Hebrews 9:15 in Denya 15 Getú ɛyigémbɔ ne Kras ala muú ayi áchómé bɔɔ́ mashu ne Ɛsɔwɔ né menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií. Ji apyɛmbɔ nnó bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akuú, abɔ mejé ɛwé ɛlá ɛbyɛɛ́ fɔ́ tɛ kwyakwya ɛwé ji anyɛ́meno. Mbɔ ne ɛlú néndé negbo nií ɛniné mbɔ ne nepyɛɛ́ nnó áféré bɔɔ́ né gabo ayi nya ɛbwɔ́ ápyɛ́ gébégé gekwenege menomenyɛɛ́.
Other Translations King James Version (KJV) And for this cause he is the mediator of the new testament, that by means of death, for the redemption of the transgressions that were under the first testament, they which are called might receive the promise of eternal inheritance.
American Standard Version (ASV) And for this cause he is the mediator of a new covenant, that a death having taken place for the redemption of the transgressions that were under the first covenant, they that have been called may receive the promise of the eternal inheritance.
Bible in Basic English (BBE) And for this cause it is through him that a new agreement has come into being, so that after the errors under the first agreement had been taken away by his death, the word of God might have effect for those who were marked out for an eternal heritage.
Darby English Bible (DBY) And for this reason he is mediator of a new covenant, so that, death having taken place for redemption of the transgressions under the first covenant, the called might receive the promise of the eternal inheritance.
World English Bible (WEB) For this reason he is the mediator of a new covenant, since a death has occurred for the redemption of the transgressions that were under the first covenant, that those who have been called may receive the promise of the eternal inheritance.
Young's Literal Translation (YLT) And because of this, of a new covenant he is mediator, that, death having come, for redemption of the transgressions under the first covenant, those called may receive the promise of the age-during inheritance,
Cross Reference Matthew 19:29 in Denya 29 Ne yɛ́mbɔ muú ayi alyaá upú, áŋmɛ́, ntɛ ne mmá, yɛ́ baá yɛ́ lé makɔɔ́ gétúgé alu menkwɔlé wa, abɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ ne gejamégé unó bi upwɔ amu. Ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́.
Matthew 25:34 in Denya 34 Ne mfwa ajɔɔ́ge nyɛ ne bɔɔ́ abi alú né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú aké, ‘Chwɔ́ge ɛnyú bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajéle ɛnyú. Denyɛ́ gefwa ɛyigé ji akwyɛɛ́ mɛ́ abelé ɛta nyú tɛɛ́ gébégé mme alɔɔ́.
Matthew 25:36 in Denya 36 Mpɔ ne mandeé mamfyɛ́, déchyɛɛ́ me mandeé, mbɔ́ mmeé dépɛle me, nkpɛ denɔ dekɛne degɛne me.’
Mark 10:17 in Denya 17 Jisɔs alɔ mánjyɛ nekɛ, ndɛre ájyɛ́ mendefɔ alomé gatɛle achwɔ́ kwé ji uká aké, “Ménlɛré melɔ́mélɔ́, mpyɛɛ́ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?”
Luke 18:18 in Denya 18 Muú kpaá fɔ achwɔ gií Jisɔs ake: “Ménlɛré melɔ́mélɔ́, mpyɛɛ́ mbɔ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?”
John 10:28 in Denya 28 Me nchyɛge áji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. Áji ánome fɔ́ mme detu ne yɛ́ muú ayi ákágé fɔɔ́ áji né amu ya ápɔ́.
Romans 3:24 in Denya 24 Yɛ́mbɔ né ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ, ji apyɛ ɛbwɔ́ atɛne cho né mbɛ ushu wuú ndɛre ɛchyɛ ɛwé ji achyɛge gétúgé uto Kras Jisɔs ɛbi úwené gemɛ gesé.
Romans 5:6 in Denya 6 Néndé né gébé ɛyigé ɛsé déla dékágé poó fɔ́ gemɛge ɛsé, Kras achwɔ́ wyɛ né gébé ɛyigémbɔ ɛyigé Ɛsɔwɔ abɔ ajyaá, agbo mampoó ɛsé bɔɔ́ abo.
Romans 5:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ alɛre nnó ji abɔ gejeé ne ɛsé, néndé yɛ́ né gébé ɛyigé ɛsé delu dépyɛɛ́ wyɛɛ́ gabo, Kras agbo gétúgé sé.
