Mark 8:38 in Denya 38 Kaáge nnó mbɔgé mmyɛ́ ɛ́gbóo muú gétuú ya ne mekomejɔɔ́ wa né mbɛ ushu njyɛ ɛniné na, ɛniné nétií meso ne Ɛsɔwɔ, népyɛɛ́ gabogabo, mbɔntó ne Maá Ntɛ Mekwaá mmyɛ ɛgbóo nyɛ́ ji mansɛ muú yimbɔ ndɛre muú wuú gébégé aké achwɔ́ ne makiɛ́nné ukpea jií ne ɛnoge ɛwé Ntɛ wuú achyɛɛ́ ji.”
Other Translations King James Version (KJV) Whosoever therefore shall be ashamed of me and of my words in this adulterous and sinful generation; of him also shall the Son of man be ashamed, when he cometh in the glory of his Father with the holy angels.
American Standard Version (ASV) For whosoever shall be ashamed of me and of my words in this adulterous and sinful generation, the Son of man also shall be ashamed of him, when he cometh in the glory of his Father with the holy angels.
Bible in Basic English (BBE) Whoever has a feeling of shame because of me and my words in this false and evil generation, the Son of man will have a feeling of shame because of him, when he comes in the glory of his Father with the holy angels.
Darby English Bible (DBY) For whosoever shall be ashamed of me and of my words in this adulterous and sinful generation, of him shall the Son of man also be ashamed when he shall come in the glory of his Father with the holy angels.
World English Bible (WEB) For whoever will be ashamed of me and of my words in this adulterous and sinful generation, the Son of Man also will be ashamed of him, when he comes in the glory of his Father with the holy angels."
Young's Literal Translation (YLT) for whoever may be ashamed of me, and of my words, in this adulterous and sinful generation, the Son of Man also shall be ashamed of him, when he may come in the glory of his Father, with the holy messengers.'
Cross Reference Matthew 8:20 in Denya 20 Jisɔs ashuú ji meko né nekanémejɔɔ́ aké, “Ushua úwya ambu ayi úbɛ́lege wyɛ́, denwyɔné dewyaá anywa ne me Maá Ntɛ Mekwaá mpɔ́ yɛ ne melu ɛwé nshwɔ́rege mekpo ngbeé mmyɛ.”
Matthew 10:32 in Denya 32 “Ne yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, mentó ngarege nyɛ́ gbɔ́ŋɔ́nɔ́ mbaá Ntɛ wa muú álú né mfaánebuú nnó ji alu muú wa.
Matthew 12:39 in Denya 39 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ, delu bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa Jona muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne me nlɛ́rege nyɛ ɛnyú.
Matthew 13:41 in Denya 41 Gébé ɛyigémbɔ, me Maá Ntɛ Mekwaá ntɔme nyɛ makiɛ́nné ya, áfɛ ájya bɔɔ́ abi ápyɛ atɛ ákpɛ́ne né gabo ne abi álá akpɛge mabɛ áfere né mpu bɔɔ́ gefwa ya.
Matthew 16:4 in Denya 4 Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ, delu bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa Jona muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne me nlɛ́rege nyɛ ɛnyú.” Ajɔɔ́gé mbɔ atané afɛ́ ji.
Matthew 16:27 in Denya 27 Ngarege ɛnyú unó bina uko néndé me Maá Ntɛ Mekwaá nkerege nyɛ ne utó bi Ntɛ wa Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me ne makiɛ́nné ya ne nchyɛge nyɛ yɛ́ndémuú nsá wuú, ndɛre ji apyɛɛ́ utɔɔ́.
Matthew 24:30 in Denya 30 Gébé ɛyigémbɔ genó ɛyi gelɛ́re nnó Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́, gegɛ́negé nyɛ né mfaánebuú. Ne bɔɔ́ malɔ mme meko áfyɛ́ɛ nyɛ gepúgé negbo álíle. Ne ágɛ́ne nyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ né mmu gekó ne uto bií, ne gekpɛ́kpɛ́gé ɛ́nógé.
Matthew 25:31 in Denya 31 “Gébégé Maá Ntɛ Mekwaá achwɔgé ne ɛnógé, chóncho ne makiɛ́nné jií ako, ajwɔlege nyɛ né mfaá geluɔ́gé gefwa jií ɛyi gewyaá ɛnógé,
Matthew 26:64 in Denya 64 Agígé mbɔ, Jisɔs akamé aké, “Mbɔ ne wɔ ɔjɔɔ́. Yɛ́mbɔ mengaregé ɛnyú wáwálé nnó: meso gébé degɛ́ne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ ayi apwɔɔ́ amu ne dégɛne nyɛ ntó ndɛre achwɔ́ɔ né mmu gekógé mfaánebuú!”
Mark 14:62 in Denya 62 Jisɔs akamé aké, “Me ne nlú, dégɛne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlé né geluɔge ɛnógé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ ne ndɛre achwɔ́ nyɛ né mfaánebuú mmu geko.”
Luke 9:26 in Denya 26 Kaáge nnó mbɔgé mmyɛ́ ɛ́gbóo muú gétuú ya ne mekomejɔɔ́ wa, wyɛ́mbɔ ne *Maá Ntɛ Mekwaá mmyɛ́ ɛgbóo nyɛ́ ji mansɛ muú yimbɔ ndɛre muú wuú né gébégé aké achwɔ́ ne geŋgbɔ́ gefwa jií ne ɛyi gélú ntó ɛyigé Ɛsɔwɔ ne makiɛ́nné ukpea jií.
Luke 12:8 in Denya 8 “Ngarege ɛnyú nnó yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, Maá Ntɛ Mekwaá ntó akamege nyɛ́ né mbɛ ushu makiɛ́nné Ɛsɔwɔ nnó muú yimbɔ alu awuú.
Luke 19:26 in Denya 26 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, ‘Kaáge nnó muú ayi abɔgé nsá né genó, ji ne ámáge gbɛɛ́ ji ɛbwɔ, ne ayi álá abɔɔ́ nsá yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ genó ɛwé ji awya, ásɛ́lé nyɛ́ geji ɛta wuú, nnó álá amu mawa.
John 1:14 in Denya 14 Mekomejɔɔ́ yimbɔ, abwɔlé mekwaá, ajwɔle fa mme ne ɛse, alɛre galɔ́gálɔ́ ayi apwɔ amu ne ajɔ́gé depɔ ɛtire delú wáwálé. Degɛ́ ɛnoge ɛwé ji awyaá, ɛwé ji asɛ́le mbaá Ntɛ wuú ndɛre danchi Maá.
John 1:51 in Denya 51 Ama ajɔɔ́ aké, “Ngarége ɛnyu wáwálé nnó, dégɛ́ne nyɛ nkane mfaánebuú anenege ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akwɔme áshulege ne mfaa Maá Ntɛ Mekwaá.”
John 5:27 in Denya 27 Ne achyɛɛ́ mɛ Maá wuú uto mansɔ́ mpa akwaá, néndé melú Maá Ntɛ Mekwaá.
John 12:34 in Denya 34 Ne bɔɔ́ bimbɔ, ájɔɔ́ áké, “ŋwɛ mabɛ ɛsɔwɔ agare ɛse nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, abɛ mebɛ tɛ kwyakwyaá, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne wɔ ɔke ábɔ́ mambwyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né mfaá gekwa, waá álú Maá Ntɛ Mekwaá yimbɔ?”
Acts 5:41 in Denya 41 Ndɛre ɛbwɔ́ átané né ɛso, ájyɛ́, álu ne metɔɔ́ megɔmegɔ, nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ nnó ɛbwɔ́ ákwane mankpa mekpo genɔɔ́ né getuge Jisɔs.
Romans 1:16 in Denya 16 Néndé mmyɛ ɛgboó fɔ́ me mangaré abya melɔ́mélɔ́. Ji ne awyaá utó Ɛsɔwɔ ɛbi uferegé yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs né ɛfwyale gabo. Ɛlɔ mbɛ ne bɔɔ́ Jus ɛkwɔné mbaá bɔɔ́ Grek.
Galatians 6:14 in Denya 14 Né ɛta wa, me ndoó fɔ́ ɛbwɔ́ ɛwɔme né genó gefɔ. Genó ɛyi gepyɛ me ndoó ɛbwɔ́ ɛwɔme ɛlé negbo ɛniné Ata sé Kras Jisɔs agboó né mfaá gekwa. Gétúgé negbo ɛnií né gekwa ne unó mme ula upɔ́ sé me ɛké genó, ne me ntó mpɔ sé ɛké genó mbaá unó mme.
1 Thessalonians 1:7 in Denya 7 Ndɛre ɛnyú dépyɛɛ́ mbɔ, délá bɔɔ́ abi áŋmɛ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras né gebage mewaá Masedonia ne Akaya abɔɔ́ mankwɔle gekage nekɛne bwɔ́.
