Cross Reference Matthew 3:2 in Denya 2 “Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú délyá gabo néndé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé.”
Matthew 5:3 in Denya 3 “Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi ágɛné nnó mbɔgé ji álá pɔ́ ɛbwɔ́ ápɔ́ yɛ́ genó; néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií gelú ɛyigé bwɔ́.
Matthew 5:19 in Denya 19 Ne yɛ́ndémuú ayi abyaá ɛkɛ́kɛ́ genó né mabɛ́ ayi, nnó ɛpɔ́fɔ́ genó, ne álɛ́rege ntó nnó bɔɔ́ ábyágé ɛwu, abɛɛ́ gembyáŋkwɔ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbarege ne bɔɔ́ bií. Yɛ́mbɔ muú ayi ábélege mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi, ne alɛrege ntó bɔɔ́ nnó ábélégé áji abɛɛ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.
Matthew 13:35 in Denya 35 Atome nyá makamejɔɔ́ yina nnó genó ɛyigé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ ajɔɔ́ gébɛ́ wáwálé. Ajɔɔ́ nya aké, “Me njɔ́gé nyɛ mejɔɔ́ ne ɛbwɔ́ né makamejɔɔ́, nlɛrege ɛbwɔ́ unó bi Ɛsɔwɔ abelé bibí tɛ gébégé ji akwyɛ mme.”
Matthew 19:29 in Denya 29 Ne yɛ́mbɔ muú ayi alyaá upú, áŋmɛ́, ntɛ ne mmá, yɛ́ baá yɛ́ lé makɔɔ́ gétúgé alu menkwɔlé wa, abɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ ne gejamégé unó bi upwɔ amu. Ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́.
Matthew 20:23 in Denya 23 Ákamege mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nkame wáwálé nnó ɛnyú dékágé gɛ́ nyɛ ɛfwyale nkane me ngɛne nyɛ, yɛ́mbɔ me fɔ́ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú ɛlé ayi bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajyaá mɛ nnó ajwɔlé wyɛ.”
Matthew 21:5 in Denya 5 “Gare bɔɔ́ Sayɔn nnó, Gɛge mfwa nyú, apɔ ne nepa, ajwɔ́lé mfaá géjuŋá achwɔɔ́ ne maá mbyɛne géjuŋá.”
Matthew 22:11 in Denya 11 Ne gébégé mfwa yimbɔ akpené mmu mangɛ́ bɔɔ́ abi anɛné ɛbwɔ́ ɛpaá, agɛ́ mende fɔ ama ayi ala fyɛ ndée neba ɛyi ɛkwané mbaá ɛpaá ɛwémbɔ wɔ́.
Matthew 25:21 in Denya 21 Ntɛ wuú ashuú ji meko aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́, ɔlu maá defwɛ́ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛre metɔɔ́ ne wɔ. Tɛ ndɛre ɔlɛré nnó ɔkage gbáre ɛkