Romans 8 in Nkonya
1 Ɩ́nɩ sʋ séi á, Bulu mɛ́ɛtrá ha ahá ánɩ́ amʋ́a Kristo Yesunyɔ babwɛ́ kʋlɛ ɩpɔ́n.
2 Tsúfɛ́ Kristo Yesu sʋ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ túmi ánɩ́ ɩtɛhá nkpa lahá anɩlagyi ɩwɩ tsú lakpanbwɛ mʋ́a lowu ɩbɩtɔ.
3 Mose Mbla ámʋ mɛ́talɩ́ lɛ́ anɩ tsú anɩ lakpantɔ. Tsúfɛ́ anɩ tsiátɔ́ dada amʋ́ʋ́ ɩtɛhá anɩtɔbwɛ́ lakpan ámʋ ɩmɛha anɩmégyí mbla ámʋ atosunáhɛ́sʋ. Támɛ Bulu lɔ́tsʋn ɔkpa pɔpwɛsʋ hɔ anɩ. Ɔlɔwa mʋ Bi onutó lɛ́bá fɛ́ nyankpʋsa ánɩ́ ɔtɔbwɛ́ lakpan, támɛ mʋ mʋ́ ɔmɔbwɛ lakpan. Bulu lɔ́tsʋn mʋ lowusʋ mɔ́ anɩ tsiátɔ́ dada amʋ́ʋ́ lakpan legyi mʋ́sʋ́ ámʋ.
4 Ɔlɔbwɛ mʋ́ alɩ, mɛ́nɩ nɩ́ anɩbuo Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ a, abɛ́talɩ́ tsíá tsiátɔ́ wankláán ámʋ́ʋ́ tɛkɩ mbla ámʋ lósuná ámʋ, anɩmɛ́ɛtrá tsiá anɩ tsiátɔ́ dada amʋ.
5 Tsúfɛ́ lalahɛ ahá ánɩ́ tsiátɔ́ dada ámʋ́ʋ́ ɩtɔbwɛ́ lakpan ɩdɛ amʋ́sʋ́ gyí bʋtɔgywɩ́ɩn. Támɛ ahá ánɩ́ bʋbuo Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ a, tɔ́á Ɔŋɛ́ ámʋ tekle bʋtɔgywɩ́ɩn.
6 Ɔhá ánɩ́ lakpan lagyi mʋ tsiátɔ́sʋ tenyá lowu tsú mʋ́tɔ́. Támɛ ɔhá ánɩ́ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ lagyi mʋsʋ mʋ́ tenyá nkpa mʋ́a iwilwii.
7 Tsúfɛ́ ɔha ánɩ́ lakpan lagyi mʋ tsiátɔ́sʋ tolú Bulu. Ɔtamagyi Bulu mblasʋ, tsúfɛ́ ɔmɛ́ɛtalɩ́ gyi mʋ́sʋ́ ɛkɛkɛɛkɛ.
8 Ahá ánɩ́ lakpan lagyi amʋ́ tsiátɔ́sʋ bʋmɛ́ɛtalɩ́ gyi Bulu ansɩ́.
9 Támɛ Bulu Ɔŋɛ́ bʋ mlɩtɔ lɛ́lɛ́. Mʋ́ sʋ mlɩmɛ́ɛtrá tsiá mlɩ tsiátɔ́ amʋ́ʋ́ lakpan legyi mʋ́sʋ́ ámʋ. Mlɔ́bwɛ tɔ́á Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ tekle. Nɩ́ ɔkʋ má Kristo Ɔŋɛ́ ámʋ a, omegyí mʋ klɛ.
10 Ɩbʋ mʋ́tɔ́á lakpan sʋ mlɩ nyankpʋsa-oyí ánfɩ obówu. Támɛ nɩ́ Kristo bʋ mlɩtɔ á, mlɩ ɔkláa bʋ nkpa. Tsúfɛ́ Bulu latsú mlɩ ánɩ́ mlɩ asʋ́n da ɔkpa mʋ ansɩ́tɔ́.
11 Bulu lɔ́kʋsʋ́a Kristo tsú afúlitɔ lɛ́lɛ́. Mʋ́ sʋ nɩ́ mʋ Ɔŋɛ́ bʋ mlɩtɔ á, mʋ́mʋ́ ɔbɔ́tsʋn Ɔŋɛ́ ámʋsʋ há mlɩ nyankpʋsa-oyí ámʋ́ʋ́ ibówu ámʋ nkpa pɔpwɛ.
12 Ɩ́nɩ sʋ mɩ́ apíó, imehián ánɩ́ abɛ́trá tsiá anɩ tsiátɔ́ dada amʋ, bwɛ́ tɔ́á anɩ ɔwɔ́lɩ laláhɛ tekle. Mboún lehián ánɩ́ abɔ́bwɛ tɔ́á Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ tekle.
