwɔɔ́ ne negbo. Yɛ́mbɔ mampyɛge unó bi Mendoó Ukpea ɛkɛlege achwɔɔ́ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ne nesɔ.
Romans 15:13 in Denya 13 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛnyú dénɛrege metɔɔ́ ne ji, apyɛ ɛnyú débɛ ne nechɔ́chɔ́ gejamegejame ne nesɔ ndɛre défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ne nnó utó Mendoó Ukpea upyɛ metɔɔ́ ɛwé dénɛré mbɔ ɛwɛ́né.
1 Corinthians 1:3 in Denya 3 Ɛse dénɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne ápyɛ ɛnyú débɛ́ ne nesɔ.
2 Corinthians 5:18 in Denya 18 Unó bina uko ɛlé Ɛsɔwɔ ne apyɛɛ́ ubi. Ji muú apyɛɛ́ ɛsé dékeré né nesɔ ne ji gétúgé genó ɛyi Kras apyɛɛ́, ne achyɛɛ́ ɛsé utɔɔ́ bi dépyɛɛ́ bɔɔ́ akerege né nesɔ ne Ɛsɔwɔ.
Galatians 1:3 in Denya 3 Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata sé Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne apyɛ ɛnyú débɛ́ né nesɔ.
Galatians 5:22 in Denya 22 Gepɔ ɛyigé Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ɛlé gejeé ne atɛ aŋmɛ, nechɔ́chɔ́, nesɔ, metɔɔ́ mekoge, ulɔɔ́ melu, gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne mampyɛge genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́,
Galatians 6:16 in Denya 16 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ abi akwɔlege unó ɛbí menjɔɔ́ mbɔ, ábɛ́ nesɔ, alɛrege ɛbwɔ́ ulɔɔ́ melu bií nnó ɛbwɔ́ abɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ Isrɛli.
Ephesians 2:14 in Denya 14 Kras jimbɔɔ́ ne apyɛɛ́ ɛsé délu né nesɔ ne atɛ, néndé ji apyɛ bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ákwé ɛké muú ama. Ndɛre ji apyɛmbɔ, Kras amu ɛkwɔ gepú ɛwé ɛbɔ ɛkare bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus ne ɛpyɛ ɛbwɔ́ abɔɔ́ mawáme ne atɛ.
Philippians 4:7 in Denya 7 Dépyɛgé mbɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge ɛnyú nesɔ né metɔɔ́. Ne nesɔ ɛnínémbɔ nepwɔ amu, néní nepyɛ nyɛ nnó matɔɔ́ ákwénégé ɛnyú ne débɛɛ́ fɔ́ ne ɛfɔ né yɛ́ndégenó ɛyi géchyɛ́ge ɛnyú ɛfwyale, néndé ɛnyú défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Kras Jisɔs.
Colossians 1:2 in Denya 2 Ɛsé détɔme ŋwɛ yina ɛta nyú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Kolosiya. Ɛnyú abi delu aŋmɛ se abi déchome mmyɛ ne Jisɔs Kras ne dékwɔlege ji ne metɔɔ́ ɛma. Dénɛnemmyɛ nnó Ntɛ se Ɛsɔwɔ ɛbwɔ́ ne Ata se Jisɔs Kras alɛre ɛnyú galɔ́gálɔ́, ápyɛ ɛnyú debɛ ne nesɔ.
Colossians 1:20 in Denya 20 nnó bɔɔ́ akɛ ne Kras akeré ɛta wuú. Gétúgé manoó maá wuú ami machyɛ mme gébégé ji agboó né mfaá gekwa, Ɛsɔwɔ apyɛ nnó yéndé genó ɛyi gelu fa mme ne ɛbi mfaánebuú ubɛ né nesɔ ne ji.
Colossians 3:15 in Denya 15 Pyɛge wyɛ unó gefɔɔ́ ɛyige nesɔ ɛniné Kras áchyɛge nebɛɛ́ né muú matɔɔ́ nyu néndé ɛlé gétúgé Ɛsɔwɔ akɛlégé nnó ɛnyú debɛ́ né nesɔ, ne ji akuú ɛnyú. Choge mmyɛ ne atɛ, debɛ ndɛre upɔ menyammyɛ uchome né menyammyɛ ama, nnó detámégé ji né unó bi ji apyɛɛ.
