Matthew 5:19 in Denya 19 Ne yɛ́ndémuú ayi abyaá ɛkɛ́kɛ́ genó né mabɛ́ ayi, nnó ɛpɔ́fɔ́ genó, ne álɛ́rege ntó nnó bɔɔ́ ábyágé ɛwu, abɛɛ́ gembyáŋkwɔ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbarege ne bɔɔ́ bií. Yɛ́mbɔ muú ayi ábélege mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi, ne alɛrege ntó bɔɔ́ nnó ábélégé áji abɛɛ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.
Other Translations King James Version (KJV) Whosoever therefore shall break one of these least commandments, and shall teach men so, he shall be called the least in the kingdom of heaven: but whosoever shall do and teach them, the same shall be called great in the kingdom of heaven.
American Standard Version (ASV) Whosoever therefore shall break one of these least commandments, and shall teach men so, shall be called least in the kingdom of heaven: but whosoever shall do and teach them, he shall be called great in the kingdom of heaven.
Bible in Basic English (BBE) Whoever then goes against the smallest of these laws, teaching men to do the same, will be named least in the kingdom of heaven; but he who keeps the laws, teaching others to keep them, will be named great in the kingdom of heaven.
Darby English Bible (DBY) Whosoever then shall do away with one of these least commandments, and shall teach men so, shall be called least in the kingdom of the heavens; but whosoever shall practise and teach [them], *he* shall be called great in the kingdom of the heavens.
World English Bible (WEB) Whoever, therefore, shall break one of these least commandments, and teach others to do so, shall be called least in the Kingdom of Heaven; but whoever shall do and teach them shall be called great in the Kingdom of Heaven.
Young's Literal Translation (YLT) `Whoever therefore may loose one of these commands -- the least -- and may teach men so, least he shall be called in the reign of the heavens, but whoever may do and may teach `them', he shall be called great in the reign of the heavens.
Cross Reference Matthew 11:11 in Denya 11 Jisɔs afɛ́ mbɛ ajɔge aké, “Kaáge wáwálé nnó, né geluágé bɔɔ́ ako abi ándée ábyɛné, yɛ muú ayi aŋeá gemɛ ɛke Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ apɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi álá fuú yɛ genó wɔ́ né geluágé abi Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa bwɔ́ aŋeá gemɛ apwɔ́ Jɔn.
Matthew 15:3 in Denya 3 Jisɔs awúgé mbɔ ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ntó delyaá mabɛ ayi Ɛsɔwɔ aké débélégé, dela kwɔ́lé lé unó bi ukwene antɛ nyú álɛrége?
Matthew 19:28 in Denya 28 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛnyú abi dékwɔle me dejwɔlege nyɛ́ ntó ndɛre afwa mampáné depɔ né matoó áfyáneápeá ayi bɔɔ́ Isrɛli gébégé Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlégé né geluɔ mamgbare gefwa jií né mme mekɛ.
Matthew 20:26 in Denya 26 Ne ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Yɛ́ndémuú nyú ayi akɛ́lege mambɛ muú kpaá abɔ́ mambɛ ménkpané defwɛ́ nyú;
Matthew 23:16 in Denya 16 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu ɛké bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame atɛ meti. Ɛnyú délɛrege bɔɔ́ nnó, ‘Mbɔgé muú ányɛ́gémeno akelégé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó ne ála apyɛ wɔ́, ɛwémbɔ ɛpɔ́ yɛɛ́ genó. Yɛ́mbɔ mbɔgé muú akelégé unó bi ákwyɛ ne gesege ŋka ɛbi úlú né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó, abɔ mampyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno.’
Matthew 28:20 in Denya 20 Lɛ́régé ɛbwɔ́ nnó akwɔlege majyɛɛ́ ami me nchyɛɛ́ ɛnyú. Ne kaágé wáwálé nnó me mbɛ́ɛ wyɛ́ ne ɛnyú yɛ́ndégébé kpaá tɛ mme abyɛɛ́.
Luke 1:15 in Denya 15 Ji maá yina abɛ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né mbɛ ushu Ata Ɛsɔwɔ, ne ji anyú fɔ́ mmɔɔ́, yɛ amí bɔgebɔge, yɛ ami matomato, ne ɛ́lɔ tɛ bií ɛbi ábyɛné ji Mendoó Ukpea ɛgbége nyɛ ji metɔɔ́,
Luke 9:48 in Denya 48 ne aké ne ɛbwɔ́, “Yɛ́ndémuú ayi akamege mampyɛ galɔ́gálɔ́ ne mamane kɔɔ́ nkane ayina né mabɔ ma ɛbyɛnnó asɛ mbɔ lé me, ne muú yi asɛgé me ɛbyɛnnó asɛ mbɔ lé muú yi atɔmé me. Kaáge nnó muu yi asɛ́le menyamyɛ wuú nnó ji apɔ́ yɛ muú fɔ né geluáge nyú ɛlé ji ne alú muú kpaá.”