Romans 5:10 in Denya 10 Ɛsé debɔ delú bɔɔ́ máwámé Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ gétúgé negbone maá wuú, ji apyɛ ɛsé dényɛɛ́ nesɔ ne ji. Ne tɛ mbaá ɛsé dényɛɛ́ nana nesɔ ne Ɛsɔwɔ genó ɛyi gepwɔɔ́ amu gelu nnó, aferege nyɛ wyɛ ɛsé né ɛfwyale gabo gétúgé Kras muú alu mebɛ.
Romans 6:23 in Denya 23 néndé nsa ayi muú abɔɔ́ gétúgé apyɛɛ́ gabo ɛlé negbo. Yɛ́mbɔ ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge detu gétúgé déchome mmyɛ ne Ata se Kras Jisɔs ɛlé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
Romans 8:28 in Denya 28 Ne ɛsé dékaá nnó yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛɛ́, gepyɛ utɔɔ́ ulua manchwɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ábɔɔ́ gejeé ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ abi ji akuú nnó ápyɛgé genó ɛyigé ji akɛlege.
Romans 8:30 in Denya 30 Ne bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajyaá, ɛbwɔ́ ne ji akuú nnó abɛ bɔɔ́ bií. Bɔɔ́ abi ji akuú, ɛbwɔ́ ntó ne ji apyɛ nnó átɛne cho né mbɛ ushu wuú. Ne bɔɔ́ abi ji apyɛɛ́ átɛne cho né mbɛ ushu wuú, ɛbwɔ́ ntó ne ji apyɛɛ́ nnó ábɔ́ ŋgɔ.
Romans 9:24 in Denya 24 yɛ́ ɛlé ɛsé abi ji akuú. Ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé ɛta bɔɔ́ Jus ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, áku ntó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus.
2 Corinthians 3:6 in Denya 6 Ji ne apyɛ ɛsé dékwane mambɛ baá utɔɔ́ bií né menomenyɛɛ́ mekɛ. Menomenyɛɛ́ ɛwéna ɛpɔ́fɔ́ ɛbɛ ɛwé ásamé, ɛlú lé Mendoó Ɛsɔwɔ. Ɛbɛ ɛwémbɔ ɛtené bɔɔ́ né negbó, yɛ́mbɔ Mendoó ɛchyɛge bɔɔ́ geŋwá.
Ephesians 1:7 in Denya 7 Ɛsɔwɔ akɛ ne manoó Maá wuú ami machyɛɛ́ mme gébégé ji agboó, awené gemɛge ɛsé, mmyɛ ɛké Ɛsɔwɔ ajinte gabo se, gétúgé gekpɛkpɛge galɔ́gálɔ́ wuú
2 Thessalonians 2:14 in Denya 14 Ɛsɔwɔ akuú ɛnyú nnó ji apyɛ ɛnyú détane né ɛfwyale gébégé ɛnyú dékamé ne abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégare ɛnyú. Ji akuú ɛnyú nnó ji achyɛɛ́ ɛnyú gefɔge ɛnógé ɛwé Ata sé Jisɔs Kras abɔɔ́.
1 Timothy 2:5 in Denya 5 Wáwálé yimbɔ alu nnó, Ɛsɔwɔ alu ama ne muú alu ama ayi áchóme akwaá ushu ne Ɛsɔwɔ. Muú yimbɔ ɛlé Kras Jisɔs.
2 Timothy 2:10 in Denya 10 Ne me nkame mangɛ ɛfwyale we, gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajya, nnó ɛbwɔ́ ntó átáné né ɛfwyale gabo gétúgé áchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs abɔ ntó ŋgɔ ayi álá byɛɛ́.
Titus 1:2 in Denya 2 Ɛwéna ɛpógé nnó ɛbwɔ́ ánɛré metɔɔ́ mambɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛyi Ɛsɔwɔ muú ayi álá abyɔgé gebyɔ ányɛɛ́ mɛ meno tɛ ukwene nnó achyɛgé.
