Hebrews 10 in Denya

1 Ɛbɛ Mosis ɛlú lé dendore unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi úlú manchwɔ, ɛpɔ́fɔ́ unó bimbɔ ubi ambɔɔ́. Getú ɛyigé mbɔ́ bɔɔ́ aké achwɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ upɛ ɛbi ɛbwɔ́ anyuarege apyɛɛ́ yɛ́ndé ŋmɛ, upyɛɛ́ fɔ́ káŋka nnó ɛbwɔ́ akwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege.

2 Mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ nnó gefɔgé upɛ bina upyɛɛ́ nnó bɔɔ́ akwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, mbɔ bɔɔ́ ntó ámagé tée sé mechɔ gabo ne ábɔ ámagé pyɛ sé upɛ bimbɔ.

3 Yɛ́mbɔ upɛ bina ɛbi bɔɔ́ anyuarege apyɛ yɛ́ndé ŋmɛ, upyɛɛ́ lé nnó bɔɔ́ átégé gabo ayi ɛbwɔ́ apyɛɛ́.

4 Néndé manoó anɔ mpɔ ne ŋme makágé fere fɔ́ bɔɔ́ gabo né mmyɛ cháchá.

5 Gɛ ula bi gébégé Kras alu manchwɔ́ fa mme ajɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ nnó, “Wɔ ɔkɛlegé sé upɛ ɛbi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta wyɛɛ́ ne ɛchyɛ ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé. Wɔ ɔkwyɛɛ́ lé menyammyɛ ayi ɔkwyɛɛ́ ɔbelé nnó me nsɛ mpyɛ upɛ wyɛ.

6 Menya ɛyi bɔɔ́ asɔɔ́ kpógelé né geluɔgé upɛ ne ɛchyɛ ɛwé ɛbwɔ́ áchyɛgé gétúgé gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ ukwane fɔ́ wɔ metɔɔ́ wɔ́.

7 Ne njɔɔ́ nké, ‘Ɛsɔwɔ gɛ́ me na nchwɔ́ mampyɛ genó ɛyi wɔ ɔkɛlege nnó me mpyɛ wyɛ ndɛre asamé né mmu ŋwɛ atomé ne me nnó mbɔ mampyɛ.’”

8 Kras abɔ mbɛ ajɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ aké, “Ufɔɔ́ upɛ bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ndɛre ɛbi apyɛɛ́ ne menya, yɛ́ ɛbi ápyɛɛ́ ne umpomé yɛ́ ɛbɛ lé ɛbi bɔɔ́ ásɔɔ́ né geluɔgé upɛ mampyɛ upɛ ɛta wyɛ ne unó bi bɔɔ́ achyɛgé gétúgé gabo bwɔ́ ukwané fɔ́ wɔ metɔɔ́ wɔ́.” (Yɛ́ ɛlé ɛbɛ Mosis ɛké ápyɛgé mbɔ.)

9 Ne ama ajɔɔ́ aké, “Gɛ me na, nchwɔ́ mampyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege nnó mpyɛ.” Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ aferé upɛ bi ukwene nnó apyɛ gepɛ ɛyigé Kras gesɛ malu bwɔ́.

10 Ne gétúgé Jisɔs Kras apyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, achyɛɛ́ menyammyɛ wuú ndɛre gepɛ tɛ kwyakwya. Getú ɛyigémbɔ ɛsé dela bɔɔ́ ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.

11 Né gekwenege menomenyɛɛ́ ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ utɔɔ́ bwɔ́ yɛ́ndé bií. Anyuarege upɛ bimbɔ maŋané maŋané, yɛ́mbɔ upɛ bimbɔ ukágé fere fɔ́ bɔɔ́ gabo né mmyɛ.

12 Ne Kras awesé mempyɛɛ́ upɛ, apyɛ lé gepɛ gema ɛyi gekwane tɛ kwyakwya, manshwɔné gabo sé. Ápyɛgémbɔ ajwɔlé né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ.

13 Ne ji ajwɔle wyɛ agilé kpaá tɛ Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ mawámé bií álaá ɛké geluɔ ɛyi ji anɛrege uka mfaá.

14 Mbɔ ne ɛlú nnó Kras apyɛ ɛlé gepɛ gemaá nnó bɔɔ́ abi ji ashwɔnegé ákwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege tɛ kwyakwya.

15 Mendoó Ukpea ntó ɛgáré ɛsé genó ɛyina. Abɔ́ mbɛ ajɔɔ́ aké,

16 Ata aké, “Gébé gekwɔnégé, gɛ menomenyɛɛ́ ɛwé me nnyɛɛ́ nyɛ ne ɛbwɔ́ na. Me mfyɛɛ́ nyɛ mabɛ ya né mmu matɔɔ́ bwɔ́ ne nsame nyɛ ájí né mmu défɔré bwɔ́.”

17 Ne ama agbɛɛ́ aké, “Me nteé sé gabo bwɔ́ ne depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ gyɛɛ́.”

18 Dékagé gɛ nnó, ajigénte gabo bɔɔ́, yɛ́ ula fɔ́ ubɛɛ́ sé ɛbi amágé pyɛ upɛ.

19 Aŋmɛ ba, ɛwéna ɛtɛne nnó ɛsé dékágé kpɛ tágétágé né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako, gétúgé manoó Kras ami machyɛɛ́ mme gébégé ji agboó.

20 Jisɔs anené mɛ ɛkat ɛwé ɛkaré melu ukpea ne melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako. Anené ɛsé meti mekɛ ɛwé ɛwyaá geŋwá. Ɛkat ɛwé Jisɔs anené mbɔ, ɛtɛne mbaá menyammyɛ wuú gébégé ji agboó gétúgé sé nnó ɛsé dekoó wyɛ déjyɛ mbaá Ɛsɔwɔ.