2 Timothy 1:8 in Denya 8 Ne ɛ́kágé mmyɛ ɛgboge wɔ gébégé ɔke ɔgarege bɔɔ́ depɔré Ata. Ɛkágé mmyɛ ɛgboge wɔ gétúgé me yi nkpɛne denɔɔ́ getu jií. Yɛ́mbɔ kame mangɛ ɛwyɛ ɛfwyale gétúgé abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ achyɛge wɔ uto.
2 Timothy 1:12 in Denya 12 Gétu ɛyigémbɔ, ne me ngɛne mbɔ ɛfwyale. Yɛ́mbɔ mmyɛ́ ɛ́gboó fɔ́ me nénde me nkaá muú yi mfyɛɛ́ metɔɔ́ wa ne ji. Ne nkaá nnó akáge gbare unó bi ji afyɛ né amu ya kpaá tɛ́ bií bimbɔ ukwɔnege.
2 Timothy 1:16 in Denya 16 Nnɛnemmyɛ nnó mejé Ɛsɔwɔ ɛbɛ ne ula gepú Ɔnɛsiforus, nénde afyɛɛ́ me ɛshyɛ metɔɔ́ yɛndegébé, mmyɛ ɛgbo fɔ́ ji nnó me nlu né gepúge denɔɔ́.
2 Timothy 2:12 in Denya 12 Mbɔgé ɛsé dekoge metɔɔ́ gétúgé ɛfwyale ɛwé dégɛne, déjwɔlege nyɛ ntó né geluɔge ɛnoge ne ji. Mbɔgé ɛsé déshyage nnó dékage fɔ ji, ji ntó ashya nyɛ nnó ákagé fɔ́ ɛsé.
Hebrews 11:16 in Denya 16 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ashyagé lé melɔ ɛwé ɛlɔmé ɛpwɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ alú wyɛɛ́. Ne melɔ ɛwémbɔ ɛlú lé né mfaánebuú. Ndɛre ɛlúmbɔ, mmyɛ ɛgboó fɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɛbwɔ́ ákúgé ji nnó Ɛsɔwɔ bwɔ́ néndé ji ákwyɛɛ́ mɛ melɔ ábelé ɛbwɔ́.
Hebrews 11:26 in Denya 26 Ji afɛré nnó mangɛ ɛfwyale gétúgé Kras ɛlé gekpɛkpɛgé gefwa ɛyi gepwɔɔ́ gefwa geko ɛyi gelú né Ijip néndé ji apɛlé wyɛ né mbɛ mambɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ácháme nyɛ ji.
Hebrews 12:2 in Denya 2 Ndɛre délómege dépɛlé wyɛ ne Jisɔs muú anene ɛsé meti défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Wyɛ ɛlé ji ne akpané nyɛ ɛsé apyɛ metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkwane chaŋéné. Ji akamé nya magbo negbone mekpo unɔɔ́ né gekwa. Ji asɛ́ yɛ́ mekpo unɔɔ́ ɛwé ɛlú né gefɔgé negbo ɛniné mbɔ ɛfú genó wɔ́ néndé ji akaá gekpɛkpɛgé metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé ɛta wuú. Gétúgé ji agboó negbo ɛniné mbɔ, ji ajwɔlé nana né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ́ Ɛsɔwɔ.
Hebrews 13:13 in Denya 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, délyaá melɔ dékwɔ́lé Jisɔs dékpa mekpo unɔɔ́ ɛké ji.
James 4:4 in Denya 4 Ɛnyú delu ɛké andée abi ákwéne malɔ. Dekaá nnó mbɔgé muú aké agboó ne unó mme yina alu muú mawámé Ɛsɔwɔ wɔ́? Yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ gejeé manyɛɛ́ dejeé ne unó mme, alu muú mawámé Ɛsɔwɔ wáwálé.
1 John 2:23 in Denya 23 Néndé yɛ́ndémuú ayi ashyaá Maá Ɛsɔwɔ ɛbyɛnnó ákáge fɔ́ Ntɛ wuú. Muú ayi akamege nnó Jisɔs alú Maá Ɛsɔwɔ ɛbyɛnnó akage Ntɛ wuú.
Jude 1:14 in Denya 14 Ɛnɔk ayi agbeé upyáne ukeneama mbaá Adam, abɔ́ ajɔɔ́ mɛ nya ató ne bɔɔ́ bina aké, “Wugé Ata achwɔɔ́ nyɛ ne bɔ dɛle bɔ dɛle makiɛ́nné ukpea jií.