1 Corinthians 15 in Nkonya

1 Mɩ́ apíó, séi á, nkáɩn mlɩ asʋn wankláán ámʋ́ʋ́ nɛda mʋ́ ɔkan súná mlɩ, mlɩlɔ́hɔ mʋ́sʋ́ gyí, mlɩ hógyi ɩlɩɩ́ mʋ́sʋ́ ámʋ.

2 Asʋ́n ánfɩ ɔbɛ́ha mlɩ nkpa ánɩ́ ɩtamatá, nɩ́ lɛ́lɛ́ mlɩlɔ́hɔ mʋ́sʋ́ gyí nɩ. Támɛ nɩ́ mlekíná mʋ́sʋ́ hogyi mʋ́ á, mlɩ hógyi labwɛ́ kpaalɩ!

3 Tsúfɛ́ asʋ́n ánɩ́ ɩhɩ́ɛ́ dehián bɔpʋhá mɩ́ nɔpʋba mlɩ ígyi. Mʋ́gyí, Kristo lóbowu anɩ lakpan sʋ, fɛ́ alɩá Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋ lɛ́blɩ́.

4 Bopulá mʋ, Bulu lɔ́kʋsʋ́a mʋ tsú afúlitɔ ɛkɛ sáásɩ́ fɛ́ alɩá Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋ ɩlɛblɩ́.

5 Ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná Petro. Mʋ́ ɔma a, ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná sumbí ayɔpʋ́ dúanyɔ ámʋ fɛ́ɛ́.

6 Ɩ́nɩ ɔma a, ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná mʋ abúopʋ tsɔtsɔɔtsɔá bʋdʋn ahá lafanu (500) ɔtsáwʋlɛ. Amʋ́tɔ́ akʋ bawú, támɛ ɔdʋdʋɔ bʋtráa bʋtsie nkpa.

7 Ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná Yakobo ɛ́. Ɔma a, ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná sumbí ayɔpʋ́ ámʋ fɛ́ɛ́.

8 Ɩtráhɛ-tráhɛ a, ɔlɛlɛ ɩwɩ ɔwan súná mɩ́ onutó ánfɩ nesin ɔma ba anfɩ.

9 Tsúfɛ́ mɩ́gyí sumbí ayɔpʋ́ ámʋtɔ ɔkʋsʋ nɩ. Tɛkɩ mmɔfʋn ánɩ́ bɛ́tɩ mɩ́ sumbí ɔyɔpʋ́ kʋ́ráá, tsúfɛ́ nɛdɩnká Bulu ɔpasua ámʋsʋ.

10 Támɛ Bulu awɩtɔlɛ sʋ́ ndɛ namlí alɩ. Mʋ awɩtɔlɛ amʋ ɩmɔbwɛ kpaalɩ. Tsúfɛ́ nayɔ́ agyʋ́má dʋn amʋ́tɔ́ okugyíɔkʋ. Támɛ megyí mɩ́ ɔwʋnlɩ́n nɔpʋyɔ́ mʋ́. Mʋ awɩtɔlɛ amʋ dɛ́ mɩ́ kpa.

11 Ɩ́nɩ sʋ nɩ́ mɩ́lɛ́trá da asʋ́n ámʋ ɔkan o, amʋ́ o, mʋ́á idehián gyí mlɩlɔ́hɔ anɩ asʋ́n ámʋsʋ gyi.

12 Nɩ́ anɩtɛdá Bulu asʋ́n ámʋ ɔkan anɩaa, Bulu lɔ́kʋsʋ́a Kristo tsú afúlitɔ á, ntogyi sʋ́ mlɩtɔ akʋ mʋ́ bɛɛ, awupʋ́ bʋmɔ́ɔkʋsʋ́ tsú afúlitɔ?

13 Nɩ́ awupʋ́ bʋmɔ́ɔkʋsʋ́ mʋ́ á, idesuná ánɩ́ Bulu mɔ́kʋsʋ́a Kristo ɛ́.

14 Nɩ́ Kristo mɔ́kʋsʋ́ tsú afúlitɔ á, tɛkɩ anɩ asʋn wankláán amʋ ɔkanda igyi kpaalɩ. Mlɩ mʋ́sʋ́ hogyi ɛ́ igyi kpaalɩ.

15 Nɩ́ Bulu tamakʋ́sʋ́a awupʋ́ mʋ́ á, mʋ́mʋ́ afunu anɩdɛ́wa tɩn Bulu ɔnɔ́, blɩ́ anɩaa alakʋ́sʋ́a Kristo tsú afúlitɔ. Nɩ́ ɔtamakʋ́sʋ́a awupʋ́ á, mʋ́mʋ́ asʋ́n ánfɩ ɩma mʋ́tɔ́.

