Matthew 7:13 in Denya 13 “Koóge né menómbi ɛwé ɛ́lú mámálé néndé ɛwé muú akogé wyɛ ajyɛ né meti negbo ɛlu fuú. Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege le ɛ́wú.
Other Translations King James Version (KJV) Enter ye in at the strait gate: for wide is the gate, and broad is the way, that leadeth to destruction, and many there be which go in thereat:
American Standard Version (ASV) Enter ye in by the narrow gate: for wide is the gate, and broad is the way, that leadeth to destruction, and many are they that enter in thereby.
Bible in Basic English (BBE) Go in by the narrow door; for wide is the door and open is the way which goes to destruction, and great numbers go in by it.
Darby English Bible (DBY) Enter in through the narrow gate, for wide the gate and broad the way that leads to destruction, and many are they who enter in through it.
World English Bible (WEB) "Enter in by the narrow gate; for wide is the gate and broad is the way that leads to destruction, and many are those who enter in by it.
Young's Literal Translation (YLT) `Go ye in through the strait gate, because wide `is' the gate, and broad the way that is leading to the destruction, and many are those going in through it;
Cross Reference Matthew 3:2 in Denya 2 “Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú délyá gabo néndé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé.”
Matthew 3:8 in Denya 8 Yɛ́ndémuú nyú apyɛ́gé unó ɛbí úlɛré nnó akwɔré metɔɔ́ wuú alyá gabo wáwálé.
Matthew 18:2 in Denya 2 Jisɔs akuú maá fɔ kɔɔ́ ayi alu ɛfɛɛ́, achwɔ́gé apyɛ ji atɛ́né né metɔɔ́metɔɔ́ baá utɔɔ́ bií.
Matthew 23:13 in Denya 13 Ne Jisɔs afɛ́ mbɛ manjɔ́ge aké, “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ démbwɔ́lé, nénde unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, dégbɛɛ́ bɔɔ́ nnó ákpɛgé fɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ɛnyú ambɔɔ́ dékpɛné fɔ́ né geji ne délyágé fɔ meti nnó bɔɔ́ abi amuame makpɛ wyɛ ákpɛ.
Matthew 25:41 in Denya 41 “Ne abwɔlége nyɛ mmyɛ ajɔɔ́ ne abi alú ji né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ aké, ‘Kwilege me ushu, ɛnyú abi mfaánebuú ashule ɛnyú mmyɛ, débɔ́ manjyɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé, ɛwé me nkwɛɛ́ mɛ́ mbelé mbaá danchɔmeló ne makiɛ́nné jií.
Matthew 25:46 in Denya 46 Gétú ɛyigéna, bɔɔ́ bimbɔ ákpɛne nyɛ né ɛfwyale ɛwé ɛlá ɛbyɛɛ́ yɛ́mbɔ abi alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ anyɛ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.”
Luke 9:33 in Denya 33 Wyɛ́ ndɛre ande bimbɔ ályá Jisɔs ájyɛ, Pita aké ne Jisɔs, “Ata, ɛlɔ́ ndɛre ɛsé délú fa. Ɛsé détɛnege nyɛ́ óto úlɛɛ́, géma ɛta wyɛ, géma ɛta Mosis ne géma ɛta Ɛlija.” Pita ajɔge mbɔ, akaá wɔ́.
Luke 13:24 in Denya 24 “Ɛnyú myɛ́ge lé mamkpɛ né menómbi ɛwé ɛ́lú mámálé nnó depó. Néndé ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ ámuáme nyɛ mamkpɛ, ne metí ɛ́bɛ́ nyɛ.
Luke 14:33 in Denya 33 Wyɛ́ na ntó ne ɛnyú debɔɔ́ mankpomé mmyɛ.” “Muú akágé bɛ́ fɔ ménkwɔlé wa mbɔgé alá kámé mánlyá unó uko wɔ́.
John 10:9 in Denya 9 Me ne nlú meno gebame, yɛ́ndémuú ayi akoógé ɛta wa ne akpɛ né mmu, Ɛsɔwɔ aferege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. Ne akpɛne nyɛ mmu atanege dafyɛ agɛne yɛ́ndégenó ɛyi gelií ji.
John 14:6 in Denya 6 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Me ne nlú meti ɛwú. Me ne ngarege bɔɔ́ wáwálé. Ne me ne nchyɛgé geŋwá. Yɛ́ muú fɔ ákágé chwɔ́ fɔ mbaá Ntɛ wa mbɔgé álá akoó ɛta wa wɔ.
Acts 2:38 in Denya 38 Pita ashuú bwɔ́ meko ake, “Yɛ́ndémuú nyú abɔ́ mankwɔre metɔɔ́ wuú ne áwyaá ji manaá Ɛsɔwɔ né mabɔ Jisɔs Kras. Depyɛ́gémbɔ, Ɛsɔwɔ ajíge nyɛ nte gabo nyú ne achyɛge nyɛ ɛnyú ɛchyɛ wuú ɛwé ɛlu Mendoó Ukpea.
Acts 3:19 in Denya 19 Ne kwɔrege matɔɔ́ nyú, dekéré meso mbaá ntɛ nyú Ɛsɔwɔ nnó ji ajinte gabo ɛnyú.
Romans 3:9 in Denya 9 Ne nana yɛ́? Nnó ɛsé bɔɔ́ Jus dépwɔ bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus? Chacha. Me ngaré mɛ nnó bɔɔ́ mme yɛ́ bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Grek gabo abɔ ɛbwɔ́ deba.
Romans 9:22 in Denya 22 Gefɔgé genó ɛyina ntó ne Ɛsɔwɔ apyɛɛ́. Ji abɔ ake alɛré metɔɔ́ usɔɔ́ wuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nnó apyɛ ntó bɔɔ́ ákaá uto bií. Yɛ́mbɔ ji akóo metɔɔ́ dɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ abi ji alɛrege nyɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ wuú. Ɛbwɔ́ bina álu bɔɔ́ abi ɛlú mɛ nno áchɔɔ́ nyɛ ɛbwɔ́ chɔɔ́.
2 Corinthians 4:4 in Denya 4 Danchɔmeló muú alu ɛsɔwɔ bɔɔ́ mme, anií mɛ amɛ bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákágé gɛ́ fɔ́ ndɛre geŋgbɔ ɛyi getanege né abya melɔ́mélɔ́ gegɛnege. Ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ula abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ ayi atome ne ŋgɔ Kras. Ji Kras alu mekpɛɛ́ Ɛsɔwɔ.
2 Corinthians 6:17 in Denya 17 Ndɛre ɛlúmbɔ Ata aké, “Tanege né geluage bwɔ́, défa mbwa ne ɛbwɔ́. Détagé fɔ́ genó ɛyi gewyaá deba. Dépyɛgé mbɔ, me nsɛlé nyɛ ɛnyú.
Galatians 5:24 in Denya 24 Bɔɔ́ abi álu bɔɔ́ Kras Jisɔs áferege amu né unó bi menyammyɛ ákɛlege, álá ɛké bɔɔ́ abi áwɔme menyammyɛ bwɔ́ ayi ákɛlege unó ɛbimbɔ né mfaá gekwa.
Ephesians 2:2 in Denya 2 Né gébé ɛyigémbɔ ɛnyú débɔ dépyɛ lé ubobo unó bi bɔɔ́ mme ápyɛ. Dékwɔlege lé unó bi mfwa áló nchyɛ abi mfaá akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge. Ji yimbɔ ne anyuú matɔɔ́ bɔɔ́ abi álá kɛlege manwú ne Ɛsɔwɔ.
2 Thessalonians 1:8 in Denya 8 manchyɛɛ́ ɛfwyale mbaá bɔɔ́ abi álá kage Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ne ashyaá manwú ne abya melɔ́mélɔ́ Ata se Jisɔs.
1 Peter 4:17 in Denya 17 Néndé gébé gekwɔne ɛyigé Ɛsɔwɔ apane mpa. Mpa yina alɔɔ́ ne bɔɔ́ ula gepu bií. Ne mbɔgé nnó Ɛsɔwɔ alɔɔ́ mpa ne ɛsé, ɛbyɛnnó ɛbálege nyɛ mmyɛ ne bɔɔ́ abi álá wuú fɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ.
1 John 5:19 in Denya 19 Dékaá nnó ɛsé delu baá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ mme ako abi álá akage Ɛsɔwɔ alu né amu muú nchyɛ.
Revelation 12:9 in Denya 9 Ábú gekpɛ́kpɛ́ mmyɔ yimbɔ né mfaánebuú áshulé fa mme chóncho ne makiɛ́nné jií. Mmyɔ yina ne ákuú nnó danchɔmeló, muú mawáme, ji ne alú mmyɔ ayi alɔɔ́ mɛ tɛ́tɛ́ nya mambwɔlégé bɔɔ́ fa mme.
Revelation 13:8 in Denya 8 Ne bɔɔ́ ako abi álú fa mme ánógé nyɛ menya mebo yimbɔ. Ɛbwɔ́ bina ne tɛ ula ulɔɔ́ mme álá ása fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ŋwɛ yimbɔ ɛlé ayi Maá ɛgɔ́ŋme ayi abɔ́ awáne.
Revelation 20:15 in Denya 15 Ne yɛ́ndémuú ayi mabɔ amií malá pɔ́ né mmu ŋwɛ ayi awyaá mabɔ bɔɔ́ abi abɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ afomege ji né mmu gepyɛge mewɛ.