Cross Reference Matthew 4:1 in Denya 1 Ɛ́fɛɛ́ Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ Jisɔs afɛ́ né mashwɔne nnó danchɔmeló ammua ji.
Matthew 4:5 in Denya 5 Ajɔɔ́gé mbɔ, danchɔmeló asɛ ji afɛ́ né Jɛrosalɛ melɔ ukpea, abelé ji né melu ɛwé ɛ́lú tɛtɛ mfaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.
Matthew 4:8 in Denya 8 Ályágé ɛfɛɛ́, danchɔmeló ama akpá ji áfɛ né mfaá mékwɛ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé dɔɔ́ ne alɛré ji malɔ mme mako ne gefwa ɛyi gélú wyɛ́.
Matthew 4:10 in Denya 10 Jisɔs anyá ji aké, “Kwilé me ushuú, wɔ danchɔmeló, ása mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, ‘Ɔbɔ́ manógé ɛlé Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ jimbií ne ɔkpáné wyɛ lé ji defwɛ.’”
Matthew 13:39 in Denya 39 Ne muú mawámé ayi apɛne mancha ɛlé dánchɔmeló. Mamferé mbwɛ atɛné mbaá gébé ɛyigé mme yina abyɛɛ́. Ne abi áférege mbwɛ yimbɔ ɛlé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ.
Matthew 24:24 in Denya 24 Néndé bɔɔ́ gebyɔ abi áké álu Kras ne bɔɔ́ gebyɔ abi ake alu bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó áchwɔɔ́ nyɛ. Áchwɔgé ápyɛɛ́ nyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi upwɔ amu. Ápyɛmbɔ nnó ábwɔ́lé bɔɔ́ ako ne mbɔgé meti ɛbɛge yɛ́ ɛbɛ́lé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá nnó ábɛ́ abií, ábwɔlé ɛbwɔ́ ánó mewaá.
Matthew 25:41 in Denya 41 “Ne abwɔlége nyɛ mmyɛ ajɔɔ́ ne abi alú ji né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ aké, ‘Kwilege me ushu, ɛnyú abi mfaánebuú ashule ɛnyú mmyɛ, débɔ́ manjyɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé, ɛwé me nkwɛɛ́ mɛ́ mbelé mbaá danchɔmeló ne makiɛ́nné jií.
Luke 8:12 in Denya 12 Amɛ́ mbwɛ́ ayi ákwéne meti álú bɔɔ́ bi áwúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛwyágé danchɔmeló achwɔ́ féré mekomejɔɔ́ yimbɔ né matɔɔ́ bwɔ́ nnó ɛkáge ɛbwɔ́ ákámé ne Ɛsɔwɔ aferé ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo.
Luke 10:18 in Denya 18 Jisɔs akeré bwɔ́ meko aké, “Ɛ́lú wáwálé, ngɛ́ *danchɔmeló ndɛre atáné mfaánebuú ɛké dasama akwe né mme.
Luke 13:16 in Denya 16 Mechɔ́ ɛwé mendée yina ɛ́lú nnó alu mpyáne Abraham, ne danchɔmeló afyɛ ji né ɛfwyale né aŋmɛ nekúuneálɛ́ɛ. Ɛ́pɔ́ galɔ́gálɔ́ nno áféré ji né ɛfwyale bií uwyaá?”
Luke 22:3 in Denya 3 Ne danchɔmeló akpɛ mmu metɔɔ́ Judas ayi ákuú ji ntó Iscarot, maá utɔɔ́ ama né geluágé abi áfyaneápeá.
Luke 22:31 in Denya 31 Jisɔs akú Pita aké, “Simun, Simun! Gɛ́ ngarege wɔ nnó danchɔmeló asɛ uto nnó amuá ɛnyú, mamféré matɔɔ́ nyú ne me nkane ácháge ɛsa, áférege ukwɔɔ́.
John 8:44 in Denya 44 Ntɛ nyú ɛlé danchomeló, ɛnyú dékɛlege lé mampyɛ́gé unó bi ujigé ji metɔɔ́. Tɛ ula ulɔɔ́ geŋwá jií, ji alú lé muú ayi awáne bɔɔ́, ne akií fɔ genó ɛyi gélú wáwálé, néndé jimbɔɔ́ ajɔɔ́gé fɔ́ wáwálé. Áke abyɔge gebyɔ akwɔlege lé gepɔ jií, néndé gebyɔ geko gelɔ ne ji.
