Mark 8 in Denya

1 Ɛwyage gejamégé bɔɔ́ gema chwɔ́ nɔ́ Jisɔs mme. Bɔɔ́ bina abɔ́ akpá fɔ́ menyɛɛ́ ayi ányɛɛ́ wɔ́. Ne Jisɔs akuú baá utɔɔ́ bií ne aké,

2 “Meshwɛ apyɛɛ́ me ne bɔɔ́ bina, néndé ɛbwɔ́ álé mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ne me ayi álá ányɛɛ́ yɛ genó fɔ́ wɔ́.

3 Mbɔgé ngarege ɛbwɔ́ nnó ájyɛɛ́ unɛ mesa, átɔ́ɔ né meti gétúgé abifɔ nekɛne bwɔ́ néshya.”

4 Baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Fa né mashwɔne muú agɛne mbɔ menyɛɛ́ ɛfɔ́ ayi ákwanege bɔɔ́ bina ako?”

5 Ne Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dewyaá ntoó brɛd ɛnií ɛfɛɛ́”? Áké, “Dewyaá ntoó brɛd ɛ́kénéama.”

6 Ɛwyage Jisɔs agaré bɔɔ́ bimbɔ aké, “Jwɔ́lege mme”. Ne asɛ́ ntoó brɛd ɛyimbɔ ɛ́kénéama áchyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ, agya, achyɛɛ́ baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́ bina, ne ápyɛ wyɛmbɔ.

7 Ne ɛbwɔ́ ábɔ́ awya ntó ukɛkɛ baá meshuú. Jisɔs asɛ achyɛɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ né uno bi, agaré baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́.

8 Yɛ́ndémuú ányɛɛ́ ágbeé ne baá utɔɔ́ Jisɔs ánywéré uba bi ulaá ugbeé usá ukeneama.

9 Mpa bɔɔ́ bi ányɛ́ alú dɛlé bɔɔ́ anií. Ánérégé Jisɔs aké ákere meso né upú bwɔ́.

10 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákpɛ mmu ɛ́kpée áchyaá áfɛ́ né gebagé mewaá ɛyigé akuú nnó Dalmanuta.

11 Bɔɔ́ Farasi fɔ ábɔ́ áfɛ́ mbaá Jisɔs álɔ manyɛ́ mbeé ne ji. Ɛbwɔ́ abɔ akɛle meti mamua ji. Ágií ji áké, “Pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ ne atɔ́me wɔ.”

12 Jisɔs awuúgémbɔ, ashulé gefere ne agií ɛbwɔ́ aké, “Ulannó njyɛ ɛnina fi nekɛlege ufélekpa? Ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ́ úma degɛné fɔ́.”

13 Ájɔgé mbɔ alya ɛbwɔ́, áma jyɛ kpɛ mmu ɛkpeé, achya afɛ́ ɛgbɛ gentógé mewaá.

14 Baá utɔɔ́ Jisɔs ábɔ́ ájinte mankpa gejamégé brɛd ne ábɔ́ áwya le maá ntó brɛd ama né ɛkpeé.

15 Jisɔs akwelé ɛbwɔ́ mbeé aké, “Sɛge gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne mfwa Hɛrɔd.”

16 Ne ɛbwɔ́ álɔ manjɔgé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áké, “Ndɔfɔ ajɔ́gé mbɔ lé délá depɔ́ yɛ́ ne brɛd?”

17 Jisɔs akaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ajɔgé ne agií aké, “Ulannó ɛnyú dejɔge mechɔ brɛd ayi ɛnyú dela pɔ́ ne ji? Nnó ɛnyú delú daŋkaá ula mechɔ ɛwé? Matɔɔ́ nyú álu wyɛ séséleé? Délú daŋkaá gefɔ́ge muú ayi me nlu?

18 Ɛnyú déwyaá amɛ dégɛne fɔ́ mbaá? Ɛnyú déwyaá matu déwuú fɔ́? Dékágé fɛre fɔ́ depɔ tiré na?

19 Gébégé nkare ntoó brɛd ɛ́ta mbaá bɔɔ́ dɛle bɔ́ átáa ányɛɛ́, ayi ábɔ́ álaá gbeé usa unií?” Ne ɛbwɔ́ áshuú ji meko aké, “Usá úfyaneupeá.”

20 Jisɔs ama agií ɛbwɔ́ nnó, “Ne gébégé nkaré ntó, ntoó brɛd yimbɔ ɛ́kénéama mbaá bɔ dɛlé bɔɔ́ ani ányɛɛ́, ayi alaá ɛnyú dénywere nyá, álaá usá unií?” Ɛbwɔ́ áshuú meko áké, “Usá ukeneama.”

