Luke 7 in Noone

1 No Jisos to mɛsɛɛ wase yɛɛyi bonyii bô mwɛɛm mvun mvunciim, mum nɛ gɛn ɛ̂ kelaante kè Kafana'um e.

2 Ɛ ɛkolɛ ke ŋgoo mi bonyii bo nci le bo Lum nu jó kɛŋke nfwa we mvu, kooŋke wvú baay. Ɛ nfwa wvudvu cɛmte nu wase diuw kpwe le.

3 Ɛ ɛkolɛ kedvu dioo yuw ɛkumɛ Jisos, mum cooŋkɛn bonyii bò saake woŋ Bojuu tum lɛ bó egɛn elɛkɛ Jisos lɛ wvú eto efɛ nfwa wen.

4 Ɛ bó mum gɛn yɛn Jisos e ku can ɛ̂ wvú gay lɛ, “Kee wo gɛnɛ kɛ efi wee wese wvun, ɛ̀ nu wee wvù ɛ̀ nulo ɛ́ wo efi wvú.

5 Wvú kooŋke woŋ wesebeene baay, ɛ ɛ̀ nu wvú wvù to bomɛɛ yew yese bunle.”

6 Ɛ Jisos mum nɛ ɛ bô bó no gɛne. Ɛ bó ke dioo feŋene wase yew cee ɛkolɛ ke bonyii bo nci le, ɛ wvú tum nsáa ye yimew lɛ yí egɛn eci Jisos. Ɛ yí gɛn, ɛ bô bó tasɛn, ɛ yí tefe ɛ̂ wvú lɛ, “Tata, ɛkolɛ ke bonyii bo nci le gayte lɛ fo wo eshe yɛnè ŋgɛw too kɛ. Lɛ wen baa kocɛn wee wvù ɛ̀ nulo ɛ́ wo eley ɛ̂ wvú yew e kɛ.

7 Ɛ ɛ̀ nu lɛ fiɛɛ fì be ge tɛn lɛ fo wen eto bô bikaa biwene eyɛn wo le. Geenɛn, lɛ wo ebvuse kɛ ɛ ɛ̀ nu diɛw diuw wo le ɛ́ nfwa wen emum ebonɛn.

8 Lɛ wen tɛn nu wee ɛ̂ mvuŋgay mvu wee mvu le ɛkuse, ɛ bonyii bo nci le nu tɛn ɛ̂ wen ɛkuse. Ɛ́ wen ké egay ɛ̂ mvu lɛ, ‘Ɛ̀ gɛnè,’ ɛ́ wvú no gɛne lo, ké egay ɛ̂ mvu lɛ, ‘To,’ ɛ́ wvú no too lo. Ɛ́ wen ké egay tɛn ɛ̂ nfwa wen lɛ, ‘Geɛ nɛn,’ ɛ́ wvú no gee lo.”

9 Ɛ Jisos yuw ntum wvudvu nonɛn, ɛ diuw yum lo wvú, ɛ wvú baŋke ye gay ɛ̂ kebombom ke bonyii le kè to bii wvú le lɛ, “Ɛ́ me ensee ɛ̂ ben lɛ me mbaa n'yɛn wase wee le kɛ naa Islael ɛ wvú ɛ lese kfuu fin fitele yî yɛm e nɛn kɛ.”

10 Ɛ bonyii ba bò cee ɛkolɛ ke bonyii bo nci le to tumɛɛ dioo kase tu yew, yɛn ɛ nfwa wvudvu ɛ bonɛn wase.

11 Ɛjim jodvu, ɛ Jisos bô boom bew bo ŋgoo le nɛ no gɛne ntɛw mvu le ɛ bó teŋe lɛ Nayin, ɛ kebombom ke bonyii le shfumte ɛ̂ wvú ɛjim.

