Romans 9 in Denya

1 Me njɔ́gé wáwálé ndɛre muú ayi áchomé mmyɛ ne Kras mbyɔgé fɔ́ gebyɔ. Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ me nkaá né metɔɔ́ wa nnó genó ɛyigé njɔ́gé gelú wáwálé nnó,

2 Me nwya gejamégé mesome ne ubalé ɛbi ula ubyɛɛ́ né metɔɔ́ wa,

3 gétúgé bɔɔ́ ba. Ɛbɔ ɛbɛ yɛ́ nnó mfaánebuú abɔ ashulé lé me mmyɛ, mfa mbwa ne Kras gétúgé bɔɔ́ ba, aŋmɛ ba abi détane melɔ ɛma, mbɔgé ɛwémbɔ ɛ́kágé pyɛ ɛbwɔ́ átané né ɛfwyale.

4 Ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ Isrɛli. Ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ásɛlé nnó ábɛ́ baá bií. Alɛré ɛbwɔ́ ŋgɔ wuú. Anyɛ́meno menyɛɛ́ gejame ne ɛbwɔ́, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mabɛ jií, alɛré ɛbwɔ́ ndɛre ábɔɔ́ manógé ji, ne ashuú nnó apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ gejame unó.

5 Ɛbwɔ́ alu upyáne ukwene antɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi áwuú nya ɛbwɔ́ ŋgɔ. Kras ndɛre mekwaá alu muú melɔ bwɔ́. Ji alu Ɛsɔwɔ ayi abɔɔ́ yɛ́ndégenó, défɛɛ́ ji tɛ kwyakwya Amɛn.

6 Yɛ́mbɔ ɛpɔ́fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyi ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli wɔ́ néndé ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi ábyɛné ji né melɔ Isrɛli ne alu muú Ɛsɔwɔ wáwálé.

7 Ne ɛpɔ́fɔ́ ntó bɔɔ́ ako abi alú upyáne Abraham ne alu bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ lé ne Abraham nnó, “Upyáne ɛbi menyɛɛ́ meno nnó nchyɛge nyɛ wɔ ukɛne nyɛ lé ne Asek.”

8 Ɛwéna ɛlɛre nnó ɛpɔ́fɔ́ bɔɔ́ abi ábyɛné ɛbwɔ́ ndɛre akwaá ábyɛ́ne baá ne alu bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛlé abi akɛne ne menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne alu baá Abraham wáwálé.

9 Gɛ genó ɛyigé menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ɛjɔɔ́ na, ɛké, “Wyɛɛ́ né gébé ɛyigé na ŋmɛ ɛníne cha me mmage kere fa, ne Sara abyɛne nyɛ maá mende.”

10 Ɛ́pɔ́ fɔ́ wyɛ ɛwéna ɛwú ɛwú, Rebɛka ntó abyɛ ufa ne muú ama. Muú yimbɔ alu nya lé gekwenege ntɛ sé Asek.

11 Gemɛge nnó ábyɛ́ baá bina apea yɛ́ gemɛge nnó ɛbwɔ́ ápyɛ genó gelɔ́gélɔ́ yɛ́ ɛyi gebogebo, Ɛsɔwɔ akaá mɛ ula bi ji ajyaá bɔɔ́ bií, ɛ́pɔ́ fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi bɔɔ́ ápyɛɛ́, ɛlu ɛlé ndɛre ji akuú bɔɔ́ bií.

12 Ne ji agaré Rebɛka aké, “Maá wyɛ ayi mbɛ akpane nyɛ defwɛ mbaá ayi akwɔlegé ji.”

13 Ɛlú wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Me mbɔ gejeé ne Jakɔb, nkií fɔ́ Ɛsao.”

14 Ɛwéna déjɔ́gé mbɔ nnó yɛ́? Nnó Ɛsɔwɔ apyɛ fɔ́ genó ɛyigé gelu cho? Cha-o.

15 Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nya ne Mosis aké, “Me ngɛne nyɛ meshwɛ ne bɔɔ́ abi nkɛlege mangɛ meshwɛ, ne nlɛrege nyɛ ulɔɔ́ melu ne bɔɔ́ abi nkɛlege manlɛré.”

16 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ ajyaá fɔ́ bɔɔ́ ndɛre akwaá ákɛlege wɔ, yɛ́ ɛbɛlé gétúgé genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. Ji ajyaá bɔɔ́ gétúgé meshwɛ ayi ji agɛne bɔɔ́.

17 Asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Fɛro aké, “Me mpyɛ wɔ ɔlu mfwa gétúgé nkɛlege nnó nkɛ ne wɔ nlɛré uto ba mbaá bɔɔ́ ne nnó, mpyɛ ŋgɔ wa ásané né malɔ mme meko.”

18 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ agɛne meshwɛ ne yɛ́ndémuú ayi ji akɛlege ne achyɛge mekpo meto mbaá yɛ́ndémuú ayi ji akɛlege manchyɛɛ́.

