Matthew 3:7 in Denya 7 Ndɛre Jɔn ágárege mbɔ, agɛ́ gejamégé ɛkwɔ bɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔ́ Sadusi fɔ ndɛre áchwɔɔ́ nnó ji awyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndé muú agaré ɛnyú nnó, dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?”
Other Translations King James Version (KJV) But when he saw many of the Pharisees and Sadducees come to his baptism, he said unto them, O generation of vipers, who hath warned you to flee from the wrath to come?
American Standard Version (ASV) But when he saw many of the Pharisees and Sadducees coming to his baptism, he said unto them, Ye offspring of vipers, who warned you to flee from the wrath to come?
Bible in Basic English (BBE) But when he saw a number of the Pharisees and Sadducees coming to his baptism, he said to them, Offspring of snakes, at whose word are you going in flight from the wrath to come?
Darby English Bible (DBY) But seeing many of the Pharisees and Sadducees coming to his baptism, he said to them, Offspring of vipers, who has forewarned you to flee from the coming wrath?
World English Bible (WEB) But when he saw many of the Pharisees and Sadducees coming for his baptism, he said to them, "You offspring of vipers, who warned you to flee from the wrath to come?
Young's Literal Translation (YLT) And having seen many of the Pharisees and Sadducees coming about his baptism, he said to them, `Brood of vipers! who did shew you to flee from the coming wrath?
Cross Reference Matthew 5:20 in Denya 20 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó mbɔgé ɛnyú delá fyɛɛ́ mekpo mambele mabɛ́ Ɛsɔwɔ depwɔ́ ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ wɔ́, degɛne fɔ́ meti mankpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií cháchá.
Matthew 12:24 in Denya 24 Ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi áwúgé nnó Jisɔs apyɛ muú ayi meló nchyɛ áchyɛ́ge ji ɛfwyale atoó, álɔ mánjɔɔ́ áké, “Ɛ́lé Bɛlsɛbɔb mfwa áló nchyɛ ne áchyɛ́ge ji utó nnó ábúgé bɔɔ́ áló nchyɛ mmyɛ.”
Matthew 12:34 in Denya 34 Ɛnyú abi délú ɛ́ke mmyɔ ɛ́pyɛɛ́mbɔ nnó ne déjɔɔ́ galɔ́gálɔ́ ne muú ayi ɛnyú délú bɔɔ́ abo? Néndé, genó ɛyi gélú muú metɔɔ́ géjí ne gétánege ji meno.
Matthew 15:12 in Denya 12 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ baá utɔɔ́ bií ake mmyɛ afií ji agií áké, “Ɔkaá nnó genó ɛyigé wɔ ɔjɔɔ́ mbɔ gepyɛ bɔɔ́ Farasi ásɔ matɔɔ́ wɔ́?”
Matthew 16:6 in Denya 6 Ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛɛ́, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Sɛge gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.”
Matthew 16:11 in Denya 11 Ɛnyú dekaá nnó me mbɔ́ njɔɔ́gé fɔ́ lé gétúgé brɛd wɔ́? Gɔge me mmá nyware njɔɔ́ nnó sɛ́gé gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.”
Matthew 22:15 in Denya 15 Ɛwya yɛ́ wɔ́, bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi fɔ́ abi awuú genó ɛyigé Jisɔs ajɔ́gé, atane ájyɛɛ́ gbáre geju ákɛ́lege meti ɛwé ɛbwɔ́ ápyɛ ne Jisɔs akwe nekwené meno.
Matthew 22:23 in Denya 23 Wyɛ né bií bimbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ Sadusi fɔ́ áchwɔ́ mangií Jisɔs mechɔ́. Ɛbwɔ́ abi na álu bɔɔ́ abi ákame nya nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ágií ji áké,
Matthew 22:34 in Denya 34 Bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi áwuúgé nnó genó ɛyigé Jisɔs ajɔɔ́ ne bɔɔ́ Sadusi gépyɛ mano ágbɛ bɔɔ́ ɛkwɔ́ Sadusi, ágbaré geju mankɛlé meti ɛwéchá nnó ágií Jisɔs nkwɛ.
Matthew 23:13 in Denya 13 Ne Jisɔs afɛ́ mbɛ manjɔ́ge aké, “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ démbwɔ́lé, nénde unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, dégbɛɛ́ bɔɔ́ nnó ákpɛgé fɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ɛnyú ambɔɔ́ dékpɛné fɔ́ né geji ne délyágé fɔ meti nnó bɔɔ́ abi amuame makpɛ wyɛ ákpɛ.
Matthew 23:33 in Denya 33 Ɛnyú mmyɔ, délú baá utɔɔ́, défɛ́ré nnó dékáge bó ɛfwyale ɛwé ɛkpane nyɛ ɛnyú dékpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé?
Mark 7:3 in Denya 3 Bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Jus ako abi ákwɔ́lege unó bina dɔɔ́, ushuú bɔɔ́ Farasi cháchá ányɛɛ́ fɔ́ menyɛɛ́ ayi álá bɔmbɛ áshwɔ́né amu bwɔ́ ndɛre gepɔgé ukwene antɛ bwɔ́ gelu wɔ́.
Mark 8:15 in Denya 15 Jisɔs akwelé ɛbwɔ́ mbeé aké, “Sɛge gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne mfwa Hɛrɔd.”
Mark 12:13 in Denya 13 Ɛwyage átɔ bɔɔ́ Farasi fɔ ne ɛkwɔ́ Hɛrɔd nnó ájyɛ ágií Jisɔs gejamégé bɔ nkwɛ́ nnó akwegé nekwené meno, ágbaré ji.
Mark 12:18 in Denya 18 Ɛ́wyágé bɔɔ́ Sadusi fɔ áchwɔɔ́ mbaá Jisɔs. Ɛbwɔ́ ákame nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ájɔɔ́ ne Jisɔs áké,
Luke 3:7 in Denya 7 Nkane Jɔn agárege mbɔ, gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnó ji áwyaá bwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne bwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndémuú agaré ɛnyú nnó dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?
Luke 7:30 in Denya 30 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ né matɔɔ́ bwɔ́ áma áshyá wyɛ́ shyá depɔ tiré Ɛsɔ́wɔ akwyɛ. Ɛbwɔ́ áshya mbɔ, ɛ́lé ábɔ́ áshyá ntó nnó Jɔn awyágé fɔ ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ.
Luke 11:39 in Denya 39 Jisɔs aké ne ji, “Ɛnyú bɔɔ́ Farasi dewya matɔɔ́ nchyɛ ne usée. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo.
Luke 16:14 in Denya 14 Bɔɔ́ Farasi fɔ́ abi abɔ́ álú ɛfɛɛ́ áwuúge mechɔ́ ɛwé Jisɔs ajɔɔ́, álɔ manshwá meshwá gétúgé ɛbwɔ́ ágbóo ne ŋka dɔɔ́.
Luke 18:11 in Denya 11 Gébégé ɛbwɔ́ akpɛ́né mmu ɛcha, muú Farasi yimbɔ ajyɛ tɛ́ne né melu ɛwé bɔɔ́ akó ákáge gɛ́ ji, alɔ manɛ́némmyɛ aké, ‘Ata Ɛsɔwɔ ntamé wɔ nnó mpɔ́ fɔ́ nkane bɔɔ́ abifɔ, yɛ ɛké ménsɛlé ŋkámakpo yimbɔ. Me mfɔ́gé fɔ́ genógé muú detú, nnyɛ́ fɔ́ manwaá ne nkwéné fɔ́ ulɔ ne mendée muú.
John 1:24 in Denya 24 Bɔɔ́ dentɔɔ́ bina álu ntó ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi,
John 7:45 in Denya 45 Ambamé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ abi ábɔ́ átɔmé ɛbwɔ́ nnó ájyɛ apyɛ́ Jisɔs, ákeré meso amuamu mbaá anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi. Áchwɔ́gé ákpakpa bimbɔ ágií ɛbwɔ́ áké, “Ulannó ɛnyú délá chwɔ́ ne ji wɔ́?”
John 8:44 in Denya 44 Ntɛ nyú ɛlé danchomeló, ɛnyú dékɛlege lé mampyɛ́gé unó bi ujigé ji metɔɔ́. Tɛ ula ulɔɔ́ geŋwá jií, ji alú lé muú ayi awáne bɔɔ́, ne akií fɔ genó ɛyi gélú wáwálé, néndé jimbɔɔ́ ajɔɔ́gé fɔ́ wáwálé. Áke abyɔge gebyɔ akwɔlege lé gepɔ jií, néndé gebyɔ geko gelɔ ne ji.
John 9:40 in Denya 40 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi abi álú ɛfɛɛ́, áwuú, ágií ji áké, “Ɛsé défɛré nnó wɔ ɔjɔɔ́gé fɔ́ lé ne ɛsé nnó délú ntó amɛ́ nónómé?”
Acts 4:1 in Denya 1 Ndɛre Pita ne Jɔn alu jɔ́ge, ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ fɔ́ chóncho ne muú kpaá bɔɔ́ bi ábáme ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ Sadusi fɔ́ áchwɔ sɔ́ ɛbwɔ́ mejɔɔ́ meno.
Acts 5:17 in Denya 17 Ɛtukpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ wuú, abi alu né geluage bɔɔ́ Sadusi awya gembya né matɔɔ́ bwɔ́ ne aŋgbá Jisɔs,
Acts 15:5 in Denya 5 Ne bɔɔ́ Jisɔs fɔ abɔ alu ɛfɛɛ́, ɛbwɔ́ alu ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi, ɛbwɔ́ ákwile ka áké: “Abɔ́ mansɔ bɔɔ́ bi álá pɔ bɔɔ́ Jus nsɔ ne ágaré ɛbwɔ́ ábélé mabɛ́ Mosis ako.”
Acts 20:31 in Denya 31 Sɛ́ge gébé détégé nkane mbɔ́ nchyɛge yɛ́ndémuú majyɛ́ né aŋmɛ́ alɛɛ́ utuú ne ŋwɔmese ne manse.
