Hebrews 9 in Denya

1 Menomenyɛɛ́ mbɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya ne bɔɔ́, ɛwyaá mabɛ ayi álɛregé ndɛre ánógé Ɛsɔwɔ. Ne bɔɔ́ ntó ákwyɛɛ́ maá geto ayi ánógé Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ fa mme. Akare maá geto yimbɔ malú apea ne makat apea.

2 Né meso ɛkat ɛwé mbɛ akuú ɛwu nnó melu ukpea. Né melu ɛwéna geluɔ́gé ɛtuleka gelu wyɛɛ́ ne ɛkpokpogele. Né mfaá ɛkpokpogele ɛwémbɔ ánɛre ntoó brɛd ɛyi achyɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ.

3 Né meso ɛkat ɛwé mmu ɛlé melu ɛwé akuú nnó melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako.

4 Ne melu ɛwémbɔ, geluɔ́ ɛyigé asɔɔ́ ɛlu mbaá Ɛsɔwɔ gelu wyɛɛ́. Ákwyɛɛ́ geji ne gul. Mekwa menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ɛlu ntó wyɛɛ́, afyale ɛwú ne gul. Né mmu mekwa ɛwéna maá nkwɔ ayi akwyɛɛ́ ne gul alu wyɛɛ́. Áfyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ ayi ákuú nnó manaá né mmu. Meto Ɛrɔn ɛwé ɛchií nya bya ɛlú ntó wyɛɛ́ ne ubare mataá ɛbi Ɛsɔwɔ asame mabɛ jií wyɛɛ́.

5 Unó fɔ upea ɛké makiɛ́nné Ɛsɔwɔ úlú né mfaá mekwa ɛwémbɔ, ákuú ubi nnó bɔ charubim. Ubagele bwɔ́ ukwere mbaá ayi Ɛsɔwɔ ajige nté gabo bɔɔ́. Yɛ́mbɔ dékage pyɛ bɔɔ́ akaá unó bina uko nana.

6 Ákwyɛgé unó bina ábelégé mbɔ, ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ akpɛne né mmu maá gepú ayi mbɛ yɛ́ndé bií ápyɛɛ́ utɔɔ́ bwɔ́.

7 Yɛ́mbɔ ɛkosé ɛtukpe ampyɛɛ́ upɛ ne ɛkpɛne né maá gepú ayi mmu. Ne ji akpɛne wyɛ damaá né ŋmɛ. Ji aké akpɛne wyɛɛ́ abɔ́ mamkpa manoó menya mampyɛ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ ajinte gabo awuú jimbɔɔ́ ne ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́ dankaá.

8 Ndɛre ɛpyɛmbɔ, Mendoó Ukpea ɛbɔ ɛlɛrege mbɔ lé nnó, tɛ ndɛre maá gepú yimbɔ ayi mbɛ alú wyɛɛ́ ne menombi ntó wyɛ gbɛgbɛ, yɛ meti ɛpɔ́fɔ́ ɛwé bɔɔ́ ákágé kpɛ né mmu maá gepú ukpea ayi apwɔɔ́ malu ukpea ako.

9 Unó bi ulumbɔ ɛlé gepɔ ɛyi gelɛrege njɛne ɛsé ɛniné nnó ɛchyɛ ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé ne upɛ ɛbi bɔɔ́ apyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ukágé pyɛ fɔ́ nnó bɔɔ́ abi ánógé Ɛsɔwɔ ábɛ́ ne ufɛre ɛbi ukwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege.

10 Unó bina utome ɛlé ne depɔré manyɛgé ne manyúgé ne ndɛre muú ashwɔnege mmyɛ nnó abɛ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ubi úlú ɛlé mabɛ ayi atome ne depɔré menyammyɛ ne ubyɛɛ́ nyɛ gébégé Ɛsɔwɔ apyɛgé yɛ́ndégenó gelage gekɛ.

11 Yɛ́mbɔ Kras achwɔ́ mɛ. Ji alu ɛtukpe Ɛsɔwɔ ayi achwɔɔ́ ne unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi úlú mbɔ ɛsé né gébé ɛyigé na. Ji apyɛɛ́ utɔɔ́ né melu melɔ́mélɔ́ mbaá ayi akwane apwɔɔ́ maá geto ayi ampyɛɛ́ upɛ abɔ́ apyɛɛ́ nya utɔɔ́ wyɛɛ́. Akwaá fɔ́ wɔ́ átɛne ji wɔ́, mmyɛke apɔ́ fɔ́ né geluage unó bi úlú fa mme.

12 Kras akpɛ né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako dama tɛ kwyakwya. Gébégé ji ákpɛné wyɛ, ákpa fɔ́ lé manoó menya ndɛre ŋme yɛ́ ami mpɔ ne ákpɛ né mmu wɔ́, ji ákpa lé manoó mií jimbɔɔ́ ne ákpɛné wyɛɛ́. Akpɛgé ana gemɛge sé nnó detane né ɛfwyale tɛ kwyakwya.

13 Né menomenyɛɛ́ ɛwé gekwene, muú álá pɔ́ fɔ́ pópó asɛlé ɛlé manoó ŋme ne ami menɔ mpɔ ne matwɔ maá mpɔ ayi asɔɔ́ né mewɛ ameé ji né mmyɛ nnó abɛ pópó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege.