Luke 11:42 in Denya 42 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú bɔɔ́ Farasi. Ɛnyú dekarege menyɛɛ́ yi dékpáne né makɔɔ́ nyú dékaré malú afya, déchyɛ Ɛsɔwɔ melú ɛma. Yɛ́mbɔ depyɛ́ unó ɛbí úlú cho mbaá bɔɔ́ ne dejinte mangbógé ne Ɛsɔwɔ. Pyɛge ukpɛ́kpɛ́ unó bina. Yɛ́mbɔ délyage fɔ́ manchyɛ ɛchyɛ ɛwé ɛnyú debɔ dechyɛge mɛ.
Luke 22:24 in Denya 24 Né gébé gefɔ́, áŋgbá Jisɔs álɔ mbeé manyɛ́gé ne atɛ, nnó waá alú muú kpaa né geluáge bwɔ́.
Acts 1:1 in Denya 1 Ata Tyɔfilɔs, né ŋwɛ mbɛ yimbɔ ntɔme wɔ, nsá uno uko ɛbí Jisɔs abɔ apyɛ́ ne alɛ́ré bɔɔ́, lɔ né gébé ɛyige ji alɔɔ́ utɔɔ́ bií,
Romans 3:8 in Denya 8 Bɔɔ́ abi áfɛrege mbɔ áké, “Ndɛre dépyɛɛ́ gabo, mbɔntó ne galɔ́gálɔ́ achwɔɔ́.” Bɔɔ́ abifɔ áchɔɔ́ me mabɔ áké gɛ mbɔ ne me ngarege. Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛbwɔ́ ɛfwyale ɛwé ɛkwane ne ɛbwɔ́.
Romans 6:1 in Denya 1 Ɛsé déjɔ́gé mbɔ nnó yɛ́ né mechɔ ɛwéna ɛwé mengaré mbɔ ɛnyú. Nnó déjyɛge wyɛɛ́ mbɛ mampyɛge gabo nnó Ɛsɔwɔ alɛrege ɛsé galɔ́gálɔ́ wuú gejamegejame?
Romans 6:15 in Denya 15 Ndé genó ɛsé debɔɔ́ mampyɛge yɛ́? Nnó ɛsé dépyɛge wyɛ gabo ɛlé déla depɔ sé né amu ɛbɛ, délaá né amu galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege? Cha oo.
Romans 13:8 in Denya 8 Yɛ́ndémuú nyú ákwɔ ujwɔɔ́ bií uko. Ne ujwɔɔ́ ɛbi débɔɔ́ mankwɔ ɛlé mambɔ gejeé ne atɛ aŋmɛ. Muú ayi abɔɔ́ gejeé ne atɛ aŋmɛ, apyɛɛ́ mbɔ ɛlé genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́.
Galatians 3:10 in Denya 10 Né mbaá bɔɔ́ abi áfere nnó ɛbwɔ́ ábelegé mabɛ Mosis ne abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, utoŋkwa úlú ne ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi álá bélégé yɛ́ndé ɛbɛ ɛwé asame né mmu ŋwɛ mabɛ utoŋkwa ubɛɛ́ ne ji!”
Galatians 5:14 in Denya 14 Néndé ɛbɛ ɛwé ɛgbare mabɛ Mosis mako ɛlé ɛbɛ ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, “Bɔge gejeé ne ntɛ meŋmɛ ndɛre ɔbɔɔ́ ne gemɛ jyɛɛ́.”
Philippians 3:17 in Denya 17 Aŋmɛ́ ba, choge ne atɛ désɛ́ gekágé nekɛ na, ne pɛge ntó aŋmɛ́ abi áwyaá gepɔgé gelɔ́gélɔ́ ndɛre ɛsé délɛré, dékwɔ́légé ɛbwɔ.
Philippians 4:8 in Denya 8 Aŋmɛ́ ba, gɛ́gé unó bi menkɛlege ɛnyú défyɛ́gé amɛ wyɛ na: Fɛrege uno bi úlú wáwálé ne ɛbi bɔɔ́ ánoge. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ asɛlé nnó gélú gélɔ́gélɔ́ ne cho, ne ɛyi gabo álá pɔ́ wyɛ. Yɛ́ndé genó ɛyígé bɔɔ́ ábɔɔ́ gejeé ne géjí ne mamfɛrege dɔɔ́ unó bi upyɛ́ɛ muú ábɛɛ́ ne mabɔ malɔ́málɔ́. Wáwálé fyɛ́ge mekpo né unó bina, yɛ́ndégenó ɛyi gélɔmé dɔɔ́ ne yɛ́ndégenó ɛyigé bɔɔ́ áfɛ́ge.
1 Thessalonians 2:10 in Denya 10 Ɛnyú degɛ ndɛre gepɔ́gé sé gelu, ne Ɛsɔwɔ ntó akaá ndɛre ɛsé délɛre gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne ɛnyú abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ɛsé debɔ délu pópó ne cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne dépyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé bɔɔ́ ákage shulege ɛsé ndo wɔ́.
1 Thessalonians 4:1 in Denya 1 Aŋmɛ sé, genó ɛyigé fɔ, ɛyigé ɛsé dékɛlege mangaré ɛnyú gelú nnó, ɛsé délɛre mɛ ɛnyú gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ mambele geŋwáge nyú nnó metɔɔ́ ɛgɔgé Ɛsɔwɔ. Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú dépyɛ mɛ. Ne nana ɛsé dékpane ɛnyú geka né mabɔ Ata Jisɔs ne dékpeage ɛnyú nnó dépyɛgé wyɛmbɔ déjyɛge mbɛmbɛ.
1 Timothy 4:11 in Denya 11 Gɛ́ unó bi ɔbɔɔ́ manlɛre na ne fyɛ ɛshyɛ nnó ápyɛge ubi.
1 Timothy 6:3 in Denya 3 Ne muú aké alɛrege unó bi cha ɛbi ulá kwane ne mekomejɔɔ́ Ata sé Jisɔs Kras, ayi álu wáwálé ne ulá ukɛne ntó ne unó bi álɛré ɛsé ndɛre dékwɔlege meti Ɛsɔwɔ,
1 Timothy 6:11 in Denya 11 Ne wɔ, muú Ɛsɔwɔ, boó unó bina, mmyɛge mampyɛge genó ɛyigé gelú cho, nógé wyɛ lé ji, fyɛge metɔɔ́ ne ji, bɔgé gejeé ne bɔɔ́, koóge metɔɔ́, sɛlé depɔ pere.
Titus 2:8 in Denya 8 Mekomejɔɔ́ ayi atanege wɔ meno, abɛ ayi muú awúgé álá ákagé shulé wɔ ndo, nnó muú mawámé wyɛɛ́ awugé meno ɛgbɛ ji akpa mekpo unɔɔ́
Titus 3:8 in Denya 8 Mejɔɔ́ wena ɛlu wáwálé, ne nkɛlegé wɔ ɔtome ɛshyɛ manlɛregé ɛwu, nnó yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ágbaré menyammyɛ wuú chaŋéné, nnó ápyɛgé galɔ́gálɔ́ yɛ́ndégébé. Unó bina ɛbi me ngaré mbɔ wɔ, ulɔ́ ne upogé yɛ́ndémuú.
James 2:10 in Denya 10 Yɛ́ ɛ́bɛ́lé nnó, muú anogé mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ákwegé ɛ́ma ɛbyɛnnó akwé mbɔ ɛlé ájí mako.
1 Peter 5:4 in Denya 4 Déke depyɛmbɔ, gébégé Kras muú alú ɛké mfwa ámbamé magɔŋme achwɔge, apyɛɛ́ nyɛ débɔ ŋgɔ ndɛre nsa ne ŋgɔ yina agboó fɔ́ gelu.
Revelation 2:14 in Denya 14 Yɛ́mbɔ gɛ́ unó bi me nshulegé ɛnyú ndo wyɛ na; bɔɔ́ fɔ alú né geluage nyú abi akwɔlegé unó bi Balam alɛré. Ji alɛré Balak ndɛre ápyɛ ne ate bɔɔ́ Isrɛli ápyɛ́ɛ gabo. Apyɛ ɛbwɔ́ anyɛɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi áchyɛ mbaá aló uka, ne apyɛ ntó ɛbwɔ́ ánane manane tametame.
Revelation 2:20 in Denya 20 Yɛ́mbɔ, gɛgé genó ɛyigé me nshulege ɛnyú ndo wyɛ na: Ɛnyú délyaá Jɛsɛbɛl, maá mendée ayi abyɔge gebyɔ nnó ji alú muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ, abwɔlé bɔɔ́ utɔɔ́ ba né unó bi ji alɛrege, ánane manané tametame ne anyɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi áchyɛ́ mbaá aló uka.