Acts 17 in Nkonya

1 Brɛ́á Paulo mʋa Silas bɛnatɩ́ tsú ɩnʋ bɔyɔ́ á, bʋna Amfipoli pʋ́ Apolonia awúlusʋ bɛba Tesalonika. Yudafɔ ofíakpa kʋ bʋ ɩnʋ.

2 Fɛ́ alɩá Paulo tɔbwɛ́ brégyíbrɛ́ á, ɔlɔyɔ ofíakpa ɩnʋ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́, mʋa amʋ́nyɔ bɔyɔ Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋtɔ. Ɔlɔbwɛ mʋ́ alɩ tse sa sɔ́ɔ́n.

3 Ɔlɛlɛ Bulu asʋ́n ámʋtɔ súná amʋ́, dɩ́nká ibwi mʋ́sʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ilehián ánɩ́ Kristo, (ɔhá ámʋ́ʋ́ Bulu ladá mʋ ofúli amʋ), obówun ɩwɩɔsɩn wú, lákʋ́sʋ́ tsú afúlitɔ.” Ɔlɔyɔ mʋ asʋ́n ámʋsʋ ɔbɛ́ɛ, “Yesu anfɩ́ ndɛ mʋ ɩwɩ asʋ́n blɩ́ ánfɩ gyí Kristo amʋ nɩ.”

4 Paulo asʋ́n ánfɩ lɔwankɩ́ Yudafɔ ámʋtɔ akʋ. Mʋ́ sʋ bobuo mʋa Silas. Alɩ kɛ́n Griikifɔ Bulu asúmpʋ́ pʋ́ atsɩá obú bʋ amʋ́sʋ́ tsɔtsɔɔtsɔ ɛ́ bobuo amʋ́ nɩ́.

5 Ɩ́nɩ lɛ́ha Paulo mʋa Silas ɩwɩ lɔ́wa Yudafɔ ámʋ olu. Mʋ́ sʋ bɛkpa aha laláhɛ akʋ buo ɩwɩ tsú brɔnʋsʋ, bɔpʋ ahá tsɔtsɔɔtsɔ yɛ́han agywɩɩn wúlu amʋtɔ. Betsií yɔ́ oyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Yason wóyítɔ́, bʋdɛ Paulo mʋa Silas dunká abʋbɩtɩa amʋ́ ba ɔdɔm amʋ ansɩ́tɔ́.

6 Támɛ bʋmowun Paulo mʋa Silas. Mʋ́ sʋ bɛbɩtɩ́a Yason mʋa ahógyipʋ amʋ akʋ ya wúlu ahandɛ ansɩ́tɔ́, bʋdɛ okitikíti bɛɛ, “Ahá ánfɩ ná bʋdɛ agywɩɩn háan ɔyɩ́tɔ́ fɛ́ɛ́ nɩ́. Bawíé nfɩ,

7 Yason lahɔ amʋ́ yáɩ́ mʋ wóyítɔ́. Amʋ́ fɛ́ɛ́ bʋdɛkʋsʋ́ lɩ́ɩ́ Roma Owíe Dɛhɛn mblasʋ. Tsúfɛ́ bʋdɛ ahá bláa bɛɛ, owíe bambá ɔkʋ bʋ ɩnʋ, mʋ dá gyí Yesu.”

8 Brɛ́á wúlu ahandɛ pʋ́ ɔdɔm amʋ bonu asʋ́n ánfɩ á, ɩlɛhɩɛ han amʋ́.

9 Támɛ bɛbɩtɩ́ Yason mʋa mʋ aba ámʋ ɩsʋ, bɛka ɩkɔ, ká ntam bɛɛ bʋmɛ́ɛtrá han agywɩɩn, besi amʋ́ bɛnatɩ́.

10 Besi owí lɛta, ahógyipʋ amʋ bɛha Paulo mʋa Silas bɛnatɩ́ yɔ́ Beroia wúlutɔ. Benya wíé ɩnʋ alɩ, bɔyɔ Yudafɔ ofíakpa.

11 Yudafɔá bʋbʋ wúlu anfɩtɔ botsulá hɔ asʋ́n ámʋ dʋn amʋ́á bʋbʋ Tesalonika. Bɔpʋ ansigyí hɔ Bulu asʋ́n ámʋ, tsíá yɔ́ Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋtɔ ekekegyíɛkɛ kɩ bɛɛ, ɔnɔkwalɩ Paulo dɛ́ amʋ́ bláa.

