Matthew 8 in Denya

1 Jisɔs ánérégé mánlɛre unó bina né mfaá mekwɛ́ áshulé mme. Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji.

2 Áké ápɛ́le muú ubá fɔ achwɔ́ tó ji mánó mbɛ ushu, anɛ ji mmyɛ aké, “Ata mbɔgé ɔkɛlege, pyɛ me nkpea.”

3 Jisɔs anyaá ɛbwɔ wuú ata ji aké, “Me nkɛlege, ubá byɛ́ ubyɛ́, kpea.” Tɛ́nétɛ́né yimbɔ mende yimbɔ akpea.

4 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Ɛ́kagé ɔ́pyɛ muú fɔ́ akaá genó ɛyi gépyɛ ne wɔ. Chó lɛ́ré lé mmyɛ jyɛ́ mbaá mémpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ áchɛ́ré agɛ́ nnó ɔtoó. Ne chyɛɛ́ genó ɛyígé ɛbɛ́ Mosis ɛ́jɔɔ́, mampyɛ bɔɔ́ ákaá nnó ɔtoó.”

5 Jisɔs afɛ́ né melɔ́ Kapanɔm, ákwɔ́négé wyɛ́, muú kpaá bɔɔ́ bee né Rom ajyɛ báne Ji ne alɔ mánɛ ji mmyɛ, nnó apoó ji.

6 Aké, “Átá maá defwɛ́ wa amee, akɔre ala mmu bɛ́lé ne ubalé.”

7 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Nchwɔ́ pyɛ́ nyɛ́ ji atoó.”

8 Ne muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ aké, Ata nfu yɛ́ muú fɔ́ ayi ɔ́kpɛ́ne gepú ɛyá wɔ́, yɛ́mbɔ wɔ jɔɔ́ lé genó ne maá defwɛ́ wa atoge nyɛ.

9 Ɛlé mentó nwya bɔɔ́ kpakpa né mbɛ, abi me nwúu ne ɛbwɔ́. Ájɔɔ́gé ne me nnó, “Mpyɛ genó ɛyi, mpyɛ. Ne nwya ntó bɔɔ́ bee abi áwúu ne me.” Yɛ́ ayi ndé ne njɔɔ́ge ne ji nnó, “Chó fa ajyɛ, njɔɔ́gé ne yimbɔ nnó chwɔ́ we, achwɔ́.” Ne njɔɔ́gé ntó ne maá defwɛ́ wa nnó pyɛ ɛyi, apyɛɛ́ géji.

10 Jisɔs awúgé mbɔ, byɔ uwɔ ji mmu. Abwɔlé mmyɛ ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi ákwɔ́lege ji aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, me nlú daŋgɛ́ muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me na, yɛɛ́ ɛ́bɛ́lé né Isrɛli.

11 Ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ átánege nyɛ́ né umɛ malɔ mme mako ájwɔlé chónchó ne ukwene antɛ se, Abraham, Asek ne Jakɔb manyɛ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.

12 Ne gejamégé bɔɔ́ Isrɛli abi gefwa ɛyigé na gebɔ́ gélú ɛyigé bwɔ́ áfomege nyɛ ɛbwɔ́ dafyɛ́ ála mmu ɛpinyá gemua álíli, ányɛɛ́ máŋɛ́né.”

13 Jisɔs ánérégé manjɔɔ́ unó bina ajɔɔ́ yɛ ne muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ aké, “Kéré meso né gepú jyɛɛ́, ɔkamé nnó Ɛsɔwɔ akaáge pyɛ maá wyɛ́ atoó, chó yɛ́ndégenó gébɛɛ́ wyɛmbɔ.” Wyɛ ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ maá defwɛ́ yimbɔ atoó.

14 Ne Jisɔs alyaágé ɛfɛɛ́, afɛ́ né gepúgé Pita, ndɛre akpɛné mmu, agɛ́ mmá mendée Pita né mfaá ukwɔ́ bɛ́lé, ameé njaja gefwine.

15 Jisɔs ajyɛ tá ɛbwɔ wuú. Tɛ́nétɛ́né yimbɔ gefwine gebyɛ́ ji mmyɛ, akwilé ka akɛle menyɛɛ́ achyɛ́ ji.

16 Nkwale akwɔ́négé bɔɔ́ áchwɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ bwɔ́ abi aló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale mbaá Jisɔs. Ne Jisɔs ányá aló nchyɛ bimbɔ ne mekomejɔɔ́ wuú, átané bɔɔ́ bimbɔ mmyɛ ne apyɛ abi ámée ako átoó.

17 Jisɔs apyɛ unó bi nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ nyá átome ne ji gebɛ́ wáwálé nnó, “Aferé ɛsé né ubale, apyɛ mamée se ábyɛ́.”

18 Jisɔs agɛ́gé nkane gejamégé bɔɔ́ géchwɔ́ nɔɔ́ ji mme, ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Déchyaá gentógé mewaá dejyɛ́ ɛgbɛ́ né.”

19 Gemɛge nnó ɛbwɔ́ áchyaá, menlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ, achwɔ́ mbaá Jisɔs aké, “Ménlɛré, nkɛlege nnó me nkwɔ́légé wɔ déjyɛ́gé yɛ́ndé mbaá ayi ɔjyɛ́.”

20 Jisɔs ashuú ji meko né nekanémejɔɔ́ aké, “Ushua úwya ambu ayi úbɛ́lege wyɛ́, denwyɔné dewyaá anywa ne me Maá Ntɛ Mekwaá mpɔ́ yɛ ne melu ɛwé nshwɔ́rege mekpo ngbeé mmyɛ.”

21 Ne maá utɔɔ́ Jisɔs ayi ama ajɔɔ́ ne ji aké, “Ata gɔ́ njyɛ́ nníi kpɛ́ ntɛ wa ne nchwɔ́.”

22 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Gɔ́ bɔɔ́ abi álú ɛké áwuú bɔ́ ánií mewu bwɔ́, wɔ kwɔle me.”

23 Ndɛre Jisɔs akpɛne mmu ɛ́kpe, baá utɔɔ́ bií ákwɔlé ji nnó áchyaá ájyɛ ɛ́gbɛ́ géntoógé mewaá.

24 Ndɛre ɛbwɔ́ áchyaáge, mbyonnyi metometo átané mbelepo alɔ mammyɛ. Amyɛ kpaá apyɛ ŋgbannyi ado ɛ́kpe ɛla mankemanke, yɛ́mbɔ Jisɔs ábɔ́ abɛlege ji gejyá.

25 Ne ɛbwɔ́ ájyɛ peé ji áké, “Ata poó ɛsé, déchwɔ́ nó nnyi.”

26 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Défɔɔ́ ndé? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne me ɛ́pɔ́ ne unɔ.” Ájɔɔ́gé mbɔ akwilé ka, anyá mbyo nnyi yimbɔ nnó átɛ́né! Atɛné, mbaá akwené tɔmeé.

27 Mechɔ ɛwé ɛ́pyɛ baá utɔɔ́ bií ála mano mekpo fuú ájɔɔ́ge ne atɛ áké, “Ndé gefɔgé muú ná, ayi ányáge yɛ́ mbyo nnyi ne ngba nnyi áwuú ji?”

28 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentoógé mewaá, áfɛ́ né gebagé mewaá Gadarɛn. Ákwɔ́négé ɛ́wu, ande fɔ ápeá abi aló nchyɛ áchyɛge ɛbwɔ́ ɛfwyale átane né manómé bɔ́ mbaá ayi ɛbwɔ́ ájwɔlege áchwɔ́ báne Jisɔs. Ande bimbɔ ápyɛ ɛfɔ kpaá tɛ bɔɔ́ ákámégé sé mánkógé né meti ɛwémbɔ.

29 Ndɛre ɛbwɔ́ ágɛné Jisɔs, álɔ mánkálegé áké, “Wɔ Maá Ɛsɔwɔ, ɔbɔ́ ndé mechɔ́ ne ɛsé? Ɔchwɔ́ chyɛ ɛsé ɛfwyale ayi gébége ɛyige Ɛsɔwɔ áchyɛ ɛsé géláge kwɔne wɔ́”?

30 Ɛ́ké ɛ́pyɛmbɔ, nfɔné mekwɛnde fɔ nébɔ́ nényɛɛ́ ɛ́fɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé,

31 aló nchyɛ abi álú ande bimbɔ né mmyɛ ánɛ Jisɔs mmyɛ áké, “Mbɔgé ɔbuúge ɛsé, te ɛsé déjyɛ dékpɛ́ né nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ.”

32 Jisɔs ajɔɔ́ yɛ́ ne abi aké, “Tánége déjyɛ.” Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nésɔɔ́ ne gatɛlé, né shulé mékwɛ né kwe mmu gentoóge mewaá né nyú manaá négbo.

33 Ámbamé mekwɛnde ɛyimbɔ, ágɛ́gé ndɛre ɛpyɛɛ́, ábó gatɛlé áfɛ́ né melɔ ágaré genó ɛyi gépyɛɛ́ ne ande bimbɔ.

34 Awúgé mbɔ, melɔ meko ɛtané manjyɛ báne Jisɔs, ɛ́gɛ́gé ji ɛ́nɛ ji mmyɛ nnó ályaá mewaá bwɔ́.