12 No bó to gɛne, dioo buy diuw ketaaŋ wvù to leyte ntɛw wvudvu le, yɛn ɛ bó ɛ tuu gvune di wee le ɛ no buyte dvú. Wee wvudvu to ka kɛ wvú can bwee le. Ɛ bwee to nu kpwɛɛ ŋkfu. Ɛ bó to buyte dvú nonɛn, ɛ kebombom ke bonyii bo ntɛw wvudvu le shfumte bii bwee wan e.

13 Ɛ Tata dioo yɛn kpwoon wvudvu le, ɛ shen koo wvú, ɛ wvú gay ɛ̂ wvú lɛ, “Fo wo ebvuu bee kɛ.”

14 No wvú gay nonɛn, mum fey gɛn kum fikɛɛy fì bó to tulɛɛ gvune didvu jó. Ɛ bonyii bò to tulɛɛ mum leem. Ɛ wvú gay lɛ, “Cuwee, me njemyi ɛ̂ wo, nɛnɛ we!”

15 Ɛ wvú mum nɛ we shii, kɛw no jemyi. Ɛ Jisos jicɛ wvú le mum nya ɛ̂ bwee.

16 Ɛ bonyii bocii yɛn nonɛn, ɛ diuw yum bó. Ɛ bó no tumte moŋkum mo Nyo' le gayte lɛ, “Wee ntum Nyo' wvu baay nu ɛ buynɛn ɛ̂ beene ɛntelɛŋ. Nyo' nu ɛ to wase keefi bonyii bew.”

17 Ɛ saaka wvun wvu ɛkumɛ Jisos saaŋkɛn gɛn woŋ wvù Judea le tfuu noo bitum bi mbew jó le.

18 Ɛ boom bo ŋgoo le bo Jon e yuw tɛn mwɛɛm mvun mvunciim, gɛn see ɛ̂ wvú. Ɛ wvú tee bomew bofɛɛ,

19 tum fô Jisos e lɛ bó egɛn ebife ɛ̂ wvú lɛ laa ɛ̀ nu wvú wvù to nu keeke eto, nuu bó ecɛytè wee mvu lɛ.

20 Ɛ bó gɛn yɛn Jisos e, gay ɛ̂ wvú lɛ, “Jon Nleseɛjoo nu ɛ tum bese keebife ɛ̂ wo lɛ laa ɛ̀ nu wo wvù to nu keeke eto, nuu bó ecɛytè wee mvu lɛ?”

21 Bó to biite nonɛn, ɛ Jisos nu sekedvu fɛle bincɛm bô bontun, bvuu bvuuse biyoy bì befe yî bonyii le, yen'yi ɛjisɛ ɛ binfefe nteen.

22 Ɛ Jisos tfuse ɛ̂ bó lɛ, “Ben ekase egɛn esee ɛ̂ Jon mwɛɛm mvù ben yɛn noo mvù ben yuw e. Binfefe yɛne wase mwɛɛm e, ɛ bontɛŋɛ lɛne teytey, ɛ bonyii bò cɛmkene bô ntun wvu baay bonene. Bincife yuuke wase mwɛɛm, ɛ bonyii bò kpwekɛn kaase tuu dvú, ɛ bó bvuu fewci tɛn saaka wvù jee wvù wvu Nyo' ɛ̂ bonyii bo kefufe le.

23 Njoŋ wvu baay nu wvu wee wvù baa maŋene me kɛ.”

24 Ɛ bonyii bò Jon to tumɛɛ ba ke nɛ, ɛ Jisos mum kɛw no jemyi ɛ̂ kebombom ke bonyii le ɛkumɛ Jon biite lɛ, “Ben se shee buyte gɛne ŋkpwaante keegɛn eyɛn ɛ ɛ̀ nu la le? Gayi dì fwefwe fele shiike?

25 No ɛ̀ baa nu nonɛn, tu ben se buyte gɛne yɛne ɛ ɛ̀ nu la le? Wee ɛ wvú ɛ sufe ye bô ndvú yì bonene? Ben eyekɛ eyuw, bonyii bò suute ye bô ndvú yì lumte bvuu diee bikuu bibole ké no nu ɛ ɛ̀ nu ɛ̂ bontow e.