2 Thessalonians 1:2 in Denya 2 Ɛsé dénɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ɛbwɔ́ ne Ata Jisɔs Kras álɛrege ɛnyú galɔ́gálɔ́ ne apyɛ ɛnyú débɛ ne nesɔ.
2 Thessalonians 3:16 in Denya 16 Nnɛnemmyɛ nnó Ata se Jisɔs Kras muú apyɛ bɔɔ́ abɛɛ́ né nesɔ, jimbɔɔ́ apyɛ ɛnyú debɛ né nesɔ yɛ́ndégébé, né mati mako. Ata abɛ ne ɛnyú ako.
2 Timothy 1:7 in Denya 7 Néndé Ɛsɔwɔ achyɛ́ fɔ́ ɛsé mendóo wuú nnó ɛpyɛ ɛsé defɔge ɛfɔɔ́ wɔ́, achyɛ le ɛsé mendoó wuú nnó ɛchyɛge ɛsé uto ɛpyɛ ɛsé debɔge gejeé ne bɔɔ́ ne mágbárege menyammyɛ.
Hebrews 7:2 in Denya 2 Ne Abraham akáré unó uko ɛbi ji afɔɔ́ né mewaá bee né malu afya, achyɛɛ́ ji melu ɛma. Unó úlú upea ɛbi utome ne Mɛlkisɛdɛk. Ɛyigé mbɛ gelú nnó, mabɔ mií matɛné nnó, “Mfwa ayi apyɛ depɔ ɛtiré delu cho.” Ɛyigé gepyɛ unó upea gelu nnó, “Alú mfwa Salɛm,” ɛwé ɛtɛ́ne nnó, “Mfwa ayi achwɔɔ́ né nesɔ.”
Hebrews 13:20 in Denya 20 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ né nesɔ, ábámé ɛnyú. Ji ne apyɛɛ́ Ata Jisɔs Kras akwilé né negbo. Jisɔs ne alú muú kpaá ambame magɔŋme muú apɛlé ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Mbɔ ne ɛlú gétúgé manoó mií amií mampyɛ nnó menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií ɛkɛne tɛ kwyakwya.
Revelation 1:4 in Denya 4 Me Jɔn ne nsamé ŋwɛ ayina ntɔme ɛta nyú machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akénéama ayi álú né gebagé mewaá Ɛsya. Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ápyɛ ɛnyú débɛ́ né nesɔ. Ɛsɔwɔ muú alu nana, muú abɔ alu mɛ, ne muú achwɔɔ́ nyɛ ne mandoó akeneama ayi álu né mbɛ geluɔge gefwage jií chóncho ne
Revelation 2:10 in Denya 10 Ngarége ɛnyú nnó défɔ́gé fɔ́ ɛfwyale ɛwé ɛnyú déchwɔɔ́ dégɛ, danchɔmeló apyɛɛ́ nyɛ áfyɛ ɛnyú abifɔ né denɔ, nnó ammua agɛ ufɔɔ́ bɔɔ́ abi ɛnyú delú ne degɛne nyɛ ɛfwyale né ndɔ ɛfya. Fyɛge wyɛ matɔɔ́ ne me yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé negbo ne ɛnyú degbóo. Ne me nchyɛge nyɛ ɛnyú nsa ayi alu geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
Revelation 21:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ, bɔɔ́ abi áfɔɔ́ mampyɛgé unó bi me nkɛlege, abi áshyá mamfyɛ metɔɔ́ ne me, abi áchɔɔ́ menyammyɛ bwɔ́ ne gabo, abi awané bɔɔ́, abi anane manané tametame, abi anyɛɛ́ mafoó, abi ánógé aló uka, ne bɔɔ́ akó abi ábyɔge gebyɔ ákpane nyɛ ɛbwɔ́ áfome mmú gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ. Gepyɛge mewɛ ɛwéna ɛlé negbone ndɔ ɛpea.”