Matthew 7:21 in Denya 21 Jisɔs ama jyɛ mbɛ mánjɔɔ́gé aké, “Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi akúu me ‘Ata Ata’, ne anyɛɛ́ nyɛ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛle bɔɔ́ abi ápyɛ́ genó ɛyigé ntɛ wa Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú akɛ́lege ne anyɛ́ nyɛ geji.
Other Translations King James Version (KJV) Not every one that saith unto me, Lord, Lord, shall enter into the kingdom of heaven; but he that doeth the will of my Father which is in heaven.
American Standard Version (ASV) Not every one that saith unto me, Lord, Lord, shall enter into the kingdom of heaven; but he that doeth the will of my Father who is in heaven.
Bible in Basic English (BBE) Not everyone who says to me, Lord, Lord, will go into the kingdom of heaven; but he who does the pleasure of my Father in heaven.
Darby English Bible (DBY) Not every one who says to me, Lord, Lord, shall enter into the kingdom of the heavens, but he that does the will of my Father who is in the heavens.
World English Bible (WEB) Not everyone who says to me, 'Lord, Lord,' will enter into the Kingdom of Heaven; but he who does the will of my Father who is in heaven.
Young's Literal Translation (YLT) `Not every one who is saying to me Lord, lord, shall come into the reign of the heavens; but he who is doing the will of my Father who is in the heavens.
Cross Reference Matthew 10:32 in Denya 32 “Ne yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, mentó ngarege nyɛ́ gbɔ́ŋɔ́nɔ́ mbaá Ntɛ wa muú álú né mfaánebuú nnó ji alu muú wa.
Matthew 12:50 in Denya 50 Nendé, yɛ́ndémuú ayi apyɛ genó ɛyigé Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú ákɛlege, ji yimbɔ ne alu mmá wa ne meŋmó wa.
Matthew 16:17 in Denya 17 Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Simun maá Jɔn, galɔ́gálɔ́ alu ne wɔ néndé, mechɔ́ ɛwé ɔjɔɔ́ mbɔ, ákwaá fɔ wɔ, alɛré wɔ ɛ́wú wɔ́, ɛlé Ntɛ wa né mfaánebuú ne alɛré wɔ.
Matthew 18:3 in Denya 3 Ne aké, “Ngarégé ɛnyú wáwálé nnó muú ála kwɔré abɛ ɛké mamane kɔɔ́ wɔ́, abɛ fɔ́ muú ayi anyɛ́ nyɛ gefwage Ɛsɔwɔ.
Matthew 18:10 in Denya 10 “Sɛge gébé, debyagé fɔ yɛɛ́ muú ama né geluágé abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne me ɛké ambáné kɔɔ́. Néndé, makiɛ́nné bwɔ́ álu yɛ́ndégébé né mbɛ ushuú ntɛ wa muú alu né mfaánebuú.
Matthew 18:19 in Denya 19 Ne genó ɛyigéfɔ ɛyigé mmage gáre ɛnyú gelu nnó, yɛ́ndégébé ɛnyú ápeá fa mme dekamégé meko ama mangií Ɛsɔwɔ genó, dénɛgé mmyɛ Ntɛ wa muú alú né mfaánebuú achyɛge ɛnyú geji.
Matthew 18:35 in Denya 35 Jisɔs ánérégé manjɔɔ́ aké, “Wyɛmbɔ ntó ne ɛbɛ nyɛ ne Ɛsɔwɔ Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú. Mbɔgé ɔlá jinte gabo ayi ntɛ meŋmɛ wyɛ ápyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko wɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ne wɔ ntó wyɛ ndɛre mfwa yimbɔ abɔ́ apyɛɛ́ ne muú utɔɔ́ wuú yimbɔ.”
Matthew 19:24 in Denya 24 Mmage gare ɛnyú nnó ɛlú wáwá nnó mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé ne nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege.