26 Ben ɛ se ɛ no gɛne nonɛn keeyɛn ɛ ɛ̀ nu la le? Wee ntum Nyo' nuu? 'Ɛɛ, tu ben se nu ɛ yɛn. Ɛ́ me ensee ɛ̂ ben lɛ, wvú fele wee ntum Nyo'.

27 Ɛ̀ nu wvú wvù bó saŋɛɛ ɛkumɛ wvú ɛ Nyo' gayte lɛ, ‘Yekɛ eyuw, me nu ŋke enciinse wee wɛm ntum ɛ́ wvú esa fwe dvu wo, wvù nu egɛn eseyse je yo ɛ́ wo sɛ no too.’

28 Ɛ́ me ensee ɛ̂ ben lɛ, ɛnte jo bonyii bò nu ɛ no nu wase yî ɛkolɛ ke nshɛ le ɛ to ɛ buy keseen e, nu ɛ kɛ wee nu dvú wvù kuuke fele Jon kɛ. Geenɛn, ɛ wee wvù nu naa wee wvu caan ɛnte jo bvunfon bvu Nyo' le nu ɛ wvú kuuke fele wvú.”

29 Ɛ bonyii bocii naa noo bonyii bò to fii shile yuw no Jisos jemyi lɛ Jon to nu wee ntum Nyo' bɛnse lɛ bvunfon bvu Nyo' le nu bvu teytey, njefo bó tɛn to nu ɛ bee ɛ Jon lese bó ɛ̂ joo.

30 Geenɛn, ɛ Bofalasii noo bonyii bò to looci kee bonci bo Nyo' le tun fibole ntaŋ wvù Nyo' to too dvú njefo bó to nu ɛ faŋ fo Jon lese bó tɛn ɛ̂ joo.

31 Ɛ Jisos nɛ ghay lɛ, “Fiɛɛ fì ɛ̀ nulo ɛ́ me nfewsɛn ɛŋgokɛ ke bonyii bo keseen e dvú nu la? Bó nu kɛ diɛwɛ la?

32 Me nu nsee ɛ̂ ben fiɛɛ fì bó nu diɛwɛ fí. Bó nu kɛ diɛwɛ boom bo caan caan bò nu ɛ shiiyɛn mondvuum mo way e, ɛ bomew teŋe bomew biite lɛ, ‘Bese tooŋke ndoŋ sɛ ben bine lo le? Nyaa ŋkiee kpwe sɛ ben beŋe lo le?’

33 Ɛ̀ nu kɛ no Jon Nleseɛjoo se toɛ, shee jeŋ yaa wuu kɛ tɛn mbvuum, ben lɛ wvú kɛŋke nceendaa dɛwle yî ye le.

34 Wee wvù diee nu Waawee ɛ dioo to, diekene bvuu wukene, ben lɛ bó etaa eyɛn, wvú ghane wuwte mwɛɛm mvudien wuwte mbvuum, bvuu nu nsaa bonyii bò fii shile noo bonyii bò befe bomew.

35 Geenɛn, bonyii bocii bò bɛnse bvufee bvù ɛ̀ nu bvu Nyo' le duŋci lɛ ɛ̀ nu bvu lɛŋ.”

36 Ɛ wee Falasii mvu ke nɛ tee Jisos lɛ wvú eto ediekɛn ɛ̂ wen yew. Ɛ Jisos bee gɛn ɛ bó no diekene.

37 Ɛ kpwoon nsake mvu to nu ntɛw wvudvu le. Ɛ wvú yuw lɛ Jisos diekene ɛ̂ wee Falasii wvudvu yew, mum jo fikaa fi nfiey mvu wvù shfuuŋkene le, gɛn dvú fó.

