Acts 4:2 in Denya 2 Ne matɔɔ́ asɔ́ bɔɔ́ bina dɔɔ́ gétúge Pita ne Jɔn abɔ́ agarege nnó, tɛ mbaá Jisɔs akwíle né negbo, bɔɔ́ ako bi akame ne Jisɔs ákwilé nyɛ ntó.
Other Translations King James Version (KJV) Being grieved that they taught the people, and preached through Jesus the resurrection from the dead.
American Standard Version (ASV) being sore troubled because they taught the people, and proclaimed in Jesus the resurrection from the dead.
Bible in Basic English (BBE) Being greatly troubled because they were teaching the people and preaching Jesus as an example of the coming back from the dead.
Darby English Bible (DBY) being distressed on account of their teaching the people and preaching by Jesus the resurrection from among [the] dead;
World English Bible (WEB) being upset because they taught the people and proclaimed in Jesus the resurrection from the dead.
Young's Literal Translation (YLT) being grieved because of their teaching the people, and preaching in Jesus the rising again out of the dead --
Cross Reference John 11:47 in Denya 47 Ne anɔ ba ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi fɔ, ákú ujwɔlé, áchomé né ɛso ájɔɔ́ aké, “Nana ɛsé dépyɛmbɔ nnó? Mende yina apyɛɛ́ mbɔ ufélekpa ufɔɔ́ ufɔɔ́ ajyɛɛ́.
Acts 3:15 in Denya 15 Dépyɛge mbɔ, dewá muú yi achyɛge bɔɔ́ geŋwá. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwile né negbo ne ɛsé delu bɔɔ́ bi dekpané amɛ degɛ́né, ne nana degarege bɔɔ́ mechɔ ɛwé.
Acts 5:17 in Denya 17 Ɛtukpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ wuú, abi alu né geluage bɔɔ́ Sadusi awya gembya né matɔɔ́ bwɔ́ ne aŋgbá Jisɔs,
Acts 10:40 in Denya 40 Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́négé, Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwile né negbo ne apyɛ Jisɔs alɛré mmyɛ mbaá bɔɔ́.
Acts 13:45 in Denya 45 Ne bɔɔ́ Jus abifɔ ágɛ́gé nkane gejamégé bɔɔ́ áchomé, matɔɔ́ ásɔ́ bwɔ́, álɔ manjɔɔ́ nnó mekomejɔɔ́ Pɔl alu gebyɔ́ ne áshyɛ ji.
Acts 17:18 in Denya 18 Anlɛré fɔ ágɛ́ ji, ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ bi álɛ́rege depɔré Ɛpikuryan ne ɛtiré ákuú Stɔk. Ɛbwɔ́ áwuúgé nkane Pɔl alɛrege bɔɔ́ depɔré Jisɔs, ama garege nkane bɔɔ́ akwilege nyɛ né negbo, álɔ manshyɛ ji ake: “Ndé menya yina adorege ne ubɔ́meno?” Abi fɔ áké: “Ɛlu ɛké akɛlege mangaré abya aló abi ákɛ.”
Acts 17:31 in Denya 31 Ji ajɔge mbɔ gétúgé ji ábelé mɛ bií ɛbi bɔɔ́ akpɛ́ne unɔɔ mpa ne ásɔɔ́ nyɛ mpa bɔɔ́ ayi defya delá debɛ́ mmu. Ji abɔ ajya mɛ muu yi ásɔɔ́ nyɛ mpa yimbɔ ne apyɛ ji akwilé né negbo, mampyɛ bɔɔ́ akaá nnó mechɔ́ ɛwéna ɛpyɛ nyɛ wáwálé.”
Acts 19:23 in Denya 23 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, ɛfwyale ɛchwɔ dɔɔ́ né melɔ Ɛfɛsɔs getúge bɔɔ́ bi akwɔlege meti Jisɔs.
Acts 24:14 in Denya 14 Ne nkamé genó gema ɛyige ɛbwɔ́ áké, ‘Nnoge Ɛsɔwɔ ayi ukwene antɛ sé né meti ɛwé ɛbwɔ́ áké ɛ́lɔ́mé fɔ́. Yɛ́mbɔ nkamé lé unó uko ɛbi mabɛ́ Mosis ajɔɔ́ ne ɛbi bɔɔ́ ɛkpavé Ɛsɔwɔ ásámé.’
Acts 24:21 in Denya 21 Ɛsé ne ɛbwɔ́ debɔ́ debɔ ɛfwyale wyɛ né genó gema. Ɛlé genó ɛyi mbɔ njɔɔ́ né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛbwɔ́ nké, ‘Mbɔ́ mpa ne ɛnyú fina gétúgé mfyɛ metɔɔ́ nnó muú agbogé akwilege nyɛ né negbo.’”
Acts 26:8 in Denya 8 Gɔ́ me ngií ɛnyú ako nnó, “Ulannó ɛnyú defɛ́ré nnó ɛpɔ́ kɔkɔge nnó Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ akwile né negbo?”
Acts 26:23 in Denya 23 Ɛbwɔ́ ábɔ́ ájɔɔ́ nnó, “Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangbó ne ábɛ́ muú mbɛ yi akwile né negbo ne apyɛ bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ágɛ́ geŋgbɔ́.”
Romans 8:11 in Denya 11 Mbɔgé Mendoó Ɛsɔwɔ muú apyɛ Jisɔs akwilé né negbo ɛlú ɛnyú mmyɛ, ji muú apyɛɛ́ Kras Jisɔs ákwilé né negbo achyɛgé nyɛ ntó menyammyɛ nyú ayi ágboó geŋwá né uto mendoó wuú ɛwé ɛlú ɛnyú né mmyɛ.
1 Corinthians 15:12 in Denya 12 Abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégarege ɛnyú, alú nnó Ɛsɔwɔ apyɛ Kras akwilé né negbo. Ne mbɔgé ɛsé déké dégarege ɛnyú mbɔ, ulannó ɛnyú abifɔ déjɔ́gé nnó bɔɔ́ abi ágboó ákwilege fɔ́ né negbo?
1 Corinthians 15:23 in Denya 23 Yɛ́mbɔ unó bina uko upyɛ́ nyɛ, yɛ́ ɛyigé ndé né ɛji gébé: Kras ne alú muú ayi abɔɔ́ mbɛ akwilé né negbo, ne gébégé ji akerege nyɛ meso fa mme, bɔɔ́ abi áchome mmyɛ ne ji ákwilége ntó né negbo.
2 Corinthians 4:13 in Denya 13 Muú fɔ́ ájɔɔ́ né ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, “Me mfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétú ɛyigémbɔ ne njɔɔ́.” Ɛsé ntó delu mendoó ɛma ne ji, ɛwé ɛpyɛ ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ getú ɛyigémbɔ ne déjɔɔ́.
1 Thessalonians 4:13 in Denya 13 Aŋmɛ sé, ɛsé dékɛlege nnó ɛnyú dékaá wáwálé genó ɛyi gepyɛ nyɛ ne bɔɔ́ abi ágboó, nnó ɛ́kágé ɛnyú déla meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi álá ánɛré fɔ́ metɔɔ́ nnó ágboge Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo wɔ́.