Matthew 21:29 in Denya 29 Ne maá yimbɔ ashuú ji meko aké, ‘Njyɛɛ́ fɔ́’ yɛ́mbɔ ɛwyáge akwɔré metɔɔ́ wuú afɛ́.
Matthew 25:11 in Denya 11 “Ɛwyágé abifɔ ata abi ájyɛ na maweé áchwɔɔ́. Ála dafyɛ ádoó menombi ákuú áké, ‘Ata Ata! néné ɛsé menombi.’
Matthew 25:21 in Denya 21 Ntɛ wuú ashuú ji meko aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́, ɔlu maá defwɛ́ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛre metɔɔ́ ne wɔ. Tɛ ndɛre ɔlɛré nnó ɔkage gbáre ɛkɛ́kɛ́ ŋka chánchá, mbelege nyɛ wɔ né melu ɛwé ɔgbárege gejamégé ŋka. Chwɔ́ kpɛ mmu denyɛ́ ɛpaá wa ne metɔɔ́ megɔmegɔ!’
Matthew 26:42 in Denya 42 Ajɔɔ́gé mbɔ ama akéré meso manɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, mbɔgé ɔkɛ́légé fɔ́ manke ŋkɔ ɛfwyale ayina akoó me, gɔ́ me nyú ji ndɛre wɔ ɔkɛle.”
Mark 3:35 in Denya 35 Yɛ́ndémuú ayi awuú ne ápyɛ́ genó ɛyígé Ɛsɔwɔ ákɛlege, ji ne alú meŋmó wa ne mmá wa.
Mark 10:23 in Denya 23 Jisɔs abwɔlé mmyɛ apɛ baá utɔɔ́ bií aké, “Ɛ́jweré ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.”
Luke 6:46 in Denya 46 Jisɔs ama gií aké, “Ulannó ɛnyú dekuú me Ata Ata! ne dela dépyɛ́ genó ɛyígé me njɔɔ́ge.
Luke 11:28 in Denya 28 Jisɔs akeré meko ake, “Géjamégé metɔɔ́ megɔmegɔ gélú lé ne bɔɔ́ bí awúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne apyɛ ndɛré aké.”
Luke 13:25 in Denya 25 Gébé gékwɔ́nege nyɛ, ɛyígé mbɔɔ́ gepú akwilege ka, agbɛ́ menómbi. Gébégé agbɛgé ɛwú, ɛnyú bí délaá dafyɛ denóme nyɛ menómbi dekuú nnó, ‘Ata, néné ɛsé menombi.’ Ne ajɔge nyɛ ne ɛnyú aké, ‘Nkágé fɔ́ mbaá yi ɛnyú detané.’
Luke 18:25 in Denya 25 Ɛ́lú wáwá nnó *mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé, ne nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege.”
John 3:5 in Denya 5 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ngarégé wɔ wáwálé nnó mbɔgé álá ábyɛɛ́ muú nebyɛɛ́ né manaá ne Mendoó wɔ́, anyɛɛ́ fɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ.
John 5:17 in Denya 17 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ntɛ wa apyɛ utɔɔ́ yɛ́ndégébé, mentó mbɔ mampyɛge utɔɔ́.”
John 6:40 in Denya 40 Néndé genó ɛyigé Ntɛ wa akɛ́lege gélú nnó, yɛ́ndémuú ayi agɛ́né me Maá wuú ne áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me, abɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne me mpyɛ nyɛ ji akwilé né negbo né bií ɛbi kwyakwya.”
John 7:17 in Denya 17 Muú ayi awyaá metɔɔ́ mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege, ji ne akágé nyɛ mbaá yi unó bi me nlɛ́rege mbɔ utánege. Yɛɛ́ utanége lé mbaá Ɛsɔwɔ yɛɛ́ lé né metɔɔ́ wa, akáge nyɛ.
John 10:29 in Denya 29 Néndé Ntɛ wa muú áfyɛɛ́ me áji né amu, aŋea gemɛ apwɔ bɔɔ́ ako, ne yɛ́ muú ayi ákágé fɔɔ́ aji né amu Ntɛ wa apɔ́.
