Luke 6 in Nkonya

1 Yesu mʋa mʋ akasɩ́pʋ́ bɔtsʋn ayó ndɔ kʋtɔ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́. Mʋ akasɩ́pʋ́ amʋ bɔprʋ́ʋn atɔ́-abí ámʋ kʋ, bɔpʋsáa mʋ́ wɩ́.

2 Farisifɔ ámʋ akʋ bɛfɩtɛ́ amʋ́ bɛɛ, “Ntogyi sʋ́ mlɩdɛ́ tɔ́á anɩ mbla mɛha ɔkpa ánɩ́ bʋbwɛ́ɛ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́ bwɛ?”

3 Yesu lɛ́fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Mlɩmɔ́kʋ́kla nu tɔ́á Owíe Dawid lɔ́bwɛ brɛ́á akʋ́n dɛ mʋa mʋ abúopʋ kɩ?

4 Olebitíwíé Bulu osúmkpa yótsu bodobodoá bapʋ́há Bulu igyí ba, mʋa mʋ abúopʋ amʋ begyi. Bulu igyí ahapʋ́ nkʋlɛ bɛlɛ ɔkpa bʋ́tegyi alɩ bodobodo amʋ.”

5 Mʋ́ʋ́ Yesu ɔlɔmɔ mʋ asʋ́n ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́, Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ánfɩ gyí ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́ mʋ wie.”

6 Yesu lɔ́yɔ atɔ́ osunákpá Yudafɔ ofíakpaɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́ bámbá. Oyin ɔkʋá mʋ gyɔpɩ ɩbɩ lawú bʋ ɩnʋ.

7 Mose mbla asunápʋ́ pʋ́ Farisifɔ akʋ bɛtɛ Yesu kɩ bɛɛ, ɔbɛ́tsa ɩlɔ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́, mɛ́nɩ bénya mʋ ɩwɩ asʋ́n, pʋ́yɛ́natɩ́ mʋsʋ súná ahandɛ.

8 Yesu yin amʋ́ nwuntɔ asʋ́n. Mʋ́ sʋ ɔlɛbláa oyin ámʋ́ʋ́ mʋ ɩbɩ kʋlɛ lawú ámʋ ɔbɛ́ɛ, “Kʋsʋ bɛlɩɩ́ amʋ́ ansɩ́tɔ́ nfɩ.” Ɩnʋ oyin ámʋ lɔ́kʋsʋ́ bɛlɩɩ́ amʋ́ ansɩ́tɔ́.

9 Mʋ́ʋ́ Yesu lɛ́bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ndɛ mlɩ fɩtɛ́, ntɔ mbla ámʋ lɛ́ha ɔkpa ánɩ́ abwɛ́ɛ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́? Yilé lóó, ntɛ́ɛ lalahɛ? Ahɔ́ɔ ɔha nkpa lóó, ntɛ́ɛ amɔ́ɔ mʋ?”

10 Ɩnʋ ɔlɛdamlí kɩ amʋ́ fɛ́ɛ́ fíá. Mʋ́ʋ́ ɔlɛbláa oyin ámʋ ɔbɛ́ɛ, “Tɩnkɩ fʋ́ ɩbɩ amʋ.” Olenya tɩ́nkɩ́ ɩbɩ amʋ alɩ pɛ́, ɔŋɛ́ lowie mʋ́tɔ́.

11 Ɔblɔ́ lɛkɩtá amʋ́, bɛfɩtɛ́ aba bɛɛ, “Ntɔ kóún abɛ́hɩɛ bwɛ́ Yesu anfɩ?”

12 Ɛkɛ ɔkʋ Yesu lɔ́dʋ yɔ́ ɩbʋsʋ yɔ́bɔ mpáɩ há Bulu tsú onyé yɛ́ha ɔyɩ kɛhɛ.