Titus 3:7 in Denya 7 nnó gétúgé galɔ́gálɔ́ wuú, ɛsé détɛné cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ degilé mambɔ ntó geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
Hebrews 2:14 in Denya 14 Tɛ mbaá baá bií bimbɔ, ɛbwɔ́ ako alu akwaá, getú ɛyigémbɔ, Jisɔs jimbɔɔ́ abwɔlé mekwaá álá ɛké ɛbwɔ́ nnó ji agbo akɛ ne negbo nni áchɔ́ utó muú ayi apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ágbó. Ne muú yimbɔ ɛlé danchɔmeló.
Hebrews 3:1 in Denya 1 Aŋmɛ ba, abi ukpea, muú ayi alu né mfaánebuú akú ntó ɛnyú. Ndɛre ɛlúmbɔ, pɛge gefɔgé muú ayi Jisɔs alú, ji alú ŋgba ne ɛtukpɛ né depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne déjɔ́gé.
Hebrews 6:13 in Denya 13 Ne gébégé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya meno ne Abraham akélé gemɛ ji nnó ji apyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́ gétúgé muú ayicha álá pɔ́ sé ayi aŋea gemɛ apwɔɔ́ ji ayi ji akage kɛlé ji.
Hebrews 7:22 in Denya 22 Ne gétúgé Ɛsɔwɔ akélé mbɔ, Jisɔs ne atɛ́né ndɛre muú ayi alɛrege nnó menomenyɛɛ́ mekɛ ɛlɔme ɛpwɔɔ́ gétúgé ɛlú tɛ kwyakwya.
Hebrews 8:6 in Denya 6 Yɛ́mbɔ utɔɔ́ Jisɔs uŋea gemɛ upwɔɔ́ ɛbi ukwene ampyɛɛ́ upɛ, wyɛ ndɛre menomenyɛɛ́ mekɛ wuú ɛwé ɛchome bɔɔ́ mashu ne Ɛsɔwɔ ɛlɔme ɛpwɔɔ́ ɛwé gekwene. Gétúgé ɛtɛne mbaá unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ.
Hebrews 8:13 in Denya 13 Ndɛre Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne menomenyɛɛ́ mekɛ, ɛbyɛnnó ji asɛ nnó ɛwé gekwene ɛgbo gelu. Ne yɛ́ndégenó ɛyi gegboó gelu, gekwɔɔ́ ukoó, abelege geji baba.
Hebrews 9:12 in Denya 12 Kras akpɛ né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako dama tɛ kwyakwya. Gébégé ji ákpɛné wyɛ, ákpa fɔ́ lé manoó menya ndɛre ŋme yɛ́ ami mpɔ ne ákpɛ né mmu wɔ́, ji ákpa lé manoó mií jimbɔɔ́ ne ákpɛné wyɛɛ́. Akpɛgé ana gemɛge sé nnó detane né ɛfwyale tɛ kwyakwya.
Hebrews 9:16 in Denya 16 Ŋwɛ geteé alu wyɛ ɛké menomenyɛɛ́. Muú aságé ŋwɛ geteé ágárégé ndɛre ji agbogé akarege unó bií, alyage ubi kpaá tɛ ji agbogé ne akaré ubi.
Hebrews 9:28 in Denya 28 Wyɛmbɔ ntó ne Kras agboó ndɛre gepɛ nnó aferé gejamégé bɔɔ́ né gabo. Ne ji amágé chwɔ́ nyɛ ndɔ yifɔ. Né gébé ɛyigémbɔ achwɔɔ́ sé né gétúgé gabo sé, achwɔɔ́ ɛlé nnó awɛne gemɛge bɔɔ́ abi agilé ji álá mmyɛmmyɛ bwɔ́.
Hebrews 10:36 in Denya 36 Ɛnyú débɔɔ́ mankogé ɛlé metɔɔ́ dépyɛgé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, ne désɛ unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé.
Hebrews 11:13 in Denya 13 Bɔɔ́ bina ako áfyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ kpaá tɛ agboó. Yɛ́ muú bwɔ́ fɔ́ asɛ yɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́menó nnó achyɛgé nyɛ ɛbwɔ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ ágɛ lé unó bimbɔ tɛ mbɛ ne matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛbwɔ́. Ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ alú ɛlé aŋkɛɛ́ bɔ abi ákógé fa mme yina kógé.