12 Yudafɔ tsɔtsɔɔtsɔ pʋ́ Griikifɔ atsɩ mʋ́a ayin ánɩ́ obú bʋ amʋ́sʋ́ ɛ́ bɔhɔ asʋ́n ámʋsʋ gyi.

13 Yudafɔ ámʋ́ʋ́ bʋbʋ Tesalonika amʋ bonu ánɩ́ Paulo layɔ́ ɔdɛ Bulu asʋ́n ámʋ ɔkan da Beroia. Ɩ́nɩ sʋ begya ɔkpa yɔ́ ɩnʋ bʋdɛ ɩnʋfɔ ámʋ agywɩɩn yintá.

14 Ɔsasʋ, ahógyipʋ amʋ bɛlɛ Paulo lɛ́ wúlu amʋtɔ ya ɔpʋ ɔnɔ́, támɛ Silas mʋa Timoteo mʋ́ besi bʋbʋ ɩnʋ.

15 Ahá ámʋ́ʋ́ beyési Paulo ɔkpa ámʋ bɛkpa mʋ alɩɩ yówie Atene wúlutɔ. Brɛ́á bʋdeyinkí á, Paulo lɔ́pʋ ɔmɛ sɩ́sɩ́ Silas mʋa Timoteo ɔbɛ́ɛ, bʋwáa ɔsa bɔtʋ mʋ.

16 Brɛ́á Paulo lési otsie ogyo Silas mʋa Timoteo Atene wúlutɔ á, ɩnʋ tsiá lɛhɩɛ han mʋ. Tsúfɛ́ olowun ánɩ́ ɩkpɩ sɔ́ɔ́n bʋ wúlu amʋtɔ.

17 Mʋ́ sʋ nɩ́ ɔyɔ́ Yudafɔ ofíakpa ɩnʋ á, mʋa Yudafɔ pʋ́ Griikifɔ ámʋ́ʋ́ bʋdɛ Bulu súm ámʋ bʋtetsíá lɛ́ asʋ́ntɔ́ há aba. Alɩ kɛ́n mʋa dɩnsʋ atsiápʋ́ ɛ́ betsiá tɔ́ɩ́ tsú mʋ́ ɩwɩ nɩ́.

18 Mʋa atɩansɩpʋ akʋá botsu Epikuro pʋ́ Stoak ɔpasuatɔ ba ɩnʋ ɛ́ betsiá bɩ́tɩ́ asʋ́n ánfɩ. Amʋ́tɔ́ akʋ bɛfɩtɛ́ bɛɛ, “Ntɔ ɔkan ɔnɔ́tɔ́ ɔkapʋ́ ánfɩ dɛ́da?” Aha akʋ bɛlɛ mʋ́ ɔnɔ́ bɛɛ, “Ɩdɛbwɛ fɛ́ ɩkpɩ akʋ ɩwɩ ɔdɛtɔɩ́ tsú.” Tsúfɛ́ Paulo dɛ́ Yesu mʋa afúlikʋsʋ́ ɩwɩ asʋ́n ɔkan da.

19 Mʋ́ʋ́ bɛkɩtá Paulo, kpá mʋ ya Areopago, igyi amʋ́ wúlu ahandɛ ofíakpa. Ahandɛ amʋ bɛbláa Paulo bɛɛ, “Anɩdéklé anɩaa, fʋtɔ́ɩ tsu fʋ́ atosunáhɛ́ pɔpwɛ amʋ ɩwɩ suna anɩ.

20 Anɩmɔ́kʋ́nú asʋ́n ánfɩ kɩ. Mʋ́ sʋ anɩdéklé anɩaa, fʋlɛ́ɛ mʋ́tɔ́ suna anɩ.”

21 Tsúfɛ́ Atenefɔ pʋ́ afɔɔ́á bʋbʋ ɩnʋ fɛ́ɛ́ bʋtamabwɛ́ tɔtɔ dʋn asʋ́n ánɩ́ ɩlaba nu pʋ́ mʋ́ blɩ́.

22 Ɩnʋ Paulo lɔ́kʋsʋ́ lɩ́ɩ́ afíapʋ amʋ ansɩ́tɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Atenefɔ, nawun ánɩ́ mlɩtɛhɩ́ɛ́ tswɛ ɩkpɩ.