16 Nɩ́ ɔmɔ́ɔkʋsʋ́a amʋ́ mʋ́ á, mʋ́mʋ́ ɔmɔkʋsʋ́a Kristo ɛ́ nɩ́.

17 Nɩ́ ɔmɔkʋsʋ́a Kristo a, mʋ́mʋ́ kpaalɩ mlɩlahɔ mʋ gyi. Idesuná ánɩ́ mlɩlasin lakpantɔ.

18 Mʋ́mʋ́ ɩtráa desuná ánɩ́ Kristo ahógyipʋá bawú ɛ́ bafwɩ́.

19 Nɩ́ ɔyɩ́ ánfɩtɔ nkpa nkʋlɛsʋ́ anɩ ansɩ́dɩn Kristosʋ mʋ́ á, mʋ́mʋ́ anɩ ɩlá bʋ nwɛ dʋn ɔhagyíɔha.

20 Támɛ ɔnɔkwalɩá ɩda gyí, Bulu lakʋ́sʋ́a Kristo tsú afúlitɔ. Kristo labwɛ́ ahá ánɩ́ Bulu ɔbɔ́kʋsʋ́atɔ ogyankpapʋ.

21 Alɩ ámʋ́ʋ́ lowu lɛ́ba tsʋn nyankpʋsasʋ ámʋ a, alɩ kɛ́n kʋsʋ́ tsú afúlitɔ ɛ́ ɩlɛba tsʋn nyankpʋsasʋ nɩ́.

22 Tsúfɛ́ alɩ ámʋ́ʋ́ ahá bʋtowú amʋ́a Adam ɩkʋlɛbwɛ sʋ ámʋ a, alɩ kɛ́n amʋ́a Kristo ɩkʋlɛbwɛ sʋ amʋ́ fɛ́ɛ́ bénya nkpa nɩ́.

23 Támɛ anɩtɔ okugyíɔkʋ bʋ mʋ brɛ́. Kristo Bulu légyankpá kʋ́sʋ́a tsu afúlitɔ. Nɩ́ Kristo oyínkí bá a, mʋ ɛ́ ɔbɔ́kʋsʋ́a mʋ ahá fɛ́ɛ́.

24 Mʋ́ ɔma a, Kristo obégyi ɔŋɛ́tɔ́ túmi laláhɛ, iwíegyí pʋ́ túmiá ɩdɛ ɔyɩ́sʋ́ gyí fɛ́ɛ́sʋ́ asa ɔyɩ́ ɔbɔ́mɔ ɔnɔ́. Mʋ́ ɔma a, obéyinkía iwíegyí ámʋ wá anɩ Sɩ́ Bulu ɩbɩtɔ.

25 Tsúfɛ́ ilehián ánɩ́ Kristo obégyi iwíe kpɛ́fʋn brɛ́á alagyi mʋ alupʋ́ fɛ́ɛ́sʋ́, pʋ́ mʋ ayabi tsá amʋ́sʋ́.

26 Olupʋ́ tráhɛ ánɩ́ ɔbɛ́hɩ gyí lowu.

27 Tsúfɛ́ Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋ ɩlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Bulu lɔ́pʋ tógyítɔ́ wá mʋ asɩ.” Ɩ́nɩ imosuná ánɩ́ Bulu bʋ Kristo asɩ.

28 Nɩ́ Kristo ogyi tógyítɔ́sʋ́ tá á, ɔbɔ́pʋ ɩwɩ wá Bulu asɩ. Mʋlɛ́ha mʋ túmi dɩ́nká tógyítɔ́sʋ́, fówun Bulu ɛ́ obégyi tógyítɔ́á ɩbʋ ɔtɩ́nɛgyíɔtɩ́nɛ́sʋ́.

29 Nɩ́ Bulu mɔ́ɔkʋsʋ́a awupʋ́ á, ntogyi sʋ́ ahá bʋdɛ asú bɔ há ahá ánɩ́ bawú? Ntogyi sʋ́ bɛ́ha bɔ́bɔ amʋ́ asú há amʋ́?

30 Ntɛ́ɛ ntogyi sʋ́ anɩ mʋ́ abɔ́pʋ anɩ nkpa pléí brégyíbrɛ́?

31 Mɩ́ apíó, nɛkásɛ, ntefia alowusʋ ekekegyíɛkɛ! Igyi tɔ́á ntɔpʋ́tsú ɩwɩ ánɩ́ mlɩa anɩ Wíe Kristo Yesu mlɩlabwɛ́ ɩkʋlɛ.

32 Mʋ́ sʋ kpaalɩ nɔkɔ Efesofɔá bʋgyi fɛ́ mbwɩkɩ́tá-atɔ? Nɩ́ Bulu mɔ́ɔkʋsʋ́a awupʋ́ mʋ́ a, “Mʋ́mʋ́ mlɩha agyi, awɩ, anu, tsúfɛ́ ɔkɛ sɛsɛbrɛ anɩlawú.” Fɛ́ alɩá bɔwanlɩ́n wá Bulu asʋ́n ámʋtɔ.

