Ephesians 5 in Denya

1 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ abɔɔ́ gejeé ne ɛnyú baá bií, mmyɛgé nnó débɛ ndɛre ji.

2 Gɔgé geŋwáge nyú gelɛre nnó déwyaá gejeé ne atɛ wyɛ ndɛre Kras abɔɔ́ gejeé ne ɛsé kpaá tɛ áchyɛɛ́ geŋwá jií né galɔ́gálɔ́ sé. Nkane ji ápyɛmbɔ, ɛlú wyɛ ndɛre gepɛ ɛyi genóme gebɛ́ gelɔ́gélɔ́ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.

3 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékamegé muú fɔ awú yɛ́ né geluage nyú ɛŋmeŋmené ubɛle tametame yɛ́ gekwekwégé gepɔ, yɛ́ amɛ mamfyɛ né genó ɛyigé muú. Ne demmyɛge fɔ́ nnó ɛnyú ne debɛ ne unó uko, néndé gefɔgé geŋwá ɛyigémbɔ gekwané fɔ́ mambɛ ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ wɔ́.

4 Dekamege fɔ́ mejɔɔ́ ɛwé ɛchwɔɔ́ ne mekpo unɔɔ́ ne gekekenegé mejɔɔ́ ne gekwekwegé abya andée utanege ɛnyú né meno néndé ɛkwane wɔ́. Genó ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ mampyɛ ɛlé mantamege Ɛsɔwɔ né unó bi ji apyɛ né geluage nyú.

5 Kágé nnó muú ayi abɛlege ubɛle tametame, ayi awyaá gekwékwégé gepɔ, yɛ ayi afyɛ amɛ né unó bɔɔ́ (alú mbɔ lé muú ayi ánógé unó bina ɛké ɛsɔwɔ ayifɔ). Ji anyɛ́ fɔ́ gefwa ɛyigé Kras ne Ɛsɔwɔ agbarége.

6 Dékamege muú fɔ abwɔlé ɛnyú ne mejɔɔ́ ɛwé ɛla ɛ́pɔ́ ne mekpo ne ula. Ɛlé gétúgé unó bina ne Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ metɔɔ́ ne bɔɔ́ abi álá wuú fɔ́ ji.

7 Ndɛre ɛlúmbɔ, déchogé fɔ́ mmyɛ ne ufɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ,

8 néndé mbɛmbɛ ɛnyú débɔ délu né mmu gemua, nana ɛnyú délu né mmu geŋgbɔ gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú déchome mmyɛ ne Kras. Ndɛre ɛlúmbɔ, gɔgé geŋwágé nyú gebɛ ndɛre bɔɔ́ abi álú né geŋgbɔ.

9 Ɛlé geŋgbɔ ɛyigé na, ne gepyɛ nnó ɛsé dépyɛgé unó ulɔ́ulɔ́, ne ɛbi úlú cho ne nnó dégarege wáwálé.

10 Myɛgé mankaá genó ɛyigé dépyɛge metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ata.

11 Déchoge fɔ́ amu depyɛge ubobo unó bi bɔɔ́ abi álú né mmu gemua ápyɛɛ́, dyáge lé ɛbwɔ́ malá.

12 Ɛlu lé mekpo unɔɔ́ manjɔɔ́ depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ apyɛ bibií.

13 Geŋgbɔ gegɛnégé né genó, bɔɔ́ ágɛne ndɛre geji gelu ne ákágé ndɛre geji gelu wáwálé.

14 Mbɔ ne ɛlú néndé yɛ́ndégenó ɛyi geŋgbɔ gegɛnege wyɛ, gébwɔ́lege gela geŋgbɔ. Gɛ ula bi ajɔɔ́ aké, “Peé wɔ ayi ɔbɛlege gejya, kwilé né negbo, ne Kras apyɛ nyɛ geŋgbɔ jií gegɛnege ɛta wyɛ.”

15 Ndɛre ɛlúmbɔ, sɛgé gébé nnó dépyɛge genó ɛyigé gelu cho. Dépyɛge fɔ́ unó ɛké uŋkekene bɔɔ́, pyɛge ndɛre bɔɔ́ abi áwyaá defɔɔ́.