13 Tsúfɛ́ nɩ́ mletsíá mlɩ tsiátɔ́ dada amʋtɔ á, mlówu tsítsá. Támɛ nɩ́ mlɔtsʋn Bulu Ɔŋɛ́ ámʋsʋ kíná mlɩ nyankpʋsa-oyí ámʋ apɛ́ bwɛ á, mlétsiá nkpa ánɩ́ ɩtamatá.
14 Tsúfɛ́ ahá ánɩ́ bahá Bulu Ɔŋɛ́ dɛ amʋ́ kpa gyí Bulu abí.
15 Megyí Ɔŋɛ́ ánɩ́ ɩbɛ́ha mlɔ́bwɛ nkpábi, tsíá nyá ifú Bulu lɔ́pʋwá mlɩtɔ. Mboún Ɔŋɛ́ ámʋ lɔ́bwɛ mlɩ Bulu abí. Ɔŋɛ́ ámʋ sʋ anɩtɛtálɩ́ su kpolí Bulu anɩaa, “Abba, mɩ́ Sɩ́!”
16 Ɔŋɛ́ ámʋ totsúlá há anɩ ánɩ́ lɛ́lɛ́ á, Bulu abí anɩgyí.
17 Nɩ́ Bulu abí anɩgyí á, mʋ́mʋ́ anɩgyí mʋ atɔ́ agyípʋ́. Anɩa Kristonyɔ obégyi mʋ atɔ́. Tsúfɛ́ nɩ́ awun Kristo ipian ámʋ kʋ á, mʋ́mʋ́ abénya mʋ numnyam amʋ ɛ́ kʋ.
18 Nɩ́ nɛkɩ numnyam ánɩ́ ɩda gyo anɩ, Bulu ɔbɛ́lɛ súná anɩ á, ipian ánfɩ anɩdéwúun brɛ́ ánfɩtɔ ɩmɔfʋn mʋ́ ɔtɩnɛtɩnɛ.
19 Bulu atɔ bwɛhɛ́ fɛ́ɛ́ bʋhɩ́ɛ́ bʋdɛ ɔkpa kɩ́ɩ ha ɛkɛá Bulu ɔbɛ́lɛ mʋ abí numnyam ɔwan.
20 Tsúfɛ́ Bulu atɔ bwɛhɛ́ fɛ́ɛ́ lasí ɩda kɛkɛ. Megyí mʋ́ onutó apɛ́ igyi. Mboún mʋlɔ́bwɛ mʋ́ alɩ, ɩha mʋ atɔ bwɛhɛ́ fɛ́ɛ́ ɩkɩ ɔkpa
21 ánɩ́ ɛkɛkʋ́ á, ɔbɛ́ha amʋ́ fɛ́ɛ́ bégyi ɩwɩ, bʋmɛ́ɛtrá yintá ɛkɛkɛɛkɛ. Mʋ atɔ bwɛhɛ́ ámʋ ibénya mʋ abí ɩwɩgyí pʋ́ amʋ́ numnyam amʋ kʋ.
22 Anɩyin ánɩ́ bɔtʋ ndɛ á, Bulu atɔ bwɛhɛ́ fɛ́ɛ́ ɩdɛ ɩwɩɔsɩn wúun. Ɩdɛkɩmɩ́ fɛ́ alɩá ɩkwɩ́ɩ todwíín ɔtsɩ.
23 Megyí Bulu atɔ bwɛhɛ́ ámʋ nkʋlɛ dɛ́kɩmɩ́. Anɩ ámʋ́ʋ́ alapʋ́ mʋ Ɔŋɛ́, igyi mʋ atokiehɛ́ gyankpapʋ wá anɩtɔ ámʋ ɛ́ anɩdɛ́kɩmɩ́ anɩ klʋntɔ. Anɩhɩ́ɛ́ anɩtsie anɩgyó ɛkɛá Bulu ɔbɛ́ha anɩ nyankpʋsa-oyí ánfɩ obégyi ɩwɩ, ɔbɔ́bwɛ anɩ mʋ abí.
24 Tsúfɛ́ ɔkpakɩ́ɩ anfɩ sʋ ɔlɔhɔ anɩ nkpa. Bʋtamakɩ tɔ́á fʋ́bʋ ɔkpa, tɔ́á fʋma ɔkpa bʋtɛkɩ.
25 Nɩ́ anɩdɛ́ tɔ́á anɩmá ɔkpa kɩ́ɩ a, anɩtenyá klʋn tsíá gyo mʋ́.
26 Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ tɛtsá anɩ anɩ pɔ́ntɔ. Tsúfɛ́ anɩméyín alɩá abɔ́kʋlɩ́ Bulu atɔ́, ibégyi mʋ ansɩ́. Ɔŋɛ́ ámʋ onutó tɛhɩ́ɛ́ kɩ́mɩ́ pʋ́kʋ́lɩ́ Bulu atɔ́ há anɩ, dʋn alɩá anɩ onutó abɛ́talɩ́.
27 Bulu yin ɔhagyíɔha klʋntɔ asʋ́n. Mʋ́ sʋ oyin mʋ Ɔŋɛ́ ámʋ agywɩɩn. Tsúfɛ́ Ɔŋɛ́ ámʋ tokókóli Bulu há mʋ ahá alɩá Bulu onutó dɛ́ mʋ́ klé.