John 12:31 in Denya 31 Nana, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ mme ákpɛ né unɔɔ́ mpa gekwɔne, gébé gekwɔne ɛyigé ábuú danchɔmeló mfwa bɔɔ́ mme,
John 14:30 in Denya 30 Me mpɔ sé ne gejamégé gébé manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne ɛnyú néndé mfwa bɔɔ́ mme alé chwɔ. Ji apɔ́ fɔ́ ne ɛshyɛ apwɔ me.
John 16:11 in Denya 11 Né ɛgbɛ ɛwé mpa ayi Ɛsɔwɔ ásɔɔ́, apyɛ nyɛ bɔɔ́ mme akaá nnó alu gyɛɛ́ né gefɔɔ́ ɛyigé ásɔɔ́ mpa wa, néndé danchɔmeló mfwa bɔɔ́ mme akwe mɛ mpa.
Acts 5:3 in Denya 3 Ne Pita agií Ananiya aké, “Ulannó ɔlyaá danchɔmeló akpɛne mmu metɔɔ́ wyɛ? Nde gepyɛ́ɛ ɔbií gebagé ŋka ɛyigé ɔsɛle ne ɔchwɔ́ byɔ gebyɔ mbaá Mendoó Ukpea?
Acts 26:18 in Denya 18 Ɔjyɛgé ɛwú, néné ɛbwɔ́ amɛ, ne ɔférégé ɛbwɔ́ né gemua, ɔpyɛ ɛbwɔ́ áchwɔ́ né geŋgbɔ́. Ɛwéna ɛtɛné nnó ɔferege nyɛ ɛbwɔ́ né amú danchɔmeló, ɔchwɔ́ ne ɛbwɔ́ né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ nnó áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne me ne Ɛsɔwɔ ajige nyɛ nte gabo ɛbwɔ́, ne ábɔ́ nyɛ melu né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi ji ajyá.’
Romans 16:18 in Denya 18 Ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ápyɛ fɔ́ utɔɔ́ Ata sé Kras. Apyɛ lé unó bi ɛbwɔ́ áwuú chaŋéné. Ásɛlé gelɔ́ge mejɔɔ́ ne mejɔɔ́ dembwɔlé ánywaá bɔɔ́ abi matɔɔ́ bwɔ́ álu dada.
Romans 16:20 in Denya 20 Ɛla dachyɛɛ́, Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛsé débɛɛ́ nesɔ ne atɛ apyɛ nyɛ ɛnyú dépwɔɔ́ danchɔmeló, ji ala ɛké déjyaré ne uka. Nnɛnemmyɛ nnó Ata sé Jisɔs Kras alɛré ɛnyú galɔ́gálɔ́.
2 Corinthians 2:11 in Denya 11 nnó ɛ́kágé danchɔmeló abɔ ɛsé déndó néndé dékaá mɛ nkyaá ayi alu ji metɔɔ́.
2 Corinthians 4:4 in Denya 4 Danchɔmeló muú alu ɛsɔwɔ bɔɔ́ mme, anií mɛ amɛ bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákágé gɛ́ fɔ́ ndɛre geŋgbɔ ɛyi getanege né abya melɔ́mélɔ́ gegɛnege. Ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ula abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ ayi atome ne ŋgɔ Kras. Ji Kras alu mekpɛɛ́ Ɛsɔwɔ.
2 Corinthians 11:3 in Denya 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, me nwyaá ɛfɔ metɔɔ́ nnó bɔɔ́ ábwɔ́lege nyɛ ɛnyú ndɛre danchomeló akpané défya abwɔlé Ife, ápyɛ ɛnyú délyaá depɔré Kras ɛtiré ɛnyú dékwɔlegé chánchá ne matɔɔ́ ɛnyú mako.
2 Corinthians 11:14 in Denya 14 Mechɔ ɛwéna ɛ́kágé pyɛ fɔ́ muú álá menó mekpo fuú néndé gébé ɛyigé fɔ danchɔmeló abwɔlégé agilege bɔɔ́ amɛ nnó ji alu ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchwɔɔ́ ne geŋgbɔ.