38 Ɛ wvú gɛn ley leem mbew Jisos e, nɛ kɛw no beele, ɛ misɛm cemceme yî bikaa bi Jisos e. Ɛ wvú mum ŋgvuwcɛ, ŋgvuse ɛkolɛ kew no shole bikaa bi Jisos e bô yvuw ɛkolɛ, ŋoci mum yeefe bô nfiey wɛ.

39 Ɛ wee Falasii wɛ wvù to teŋɛɛ Jisos lɛ wvú eto ediekɛn yɛn nonɛn, kpwawcɛ fô fitele fiew e lɛ, “Ɛ́ wee wvun fɛn be nu wee ntum Nyo', tu wvú be ɛ kiɛɛ fiɛɛ fì ɛ̀ nu kpwoon wvun wvù kumte wvú le, lɛ ɛ̀ nu kpwoon nsake.”

40 Ɛ Jisos nɛ gay ɛ̂ wee Falasii wvudvu lɛ, “Semon, me ŋkɛŋke fiɛɛ keenjeme ɛ̂ wo.” Ɛ wvú tfuse lɛ, “Wee n'yɛɛyi, jeme.”

41 Ɛ Jisos mum kɛw lɛ, “Wee mvu to nu ɛ foose bonyii bofɛɛ bô bigew, foose wee mvu bô bodanali gee tin, foose mvu bodanali mbaanshen.

42 Ɛ fí ke ghaw bó bocii keekase elaw, ɛ wvú mum cinɛ bigew bidvu le ɛ̂ bó. Keseen, wo yɛne lɛ ɛnte jo bonyii bo bofɛɛ ban, wee wvù nulo ekooŋke wvú baay nu wvù la?”

43 Ɛ Semon tfuse lɛ, “Ɛ̀ nulo enu wee wvù bó to cin'yɛɛ fioo ye le ɛ yí duule.” Ɛ Jisos bee lɛ, “Wo nu ɛ jeme lɛŋ.”

44 No wvú beŋe nonɛn, baŋke ye taa kpwoon wɛ, mum gay ɛ̂ Semon lɛ, “Wo nu ɛ yɛn kpwoon wvun e? No me mbe nto ɛ̂ wo yew, wo be baa cim nya me joo ncukɛ bikaa kɛ. Geenɛn, kpwoon wvun nu ɛ cukɛ wase bikaa biem ɛ ɛ̀ nu bô misɛm, ɛ sho bô yvuw ye ɛkolɛ.

45 Wo be baa gay me le ŋocɛ kɛ. Geenɛn, ɛ kɛw no me mbe nto fɛn, nu kɛ no kpwoon wvun ŋoci bikaa biem.

46 Ɛ wo be baa cim yefe ɛkolɛ kem kɛ naa bô mɛɛm kɛ. Geenɛn, kpwoon wvun nu ɛ yefe wase bikaa biem ɛ ɛ̀ nu bô nfiey wvù shfuuŋkene.

47 Nonɛn, ɛ́ me ensee ɛ̂ wo lɛ, kpwoon wvun nu ɛ duŋcɛ keŋkoŋɛn ke baay njefo bó nu ɛ lɛɛshɛ wase bibefɛ biew bì duule baay. Geenɛn, ɛ wee wvù bó lɛɛshi bibefɛ biew ɛ bí nu caan duŋci keŋkoŋɛn ke caan.”

48 Ɛ Jisos mum gay ɛ̂ kpwoon wɛ lɛ, “Bó nu ɛ lɛɛshɛ wase bibefɛ biuw.”

49 Ɛ bonyii bò bô bó to diekene mum kɛw no diomene gayte lɛ, “Ɛ̀ sɛ nu yɛɛ wvun wvù mum lɛɛshi lo bibefɛ bi bonyii le?”

50 Ɛ Jisos mum mɛse gay ɛ̂ kpwoon wvudvu lɛ, “Ɛ̀ gɛnè fiuw ntay, fitele fì wo lese yî yɛm e nu ɛ ge wase wo ɛ boy.”