Acts 4 in Denya

1 Ndɛre Pita ne Jɔn alu jɔ́ge, ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ fɔ́ chóncho ne muú kpaá bɔɔ́ bi ábáme ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ Sadusi fɔ́ áchwɔ sɔ́ ɛbwɔ́ mejɔɔ́ meno.

2 Ne matɔɔ́ asɔ́ bɔɔ́ bina dɔɔ́ gétúge Pita ne Jɔn abɔ́ agarege nnó, tɛ mbaá Jisɔs akwíle né negbo, bɔɔ́ ako bi akame ne Jisɔs ákwilé nyɛ ntó.

3 Ne ágbaré Pita ne Jɔn áfɛ́. Ndɛre nkwale akwɔne, ɛbwɔ́ ájyɛ fɛ́ bwɔ́ né denɔ, nnó mechɔ ɛwémbɔ ɛla wyɛ geya.

4 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bi áwuú mekomejɔɔ́ Pita ne Jɔn, gejamé ákáme, ne ácho né geluage bɔɔ́ bi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs, ɛbwɔ́ álú nana genógé bɔ dɛle ata.

5 Bií ujyagé, afwa melɔ ne ákpakpa melɔ ne anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ábɔ́ áchwɔ́ cho melu ɛma né Jɛrosalɛ.

6 Anas ayi abɔ alu ɛtukpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ abɔ́ alu wyɛ, ne Kaifas, ne Jɔn ne Aleksanda ne bɔɔ́ abifɔ abi átané ntó ula gepu ɛtukpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ.

7 Ne ɛbwɔ́ ája Pita ne Jɔn, áchwɔ tɛ́ne mbɛ ushu bwɔ́, ne agií bwɔ́ aké, “Ɛkɛ nnó ne ɛnyú depyɛ́ɛ mechɔ ɛwena njuú? Utó nyú utané ɛfɔ́? Ɛnyú depyɛ́ geno ɛyige na né mabɔ wá?”

8 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, Mendoó Ukpea ɛgbeé Pita metɔɔ́ ne aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú afwa ne ákpakpa melɔ,

9 nnó geno ɛyige ɛse depyɛ mbaá mbweré mende yina gelɔ wɔ́? Ɛnyú degige ɛse fina nnó dekaá fɔ́ genó ɛyi gepyɛ ne ji akɛne mbɔ wɔ́?

10 Gɔge degaré ɛnyú ne bɔɔ́ Isrɛli ako nnó, ɛle uto Jisɔs Kras ayi atane Nasarɛt ne upyɛ́ mende yi atɛ́né mbɔ mbɛ ushu ɛnyu, atoó cháncha. Ɛlé Jisɔs yina ne ɛnyú debɔ dewɔ́mé né gekwa, ne Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwíle né negbo.

11 Ji ne alu ntaá ɛni ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, ‘Ntaá ɛni ɛnyú antɛné upú debɔ́ déshya neni nela ɛnine negbaré nékúné gepú.’

12 Jisɔs yina jimbí ne akage féré bɔɔ́ né ɛfwyale gabo. Nendé muú yicha ápɔ́ sé fa mme yina ayi Ɛsɔwɔ atɔmé nnó áchwɔ áféré ɛsé né ɛfwyale gabo.”

13 Ákpakpa bimbɔ áwuúge nkane Pita ne Jɔn ajɔ́ge ayi álá pɔ́ ne ɛfɔ metɔɔ́, ála mano mekpo fuú, gétúgé ákaá nnó ɛbwɔ́ ápɔ́ bɔɔ́ ne ájyɛ ŋwɛ wɔ́. Ne ɛbwɔ́ átɛ nnó Pita ne Jɔn ájɔ́ge mbɔ gétúgé ábɔ́ akɛné mɛ́ ne Jisɔs.

14 Ne ɛbwɔ́ abɔ ákagé shya fɔ́ geno ɛyige Pita ne Jɔn ábɔ́ ápyɛ́ getúgé ɛbwɔ́ ágɛné mende yi atoó mbɔ nkane atɛné nekúné aŋgbá Jisɔs bimbɔ.

15 Ɛfɛɛ́ ne afwa ne ákpakpa melɔ bimbɔ ágaré Pita ne Jɔn nnó átané kpɛ́ dafyɛ, ne ɛbwɔ́ álagé meso, alɔ mangií atɛ áké,

16 “Ɛsé depyɛ nyɛ nnó ne ande bina? Yɛ́ndémuú fa né Jɛrosalɛ ákaá nnó gekpɛkpɛge ufélekpá bi, ɛle ɛbwɔ́ ne apyɛɛ́ ne ɛse dékágé shya sé.

17 Yɛmbɔ mampyɛ nnó mechɔ ɛwé ɛmage ɛjyɛ se mbɛ, debɔ́ mamfyɛ́ bwɔ́ mema ne ɛbwɔ nnó ɛkage ákyaá manjɔɔ́ ne muú fɔ́ né mbaá mabɔ Jisɔs.”

18 Ájɔɔ́ge mbɔ, ákuú Pita ne Jɔn ákéré mmu ne ákwelé ɛbwɔ́ mbeé nnó, “Ɛkagé ama atyaá mabɔ Jisɔs yɛ manlɛré mekomejɔɔ́ wuú mbaá muú.”