33 Mlɩmáha ahá ánɩ́ bʋtɛblɩ́ asʋ́n ánfɩ odu abʋmlɛ mlɩ! Tsúfɛ́ ahandɛ bɛɛ, “Mba laláhɛ gyí teyíntá ɔha.”

34 Mlɩlabwɛ agywɩɩn wankláán, amlɩsi lakpan bwɛ. Tsúfɛ́ mlɩtɔ akʋ bʋtépí bʋmeyín Bulu. Ndɛ asʋ́n ánfɩ wanlɩ́n sɩ́sɩ́ mlɩ pʋ́sʋ́pa mlɩ.

35 Ɔkʋ ɔbɛ́fɩtɛ́ ɔbɛ́ɛ, “Nkálɩ Bulu ɔbɔ́kʋsʋ́a awupʋ́? Ɔyʋlʋ́ʋ mɔmʋ bɔ́pʋkʋ́sʋ́?”

36 Ɔha mimláhɛ! Bɩ ánɩ́ nɩ́ fodú atɔ́-abí á, ɩtɔplɔ́ asa ɩtɔkwɛ.

37 Megyí itóbí ámʋ́ʋ́ fɔpʋwá ɔsʋlʋ́tɔ ámʋ gyí ɔbán amʋ́ʋ́ ɩtɛdan amʋ.

38 Bulu tɛhá mʋ́ ɔyʋlʋ́ʋ pɔpwɛ ánɩ́ mʋ onutó odeklé. Ɔtɛhá atɔ́-abí kugyíkʋ mʋ́ ɔyʋlʋ́ʋ ɔtsan.

39 Alɩ ámʋ́ʋ́ atɔ́-abí ɔtsan-ɔtsan bʋ́ʋ ɩnʋ ámʋ a, alɩ́ tógyítɔ́ ɔyʋlʋ́ʋ igyi ɔtsan nɩ́. Anyánkpʋ́sa, mbwɩ, mbubwi pʋ́ ntsutso aye fɛ́ɛ́tɔ́ okugyíɔkʋ ɔyʋlʋ́ʋ ɔtsan.

40 Ɔsʋ́sʋ́-atɔ́ bʋ ɩnʋ, ɔsʋlʋ́sʋ-atɔ́ ɛ́ bʋ ɩnʋ. Mʋ́ fɛ́ɛ́ ɩbʋ ɔyʋlʋ́ʋ ɔtsan-ɔtsan. Ɔsʋ́sʋ́ klɛ́ numnyam ɔtsan, ɔsʋlʋ́sʋ klɛ́ ɛ́ numnyam ɔtsan.

41 Owí numnyam igyi ɔtsan há ɔtsra. Ɔtsra klɛ́ ɛ́ igyi ɔtsan há ntsrakpabi. Ɔtsrakpabi kugyíkʋ ná ɔtsan, mʋ́ numnyam ɛ́ ɩna ɔtsan há mʋ́ bá.

42 Alɩ ɩbɔ́bwɛ brɛ́á Bulu ɔbɔ́kʋsʋ́a awupʋ́ nɩ́. Anɩ ɔsʋlʋ́sʋ-ɔyʋlʋ́ʋ anfɩ́ itowú, plɔ́ ánfɩ ɩbɔ́tsʋn ɔtsan há mʋ́á Bulu ɔbɔ́kʋsʋ́a tsu afúlitɔ, tsúfɛ́ mʋ́ mʋ́ imóowu ɛkɛkɛɛkɛ.

43 Anɩ ɔyʋlʋ́ʋ anfɩ tɔpɔn brɛ́á bopúlá mʋ́, támɛ nɩ́ Bulu ɔkʋ́sʋ́a mʋ́ á, itenyá ɔwʋnlɩ́n, wá numnyam.

44 Ɔsʋlʋ́sʋ-ɔyʋlʋ́ʋ igyi séi, támɛ nɩ́ Bulu ɔkʋ́sʋ́a mʋ́ á, ɩbɔ́bwɛ ɔŋɛ́tɔ́ ɔyʋlʋ́ʋ. Tsúfɛ́ alɩ ámʋ́ʋ́ ɔsʋlʋ́sʋ-ɔyʋlʋ́ʋ bʋ ɩnʋ ámʋ á, alɩ́ ɔŋɛ́tɔ́ klɛ́ ɛ́ bʋ ɩnʋ nɩ́.