23 Tsúfɛ́ ɩ́nɩá ndeki wúlu anfɩtɔ fɛ́ɛ́ á, nawun ntobí oduá mlɩtɔtswɛ. Nawun afɔdɩɛ-asubwi kʋá bɔwanlɩ́n dɩ́nká mʋ́sʋ́ bɛɛ, ‘Buluá Anɩméyín Mʋ.’ Mʋ́ sʋ Bulu ámʋ́ʋ́ mlɩdésum, mlɩméyín mʋ dá ámʋ ɩwɩ ɔkan ndɛda súná mlɩ á.

24 Bulu lɔ́bwɛ ɔyɩ́ pʋ́ mʋ́tɔ́ atɔ́ fɛ́ɛ́. Mʋgyí ɔsʋ́ mʋ́a asɩ Owíe. Ɔtamatsíá ɔtswɛ́kpa ánɩ́ anyánkpʋ́sa ɩbɩ léyi mʋ́tɔ́.

25 Ɔtamadúnká tɔtɔ tsú ɔhaa wá, mɛ́nɩ ɩbwɛ fɛ́ tɔkʋ tehían mʋ. Tsúfɛ́ mʋtɛ́há ahá fɛ́ɛ́ nkpa, ɔŋɛ́ pʋ́ tógyítɔ́á itehían amʋ́.

26 Mʋlɛ́ha sʋ ahá fɛ́ɛ́ bɛlɩn tsu ɔbakʋ́lɛ pɛ́tɔ́, ɔlɛha bɛklɛɩ́ wá ɔyɩ́tɔ́ fɛ́ɛ́. Mʋlɛ́ha ɔmá kugyíkʋ ɔtɩ́nɛ́á bʋtsie pʋ́ brɛ́á bétsiá yɔ́fʋn.

27 Ɔlɔbwɛ mʋ́ alɩ, mɛ́nɩ nyankpʋsa obódunká mʋ wun mʋ. Támɛ tɛkɩ ɔma ɩfɔ́ anɩtɔ ɔkʋkʋ wá.

28 Tsúfɛ́ ɔkʋ lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ, ‘Bulu sʋ anɩtsie nkpa. Mʋ sʋ́ anɩtɛkán ɩwɩ, anɩgyí alɩá anɩgyí.’ Fɛ́ alɩá mlɩ ɩlʋ awapʋ́ akʋ bɛblɩ́ bɛɛ, ‘Bulu ahá anɩ ɛ́ anɩgyí.’

29 “Ɩ́nɩá Bulu ahá anɩgyí sʋ á, anɩmákɩ anɩaa, Bulu gyí fɛ́ tunkuá nyankpʋsa lapʋ́ sika pɛpɛ, sika futútú ntɛ́ɛ ibwi pwɛ́ mʋ́ alɩá odeklé.

30 Bɩ́mbɩ́ ámʋ a, ahá bʋmɛbɩ alɩá Bulu gyí. Bulu lóbun ansíbi mʋ́sʋ́, támɛ séi mʋ́ á, alabláa anyánkpʋ́sa fɛ́ɛ́ ɔbɛ́ɛ, bʋdámli klʋntɔ.

31 Bulu lalɛ́ ɛkɛ yáɩ́ ánɩ́ ɔbɔ́tsʋn ɔhá ámʋ́ʋ́ alalɛ́ yáɩ́ ámʋsʋ gyi ɔyɩ́tɔ́ ɔhagyíɔha asʋ́n ɔnɔkwalɩsʋ. Odeklé ɔbɛ́ɛ ahá bʋbɩ́ɩ ánɩ́ ɔnɔkwalɩ igyi. Mʋ́ sʋ́ ɔlɔkʋsʋ́a ɔhá ámʋ tsú afúlitɔ nɩ́.”

32 Ɩ́nɩá Paulo lɔ́tɔɩ́ tsú afúlikʋsʋ́ ɩwɩ sʋ á, akʋ bɔmɔsɩ́ mʋ. Támɛ amʋ́tɔ́ akʋ bɛblɩ́ bɛɛ, “Anɩdéklé anɩaa, fʋtráa ba afʋbɛbláa anɩ asʋ́n ánfɩ kʋ ɛ́.”

33 Ɩnʋ Paulo lɔ́kʋsʋ́ dálɩ ofíakpa ɩnʋ.

34 Támɛ ahá kpalobí kʋ bɔhɔ Paulo asʋ́n ámʋsʋ gyi, bobuo mʋ. Amʋ́tɔ́ ɔkʋlɛ dá gyí Dionisio, oletsiá wúlu ahandɛ amʋtɔ. Mʋa ɔtsɩ ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Damari pʋ́ aha akʋ ɛ́.