16 Dégɛge meti mampyɛ genó gelɔ́gélɔ́, pyɛgé geji cháŋéné neńdé bɔɔ́ apyɛ gabo né gébé ɛyigé na dɔɔ́.

17 Ɛ́kágé debɛ ɛké uŋkekene bɔɔ́, mmyɛgé ɛlé mmyɛ nnó dékaá genó ɛyigé Ata akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge.

18 Dényúgé fɔ́ mmɔɔ́ dékwene néndé mmɔɔ́ matene muú né geŋwá gebogebo. Gɔgé ɛlé Mendoó Ukpea ɛgbeé ɛnyú né matɔɔ́.

19 Mendoó Ukpea ɛgbege ɛnyú né metɔɔ́, ɛpyɛ ɛnyú dékwane makwa ayi átánege né bɔ ŋwɛ Ɛsɔwɔ, défyɛge atɛ matɔɔ́ ne makwa ayi atome ne Kras ne ayi Mendoó Ukpea alɛrege. Kwagé makwa yina ne matɔɔ́ nyú mako défɛge Ata.

20 Né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ, tamege ntɛ sé Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé gétúgé genó ɛyigé Ata Jisɔs Kras apyɛ ɛta ɛsé.

21 Yɛ́ndémuú nyú awúgé ne ntɛ nnó dénógé Kras.

22 Ɛnyú andeé anɔ, wúgé ne anɔ nyú wyɛ ndɛre déwú ne Ata.

23 Menɔ alu muú kpaá mbaá mendée wyɛɛ́ ndɛre Kras alú muú kpaá mbaá ɛchomele bɔɔ́ bií ɛwé ɛlú menyammyɛ wuú. Ne Kras jimbɔɔ́ alu Mempoó ɛchomele wuú.

24 Ndɛre ɛchomele bɔɔ́ Kras ɛwuú ne ji, mbɔntó ne ɛnyú andeé anɔ débɔɔ́ manwúgé ne anɔ nyú né yɛ́ndé meti.

25 Ɛnyú anɔ, bɔgé gejeé ne andeé nyú wyɛ ndɛre Kras abɔɔ́ gejeé ne ɛchomele wuú kpaá tɛ achyɛɛ́ gemɛ jií né galɔ́gálɔ́ wuú.

26 Ji apyɛmbɔ nnó ji afyɛɛ́ ɛwú né amu Ɛsɔwɔ ndɛre genógé ukpea gébégé ji ashwɔnége ɛwú ne manaá ne mekomejɔɔ́ wuú.

27 Apyɛmbɔ ntó nnó ɛchomele bɔɔ́ bií ɛtɛne né mbɛ ushuú wuú jimbɔ ne geŋwá gekɛ ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ amu ne nnó ɛbɛge fɔ́ ne deba yɛ́ gebágé dekoó né mmyɛ, ɛbɛ lé ɛchomele ukpea ɛwé muú álá kágé shulé ɛbwɔ́ ndo né meti fɔ.

28 Anɔ abɔ mambɔge gejeé ne andeé bwɔ́ wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ abɔɔ́ ne menyammyɛ bwɔ́ ambɔɔ́, néndé mende ayi abɔɔ́ gejeé ne mendée wuú ɛbyɛnnó abɔ gejeé ne menyammyɛ awú ntó.

29 Yɛ́ muú sé fɔ ayi apaá menyammyɛ wuú apɔ́. Déchyɛge menyammyɛ sé menyɛɛ́, déchɛrege ji, wyɛ ndɛre Kras apyɛ ne ɛchomele bɔɔ́ bií.

30 Ji apyɛmbɔ yɛ́ndégébé néndé ɛsé delu upɔ né menyammyɛ wuú.

31 Gɛ ula bi ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Getú ɛyigémbɔ mende abɔ manlyaá gepúgé ntɛ wuú ne mma wuú acho mmyɛ ne mendée wuú ɛbwɔ́ apea ála muú ama.”

32 Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayina apyɛ ɛsé dékaá menɔ genó ayi abɔ alu bíbí. Genó ɛyigémbɔ getome ne Kras ne ɛchomele bɔɔ́ bií.

33 Yɛ́mbɔ ɛnyú abi débane neba dékágé pyɛge ntó geji. Genó ɛyigémbɔ gelu nnó yɛ́ndé menɔ abɔ mambɔ gejeé ne mendée wuú wyɛ ndɛre ji abɔɔ́ gejeé ne gemɛ jií. Ne yɛ́ndé mendée menɔ abɔ manógé menɔ wuú.