Hebrews 11:39 in Denya 39 Gétúgé ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, áké ɛbwɔ́ ápyɛ gechágéné genó. Yɛ́ ɛlé ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ásɛ́ yɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge ɛbwɔ́ wɔ́,
Hebrews 12:24 in Denya 24 Ɛnyú déchwɔ́ mbaá Jisɔs muú áchomé akwaá mashu ne Ɛsɔwɔ né menomenyɛ mekɛ. Ɛnyú déchwɔ́ né manoó mií ami mameé ɛnyú mmyɛ. Mami majɔ́gé genó ɛyigé gelɔme gepwɔɔ́ ɛyigé manoó Ɛbɛl.
Hebrews 13:20 in Denya 20 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ né nesɔ, ábámé ɛnyú. Ji ne apyɛɛ́ Ata Jisɔs Kras akwilé né negbo. Jisɔs ne alú muú kpaá ambame magɔŋme muú apɛlé ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Mbɔ ne ɛlú gétúgé manoó mií amií mampyɛ nnó menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií ɛkɛne tɛ kwyakwya.
James 1:12 in Denya 12 Muú ayi ágbárege metɔɔ́ wuú gébégé depɔ détómégé ji abɔɔ́ méjé, néndé gébégé atɛnégé ne ɛshyɛ apwɔgé depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsá ayi ji anyɛ́meno manchyɛɛ́ bɔɔ́ abi ágboó ne ji. Nsá yimbɔ ɛ́lé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
1 Peter 1:3 in Denya 3 Detame Ɛsɔwɔ, ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. Gétúgé gejamégé galɔ́gálɔ́ ayi ji alɛrege ɛsé, ábyɛ́ ɛsé mambyɛ ayi mekɛ. Ne nana ɛsé dégilé ne matɔɔ́ se mako nnó tɛ ndɛre ji apyɛɛ́ Jisɔs Kras akwilé né negbo, meso gébé ji achyɛge nyɛ sé yɛ́ndé genó ɛyigé ji ányɛ́meno nnó achyɛge ɛsé.
1 Peter 3:18 in Denya 18 Mbɔntó ne Kras agɛne ɛfwyale agboó gétúgé gabo sé. Ji agbo dama ne ámage gbo sé. Ji alu muú melɔ́mélɔ́ yɛ́mbɔ agbo gétúgé bɔɔ́ abo, nnó, apyɛ ɛsé dekere meso mbaá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ áwá ji agbo né menyammyɛ, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apyɛ mendoó wuú ɛlú mebɛ.
1 Peter 5:10 in Denya 10 Ɛfwyale ɛwé ɛnyú dégɛne nyɛ ɛbɛ́ lé né mboó gébé ne ɛfwyale ɛwémbɔ ɛbyɛgé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apyɛɛ́ ɛnyú dékere né amu ɛnyú détɛ́né ne apyɛɛ́ ɛnyú débɔ ɛshyɛ. Ne ji Ɛsɔwɔ muú alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ matimati ne akuú ɛnyú nnó dechome mmyɛ ne Kras nnó debɔ ŋgɔ wuú ayi álá abyɛɛ́ fɔ́.
1 John 2:25 in Denya 25 Ne genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛge ɛsé, genó ɛyigémbɔ ɛlé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
Revelation 5:9 in Denya 9 Ne ɛbwɔ́ ákwa ɛkwɔ mekɛ ɛwé yɛ́ muú fɔ álá álú daŋkwa áké, “Wɔ ɔkwané mansɛ gebagé ŋwɛ ɛyi gepwiré ɔbea ɛma ɛwé ádyɛɛ́ wyɛɛ́, néndé áwá wɔ, manoó mmyɛ ami magbɛle mana gejamégé bɔɔ́ nnó abɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ bina atané né malɔ mme mako, ufɔ ufɔɔ́ bɔɔ́. Abi ájɔ́gé mejɔɔ́ ɛma ne abi ájɔ́gé mejɔɔ́ cháchá.
Revelation 14:3 in Denya 3 Ne njune bɔɔ́ bina ákwa ɛkwɔ mekɛ né mbɛ geluɔge gefwage Ɛsɔwɔ ne menya ɛni ɛyi ɛlú mebɛ ne ákpakpa. Ne yɛ́ muú ayi ákágé ɛkwɔ ɛwéna apɔ́, ɛkosé ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ne ákaá. Ɛbwɔ́ bina ne álú bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áwené gemɛ́ge ɛbwɔ́ né gabo fa mme.