13 Mʋ́ ɔyɩ kɛhɛ a, ɔlɛtɩ mʋ akasɩ́pʋ́, ɔlɛlɛ amʋ́tɔ́ dúanyɔ, ɔlɛtɩ amʋ́ mʋ sumbí ayɔpʋ́.

14 Amʋ́gyí, Simon ánɩ́ ɔlɛdɩnká mʋ Petro mʋa mʋ pio Andrea; Yakobo mʋa Yohane; Filipo, Bartolomeo,

15 Mateo, Toma, Alfeo mʋ bi Yakobo, Simon ánɩ́ ogyi ɩwɩsʋtsiá adunkápʋ́ ɔpasuatɔ ɔha;

16 Yakobo ɔkʋ mʋ bi Yuda pʋ́ Yuda Iskariot ánɩ́ ɔlɛbɛlɛ Yesu há.

17 Yesu mʋa sumbí ayɔpʋ́ ámʋ bɛkplɩ́ tsú ɩbʋ ámʋsʋ ba ɔsʋlʋ́ʋ tantasʋ. Mʋ abúopʋ tsɔtsɔɔtsɔ pʋ́ ɔdɔm kpɔnkpɔɔnkpɔntɩá botsú Yudea ɔmátɔ́, Yerusalem pʋ́ ɔpʋ ɔnɔ́ awúlu Tiro mʋ́a Sidonsʋ bɛba ɩnʋ.

18 Bɛba bɛɛ bɛbá bonu mʋ asʋn blɩ́hɛ́, ɔtsa amʋ́ ɩlɔ. Ahá ánɩ́ ɔŋɛ laláhɛ dɛ amʋ́ háan ɛ́ bɛba, olegya ɔŋɛ laláhɛ lɛ́ amʋ́tɔ́.

19 Amʋ́ fɛ́ɛ́ bekleá bɔ́pʋ ɩbɩ da mʋ, tsúfɛ́ ɔŋɛ́ dɛdalɩ mʋtɔ, ɔlɛtsa amʋ́ fɛ́ɛ́ ɩlɔ.

20 Yesu lótsu ansɩ́ kɩ mʋ akasɩ́pʋ́, ɔlɛbláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Bulu layúlá mlɩá mlɩmá tɔtɔ, tsúfɛ́ mlɩbʋ́ mʋ iwíegyí amʋ nɩ.

21 Bulu layúlá mlɩá akʋ́n dɛ mlɩ séi, tsúfɛ́ mlɛ́ba begyi mwɛ. Bulu layúlá mlɩá mlɩdésú séi, tsúfɛ́ mlɛ́ba bɔmɔsɩ́.

22 “Bulu layúlá mlɩá bʋdɛ mlɩ lu, bʋdɛ mlɩ gyáa lɛ amʋ́tɔ́, síá mlɩ, tɩ́ mlɩ ɩda laláhɛ mɩ́, Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ánfɩ sʋ.

23 Ansɩ́ igyí mlɩ ɛkɛ ámʋ, amlɩfuli kpayi ansigyísʋ́, tsúfɛ́ mlɩ ɩkɔká tsɔ ɔsʋ́sʋ́. Alɩ́ amʋ́ anáin bɔbwɛ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ nɩ.

24 Támɛ mlɩ ánɩ́ mlɩlanyá ɩwɩ séi, mlɩgyɔwɩ nɩ́. Tsúfɛ́ mlɩ ansigyí fɛ́ɛ́ mlɩlanyá á.

25 Mlɩ ánɩ́ mlɩlamwɛ́ séi, mlɩgyɔwɩ nɩ́. Tsúfɛ́ akʋ́n bɛ́ba bɛkɩtá mlɩ. Mlɩ ánɩ́ mlɩdɛ́mɔsɩ́ séi, mlɩgyɔwɩ nɩ́. Tsúfɛ́ mlɛ́ba begyi awɩrɛhɔ, su.

26 “Mlɩ ánɩ́ ahá fɛ́ɛ́ bʋdɛ mlɩ kanfʋ́, mlɩgyɔwɩ, tsúfɛ́ alɩ́ mlɩ anáin bɛkanfʋ́ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ afunupʋ amʋ ɛ́ nɩ́.

27 “Támɛ ndɛ mlɩ ánɩ́ mlónu bláa mbɛ́ɛ, Mlɩdwɛ mlɩ alupʋ́, amlɩbwɛ yilé ha amʋ́.