45 Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ amʋ lɛ́bláa anɩ ɔbɛ́ɛ, “Adam gyankpapʋ amʋ lɔ́bwɛ ɔkɩankpapʋ.” Támɛ Adam tráhɛ, ogyi Kristo amʋ mʋ́ gyí Ɔŋɛ́á ɔtɛhá nkpa.

46 Ɔsʋlʋ́sʋ-ɔyʋlʋ́ʋ anɩtegyankpá nyá asa anɩtebenya ɔŋɛ́tɔ́ klɛ́.

47 Ɔsʋlʋ́tɔ-ɩsɩ Bulu lɔ́pʋpwɛ́ nyankpʋsa gyankpapʋ, ogyi Adam amʋ. Kristo, amʋ́ʋ́ obuo amʋ mʋ́ otsú ɔsʋ́sʋ́.

48 Nyankpʋsa okugyíɔkʋ bʋ ɔsʋlʋ́sʋ-ɔyʋlʋ́ʋ fɛ́ Adam, támɛ anɩ ɔsʋ́sʋ́-ɔyʋlʋ́ʋ mʋ́ bɔ́bwɛ fɛ́ Kristo klɛ́.

49 Alɩ ámʋ́ʋ́ anɩgyí fɛ́ ɔsʋlʋ́sʋ Adam amʋ a, alɩ kɛ́n abɔ́bwɛ fɛ́ Kristo amʋ́ʋ́ otsú ɔsʋ́sʋ́ ámʋ ɛ́ ɛkɛkʋ́ nɩ́.

50 Apíó, tɔ́á ndɛblɩ́ gyí, anɩ ɔyʋlʋ́ʋ anfɩ́ igyi ɔyʋlʋ́ʋ mʋ́a obugya anfɩ iméenya ogyíkpá Bulu iwíegyí ámʋtɔ. Tɔ́á iteyíntá ɩmɛ́ɛtalɩ́ nyá ogyíkpá tɔ́á ɩtamayíntátɔ́.

51 Támɛ mlɩyaa asʋ amlɩnu asʋn ŋaínhɛ́ kʋá Bulu lalɛ́ súná mɩ́. Ɔbɛ́ɛ, megyí anɩ fɛ́ɛ́ obówu, támɛ anɩ fɛ́ɛ́ ɔyʋlʋ́ʋ bɛ́tsɛ.

52 Nɩ́ ɔkpɛ tráhɛ ɩfʋ́lɩ́ pɛ́ á, anɩ fɛ́ɛ́ abɛ́tsɛ ɔtsáwʋlɛ pɛ́. Bulu ɔbɔ́kʋsʋ́a awupʋ́ ámʋ. Amʋ́ ɔyʋlʋ́ʋ ɩmɛ́ɛtrá yintá, ɔbɛ́tsɛ anɩ nkpa atsiápʋ́ ɛ́ fɛ́ɛ́.

53 Tsúfɛ́ ilehián ánɩ́ Bulu ɔbɛ́tsɛ anɩ ɔyʋlʋ́ʋ anfɩ́ itowú plɔ́ ánfɩ, há anɩ ɔyʋlʋ́á ɩtamawú, ɩtamaplɔ́.

54 Nɩ́ ɩbá mʋ́tɔ́ ánɩ́ Bulu latsɛ tɔ́á itowú, bwɛ́ mʋ́ tɔ́á ɩtamawú, tɔ́á ɩtɔplɔ́ ɛ́ lábwɛ́ tɔ́á ɩtamaplɔ́ á, ɩnʋ́ Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ anfɩ ɩbɛ́ba mʋ́tɔ́ nɩ́. Ɔbɛ́ɛ, “Batú lowu asɩ plɩ́plɩ́plɩ́plɩ́. Ɩsʋgyí onutó laba.”

55 Bulu asʋn wanlɩ́nhɛ́ kʋ ɛ́ lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Óo lowu, nkʋ́nʋ fʋ́ ɔkpɛ bʋ? Nkʋ́nʋ́ fʋ́ ɩsʋgyí bʋ?”

56 Lakpan igyi ɔkpɛ ánɩ́ ɩtɔmɔ́, Mose mbla ámʋ ɛ́ ɩtɛhá lakpan túmi.

57 Nkálɩ kʋ́ráá abɔ́kʋkʋ da Bulu ɩpán? Mʋláhá anɩlatsʋn anɩ Wíe Yesu Kristosʋ gyi asʋ.

58 Mʋ́ sʋ apíó adwɛpʋ́, mlɩlɩɩ kínkíínkín, mlɩmákpɩnkɩ́. Mlɩsi mlɩ ɩwɩ fɛ́ɛ́ ha Bulu agyʋ́má brégyíbrɛ́, tsúfɛ́ mlɩyin ánɩ́ mlɩ gyumagyihɛ mɔ́ɔbwɛ kpaalɩ.