21 Jisɔs agií ɛbwɔ́ ake, “Ɛnyú degɛ nkane nsɛle baá nto brɛd nchyɛɛ́ gejame bɔɔ́ menyɛɛ́ wɔ́, tɛ fi, délu daŋkaá gefɔ́gé muú ɛyi me nlu?”

22 Gébégé Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákwɔne né Bɛtsada, bɔɔ́ fɔ ásɛ muú amɛ nónómé áfɛ́ ne ji mbaá Jisɔs ánɛ ji mmyɛ nnó atá ji.

23 Jisɔs agbaré ji ɛbwɔɛbwɔ áfɛ́ mekpo meti, ɛfɛɛ́ ne akpó ji matyɛ amɛ. Anɛré ji amu né amɛ, agií ji aké, “Nnó ɔgɛne mbɔ genó fɔ́?”

24 Mende yimbɔ apɛ amɛ mfaá aké, “Ngɛne bɔɔ́ yɛ́mbɔ álu lé ɛké unɔɔ́ ɛbi ukɛne ugyage.”

25 Ama ata ji amu né amɛ nana mende yimbɔ aké apɛle amɛ ji ánené alɔ mángɛne mbaá, ne agɛne yɛ́nde genó cháŋéné.

26 Jisɔs agare nnó, “Cho mmu gepú jyɛ, ɛkagé ɔkere né melɔ.”

27 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ájyɛ́ né baá malɔ́ fɔ kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ Kaisaria Filipi. Ndɛre ɛbwɔ́ akɛne ájyɛ, agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé gefɔgé muú ayi bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó me nlu?”

28 Baá utɔɔ́ bií áshuú ji meko áké, “Bɔɔ́ bifɔ áke ɔlu Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abifɔ áke ɔlu Ɛlija ne abifɔ áke ɔlu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ama.”

29 Ajɔ́gémbɔ, Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké ne “Yɛ́ ɛnyú ambɔɔ́ deké me nlu waá”? Pita ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.”

30 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛ́kágé ágaré muú fɔ, muú ayi ji alu.

31 Jisɔs alɔ mangaré nnó, Maá Ntɛ Mekwaá abɔ́ mangɛ́ gejamégé ɛfwyale, ɛle ákpakpa melɔ, ne anɔɔ́ baá bi ápyɛ upɛ ne anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ, áshya nyɛ ji, áwáne nyɛ ji. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnegé akwilege nyɛ né negbo.

32 Ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ mechɔ ɛwe gbɔgɔnɔ. Ajɔ́ge mbɔ, Pita asɛ ji átɛné ɛgbɛ. Alɔ manshule ji ndo nnó ajɔge se gefɔge mechɔ ɛwémbɔ.

33 Yɛ́mbɔ Jisɔs abwɔlé ushu apɛ baá utɔɔ́ bií ne ashule Pita ndo aké ne ji, “Kwilé me mbɛ ushu danchɔmeló. Ɔfɛ́rege unó nkane mekwaá, ɔfɛrégé fɔ́ ɛké Ɛsɔwɔ.”

34 Ne Jisɔs akuú gejamégé bɔɔ́ bimbɔ ne baá utɔɔ́ bií, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ mbɔgé muú ɛnyú akɛlege mambɛ menkwɔle wa, abɔ manjinte gemɛ jií akpa gekwa ji akame yɛ negbo ne akwɔ́légé me.

35 Mbɔgé muú akɛlege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya ne abya melɔ́mélɔ́, apomé nyɛ.

36 Ndé nsá ayi muú ábɔ́ɔ, mbɔgé abɛge ne unó mme uko ne aníige geŋwá jií?

37 Ndé genó muú ákage bɔ achyɛ mankwɔré ne geŋwá jií?

38 Kaáge nnó mbɔgé mmyɛ́ ɛ́gbóo muú gétuú ya ne mekomejɔɔ́ wa né mbɛ ushu njyɛ ɛniné na, ɛniné nétií meso ne Ɛsɔwɔ, népyɛɛ́ gabogabo, mbɔntó ne Maá Ntɛ Mekwaá mmyɛ ɛgbóo nyɛ́ ji mansɛ muú yimbɔ ndɛre muú wuú gébégé aké achwɔ́ ne makiɛ́nné ukpea jií ne ɛnoge ɛwé Ntɛ wuú achyɛɛ́ ji.”