John 14:7 in Denya 7 Mbɔgé ɛnyú débɔ dékaá me cháŋéné, mbɔ debɔ dékaá ntó ntɛ wa. Manlɔ́ nana déjyɛgé mbɛ, dékaá mɛ ji ne degɛ mɛ ji.”
John 15:23 in Denya 23 Ne yɛ́ndémuú yi apaá me, ɛbyɛnnó apaá ntó Ntɛ wa.
Acts 14:22 in Denya 22 Ɛbwɔ́ ákɛ́ne, áfyɛ́ bɔɔ́ Jisɔs ɛshyɛ ne áchyɛge ɛbwɔ́ majyɛ nnó ákwɔ́légé wyɛ depɔré Jisɔs cháŋéné ne ákaá nnó abɔ́ mangɛ gejamégé ɛfwyale ne ányɛ geŋwá gébégé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií.
Acts 19:13 in Denya 13 Bɔɔ́ Jus fɔ abɔ́ álú ɛfɛɛ́ abi akɛne malɔmalɔ áférege aló nchyɛ ayi achyɛge bɔɔ́ ɛfwyale. Ɛbwɔ́ amuame mankuú mabɔ Ata Jisɔs ne apyɛ aló nchyɛ átané bɔɔ́ mmyɛ. Muú bwɔ́ ajɔɔ́ge ne meló nchyɛ aké, “Ngarege wɔ nnó ɔtané né mabɔ Jisɔs ami Pɔl akuú.”
Romans 2:13 in Denya 13 Bɔɔ́ abi áwuú lé ɛbɛ wuú ne álá pyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́, Ɛsɔwɔ ágarege fɔ́ nnó álú cho né mbɛ ushu wuú. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abi áwuú ɛbɛ ne ápyɛɛ́ genó ɛyigé ɛjɔɔ́, ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ágarege nnó álú cho né mbɛ ushu wuú.
Romans 12:2 in Denya 2 Ɛ́kágé dema dépyɛge unó ɛké bɔɔ́ mme. Gɔgé Ɛsɔwɔ akwɔré geŋwáge nyú, achyɛɛ́ ɛnyú matɔɔ́ ayi makɛ. Ɛbɛge mbɔ ɛnyú dékágé nyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge, ɛyigé gelɔme, ɛyigé gegɔɔ́ ji metɔɔ́ ne gekwane.
Ephesians 6:6 in Denya 6 Pyɛge utɔɔ́ ɛnyú chaŋéné. Dépyɛge fɔ́ wyɛ lé gébégé ɛbwɔ́ abɛge aké agɛne ɛnyú gétúgé dékɛlege nnó ɛbwɔ́ áfɛge ɛnyú. Ndɛre baá utɔɔ́ Kras, pyɛgé ɛlé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege ne matɔɔ́ nyú mako.
Colossians 4:12 in Denya 12 Ɛpafras muú melɔ nyú alɔɔ́ nto ɛnyú matame. Ji alu maá utɔɔ́ Kras Jisɔs. Ji anɛnemmyɛ yɛ́ndégébé gétúgé nyú apwyaá fɔ́. Anɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú détɛ́né ne ɛshyɛ ndɛ́re bɔɔ́ abi ábɛné né dépɔ́ ɛtií, ne nnó debɛ ne gefɔge metɔɔ́ ɛwe ɛlá ɛnyige fɔ mankaá genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlégé nnó ɛnyú depyɛge.
1 Thessalonians 4:3 in Denya 3 Genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege gelú nnó ɛnyú debɛ bɔɔ́ ukpea défere amu né manane tamtame.
1 Thessalonians 5:18 in Denya 18 Tamege wyɛ Ɛsɔwɔ né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ ɛnyú. Gɛge genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛnyú abi dechome mmyɛ ne Kras Jisɔs dépyɛmbɔ.
