Hebrews 10:34 in Denya 34 Dégɛne meshwɛ ne bɔɔ́ abi ákpéné denɔ, ne gébégé bɔɔ́ áfɔɔ́ unó nyú dékame wyɛ kamegé ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ndɛre dékaá nnó déwyaá unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi upwɔɔ́ ammu, ɛbi ubɛɛ́ nyɛ tɛ kwyakwya.
Other Translations King James Version (KJV) For ye had compassion of me in my bonds, and took joyfully the spoiling of your goods, knowing in yourselves that ye have in heaven a better and an enduring substance.
American Standard Version (ASV) For ye both had compassion on them that were in bonds, and took joyfully the spoiling of you possessions, knowing that ye have for yourselves a better possession and an abiding one.
Bible in Basic English (BBE) For you had pity on those who were in prison, and had joy in the loss of your property, in the knowledge that you still had a better property and one which you would keep for ever.
Darby English Bible (DBY) For ye both sympathised with prisoners and accepted with joy the plunder of your goods, knowing that ye have for yourselves a better substance, and an abiding one.
World English Bible (WEB) For you both had compassion on me in my chains, and joyfully accepted the plundering of your possessions, knowing that you have for yourselves a better possession and an enduring one in the heavens.
Young's Literal Translation (YLT) for also with my bonds ye sympathised, and the robbery of your goods with joy ye did receive, knowing that ye have in yourselves a better substance in the heavens, and an enduring one.
Cross Reference Matthew 5:11 in Denya 11 Méjé ɛlu ne ɛnyú abi bɔɔ́ áju ɛnyú mashyɛ mmyɛ, ɛnyú abi ámmyɛɛ́ amu ne ɛnyú detúdetú ne ɛnyú abi ama ájɔɔ́ge ufɔɔ́ unó uboubo ɛbi úlú gebyɔ́ ɛta nyú gétúgé dékwɔlegé me.
Matthew 6:19 in Denya 19 “Ɛkagé désɛ́lé gefwage nyú dékwígé fa mme, mbaá ayi baá menya ne nfrákáŋ ányɛ́ɛ nyɛ geji, ne ánjó ntó ágyále gepú ákpɛ ákpá yɛndé genó.
Matthew 19:21 in Denya 21 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Mbɔge ɔkelege mambɛ chó, gɛ́ genó ɛyi gélaá, chó kpoó yɛ́ndégenó ɛyigé ɔwyaá, ɔchyɛɛ́ ŋka yimbɔ mbá ubya bɔɔ́, ne ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú. Ɔpyɛgé mbɔ, ɔchwɔ́ ɔkwɔlé me ndɛre maá utɔɔ́ wa.”
Luke 10:42 in Denya 42 Yɛ́mbɔ genó gelu géma ɛ́lé Mɛri ne ajyá genó ɛyígémbɔ. Ámage sɛ́ sé gejí ɛta wuú.”
Luke 12:33 in Denya 33 Kpóge unó bi déwya uko, déchyɛ ŋka yimbɔ mbaá ubyá bɔɔ́. Kɛlege úba ɛbi ulá chɔ́gé, ɛwéna ɛlɛré nnó debéle gefwa genyú né mfaánebuú mbaá yi genó gélá kaáge ta. Yɛ́ menjó álá kaágé jó, yɛ ukyɛ úla kaágé nyɛ́.
Acts 5:41 in Denya 41 Ndɛre ɛbwɔ́ átané né ɛso, ájyɛ́, álu ne metɔɔ́ megɔmegɔ, nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ nnó ɛbwɔ́ ákwane mankpa mekpo genɔɔ́ né getuge Jisɔs.
Acts 21:33 in Denya 33 Ne muú kpaá yimbɔ achwɔ́ gbaré Pɔl aké, “Áwɛ́ ji bɔ mkpɔkovɛ́ apeá ne agií bɔɔ́ bimbɔ gefɔɔ́gé muú ayi Pɔl alu ne genó ɛyige ji apyɛ́.”
Acts 28:20 in Denya 20 Gɛ́ ula bi nkuú ɛnyú nnó ɛsé déjwɔ́lé déjɔɔ́ mechɔ́ ɛwé. Manyií ayi áwɛlé me na ɛlé gétúgé muú yi ɛsé bɔɔ́ Isrɛli dégile.”
2 Corinthians 5:1 in Denya 1 Menyammyɛ sé fa mme alú ɛké maá geto ayi déjwɔlege wyɛɛ́. Dékaá nnó mbɔgé amugé maá gepú yina, Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛsé ayicha né mfaánebuú déjwɔlé wyɛɛ́. Akwaá fɔ́ wɔ́ átɛnege ji wɔ́, ɛlé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ne átɛnege ne gebɛɛ́ wyɛɛ́ tɛ kwyakwya.
Ephesians 3:1 in Denya 1 Ne gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ála muú ama, ne me Pɔl muú nkpɛne denɔ ɛlé ngarege abya Kras Jisɔs ɛta nyú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, nnɛnemmyɛ gétúgé nyú ɛchomele bɔɔ́ Kras né Ɛfɛsɔs.
Ephesians 4:1 in Denya 1 Me muú nkpɛne denɔ gétúgé mpyɛ utɔɔ́ Ata, nkpeage ɛnyú nnó dépyɛ geŋwáge nyú gébɛ ndɛre Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú akɛlege nnó gébɛ.