28 Mlɩyula ahá ánɩ́ bʋtɔlwɩ́ɩ́ mlɩ, amlɩbɔ mpáɩ ha ahá ánɩ́ bʋtesíá mlɩ.

29 Nɩ́ ɔha ɔdá fʋ́ ɩsʋtɔ a, damli nyɔɔsɩ ɛ́ ha mʋ ɔda. Nɩ́ ɔkʋ ɔswɩ́ɩ́ fʋ́ tati á, wɔɩ fʋ́ atadɩɛ ɛ́ ha mʋ.

30 Nɩ́ ɔkʋ ɔkʋ́lɩ́ fʋ́ atɔ́ á, ha mʋ. Nɩ́ ɔkʋ ɛ́ otsú fʋ́ atɔ́ á, máyɔ́hɔ mʋ́.

31 Bwɛ ha ahá alɩá fʋdeklé fɛɛ bʋbwɛ́ɛ ha fʋ.

32 “Nɩ́ fʋ́ adwɛpʋ́ nkʋlɛ fʋtɔdwɛ́ á, ɩpán mɔmʋ fénya? Lakpan abwɛpʋ́ kʋ́ráá bʋtɔdwɛ́ amʋ́ adwɛpʋ́.

33 Nɩ́ ɔhá ánɩ́ ɔtɔbwɛ́ yilé há fʋ́ nkʋlɛ fʋ́tɔbwɛ́ yilé há á, ntogyi sʋ́ Bulu ɔdáa fʋ́ ɩpán? Lakpan abwɛpʋ́ ɛ́ bʋtɔbwɛ́ alɩ.

34 Nɩ́ ɔhá ánɩ́ fʋyin ánɩ́ obénya há fʋ́ nkʋlɛ fʋtɛhá ɩpán a, ntogyi sʋ́ Bulu ɔdáa fʋ́ ɩpán? Lakpan abwɛpʋ́ óó bʋtɔpʋ́ atɔ́ pan amʋ́ aba, yínkí hɔ mʋ́ alɩ.

35 Mʋ́ sʋ mlɩdwɛ mlɩ alupʋ́, mlɩbwɛ yilé ha amʋ́, mlɩpan amʋ́ atɔ́, mlɩmátɩ amʋ́ akɔ, mɛ́nɩ Bulu ɔbɛ́ka mlɩ ɩkɔ tsɔtsɔɔtsɔ. Fówun mlɩlabwɛ́ Ɔsʋ́sʋ́ʋ́sʋ́ Bulu ámʋ abí. Tsúfɛ́ ɔbʋ awɩtɔlɛ há ahá ánɩ́ atɔ́ tamagyi amʋ́ ansɩ́ pʋ́ aha laláhɛ fɛ́ɛ́.

36 Mlɩbwɛ nwɛ awúnpʋ fɛ́ alɩá mlɩ Sɩ́ Bulu gyí nwɛ owúnpʋ.

37 “Mlɩmálɛ ahá ɩlá, mɛ́nɩ Bulu mɛ́ɛlɛ mlɩ ɩlá. Mlɩmáha ɔhaa ɩpɔ́n, mɛ́nɩ Bulu ɛ́ ɔmɛ́ɛha mlɩ pɔ́n. Mlɩsi mlɩ aba ɩlá kie amʋ́, Bulu osi mlɩ klɛ́ kie mlɩ.

38 Mlɩha ahá tɔ́á dɛ amʋ́ hián, Bulu ɔbɛ́lahá mlɩ. Ɔbɔ́pʋ atɔ susúhɛ wankláán wá mʋ́, wʋ́sʋ́ʋ mʋ́, sílá mʋ́, ɩbɔ́bʋlá tsítsá há mlɩ. Tsúfɛ́ tɔ́á fɔpʋ́súsu ha fʋ́ bá á, mʋ́ kɛ́n Bulu ɔbɔ́pʋsúsu ha fʋ nɩ́.”