Titus 1:16 in Denya 16 Áké ɛbwɔ́ ákage Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ gepɔgé bwɔ́ gelɛré nnó áshya ji. Ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ abi muú álá ákágé bɔ gejeé ne ɛbwɔ́ ne áwú fɔ́ Ɛsɔwɔ. Yɛ galɔ́gálɔ́ ayi ɛbwɔ́ ákágé pyɛ ne bɔɔ́ ápɔ.
Hebrews 4:6 in Denya 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlú wyɛ mme fuú, nnó bɔɔ́ bifɔ ákpɛne nyɛ né melu ugbeé mmyɛ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bi ábɔɔ́ mbɛ áwuú abya melɔ́mélɔ́ yina ákpɛɛ́ wyɛ wɔ́ gétúgé álá ápyɛɛ́ genó ɛyi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́.
Hebrews 13:21 in Denya 21 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú yɛ́ndégenó gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú dékɛlege, mampyɛgé unó bi ji akɛlege nnó ɛnyú dépyɛgé. Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ Jisɔs Kras apoó ɛsé dépyɛgé unó bi ugɔɔ́ ji metɔɔ́. Déchyɛgé ŋgɔ mbaá Kras tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn.
James 1:22 in Denya 22 Débɔ́ mambɛ bɔɔ́ abi ápyɛ genó ɛyigé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ge, délagé fɔ manwúgé wuú. Deké dewuú délá dépyɛ genó ɛyigé ajɔɔ́ge, ɛbyɛnnó debwɔlege gemɛge nyú.
James 2:20 in Denya 20 Wɔ muú defɔɔ́ délá pɔ́ wɔ, ɔkɛlege nlɛ́ré wɔ nnó muú áfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álá lɔ́mé melu, metɔɔ́ wé ji afyɛɛ́ mbɔ ɛ́pɔ́ yɛ́ ɛké genó?
1 Peter 2:15 in Denya 15 Pyɛgé wyɛmbɔ, nnó dégbɛge mano uŋkekene bɔɔ́, abi ajɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ álá ákáge fɔ́ ula. Gɛgé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ akɛlege nnó dépyɛge mbɔ.
1 Peter 4:2 in Denya 2 Mbɔgé ji apyɛ́ge mbɔ ndɛre abɛlege fa mme apyɛɛ́ sé unó bi ugɔɔ́ akwaá metɔɔ́, apyɛɛ́ lé ɛbi Ɛsɔwɔ akɛlege.
1 John 3:21 in Denya 21 Ajeé ba abi gejeé, ndɛre ɛlúmbɔ mbɔgé matɔɔ́ sé alá agaré ɛsé nnó dépyɛ gyɛ wɔ́, débɛɛ́ fɔ́ ne ɛfɔ metɔɔ́ mantɛne né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.
Revelation 2:27 in Denya 27 Ne ágbarege nyɛ ɛbwɔ́ ne amu matomato wyɛ ndɛre Ntɛ wa áchyɛɛ́ me utó, ne áchɔgerege nyɛ ɛbwɔ́ ubauba ɛké unje mesɛɛ́.
Revelation 3:5 in Denya 5 Ne muú ayi ammyɛ kpaá ápwɔɔ́ gabo, áfyɛɛ́ nyɛ ji mandeé pópó ɛke ɛbwɔ́. Ne me mferege fɔ mabɔ ɛbwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asamé mabɔ bɔɔ́ abi awyaá geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne me ngarége nyɛ gbɔŋɔnɔ né mbɛ ushu Ntɛ wa ne makiɛ́nné jií ntó nnó, ji alú muú wa.
Revelation 22:14 in Denya 14 “Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛɛ́ ne bɔɔ́ abi áshwɔne mawulé bwɔ́ akpea pópó. Ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ́ ɛbwɔnyɛ nnó ákoó né meno gébamé ákpɛ né melɔ ɛwémbɔ ányɛ́ umpomé genɔɔ́ ɛyigé gechyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.