Ephesians 6:20 in Denya 20 Ɛlé gétúgé abya melɔ́mélɔ́ yina ne Kras atɔme me, ne nana nlú né denɔ gétúgé mbɔ ngarege abya melɔ́mélɔ́ wuú. Nɛgemmyɛ nnó Ata apoó me mbɛgé ne ɛfɔ metɔɔ́ mangare abya melɔ́mélɔ́ yina ndɛre me mbɔɔ́ manjɔɔ́.
Philippians 1:7 in Denya 7 Ndɛre nnénemmyɛ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé ɛnyú, ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó me ntégé ɛnyú mbɔ, néndé delú me metɔɔ́ chi chi chi. Ɛnyú ako decho amu ne me né ɛshyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛ ɛsé mangaré abya melɔ́mélɔ́ ajyɛ́gé mbɛ. Gébé ɛyigé me nlá nlu dankpɛ́ denɔ ne nana yina ayi nlu né denɔ, mmyɛ nnó mpyɛ bɔɔ́ akaá nnó abya melɔ́mélɔ́ alu wáwálé.
Colossians 1:5 in Denya 5 Ɛnyú dépyɛɛ́ mbɔ gétúgé dénɛré metɔɔ́ né unó bi Ɛsɔwɔ ákwyɛ mɛ ábelé ɛta nyú né mfaánebuú. Genó ɛyi gepyɛ ɛnyú dénɛré metɔɔ́ né unó bimbɔ ɛlé wáwálé ayi atanege né abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛnyú debɔɔ́ mbɛ dewuú.
Colossians 3:2 in Denya 2 Belegé wyɛ ufɛre nyú né depɔré mfaánebuú, debélégé fɔ́ mbaá depɔré mme.
1 Timothy 6:19 in Denya 19 Áké ápyɛmbɔ, ánywérege gefwáge bwɔ́, ne ákwyɛgé mbɔ ɛlé nebɔ́mé nelɔ́nélɔ́ né geŋwá bwɔ́ ɛyi gechwɔɔ́ meso gébé. Gɛ mbɔ ne abɔɔ́ mampyɛ nnó abɔɔ́ geŋwá ɛyi gélu geŋwá wáwálé.
2 Timothy 1:16 in Denya 16 Nnɛnemmyɛ nnó mejé Ɛsɔwɔ ɛbɛ ne ula gepú Ɔnɛsiforus, nénde afyɛɛ́ me ɛshyɛ metɔɔ́ yɛndegébé, mmyɛ ɛgbo fɔ́ ji nnó me nlu né gepúge denɔɔ́.
2 Timothy 2:9 in Denya 9 Abya melɔ́mélɔ́ ayi me ngarege ne ngɛne ɛfwyale. Áwɛle me ne bɔ mkpokovɛ ɛke me kwene ɛbɛ, yɛ́mbɔ muú ákáge wɛ fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔ mkpokovɛ.
2 Timothy 4:8 in Denya 8 Ne nana nsa wa agile me. Nsa yimbɔ ɛlé ɛla geŋwá ɛwé muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ abɔɔ́. Muú yi achyɛge nyɛ me ɛla ɛwéna né bií bi mbɔ ɛlé Ata. Ji asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú chancha né bií mpa. Áchyɛge nyɛ fɔ́ le me mbií, achyɛge nyɛ ntó bɔɔ́ abi ágilé ji ne gejeé nnó ji achwɔɔ́.
Hebrews 11:16 in Denya 16 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ashyagé lé melɔ ɛwé ɛlɔmé ɛpwɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ alú wyɛɛ́. Ne melɔ ɛwémbɔ ɛlú lé né mfaánebuú. Ndɛre ɛlúmbɔ, mmyɛ ɛgboó fɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɛbwɔ́ ákúgé ji nnó Ɛsɔwɔ bwɔ́ néndé ji ákwyɛɛ́ mɛ melɔ ábelé ɛbwɔ́.
Hebrews 13:3 in Denya 3 Tégé bɔɔ́ abi alú né denɔ. Sɛgé nnó ɛnyú ntó délú né denɔ ne ɛbwɔ́ chónchó. Tégé ntó bɔɔ́ abi ágɛné ɛfwyalé. Sɛ́gé nnó ɛnyú ntó dégɛné ɛfwyalé ɛké ɛbwɔ́.
James 1:2 in Denya 2 Aŋmɛ ba, yɛndégébé depɔ déké détomége ɛnyú, né ɛta nyú ɛ́bɛ́ metɔɔ́ megɔmegɔ.
1 Peter 1:4 in Denya 4 Genó ɛyigé fɔ ɛyigé ɛsé dema nɛre matɔɔ́ wyɛɛ́ gelú nnó, ji Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛyigé sé gefwa. Ne gefwa ɛyigémbɔ, géchɔ́gé fɔ́, gepɔ ne deba ne gegboó fɔ́ manaá. Ɛsɔwɔ ábelé geji cháŋéné né mfaánebuú gétúgé ɛnyú.
1 John 3:2 in Denya 2 Aŋmɛ ba abi gejee ɛsé delú nana baá Ɛsɔwɔ. Ne genó ɛyi debɔ mankaá gelú nnó Ɛsɔwɔ alu danpyɛ ɛsé dekaá ndɛre débɛɛ́ nyɛ meso gébé. Yɛ́mbɔ dekaá nnó gébégé Kras akerege fa mme ɛsé débɛɛ́ nyɛ wyɛ ɛké ji, néndé dégɛne nyɛ ndɛre ji alu.