Acts 23:6 in Denya 6 Pɔl aké agɛne nnó gentɔge bɔɔ́ abifɔ álú bɔɔ́ Sadusi ne abifɔ álú bɔɔ́ Farasi ákale áké, “Áŋmɛ́ ba nlu muú Farasi ne antɛ ba álú bɔɔ́ Farasi. Ula bi nkpɛné unɔɔ́ mpa ɛlé gétúgé nkame ne mbélé umɛɛ́ nnó bɔɔ́ bi ágbó ákwilege nyɛ né negbo.”
Acts 26:5 in Denya 5 Ɛbwɔ́ ákaá me tɛ gachí gefɔge muú ayi mbɔ nlu. Mbɔgé ɛbwɔ́ ábɔ́ ágárege wáwálé, mbɔ ájɔɔ́ nnó nlu muú né uchome Farasi ayi akwɔlege mabɛ chɛré chɛre ne anóge Ɛsɔwɔ mpwɔ́ bɔɔ́ ɛse ako.
Romans 1:18 in Denya 18 Ɛsɔwɔ alɛre ndɛre metɔɔ́ ɛsɔɔ́ ji né mfaánebuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nchyɛ. Nchyɛ ayi bɔɔ́ bina ápyɛɛ́ ágbɛɛ́ nnó bɔɔ́ ákágé fɔ́ wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɛregé.
Romans 5:9 in Denya 9 Ɛsɔwɔ akɛ ne manoó Jisɔs mampyɛ ɛsé débɛ nana cho né mbɛ ushu wuú. Genó ɛyi gepwɔɔ́ amu gelu nnó Ɛsɔwɔ akɛne nyɛ ne Jisɔs áfere ɛsé né metɔɔ́ usɔɔ́ wuú.
1 Thessalonians 1:10 in Denya 10 Ágárege ntó ndɛre ɛnyú dégílé Maá wuú nnó atanege nyɛ mfaánebuú achwɔ́ fa mme. Maá wuú yimbɔ ɛlé Jisɔs, muú ji apyɛ akwilé né negboó. Ɛlé Jisɔs ne aferege ɛsé né metɔɔ́ usɔɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ gébégé aké asɔɔ́ mpa.
2 Thessalonians 1:9 in Denya 9 Ɛbwɔ́ ágɛne nyɛ ɛfwyale ɛwé áchɔɔ́ geŋwáge bwɔ tɛ kwyakwya, ábɛɛ́ fɔ́ né melu ɛwé ɛbwɔ́ ágɛne ŋgɔ wuú ayi uto bií ulɛrege.
Hebrews 6:18 in Denya 18 Mbɔ ne ɛlú, dewyaá unó upea. Unó bina úlú nnó Ɛsɔwɔ anyɛ́meno ne ákélé. Unó bina ukwɔrege fɔ ne ji ákáge byɔ fɔ́ gebyɔ. Ubi upyɛ matɔɔ́ sé ábɛ́nege nno, ɛsé bi deboó ɛfwyale débií ne Ɛsɔwɔ, dégbarege matɔɔ́ sé, dénɛ́régé matɔɔ́ né unó bi ɛsé dekaá nnó degɛne nyɛ né meso gébé.
Hebrews 11:7 in Denya 7 Metɔɔ́ ɛwé Nowa afyɛɛ́ nya ne Ɛsɔwɔ ɛpyɛ ji awú mbeé ayi Ɛsɔwɔ akwélé ji gétúgé unó bi upyɛɛ́ nyɛ meso gébé. Akwyɛ ɛ́kpe kpaá ɛwé ji ne ula gepú bií ákpɛné mmu nnó ápó negbone ŋgbannyi. Ndɛre ji apyɛmbɔ mfaánebuú ashulé bɔɔ́ mme né mmyɛ, ne Ɛsɔwɔ apyɛ ji ntó álá cho gétúgé ji áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ.
1 John 3:10 in Denya 10 Genó ɛyi gelɛrege bɔɔ́ abi alu baá Ɛsɔwɔ ne abi alu baá danchɔmeló gelú nnó, bɔɔ́ abi alá apyɛ fɔ́ genó ɛyi gelu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛbɛ ɛlé gejeé álá abɔɔ́ fɔ́ ne atɛ aŋmɛ, ápɔ́ fɔ́ baá Ɛsɔwɔ.
Revelation 6:16 in Denya 16 ákalé ákuú maba ntaá ne makwɛ kpakpa áké, “Kwege débií ɛsé nnó ɛ́kágé muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔgé gefwa agɛ ɛsé ne nnó ɛ́kágé maá ɛgɔŋme achyɛɛ́ ɛsé ɛfwyale.
Revelation 12:9 in Denya 9 Ábú gekpɛ́kpɛ́ mmyɔ yimbɔ né mfaánebuú áshulé fa mme chóncho ne makiɛ́nné jií. Mmyɔ yina ne ákuú nnó danchɔmeló, muú mawáme, ji ne alú mmyɔ ayi alɔɔ́ mɛ tɛ́tɛ́ nya mambwɔlégé bɔɔ́ fa mme.