2 Corinthians 12:7 in Denya 7 Ne mampyɛ nnó ɛkágé me mbwɛgé mmyɛ gétúgé ukpɛkpɛ unó bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ me nkaá, ji alyaá nnó ɛfwyale ɛkwe me né mmyɛ. Ɛké lé meshií ne afyɛɛ́ me mmyɛ. Ɛfwyale ɛwémbɔ ɛlú ɛké lé muú dentɔɔ́ danchɔmeló ayi ji atɔme nnó achwɔ́ apyɛ ɛkágé me mbwɛgé mmyɛ.
Ephesians 4:14 in Denya 14 nnó ɛsé débɛge sé ɛké ambane abi anlɛre gebyɔ ásɛle mati défya ne gebyɔ ábwɔ́lege amu ne ɛbwɔ́. Ambáné álú ɛké baá makpe ayi mmbyo nnyi atene ájyɛɛ́ we na ne we. Yɛ́ndé mbaá ayi mbyó ajyɛɛ́ ne aji ajyɛ ntó, mbɔ ne ɛpyɛ ne bɔɔ́ abi ánlɛré gebyɔ álɛrégé. Anlɛre gebyɔ awyaá défya mabwɔlége bɔɔ́ akame ne genó ɛyi gelú gebyɔ.
2 Thessalonians 2:3 in Denya 3 Ɛkágé muú fɔ abwɔlé ɛnyú né meti fɔ. Gemɛge nnó Ata Jisɔs akere meso, gébé gebɛɛ́ nyɛ ɛyigé gejamégé bɔɔ́ átoó nyɛ mekpo ne Ɛsɔwɔ dɔɔ́. Gébé ɛyigémbɔ gekwɔnege muú nchyɛ fɔ alɛrege nyɛ mmyɛ. Ji muú Ɛsɔwɔ abɔɔ́ maneré ne ji.
2 Thessalonians 2:9 in Denya 9 Muú nchyɛ yina ayi achwɔɔ́, danchɔmeló achyɛge nyɛ ji utó ɛbií ji apyɛ ukpɛkpɛ ufelekpa mambwɔlege bɔɔ́, ne gejamégé unó bi upyɛ nyɛ bɔɔ́ álá mano mekpo fuú.
1 Timothy 2:14 in Denya 14 Ne danchɔmeló abɔ́ abwɔlé nyá fɔ lé Adam wɔ́, abwɔlé ɛlé Ife ne Ife apyɛ gabo.
1 Timothy 3:6 in Denya 6 Abɛ fɔ́ ntó muú yi afyɛɛ́ metɔɔ́ gakɛgakɛ ne Ɛsɔwɔ. Abɛgé mbɔ, akáge bɛ ne nepa, Ɛsɔwɔ afyɛ ji né ɛfwyale wyɛ ndɛre afyɛ dánchɔmeló né ɛfwyale gétúgé nepa.
2 Timothy 3:13 in Denya 13 Bɔɔ́ abo, ne bɔɔ́ gebyɔ bina, gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ábɛɛ́ nyɛ ndɛre muú, áboó nyɛ debele akwe nnyi. Ábwɔ́lege nyɛ bɔɔ́ ne bɔɔ́ ntó ábwɔ́lege nyɛ ɛbwɔ́.
Hebrews 2:14 in Denya 14 Tɛ mbaá baá bií bimbɔ, ɛbwɔ́ ako alu akwaá, getú ɛyigémbɔ, Jisɔs jimbɔɔ́ abwɔlé mekwaá álá ɛké ɛbwɔ́ nnó ji agbo akɛ ne negbo nni áchɔ́ utó muú ayi apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ágbó. Ne muú yimbɔ ɛlé danchɔmeló.
1 Peter 5:8 in Denya 8 Gbarege mmyɛ nyú cháŋéné, dekpome mmyɛ. Danchɔmeló muú mawame ɛnyú, akɛne mbɔ agyage meno fuú ɛké genyanya ɛyi geweége, akɛlege muú ayi ji anyɛɛ́.
1 John 3:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi apyɛ wyɛ gabo pyɛɛ́, alu muú danchɔmeló néndé danchɔmeló ne alɔɔ́ ula mampyɛ gabo. Gétú ɛyigémbɔ ne Maá Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ fa mme nnó áchɔ utɔɔ́ danchɔmeló.