21 Ne tɛ ndɛre ɛsé déwyaá gekpɛkpɛgé ɛtukpɛ ɛwé ɛpɛle gepúgé Ɛsɔwɔ,

22 déchwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ ne matɔɔ́ sé mako ne défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji gefɔɔ́ ɛyigé déla dékágé bɛ fɔ ne dembyɔ néndé manoó Jisɔs Kras mameé mɛ né matɔɔ́ sé álá pópó ne ágaré ɛsé nnó delu cho. Ne áshwɔné menyammyɛ se ne manaá ami makpea.

23 Détɛ́né ne ɛshyɛ né depɔ́ ɛtiré ɛsé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ ne dégaregé deti. Ɛkágé déwé mmyɛ néndé Ɛsɔwɔ anyɛgémeno nnó apyɛɛ́ genó, ápyɛɛ́ geji.

24 Dékɛlégé meti ɛwé défyɛɛ́ atɛ aŋmɛ ɛshyɛ nnó ágbógé ne atɛ ne nnó álɛrege ulɔɔ́ melu.

25 Délyagé fɔ mankɛne uchome bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ abifɔ ályaá ɛsé déchome wyɛ mmyɛ, défyɛgé atɛ ɛshyɛ, ushuú chacha ayi dégɛne mbɔ nnó bií ɛbi Ata achwɔɔ́ ula kwɔ́kwɔ́lé.

26 Néndé mbɔ́gé déké dépyɛɛ́ wyɛ gabo kpékpé ayi dékaá mɛ wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ álɛrege, gepɛ ɛyigé chá gepɔ sé ɛyi gekagé fere ɛsé gabo né mmyɛ.

27 Genó ɛyi degile ne ɛfɔ metɔɔ́ ɛlé mpa Ɛsɔwɔ ne gekpɛkpɛgé mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ nyɛ bɔɔ́ mawáme Ɛsɔwɔ.

28 Dékaá nnó muú ayi abyaá ɛbɛ Mosis, áwáne ji ágɛné fɔ́ meshwɛ mbɔ́gé bɔ ntɛsɛ apea yɛ́ álɛɛ́ ágarégé nnó ákpa amɛ agɛ ji ndɛre ápyɛɛ́ genó ɛyi gelɛré nnó ji akwé ɛbɛ ɛwémbɔ.

29 Ɛbɛgé mbɔ, fɛ́rege gekpɛkpɛgé ɛfwyale ɛwé ɛbɛɛ́ nyɛ ne muú ayi abyaá Maá Ɛsɔwɔ ne asɛlé manoó mií ami magbaré menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ, nnó mapɔ́ yɛ́ genó yɛ́ ɛlé manoó ami na ne mashwɔne ji nnó abɛ pópó, ne ajɔ́gé ntó mejɔɔ́ mebo atome ne Mendoó Ukpea muú alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́.

30 Ɛsé dékaá ji muú ajɔɔ́ aké, “Me ne nwyaá utó manshuú amu né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ne nshúgé nyɛ amu mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubé.” Ne ajɔɔ́ aké, “Ata ne asɔɔ́ nyɛ mpa bɔɔ́.”

31 Ɛpyɛɛ́ ɛfɔ mankwe né amu Ɛsɔwɔ muú álú mebɛ.

32 Tégé ndɛre ɛlú nya ne ɛnyú gébégé ɛnyú debɔɔ́ mbɛ dékaá depɔre Ɛsɔwɔ. Yɛ́ ɛlé ɛnyú dégɛ́né gejamégé ɛfwyale né gébé ɛyigémbɔ, détɛ́né wyɛ ne ɛshyɛ yɛ́ genó genyige ɛnyú wɔ́.

33 Gébé ɛyigé fɔ bɔɔ́ ashyɛɛ́ ɛnyú gbɔŋɔnɔ ne ápyɛɛ́ ɛnyú déwuú ubalé. Né gébé ɛyigé fɔ bɔɔ́ abi agɛne ntó ɛfwyale mbɔ, ɛnyú déchome défyɔge ɛbwɔ́ mmyɛ.

34 Dégɛne meshwɛ ne bɔɔ́ abi ákpéné denɔ, ne gébégé bɔɔ́ áfɔɔ́ unó nyú dékame wyɛ kamegé ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ndɛre dékaá nnó déwyaá unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi upwɔɔ́ ammu, ɛbi ubɛɛ́ nyɛ tɛ kwyakwya.

35 Ndɛre ɛlúmbɔ, délyagé fɔ́ mamfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ néndé ji achame nyɛ ɛnyú.

36 Ɛnyú débɔɔ́ mankogé ɛlé metɔɔ́ dépyɛgé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, ne désɛ unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé.

37 Néndé Ɛsɔwɔ aké, “Ɛlá gachyɛɛ́ muú ayi achwɔɔ́ nyɛ achwɔ achɔɔ́ sé gébé.

38 Né bɔɔ́ ba abi ápyɛɛ́ wyɛ genó ɛyi gelú cho, abɛɛ́ nyɛ wyɛ mamfyɛgé metɔɔ́ ne me. Yɛ́mbɔ muú ayi ajame mmyɛ meso, metɔɔ́ wa ɛgɔɔ́ fɔ́ ne ji.”

39 Ɛsé depɔ fɔ́ bɔɔ́ abi ajame mmyɛ meso geŋwagé bwɔ́ genó mme detu. Ɛsé delú ɛlé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ji awene gemɛge bwɔ́.