19 Ne Pita ne Jɔn áshuú bwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ambɔɔ́ fɛrege mechɔ ɛwé, ɛlu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, manwu ne Ɛsɔwɔ wa manwu ne ɛnyú?

20 Ɛse debɔ mangárégé genó ɛyi ɛsé dewuú ne dégɛné.”

21 Ne afwa ɛso ama áfélé ɛbwɔ́ amɛ ne ályá ɛbwɔ́ nnó ájyɛ. Ɛbwɔ́ ágɛ́ fɔ meti manchyɛ bɔɔ́ Jisɔs ɛfwyale wɔ́, nendé bɔɔ́ áko áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ né mechɔ ɛwé ɛbɔ́ ɛpyɛ́.

22 Ɛlé ufélekpá wáwálé, mende yi ápyɛ́mbɔ ji atoó apwɔ usaá aŋmɛ upéa.

23 Ndɛre bɔɔ́ bimbɔ álya Pita ne Jɔn ákérége meso, ágaré ɛkwɔ bwɔ́ genó ɛyige anɔɔ́ baá bií apyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ abɔ ajɔɔ́.

24 Bɔɔ́ Jisɔs awúge mbɔ, ácho melu ɛma anɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ aké, “Átá yi apwɔ amu, wɔ yi ɔkwyɛ́ mfaa ne mme ne manyi ne unó uko bi úlú wyɛ.

25 Ɔpyɛ gekwenege ntɛ ɛsé Dɛvid, maa utɔɔ́ wyɛ, ajɔɔ́ né uto Mendoó Ukpea nnó, ‘Ulannó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus matɔɔ́ ásɔ́ bwɔ́ dɔɔ́? Ulannó bɔɔ́ melɔ átɛnege ukɔlɔ ne Ɛsɔwɔ detuú?

26 Afwa abi mme ákpómege mmyɛ mámyɛ bee, ne ákpakpa melɔ átɛnege ukɔ́lɔ́ mamyɛ ne Ɛsɔwɔ ne muú yi ji ajyá nnó abɛ Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.’

27 Genó ɛyigé Dɛvid abɔ́ ajɔɔ́ mbɔ, gepyɛ wáwálé fa melɔ ɛwé. Mfwa Hɛrɔd ne Pontyɔs Palɛt, chóncho ne abifɔ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Isrɛli ásɔ mala manwá Jisɔs, Jisɔs muú utɔɔ́ melɔ́mélɔ́ wyɛ ayi ɔbɔ ɔjyaá nnó abɛ Muú yi wɔ ɔkwere ji ɛlá gefwa.

28 Ɛbwɔ áchomé mbɔ, ápyɛ le geno ɛyige wɔ Ɛsɔwɔ né uto byɛ, ɔbɔ́ ɔkwyɛ mɛ́ ɔbɛlé nnó ubɔ mampyɛ́.

29 Átá nana gɛ́ nkane ɛbwɔ́ áfelege ɛse amɛ. Pyɛ ɛsé, baá utɔɔ́ byɛ dégarégé mekomejɔɔ́ wyɛ débɛgé fɔ́ ne ɛfɔ́ɔ metɔɔ́.

30 Pyɛ ɛse, depyɛge bɔɔ́ mamée atoóge ne dema depyɛgé ufélekpá né utó bi Jisɔs, muú utɔɔ́ melɔ́mélɔ́ wyɛ, nnó bɔɔ́ ákpá amɛ ágɛ́ utó byɛ.”

31 Gébégé ánéré manɛmmyɛ, mme meko anyií né mbaá yi ɛbwɔ́ alú. Mendoó Ukpea ɛchwɔ gbeé ɛbwɔ́ metɔɔ́ ne ɛpyɛ ɛbwɔ́ alɔ mangare mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi álá pɔ́ ne ɛfɔ́.

32 Né ɛchomele bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, álu meko ama ne metɔɔ́ ɛma. Muú ɛbwɔ́ fɔ ayi ájɔge nnó genó ɛyigé na ɛlé ɛya apɔ́. Ne genó ɛyigé muú ama awya, gelu ɛyigé bɔɔ́ akó.

33 Áŋgbá Jisɔs ágarege ájyɛ ne ɛshyɛ mampyɛ bɔɔ́ ákaá nnó, Ata Jisɔs akwilé né negbo. Ne Ɛsɔwɔ apoóge ɛbwɔ́ ako dɔɔ́.

34 Yɛ muú ayi genó gelií ji apɔ́. Ɛwyage bɔɔ́ ákpóo makɔɔ́ yɛ upú bwɔ,

35 ne áchwɔ́ ne manka yimbɔ mbaá áŋgbá Jisɔs. Ɛbwɔ́ ákaré manka mbaá bɔɔ́ bi ákamé ne Jisɔs ako nkane yɛ́ndémuú ákɛlege.

36 Mende fɔ ntó abɔ́ alu ɛfɛɛ́ ayi ákuú ji Josɛf, atane ula gepú ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ. Ábyɛ́ ji né melɔ Syaprɔs ne áŋgbá Jisɔs ntó akuú ji Banabas. (Ula utɛne nnó Memfyɛ́ bɔɔ́ ɛshyɛ.)

37 Ne akpó ntó mekɔɔ́ wuú ɛwé ɛma achwɔ ne ŋka yimbɔ mbaá áŋgbá Jisɔs.