1 John 5:19 in Denya 19 Dékaá nnó ɛsé delu baá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ mme ako abi álá akage Ɛsɔwɔ alu né amu muú nchyɛ.
Jude 1:9 in Denya 9 Yɛ́ gébégé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé kpaá ɛwé ɛkamege nnó Mikɛl ɛ́wamege ne danchɔmeló gétúgé geŋkwɔ́gé Mosis ɛsɛ fɔ́ utó né amu jií ɛjɔɔ́ mejɔɔ́ mebomebo ne danchɔmeló wɔ́, ɛjɔɔ́ lé nnó Ata anya wɔ́.
Revelation 2:9 in Denya 9 Me nkaá ɛfwyale ɛwé ɛnyú degɛ́ne ne gekpo ɛyi ɛnyú délú yɛ́mbɔ ɛnyú dewyaá gefwa. Nkaá ndɛre bɔɔ́ áchɔɔ́ ɛnyú mabɔ. Ɛbwɔ́ ájɔ́gé ake alú bɔɔ́ Jus ne ápɔ́, álú lé bɔɔ́ danchɔmeló.
Revelation 2:13 in Denya 13 Me nkaá nnó ɛnyú dejwɔlege né mbaá ayi danchɔmeló muú álú mfwa ájwɔlege, yɛ́mbɔ dénógé wyɛ mabɔ ma ne déshá fɔ́ mankamé depɔré ɛtiré détomé ne me, yɛ́ gébégé áwáne Antipas né geluage nyú, ji muú agaré mekomejɔɔ́ wa wáwálé kpaá tɛ ji agbóo.
Revelation 2:24 in Denya 24 “Yɛ́mbɔ ɛnyú ako abi délú né melɔ Tayatira abi déla kwɔlege unó uboubo bina ɛbi bɔɔ́ abifɔ akuú nnó anɔɔ́ unó danchɔmeló, mpɔ sé ne metuú ɛwé cha ɛwé nnɛrege ɛnyú mekpo,
Revelation 3:9 in Denya 9 Wúgé! Bɔɔ́ danchɔmeló abi ábyɔge gebyɔ nnó álú bɔɔ́ Jus ne ápɔ́, mpyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ato mano né mbɛ ushu nyú, ne ákaá nnó me mbɔ gejeé ne ɛnyú.
Revelation 9:1 in Denya 1 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ata ɛfɔmege wuú mbá, mma ngɛ́ membe fɔ atané mfaá, akwe mme. Áchyɛɛ́ ji agbɔ́gɔ́lɔ́ ayi anenege gepyɛɛ́ ɛyi gélágé pɔ́ ne kwyakwya.
Revelation 9:20 in Denya 20 Ne bɔɔ́ abi unó bina ula uwa wɔ́, ályaá fɔ́ gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ wɔ́. Ánógé wyɛ aló nchyɛ ne aló uka abi ákwyɛɛ́ ne gul ne seleba akwyɛɛ́ ntó ne afyaákó, mataá ne unɔɔ́. Yɛ́ ɛlé aló uka bina, álá áwuú, álá ágɛné ne álá ákɛné fɔ́, ɛbwɔ́ ánógé wyɛ abi.
Revelation 12:3 in Denya 3 Ne mma ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé genóge fɔ ɛyi getané né mfaánebuú, nké mpɛlé, ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé mmyɔ megɛle, ayi apyɛɛ́ ɛfɔ, awyaá makpo akénéama ne ambya afya. Ne akweré maá ɛlá gefwa né yɛ́ndé mekpo wuú.
Revelation 12:7 in Denya 7 Ɛpyɛgé mbɔ, ummyɛ ukwe né mfaánebuú. Mfwa makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi akuú ji Mikɛl ne aŋgba bií, ámyɛ ne mmyɔ yimbɔ ne bɔɔ́ bií ntó.
Revelation 12:14 in Denya 14 Yɛ́mbɔ áchyɛ mendée yimbɔ ukpɛ́kpɛ́ ubagele upeá ɛbi úlú ɛké ɛbi nenya nnó ályɛ́né ájyɛ ábí né mashwɔne mbaá ayi Ɛsɔwɔ ákwyɛ ábelé nnó ji abɛɛ́ wyɛ ábelé ji bu né aŋmɛ álɛɛ́ ne geba.
