Romans 1 in Denya

1 Me Pɔl, maá defwɛ Jisɔs Kras, ne nsáme ŋwɛ yina. Ɛsɔwɔ ajya me nnó mbɛ ŋgbá Jisɔs ne achyɛɛ́ me utɔɔ́ nnó ngaregé abya melɔ́mélɔ́ wuú.

2 Ɛlé abya melɔ́mélɔ́ yina ne Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya meno tɛ gachií gébégé ji apyɛɛ́ bɔɔ́ ɛkpávé bií ásamé né mmu ŋwɛ wuú.

3 Abya melɔ́mélɔ́ yina átome ne Maá wuú, ji alu mpyáne mfwa Dɛvid. Ábyɛ́ ji ndɛre mekwaá.

4 Mendoó Ukpea alɛré ne utó nnó Ji alú Maá Ɛsɔwɔ gébégé apyɛɛ́ ji akwilé né negbo. Ji yimbɔ ɛlé Jisɔs Kras.

5 Ne gétú ji, Ɛsɔwɔ alɛré me galɔ́gálɔ́, ne apyɛ nnó me mbɛ ŋgbá Kras ngaregé bɔɔ́ né malɔ mme mako nnó áfyɛɛ́gé metɔɔ́ ne ji ne áwúgé ne ji,

6 chóncho ne ɛnyú abi Ɛsɔwɔ akuú nnó décho mmyɛ ne Jisɔs Kras.

7 Getú ɛyigémbɔ ne nsáme ŋwɛ yina ɛta nyú ako abi délú né Rom, ɛnyú abi Ɛsɔwɔ ágboó ne ɛnyú dɔɔ́ ne akuú ɛnyú nnó débɛ bɔɔ́ bií. Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne ápyɛ ɛnyú débɛ né nesɔ.

8 Me mbɔɔ́ kpɛ mbɛ, ntame Ɛsɔwɔ wa gétúgé ɛnyú ako né genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́ ɛta sé, né gétúgé bɔɔ́ ágaré abya metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Abya yimbɔ akɛ akwɔné malɔ mme mako.

9 Ɛsɔwɔ muú me mpyɛɛ́ utɔɔ́ bií ne metɔɔ́ wa meko, mmyɛ ké mangarégé abya melɔ́mélɔ́ Maá wuú, alu ntɛ sé wa nnó me mfyɛɛ́ ɛnyú né mmyɛmenɛne ya yɛ́ndégébé mpwwaá fɔ́.

10 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ me mkpɛ ngɛ meti nana manchwɔ́ gɛ ɛnyú, mbɔgé nnó mbɔ ne ji akɛlege.

11 Me nshyagé manchwɔ ngɛ ɛnyú nnó mpyɛ ɛnyú débɔ ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛɛ́ge nnó ɛnyú débɔ ɛshyɛ déwɛne né depɔré Ɛsɔwɔ.

12 Genó ɛyigé me njɔ́gé mbɔ gelú nnó ɛsé ne ɛnyú depoógé atɛ né metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛnyú dékágé poógé me né metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ me ntó nkágé poógé ɛnyú.

13 Aŋmɛ ba, nkɛlege nnó ɛnyú dékaá nnó me nshuú ndɔ, ndɔ ne ndɔ manchwɔ́ gɛ́ ɛnyú, nnó mpyɛ bɔɔ́ abifɔ né melɔ nyú ntó afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs wyɛ ndɛre mpyɛɛ́ né malɔ ayifɔ ayi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Yɛ́mbɔ kpaá tɛ nana ngɛ fɔ́ meti manchwɔ́ ngɛ ɛnyú wɔ́.

14 Genó ɛyigé me mbɔɔ́ mampyɛ gelú nnó me mbɔ mangaré abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágɛne geŋgbɔ ne abi álu amɛ gemua abi ákaá genó ne abi álá akágé.

15 Ndɛre ɛlúmbɔ, nshyagé dɔɔ́ mangaré ɛnyú abi délú né Rom abya melɔ́mélɔ́.

16 Néndé mmyɛ ɛgboó fɔ́ me mangaré abya melɔ́mélɔ́. Ji ne awyaá utó Ɛsɔwɔ ɛbi uferegé yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs né ɛfwyale gabo. Ɛlɔ mbɛ ne bɔɔ́ Jus ɛkwɔné mbaá bɔɔ́ Grek.

17 Abya melɔ́mélɔ́ yina agaregé ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nnó ɛsé debɛ cho. Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ mbɔ, mbɔgé défyɛgé metɔɔ́ ne ji tɛ ula ulɔɔ́ kpaá tɛ kwyakwya, ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ji abɛɛ́ cho gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji abɔɔ́ geŋwá.”

18 Ɛsɔwɔ alɛre ndɛre metɔɔ́ ɛsɔɔ́ ji né mfaánebuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nchyɛ. Nchyɛ ayi bɔɔ́ bina ápyɛɛ́ ágbɛɛ́ nnó bɔɔ́ ákágé fɔ́ wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɛregé.

