Matthew 6 in Denya

1 Yɛ́mbɔ Jisɔs alɛ́régé aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛ́kágé délɛ́régé mmyɛ né mbɛ ushuú bɔɔ́ nnó ágɛné ɛnyú gétúgé unó Ɛsɔwɔ ɛbi depyɛɛ́. Muú apyɛ́gé mbɔ, abɔɔ́ fɔ́ nsa ayi ntɛ nyú né mfaánebuú áchyɛge.

2 Getu ɛyigembɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké apoóge mbya muú ɛkagé ádó makáŋka melɔ́mélɔ́ nkane bɔɔ́ démbwɔlé ápyɛ, né macha mmyɛmenɛne, ne metɔɔ́ melɔ nnó bɔɔ́ áfɛ́gé ɛbwɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mamfɛɛ́ ayi bɔɔ́ áfɛ́ɛge mbɔ ɛbwɔ́ gɛ́ le áwu bwɔ́ nsa ne ɛbwɔ́ abɔɔ́ mɛ mbɔ.

3 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú nyú aké apoóge mbya muú, apoó gefɔɔ́ ɛyígé yɛɛ́ muú ayi álu kwɔ́kwɔ́lé ne ji álá kaágé.

4 Nnó mampoó ayi dépoóge mbya muú abɛ bíbí. Deké dépyɛmbɔ, ntɛ nyú muú alú mfaánebuú agɛne yɛndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí achyɛge nyɛ́ nyú nsá.”

5 Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké, “Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ néndé, ɛbwɔ́ ágbóo mantɛné tɛ́né né macha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ mati ánɛ́nemmyɛ nnó bɔɔ́ ágɛ́né ɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.

6 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké ákɛ́lege manɛmmyɛ, ajyɛ akpɛ mmu gepú jií, mbaá ayi ji abɛɛ́ jimbií, agbɛ́ gepú, anɛmmyɛ mbaá ntɛ wuú Ɛsɔwɔ ayi alá gɛ́né ji ne amɛ. Ne ntɛ wuú ayi agɛne yɛ́ndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndé mbaá, achyɛge nyɛ́ ji nsá.

7 Ne muú nyú aké anɛnemmyɛ ájɔɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ɛlá pɔ́ ne mekpo ne ula ndɛre bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Gétúgé ɛbwɔ́ áfɛ́rege nnó ájɔɔ́gé mejɔɔ́ dɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ awú mmyɛmenɛne bwɔ́.

8 Débɛgé fɔ́ ɛké ɛbwɔ́, néndé ntɛ nyú Ɛsɔwɔ akaá mɛ́ genó ɛyigé dékɛ́lege gemɛ́gé nnó degií ji.

9 Ne yɛndégébé déké dénɛnémmyɛ nɛge na, Ntɛ ɛsé Ɛsɔwɔ, wɔ yi ɔ́lú mfaánebuú, pyɛ́ mabɔ mmyɛ́ mábɛ́ ne ɛ́nógé.

10 Pyɛ gefwa jyɛɛ́ géchwɔ́. Pyɛ bɔɔ́ apyɛge ɛlé genó ɛyigé wɔ ɔ́kɛlege fa mme nkane ápyɛɛ́ né mfaánebuú.

11 Chyɛgé ɛsé menyɛɛ́ yi dékɛ́lege bií ne bií.

12 Jinte gabo yi ɛse dépyɛ ɛta wyɛ ndɛre ɛse ntó déjígente gabo yi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta ɛsé.

13 Ɔ́kamégé ɛsé dékpɛ́ né mmuameno ayi apyɛ ɛsé dékwéne né gabo. Yɛ́mbɔ féré ɛsé né amu danchɔmeló.

14 Mbɔ ne débɔɔ́ manɛmmyɛ. Né ɛbɛgé ɔjigé nte gabo yi atɛ bɔɔ́ apyɛ́ ne ɛta wyɛ́, Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ né mfaánebuú ajigé ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ́.

15 Yɛ́mbɔ ɔlá jinte gabo ayi atɛ bɔɔ́ ápyɛ́ né ɛta wyɛ́ wɔ́, Ntɛ wyɛ́ Ɛsɔwɔ ajígé nyɛ́ fɔ́ ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ.”

16 “Ne yɛ́ndégébé deké délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ɛkagé déla meshwɛmeshwɛ nkane bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛgé bwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛbwɔ́ álaá meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, nnó bɔɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ ályá menyɛɛ́ kpékpé. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ́ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le awu bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.

17 Ne ɛ́bɛgé muú nyú alyagé menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, áshwɔ́né ushu bií, áwaá maweé, ne achá mejwɛ́ wuú.