28 Anɩyin ánɩ́ Bulu tɛhá tógyítɔ́ tɔwá alɛ́ há mʋ adwɛpʋ́. Amʋ́gyí ahá ánɩ́ mʋ onutó ɔlɛtɩ mʋ nhɩhɩɛ́ ɔnɔ́ nɩ́.
29 Tsúfɛ́ ahá ámʋ́ʋ́ Bulu yin yaɩ́ ámʋ a, amʋ́ ɔlɛlɛ. Ahá ámʋ́ʋ́ ɔlɛlɛ ámʋ ɔlɛtɩ ɔbɛ́ɛ, bʋbɛ́lɩan mʋ Bi ámʋ. Fówun mʋ Bi ámʋ ɔbɔ́bwɛ ɔdɛ́hɛn mʋ abí tsɔtsɔɔtsɔtɔ.
30 Ahá ámʋ́ʋ́ Bulu yin yaɩ́ dodo amʋ ɔlɛtɩ. Ahá ámʋ́ʋ́ ɔlɛtɩ ámʋ olotsu ánɩ́ amʋ́ asʋ́n da ɔkpa mʋ ansɩ́tɔ́. Ahá ámʋ́ʋ́ olotsu ánɩ́ amʋ́ asʋ́n da ɔkpa ámʋ ɔlɔwa numnyam.
31 Amansʋ anɩtráa anɩbʋ blɩ́ tsú ɩ́nɩ ɩwɩ? Nɩ́ Bulu bʋ anɩ wá á, ma ɔbɛ́talɩ́ kʋ́sʋ́ lɩ́ɩ́ anɩsʋ? Ɔhaa má ɩnʋ!
32 Bulu mékiná mʋ onutó mʋ Bi ámʋ si há lowu anɩ fɛ́ɛ́ nwunsʋ. Olesi mʋ há faan. Nkálɩ sʋ́ ɔmɔ́ɔpʋ atɔ́ tráhɛ fɛ́ɛ́ tsɩ́a mʋ Bi ámʋtɔ há anɩ?
33 Ma ɔbɛ́talɩ́ ká asʋ́n dɩ́nká ahá ámʋ́ʋ́ Bulu lalɛ́ ámʋsʋ? Bulu lóó? Ɛkɛkɛɛkɛ! Mʋgyí ɔhá ánɩ́ alatsú anɩ ánɩ́ anɩ asʋ́n da ɔkpa mʋ ansɩ́tɔ́.
34 Ma ɔbɛ́talɩ́ há anɩ ɩpɔ́n? Ɔhaa má ɩnʋ! Tsúfɛ́ Kristo Yesu gyí ɔhá ánɩ́ olobowu há anɩ, Bulu lɔ́kʋsʋ́a mʋ tsú afúlitɔ. Alayɔ́ otsie Bulu gyɔpɩsʋ, ɔdɛ mʋ kokóli anɩ nwunsʋ.
35 Ma ntɛ́ɛ ntɔ ɔbɛ́talɩ́ tɩ́tɩ anɩa Kristonyɔ nsɩnɛ́ ɔdwɛtɔ? Asʋn wunhɛ lóó, ntɛ́ɛ ɩkplán? Nɩ́ bʋdɩn anɩsʋ lóó, ntɛ́ɛ akʋ́n? Yayá natɩ́ lóó, ntɛ́ɛ lowu?
36 Tsúfɛ́ bɔwanlɩ́n wá Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋtɔ bɛɛ, “Fʋ́ sʋ bʋdɛ anɩ mɔ ekekegyíɛkɛ. Bʋdɛ anɩ kɩ́ɩ fɛ́ akúfa ánɩ́ bapʋ́ bɛya ɔmɔkpá.”
37 Támɛ ɩ́nɩ fɛ́ɛ́tɔ́ a, ɔdwɛ ámʋ́ʋ́ Kristo bʋ ha anɩ ámʋ sʋ anɩlagyi ɩsʋ dáfá.
38 Tsúfɛ́ nhɩ́ɛ́ nyin ánɩ́ tɔtɔ mɛ́ɛtalɩ́ ká ɔdwɛá Bulu bʋ ha anɩtɔ. Lowu o, nkpa o, Bulu-abɔpʋ o, túmi kugyíkʋá ɩtráa dɛ iwíe gyí ɔsʋ́sʋ́ o, atɔ́á ɩbʋ nʋ séi pʋ́ mʋ́á ɩbɛ́ba o.
39 Tógyítɔ́á ɩbʋ ɔsʋ́ pʋ́ asɩ ntɛ́ɛ ɔsʋlʋ́ʋ ayasɩ kʋkʋʋkʋ mɛ́ɛtalɩ́ ká ɔdwɛ ámʋ́ʋ́ Bulu ladwɛ́ anɩ tsʋn anɩ Wíe Kristo Yesusʋ ámʋtɔ ɛkɛkɛɛkɛ.