19 Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ɛbwɔ́ ɛfwyale néndé yɛ́ndégenó ɛyigé muú abɔɔ́ mankaá né depɔré Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ákaá mɛ geji. Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apyɛɛ́ ɛbwɔ́ ákaá geji.

20 Ɛbwɔ́ ákágé gá fɔ́ gemɛge bwɔ́ né mbaá gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, néndé tɛ gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ mfaá ne mme, bɔɔ́ ábɔ́ ákáge kaá gefɔgé muú ayi ji alú né mbaá unó bi ji akwyɛɛ́ yɛ́ ɛlé álá agɛné fɔ́ ji ne amɛ. Unó bina ne ulɛregé utó bií ɛbi ula ubyɛɛ́ ne ulɛrege ntó nnó ji alú Ɛsɔwɔ wáwálé.

21 Ɛbwɔ́ akaá Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ áchyɛgé fɔ́ ji ɛnógé ɛwé abɔɔ́ manchyɛ ji. Yɛ́ mantamege ji atamegé fɔ́. Yɛ́mbɔ ákwe kenékéné né ufɛré bwɔ́ ne matɔɔ́ bwɔ́ ákwe kendeé ɛké gemua.

22 Ɛbwɔ́ aké awyaá défɔɔ́, yɛ́mbɔ álú lé ukekené bɔɔ́.

23 Ɛbwɔ́ ályaá manógé Ɛsɔwɔ muú álá gboó, álá nógé lé aló uka abi áfulé akwaá bɔɔ́ ágboó, dénywɔne, menya uká, ne ɛyi ɛkɛne uwya mme.

24 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ alyage ɛbwɔ́ nnó ápyɛgé gekwekwe gepɔ ne nnó apyɛge unó bi uchyɛgé mekpo unɔɔ́ né mbaá atɛ.

25 Ɛbwɔ́ áshya mankame ne wáwálé ayi atome ne Ɛsɔwɔ, álá ákame lé ne genó ɛyi gebyɔ. Ɛbwɔ́ ánógé ne áfɛgé lé unó bi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́. Áshya manógé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ muú akwyɛɛ́ unó bina. Ji alu muú ayi ɛsé débɔɔ́ manógé tɛ kwya kwyaá. Amɛn.

26 Gétúgé ubobo unó bina ɛbi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, Ɛsɔwɔ alyage ɛbwɔ́ nnó abɔ mmwɔlé mampyɛgé depɔré ubɛle ɛtiré dégboó mmyɛ. Andée bwɔ́ ályaá gefɔgé ubɛlé ɛbi ábɔɔ́ mambɛlegé ne ande, álá bɛlé lé ne atɛ andée.

27 Wyɛmbɔ ntó ne ande ályaá mambɛlege ne andée, álá bɛlé ɛlé ne atɛ ande. Ande ápyɛɛ́ ubobo unó bi ugboó mmyɛ ne atɛ ande. Getu ɛyigémbɔ, ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ákuú ɛfwyale né gemɛge bwɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔɔ́ mangɛ gétúgé gabo bwɔ́.

28 Tɛ mbaá ɛbwɔ́ áshya mamfɛre genó ɛyi gelú chó ɛyi getome ne Ɛsɔwɔ, Ji alyage nnó ɛbwɔ́ áfɛrege lé unó uboubo ápyɛgé unó bi muú álá bɔɔ́ mampyɛgé wɔ́.

29 Matɔɔ́ bwɔ́ agbeé ne nchyɛ ufɔɔ́ ufɔɔ́. Apyɛɛ́ gabo, ányɛɛ́ manwaá, apaá bɔɔ́, áfyɛɛ́ amɛ né unó bɔɔ́ bi cha, áwane bɔɔ́, ámmyɛɛ́ mammyɛ, ábwɔ́lege bɔɔ́, áteé wyɛ lé gabo ne bɔɔ́, ne ájɔ́gé bɔɔ́ mesomeso.

30 Áchɔɔ́ mabɔ atɛ, ápaá Ɛsɔwɔ, áwyaá neŋa, ábwɛge mmyɛ, ádoó ɛbwɔ ɛwɔme, ákwyɛge mati makɛ ayi ápyɛɛ́ nchyɛ, áwuú fɔ́ ne antɛ ne amma bwɔ́.

31 Alú uŋkekene bɔɔ́. Ányɛ́gémeno nnó ápyɛɛ́ genó, ápyɛɛ́ fɔ́ geji. Ágɛné fɔ́ bɔɔ́ meshwɛ, ábálege matɔɔ́ ne bɔɔ́.

32 Yɛ́ lé ɛbwɔ́ ákaá chaŋéné nnó ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ɛké bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ufɔɔ́ unó bina abɔ mangbo, ɛbwɔ́ ápyɛ fɔ́ lé ubiubi, áfɛgé ntó bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubi.