Matthew 4:23 in Denya 23 Ne Jisɔs akɛné gebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge.
Other Translations King James Version (KJV) And Jesus went about all Galilee, teaching in their synagogues, and preaching the gospel of the kingdom, and healing all manner of sickness and all manner of disease among the people.
American Standard Version (ASV) And Jesus went about in all Galilee, teaching in their synagogues, and preaching the gospel of the kingdom, and healing all manner of disease and all manner of sickness among the people.
Bible in Basic English (BBE) And Jesus went about in all Galilee, teaching in their Synagogues and preaching the good news of the kingdom, and making well those who were ill with any disease among the people.
Darby English Bible (DBY) And [Jesus] went round the whole [of] Galilee, teaching in their synagogues, and preaching the glad tidings of the kingdom, and healing every disease and every bodily weakness among the people.
World English Bible (WEB) Jesus went about in all Galilee, teaching in their synagogues, preaching the Gospel of the Kingdom, and healing every disease and every sickness among the people.
Young's Literal Translation (YLT) And Jesus was going about all Galilee teaching in their synagogues, and proclaiming the good news of the reign, and healing every disease, and every malady among the people,
Cross Reference Matthew 3:2 in Denya 2 “Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú délyá gabo néndé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé.”
Matthew 8:16 in Denya 16 Nkwale akwɔ́négé bɔɔ́ áchwɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ bwɔ́ abi aló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale mbaá Jisɔs. Ne Jisɔs ányá aló nchyɛ bimbɔ ne mekomejɔɔ́ wuú, átané bɔɔ́ bimbɔ mmyɛ ne apyɛ abi ámée ako átoó.
Matthew 9:35 in Denya 35 Jisɔs alyage ɛfɛɛ́ akɛne ajyɛɛ́ né malɔ ayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bɔɔ́ Jus. Ama agarege ntó bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jí. Apyɛɛ́ ntó bɔɔ́ abi ámeé mamée ufɔɔ́ufɔɔ́ átóoge.
Matthew 10:7 in Denya 7 Dégárégé ɛbwɔ́ nnó gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé.
Matthew 11:5 in Denya 5 Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré, ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́.
Matthew 12:9 in Denya 9 Jisɔs ályágé ɛ́fɛɛ́, ajyɛ kpɛ né ɛcha mmyɛmenɛne bwɔ́.
Matthew 13:19 in Denya 19 Mbwɛ ayi akwené né maá metí ayi ákoóge wyɛ alu ɛ́ke bɔɔ́ abi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ágárege nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií álá ákaágé ula, danchɔmeló achwɔ́ aferé ji né mmu matɔɔ́ bwɔ́.
Matthew 13:54 in Denya 54 akeré meso né melɔ wuú. Ndɛre alɔɔ́ manlɛ́régé bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu ɛcha mmyɛmenɛne bwɔ́, ála mano mekpo fuú ágíge atɛ áké, “Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ɛti? Ne utó mampyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpa bina?
Matthew 14:14 in Denya 14 Jisɔs átanégé mmu ɛkpée, maŋkwɔ́ mapea mewaá, agɛ́ gejamégé bɔɔ́, ne meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́ gétúgé ɛbwɔ́, apyɛ ɛbwɔ́ atoó mbaá mameé ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ámée.
Matthew 15:30 in Denya 30 Gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú ne ubwiré bɔ́, bɔɔ́ amɛ nónómé, bɔɔ́ uchánchi, abi álá jɔgé mejɔɔ́ álá wuú, ne gejamégé bɔɔ́ mameé abifɔ. Ábelé ɛbwɔ́ mbɛ ushuú Jisɔs ne apyɛ ɛbwɔ́ ako átoó.
Matthew 24:14 in Denya 14 Abya melɔ́mélɔ́ yina, ayi Ɛsɔwɔ ágbárege nyɛ gefwa ne bɔɔ́ bií, aŋkwɔle ba agarege mɛ ji mbaá bɔɔ́ mme meko nnó malɔ mako né mme ákaá ji, gébé ɛyigémbɔ ne mme akwyage nyɛ.