19 Ndɛre njɔɔ́ mbɔ, ɛnyú abifɔ dégígé nyɛ me déké, “Ɛbɛgé mbɔ ula nnó Ɛsɔwɔ ámágé shulé bɔɔ́ ndo né mbaá unó bi ɛbwɔ́ ápyɛ? Ndé muú ákágé tɛne ukɔlɔ ne Ɛsɔwɔ nnó apyɛgé fɔ́ genó ɛyi ji akɛlege?”

20 Yɛ́mbɔ wɔ mekwaá ɔlu waá ayi ɔshugé Ɛsɔwɔ meko? Gejegé mesɛɛ́ ɛyigé muú akwyɛge gekwilégé fɔ́ gegií muú ayi akwyɛɛ́ geji nnó, “Ulannó wɔ ɔkwyɛɛ́ me nnó mbɛ na?”

21 Yɛ́ ɛwú ɛma ɛbɛ nnó muú ayi akwyɛgé ubi awyaá uto mansɛ nemɛ́, akwyɛɛ́ ujeé mesɛɛ́ upea, abelé gema nnó bií kpaá ne afyɛɛ́ menyɛɛ́ wyɛɛ́, abelé ɛyi fɔ nnó ányɛ́gé menyɛɛ́ wyɛ yɛ́ndé bií.

22 Gefɔgé genó ɛyina ntó ne Ɛsɔwɔ apyɛɛ́. Ji abɔ ake alɛré metɔɔ́ usɔɔ́ wuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nnó apyɛ ntó bɔɔ́ ákaá uto bií. Yɛ́mbɔ ji akóo metɔɔ́ dɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ abi ji alɛrege nyɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ wuú. Ɛbwɔ́ bina álu bɔɔ́ abi ɛlú mɛ nno áchɔɔ́ nyɛ ɛbwɔ́ chɔɔ́.

23 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ ntó gétúgé ji abɔ alu manlɛre gekpɛkpɛgé ŋgɔ wuú mbaá ɛsé ako abi ji abelé mɛ nnó agɛne ɛsé meshwɛ. Ɛsé bina ne délu bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajyaá nnó débɔ ŋgɔ,

24 yɛ́ ɛlé ɛsé abi ji akuú. Ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé ɛta bɔɔ́ Jus ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, áku ntó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus.

25 Ne ɛlú wyɛ ndɛre ji ajɔɔ́ né mmu ŋwɛ Hosya nnó, “Me nkuú nyɛ bɔɔ́ abi abɔ álá ápɔ́ fɔ́ bɔɔ́ ba, nnó bɔɔ́ ba, ne bɔɔ́ abi me mbɔ nla mbɔɔ́ gejeé ne ɛbwɔ́ wɔ́, nkuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó bɔɔ́ ba abi gejeé.”

26 Ne wyɛ né mbaá ayi ji abɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú depɔ fɔ́ bɔɔ́ ba, Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ akuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó baá ba.”

27 Asaya ajɔɔ́ nya keŋké atoó ne bɔɔ́ Isrɛli aké, “Yɛ́ bɔɔ́ Isrɛli ája ábɛ́ ɛké gesɔɔ́ mbalé ɛbɛɛ́ mega, ɛlé ukɛkɛ bɔɔ́ né geluage bwɔ́ ne átanege nyɛ né ɛfwyale gabo,

28 néndé Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ mpa fa mme wáwá ne dama tɛ kwyakwya.”

29 Ɛlú wyɛ ndɛre Asaya abɔ ajɔɔ́ ntó aké, “Mbɔgé Ɛsɔwɔ ayi ábɔɔ́ utó uko abɛ danlyaá ɛsé mbeé upyáne ɛbifɔ, mbɔ bwyɛ ɛsé ntó abɔ ánómé, ɛké melɔ Sodom ne melɔ Gomɔra.”

30 Déjɔ́gé mbɔ nnó né mechɔ ɛwéna yɛ́? Nana déjɔɔ́ge nnó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ɛbwɔ́ abi abɔ álá ámmyɛ fɔ́ mambɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ́ atɛne cho né mbɛ ushu wuú gébégé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji,

31 ɛwé bɔɔ́ Isrɛli bɔɔ́ abɔ ámmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ápyɛ ɛbwɔ́ ábɛ́ cho né mbɛ ushu wuú gétúgé ábélege ɛbɛ, ágɛ fɔ́ meti mampyɛ yɛ́ndégenó ɛyi ɛbɛ ɛjɔɔ́ wɔ́.

32 Ulannó ɛbwɔ́ álá ágɛ meti mambɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́? Ɛlé gétúgé ɛbwɔ́ ammyɛ mambɛ cho ɛwé álá fyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. Ɛbwɔ́ áfɛré nnó ápyɛgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ákágé bɛɛ́ cho. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákparé né mfaá “Ntaá ɛníne nepyɛɛ́ bɔɔ́ ákparege ákwene.”

33 Ɛlú wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gɛge me mbelege mbɔ ntaá né melɔ Sayɔn ɛníne nepyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ ákparege, ɛtaravɛ ɛwé ɛpyɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ákwene. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji akpane fɔ́ mekpo unɔɔ́.”