Revelation 13:14 in Denya 14 Abwɔlé bɔɔ́ abi álú fa mme né ufélekpa ɛbi ályaá ji apyɛɛ́ né mbɛ ushu menya ayi mbɛ. Agaré ɛbwɔ́ nnó ákwyɛɛ́ meló uka ayi afulé menya ayi abɔ akɛlé ji gepa ɛyi geké gewa ji yɛ́mbɔ álá gbóo wɔ́.
Revelation 16:14 in Denya 14 Mandóo yina ɛlé aló nchyɛ abi ápyɛ ufélekpa. Ajyɛ bané afwa mme meko nnó ánywére ɛbwɔ́ mbaá ama ákpomé mmyɛ mamyɛ bee né gekpɛ́kpɛ́gé bií ɛbi Ɛsɔwɔ Muú Apwɔɔ́ amu achwɔɔ́.
Revelation 18:2 in Denya 2 Ne ɛjɔɔ́ keŋké ɛké, “Gekpɛ́kpɛ́gé melɔ Babilɔn ɛkwé burup, ɛla lé melú ujwɔlé aló nchyɛ ne mbaá ayi mandoó nchyɛɛ́ ne denwyɔne debodebo ne ɛtiré bɔɔ́ álá akií débigé wyɛɛ́.
Revelation 18:23 in Denya 23 Ne yɛ́ bií uma ntó geŋgbɔgé ɛtúlékáŋ gegɛ́nege sé wyɛɛ́. Yɛ́ ɛpaá neba muú áwuú sé wyɛɛ́. Bɔɔ́ bií abi ákɛne gese ne abɔ álu bɔɔ́ abi áŋea gemɛ fa mme yina, ne bɔɔ́ megyaá bií abwɔlé malɔ́ mme mako ne depɔré megyaá bwɔ́.”
Revelation 19:20 in Denya 20 Yɛ́mbɔ ápyɛ menya mebo yimbɔ chónchó ne muú ɛkpávé gebyɔ, ji ayi apyɛ́ ufelekpa né mbɛ ushu menya mebo yimbɔ. Ufélekpa bina ne ji asɛlé abwɔlé bɔɔ́ abi awyaá gelogé menya mebo yimbɔ ne ánógé meló uka wuú. Ne áfome menya mebo yimbɔ ne muú ɛkpávé gebyɔ né mmu gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ.
Revelation 20:2 in Denya 2 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ, ɛpyɛ gekwenege mmyɔ ayi ákuú ji nnó dragɔn ji ne ákuú nnó danchɔmeló ne satan ɛwɛ ji, ɛbwɛɛ́ ɛfome né mmu gepyɛɛ́ ɛyigémbɔ, ɛgbɛ meno gepyɛ ɛyigémbɔ ɛdyɛ ɛwu. Danchɔmeló álá né mmu né aŋmɛ dɛle. Apyɛ mbɔ nnó ji agɛgé sé meti ɛwé ji abwɔlége bɔɔ́ mme. Ne dɛle aŋmɛ yina akógé, abɔɔ́ manlyaá ji né maá mboó gébé.
Revelation 20:8 in Denya 8 Atanege, akɛné nyɛ abwɔlege bɔɔ́ né malɔ mme meko. Ákuú umɛ malɔ áyina nnó Gɔg ne Magɔk. Danchɔmeló anywerege nyɛ ɛbwɔ́ ako né mbaá ama, nnó ammyɛ bee. Ne bɔɔ́ abi ámmyɛ nyɛ ummyɛ bina ájame nyɛ ɛké gesɔɔ́ge mbale nnyi.
Revelation 20:10 in Denya 10 Ne afomege nyɛ danchɔmeló muú abwɔlé ɛbwɔ́ né mmu gepyɛgé mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyigé ákuú nnó sɔlfɔ. Mbaá yina ne abɔ́ áfome menya mebo ne muú ɛkpávé ayi gebyɔ. Ne ɛbwɔ́ áwuú nyɛ ubale wyɛ utuú ne ŋwɔmese tɛ kwyakwya tɛ kwyakwya.