Mark 1:14 in Denya 14 Ɛwyagé Hɛrɔd apyɛɛ́ Jɔn áfyɛ denɔ. Jisɔs atáné né gebagé mewaá Judiya afɛ́ né Galilií agarege abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ.
Mark 1:21 in Denya 21 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áfɛ́ né Kapanɔm, bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔ́négé afɛ́ né ɛcha mmyɛmenɛne alɔ mánlɛ́régé.
Mark 1:32 in Denya 32 Ne nkwale akwɔnege, gébégé mŋmɛɛ́ ɛpwyaá, bɔɔ́ áchwɔ́ ne bɔɔ́ mameé ako ne yɛ abi aló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale mbaá Jisɔs.
Mark 1:39 in Denya 39 Ne Jisɔs akɛ né gebagé mewaá Galilií geko agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́ ne aférégé bɔɔ́ aló nchyɛ mmyɛ.
Mark 3:10 in Denya 10 Ne gétúgé ji apyɛ gejamégé bɔɔ́ atoó, bɔɔ́ mameé ako ámmyɛ mánchwɔ́ ji mmyɛ nnó áta ji.
Mark 6:2 in Denya 2 Ne bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔnégé, afɛ́ mmu ɛcha mmyɛmenɛne, alɔ́ manlɛré bɔɔ́ depɔré Ɛsɔwɔ. Gejamégé bɔɔ́ bi áwuú unó bi alɛrégé ála mano mekpo fuú ne áké, “Ɛwéna ɛlúmbɔ nno? Nde mbaá, atáné ne unó uko? Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ti ne utó nnó apyɛgé ufelekpa?
Mark 6:6 in Denya 6 Ji ala meno mekpo fuú ndɛre agɛne nnó bɔɔ́ bina áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. Ne Jisɔs atánégé melɔ wuú, afɛ́ né mata malɔ ayifɔ, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.
Luke 4:15 in Denya 15 gétúgé ábɔ́ álɛ́rege bɔɔ́ né mmu macha mmyɛmenɛne ne bɔɔ́ ako bi awuú, áfɛ́ɛge ji.
Luke 4:40 in Denya 40 Nkwale aké akwɔnege bɔɔ́ bí áwya bɔɔ́ bi ámeé ufɔɔ́ mameé né upú bwɔ́ áchwɔ́ ne ɛbwɔ́ mbaá Jisɔs. Ji ata bwɔ́ amu mmyɛ, ɛbwɔ́ ako átoó.
Luke 4:43 in Denya 43 Ashya aké ne ɛbwɔ́, “Mbɔ́ ntó manjyɛ né malɔ ayichá mangaré abya melɔ́mélɔ́ ayi agarege ndɛre gefwage Ɛsɔwɔ gélú. Ɛsɔwɔ atɔ́ me fá mme yina gétú ɛyígémbɔ.”
Luke 5:17 in Denya 17 Né bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́, Atá Ɛsɔwɔ áchyɛgé ji uto ne ji apyɛ bɔɔ́ mamée átóogé. Bɔɔ́ bí ákúu bwɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ álú wyɛ́, ne abɔ́ átané né malɔ́ Galilií mako ne Judiya chóncho ne Jɛrosalɛ.
Luke 6:17 in Denya 17 Ánérégé manjya ɛbwɔ́ alɔ mánshulé mekwɛ. Ashúlé akwya né mbaá ayi alú dɛdɛ, ne gejamégé bɔɔ́ gébɔ́ géchomé ɛ́fɛɛ́. Ábɔ́ átané malɔ mako ayi Judiya ne Jɛrosalɛ ne malɔ Tiya ne Sidɔn ayi álú mbále ɛbɛɛ́ mega.
Luke 7:22 in Denya 22 Ɛfɛɛ́ ne ashuú baá dentɔɔ́ bimbɔ meko aké, “Choge dégare Jɔn unó bi ɛnyú déwuú bɔɔ́ ájɔge ne ɛbi ɛnyú ambɔɔ́ dékpané amɛ dégɛne. Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́ gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́.
Luke 8:1 in Denya 1 Ɛbɛlé yɛ wɔ́, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií makpó áfyanéápeá álɔ mánkɛ́né né malɔ ayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa. Ágárege abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ nkane gefwage Ɛsɔwɔ gélú.
Luke 9:11 in Denya 11 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ áwúgé nnó áfɛ́, álɔ mankwɔlé ji. Agɛ́gé ɛbwɔ́, asɛ wyɛ́ ɛbwɔ́ ako ne alɔ mangárégé ɛbwɔ́ ndɛre gefwage Ɛsɔwɔ gélú ne mampyɛ bɔɔ́ mamée átóoge.
Luke 10:9 in Denya 9 Pyɛ́ge bɔɔ́ mamée átóo né melɔ ɛwémbɔ, ne gárege ntó ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Gefwage Ɛsɔwɔ gechwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne nyú.’
Luke 13:10 in Denya 10 Bií uwyaá bɔɔ́ Jus fɔ́ úkwɔ́négé Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́ né mmu ɛcha mmyɛmenɛne.
Luke 20:1 in Denya 1 Bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ágarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ. Ndɛre ájɔ́gembɔ, anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ne ákpakpa melɔ, áchwɔ chóo ne bɔɔ́ bimbɔ,
John 6:59 in Denya 59 Jisɔs ajɔɔ́ depɔ ɛtiré na né Kapanɔm, gébégé alɛ́rege bɔɔ́ unó né mmu ɛcha mmyɛmenɛne.
John 7:1 in Denya 1 Jisɔs ánérégé manlɛ́ré unó bi, alɔ́ mankɛ́né né gebagé mewaá Galilií, ákɛ́légé fɔ́ manjyɛ né gebagé mewaá Judiya gétúgé ákpakpa bɔɔ́ Jus ákɛ́lege manwá ji.
John 18:20 in Denya 20 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Me njɔ́gé mɛ mejɔɔ́ gbɔgɔnɔ mbaá bɔɔ́ ako. Me nlɛrege unó yɛ́ndégébé né mmu macha mmyɛmenɛne ne ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ mbaá ayi bɔɔ́ Jus ako áchómege. Yɛ́ genó gefɔ ɛyigé me njɔɔ́ bibí gepɔ́.
Acts 5:15 in Denya 15 Gétúgé ufélekpá ɛbi aŋgbá Jisɔs apyɛ́ɛ, bɔɔ́ ákpáne bɔɔ́ mameé bwɔ́ né ulɔ́ ne ábélege né anɔɔ́ mati nnó Pita ake akóge ɛfɛɛ́, mendoó wuú ɛkage kóo ɛbwɔ́ mmyɛ.
Acts 9:13 in Denya 13 Yɛ́mbɔ Ananya aké, “Átá, gejamégé bɔɔ́ ágaré mɛ́ me nkane mende yina akɛlege manií mbwɛ bɔɔ́ byɛ né Jɛrosalɛ.
Acts 10:38 in Denya 38 Ɛnyú dekaá nkane Ɛsɔwɔ abɔ́ ajyá Jisɔs ayi Nasarɛt, apyɛ Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ ji mmyɛ ne ama chyɛ ji uto. Akɛ mbaá meko apyɛ galɔ́gálɔ́, aféré bɔɔ́ bi alu né amu danchɔmeló apyɛ ɛbwɔ́ atóo. Ne Ɛsɔwɔ abɔ alu ne ji.
Acts 18:4 in Denya 4 Ne yɛndé bií uwyaá bɔɔ́ Jus, ajyɛ mmu ɛcha mmyɛmenɛne, ne ajɔɔ́ge ne bɔɔ́ Jus ne abi Grek abi áchwɔ́ ɛfɛɛ́ nnó ji ammyɛ apyɛ ɛbwɔ́ ákamé mekomejɔɔ́ Jisɔs.
Acts 20:25 in Denya 25 “Ne mbɔ nkɛne metɔɔ́ metɔɔ́ ɛnyú ngarege nkane gefwage Ɛsɔwɔ gelu, ne nkaá nnó ɛnyú degɛné sé me.
Romans 10:15 in Denya 15 Ne muú apyɛɛ́ mbɔ nnó ne agaré ɛbwɔ́ mbɔgé álá atɔ ji wɔ́? Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Uka bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ne abya melɔ́mélɔ́ ulɔ kpaá upwɔ.”