39 Yesu lɛ́trá ha amʋ́ yébi ɔbɛ́ɛ, “Nsibi obwiepʋ́ ɔbɛ́talɩ́ kpá nsibi obwiepʋ́? Amʋ́ fɛ́ɛ́ bʋmɛ́ɛkpa wíé ɔbɔ́tɔ́?

40 Ɔkasɩ́pʋ́ tamadʋn mʋ wie, támɛ ɔkasɩ́pʋ́ ɔkásɩ́ bɩ́ á, ɔtɔbwɛ́ fɛ́ mʋ wie.

41 “Ntogyi sʋ́ fʋ́dɛ ipí túkúrííbi wúun fʋ́ bá nsíbisʋ, támɛ fʋmɛdɛ́ ogyakpatín ánɩ́ ɩdɩn fʋ́ klɛ́sʋ mʋ́ wúun?

42 Ntɛ́ɛ ntogyi sʋ́ fʋ́dɛ fʋ́ bá bláa fɛɛ, ‘Mɩ́ píó, ha mɩ́ andɩnkɩ ipí fʋ́ nsíbisʋ’, támɛ fʋmɛdɛ́ ogyakpatín ánɩ́ ɩdɩn fʋ́ klɛ́sʋ mʋ́ wun? Apinabwɛbí ɔbwɛpʋ́, gyankpa dɩnkɩ ogyakpatín ámʋ fʋ́ nsíbisʋ, mɛ́nɩ fówun atɔ́ wankláán, tálɩ́ dɩ́nkɩ́ ipí ámʋ fʋ́ bá klɛ́sʋ.

43 “Oyi wankláán mɛ́ɛtalɩ́ swíé abi laláhɛ. Alɩ kɛ́n oyi laláhɛ ɛ́ mɛ́ɛtalɩ́ swíé abi wankláán nɩ́.

44 Tsúfɛ́ oyí-ibí bʋtɔpʋ́bɩ́ mʋ́. Bʋtamakpɔ́tɩ́ kankaba okplóto oyísʋ́, bʋtamakpɔ́tɩ́ tsɔkpʋn ɛ́ tʋnkpa ɩflasʋ.

45 Ɔha wankláán tɛlɛ́ tsiátɔ́ wankláán ɔwan tsú mʋ klʋntɔ, ɔha laláhɛ ɛ́ tɛlɛ́ tsiátɔ́ laláhɛ ɔwan tsú mʋ klʋntɔ. Tsúfɛ́ tɔ́á ɩdʋn ɔha klʋn a, mʋ́tɛ́dálɩ́ tsu mʋ ɔnɔ́.

46 “Ntogyi sʋ́ mlɩdɛ́ mɩ́ tɩ mlɩaa, ‘Mɩ́ Wíé! Mɩ́ Wíé!’ támɛ mlɩtamagyi mɩ́ asʋn blɩ́hɛ́sʋ?

47 Nósuná mlɩ alɩá ɔhá ánɩ́ ɔlɛba mɩ́ wá bonu mɩ́ asʋ́n, gyi dɩnká mʋ́sʋ́ gyí.

48 Ogyi fɛ́ ɔhá ánɩ́ ɔbá beyi obu á, olegyankpá kwí mʋ́ ntswɩasɩ ɔbɔ́ yɔ́tʋ bʋtá, ɔlɔwa ntswɩasɩ ámʋ dɩ́nká mʋ́sʋ́. Brɛ́á ntsu lɔ́bʋlá kɩ́tá mʋ́ á, ɩmɛtalɩ́ kpɩ́nkɩ́ obu ámʋ, tsúfɛ́ oleyi mʋ́ wankláán.

49 Támɛ ɔhagyíɔha ánɩ́ olonu mɩ́ asʋn blɩ́hɛ́, omegyi mʋ́sʋ́ gyí fɛ́ ɔhá ánɩ́ oleyi mʋ obu ɔsʋlʋ́sʋ kɛkɛ, ɔmɔwa mʋ́ ntswɩasɩ. Brɛ́á ntsu lɔbʋlá wa mʋ́ á, ilobwie dá gbloo ɩnʋnʋ, yíntá fɛ́ɛ́!”