14 Ne mbɔgé manoó amií ufɔɔ́ menya ɛyina mawyaá uto na, ɛbyɛnnó ami Kras mawyaá uto kpaá mampwɔ amu. Né uto Mendoó Ukpea, muú alú tɛ kwyakwya, Kras achyɛɛ́ gemɛ jií mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé sé. Ji apyɛmbɔ nnó ashwɔné ufɛre sé ɛ́kágé dépyɛgé upwyapwyané unó ne nnó ɛsé dépyɛge ɛlé utɔɔ́ Ɛsɔwɔ muú alú mebɛ.

15 Getú ɛyigémbɔ ne Kras ala muú ayi áchómé bɔɔ́ mashu ne Ɛsɔwɔ né menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií. Ji apyɛmbɔ nnó bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akuú, abɔ mejé ɛwé ɛlá ɛbyɛɛ́ fɔ́ tɛ kwyakwya ɛwé ji anyɛ́meno. Mbɔ ne ɛlú néndé negbo nií ɛniné mbɔ ne nepyɛɛ́ nnó áféré bɔɔ́ né gabo ayi nya ɛbwɔ́ ápyɛ́ gébégé gekwenege menomenyɛɛ́.

16 Ŋwɛ geteé alu wyɛ ɛké menomenyɛɛ́. Muú aságé ŋwɛ geteé ágárégé ndɛre ji agbogé akarege unó bií, alyage ubi kpaá tɛ ji agbogé ne akaré ubi.

17 Gefɔgé ŋwɛ yimbɔ awyaá uto mbɔgé muú ayi asamé ji agbo. Mbɔgé muú ayi asame ji álá agboó wɔ́, ŋwɛ yimbɔ afulé yɛ́ genó.

18 Getú ɛyigémbɔ ne manoó malá magbɛle mme wɔ́, nnó menomenyɛɛ́ ɛwé mbɛmbɛ ɛbɛfɔ ne uto.

19 Mosis agarégé bɔɔ́ mabɛ Ɛsɔwɔ ako, asɛ manoó anɔ mpɔ ne ami ŋme áchwaré ne manaá, abɔ́ ɛta maá genɔɔ́ ayi akuú nnó hisɔp ne néwú negɛlé anyua né mmu, ameé né ŋwɛ mabɛ Ɛsɔwɔ ne menyammyɛ bɔɔ́ ako ntó.

20 Ámeégé mbɔ ajɔɔ́ aké, “Gɛgé manoó ami magbaré menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne ɛnyú, agaré nnó debele na.”

21 Wyɛmbɔ ntó ne Mosis ameé manoó mimbɔ né maá geto ne yɛ́ndégenó ɛyigé asɛle anógé Ɛsɔwɔ wyɛɛ́.

22 Ndɛre mabɛ yimbɔ alɛrege, ɛlu wáwálé nnó asɛlé lé manoó ne apyɛ nnó yɛ́ndégenó gebɛ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ne mbɔgé manoó mala machyɛɛ́ mme wɔ́, ajigé fɔ́ nte gabo.

23 Gɛ ula bi, asɛle lé manoó menya ne apyɛ nnó unó bi úlú lé dendoré unó bi úlú né mfaánebuú ubɛ pópó. Yɛ́mbɔ abɔ mansɛ lé genóge upɛ ɛyi gelɔme kpaá gepwɔɔ́ manoó menya ne apyɛ nnó unó bi mbɔ né mfaánebuú ubɛ pópó.

24 Kras akpɛ fɔ́ ɛlé né maá geto ayi akwaá akwyɛɛ́ ne apyɛ ɛjií gepɛ wɔ́. Melú ɛwémbɔ ɛlú ɛlé dendoré melu ukpea ɛwé ɛlú né mfaánebuú. Ji akpɛ ɛlé né mfaánebuú neni ambɔɔ́, atɛne mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé ɛsé.

25 Ji akpɛ fɔ́ né mfaánebuú nnó apyɛ gepɛ jií ndɔndɔ ne ndɔ ndɛre ɛtukpe akpɛne yɛ́ndé ŋmɛ né melú ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako manchyɛɛ́ manoó ami mala mapɔ fɔ́ amií jimbɔɔ́ né mbaá Ɛsɔwɔ wɔ́.

26 Mbɔgé ɛbɛ nnó mbɔ ne ji abɔɔ́ apyɛɛ́, mbɔ ji agɛ́ ɛfwyale ndɔndɔ ne ndɔ tɛ ula ulɔɔ́ mme. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji achwɔ́ ndɔ gamaá né gébé ɛyi mme achwɔɔ́ kwyaá ne achyɛɛ́ gemɛ jií nnó ánéré ne gabo.

27 Ɛlú mɛ nnó yɛ́ndémuú abɔ magbó demaá, agbogé mbɔ agilé unɔɔ́ mpa ayi Ɛsɔwɔ apane.

28 Wyɛmbɔ ntó ne Kras agboó ndɛre gepɛ nnó aferé gejamégé bɔɔ́ né gabo. Ne ji amágé chwɔ́ nyɛ ndɔ yifɔ. Né gébé ɛyigémbɔ achwɔɔ́ sé né gétúgé gabo sé, achwɔɔ́ ɛlé nnó awɛne gemɛge bɔɔ́ abi agilé ji álá mmyɛmmyɛ bwɔ́.