18 Muú nyú apyɛgé mbɔ, bɔɔ́ ákágé fɔ́ nnó alyá menyɛɛ́ kpékpé, ɛ́lé Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú akaáge unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí ne akaáge nyɛ. Ne Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú agɛ́ne yɛ́ndégenó ɛyigé ji apyɛɛ́ bíbí, achyɛge nyɛ́ ji nsá.”

19 “Ɛkagé désɛ́lé gefwage nyú dékwígé fa mme, mbaá ayi baá menya ne nfrákáŋ ányɛ́ɛ nyɛ geji, ne ánjó ntó ágyále gepú ákpɛ ákpá yɛndé genó.

20 Genó ɛyigé yɛ́ndémuú abɔɔ́ mampyɛ gelu nnó ábélé gefwa ji né mbaá yi Ɛsɔwɔ mbɔɔ́ gefwa alú, mbaá yi baá menya ne nfrákáŋ álá kaágé anyɛ ne ánjó ntó álá kágé gyá gepú ákpá yɛndégenó.”

21 Nénde, mbaá ayi muú ábélege gefwa jií, ɛfɛɛ́ ntó ne metɔɔ́ wuú ɛbɛ́ɛ.

22 “Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ né menyammyɛ wuú meko. Ne mbɔgé amɛ jyɛ́ álú chánchá, ɛbyɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́.

23 Ne ɛbɛgé amɛ jyɛ́ ala apɔ́ chánchá menyammyɛ wyɛ́ meko akwene gemuagemua. Ne mbɔgé genó ɛyi gepyɛ wɔ ɔgɛ́ne mbaá gekwege gemua, ɛ́byɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko alu mmu gekpɛkpɛ́gé gemua.”

24 “Muú ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne ánogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá.

25 Gɛ́ ula bi ngarege ɛnyú nnó déchyɛgé fɔ gemɛge nyú ɛfwyale, désómégé nnó dényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne defyɛɛ́ nyɛ́ ndé? Geŋwáge mekwaá gepwɔ menyɛɛ́ wɔ́? Ne menyammyɛ mekwaá apwɔɔ́ mandeé mamfyɛ́ wɔɔ́?

26 Pɛ́ge denywɔné, detí depɛné menyɛɛ́, déferege ne débélégé mbwɛ́, yɛ́mbɔ ntɛ nyú muú álu né mfaánebuú achyɛge détí menyɛɛ́, nnó ɛnyú deŋeá gemɛ dépwɔɔ́ deti wɔɔ́?

27 Déchyɛgé fɔ gemɛ nyú ɛfwyale, ndé muú nyú ayi mesóme wuú ɛkáge gbɛ́ɛ yɛɛ́ bií uma né amŋmɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́lé fá mme?

28 Ulannó déchyɛgé gemɛge nyú ɛfwyale gétúgé mandeé? Pɛ́ge dégɛ́ unɔɔ́ mewaá ɛbi úkome ukoó ulɔ́úlɔ́ ndɛre úwɛ́né, úpyɛ́ fɔ́ utɔɔ́, ukwyɛ́ge yɛ mandeé.

29 Yɛ́mbɔ ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ Mfwa *Solomun ayi abɔ́ awyá unó uko, apɔ́ yɛ ne nkú ayi alɔmé akwɔné ukoó ɛbi unɔɔ́ bina.

30 Mbɔgé Ɛsɔwɔ achyɛge bya mewaá bina ukoó ulɔ́úlɔ́. Bya ɛbí fina úlú ubɛ geyá úgbó átuú áfyɛ́ mewɛ, defɛré nnó ákágé chyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú mandeé apwɔ ndɛre ji apɛle bya mewaá? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛ́ŋené kpaá ɛ́pwɔ amu.

31 Désómégé sé déshaágé mmyɛ nnó dényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne défyɛɛ́ nyɛ́ ndé?

32 ɛlé bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ne anɛrege matɔɔ́ né ufɔɔ́ unó bina. Kaágé nnó Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ muú alu mfaánebuú akaá mɛ nnó debɔ mambɛ ne ubi uko.

33 Ne bɔ́ge mbɛ dékɛlé kpɛ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú depyɛgé unó bi ji ákɛ́lege, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko.

34 Ne déchyɛgé fɔ ɛfwyale né menyammyɛ ɛnyú désómégé gétúgé unó bi geyá, yɛ́ndé bií uwyá ɛti depɔ ɛti déchwɔɔ́ ne ubi. Desɛge fɔ ɛfwyale ɛwé bií ɛbi chá décho ne ɛwe fina.”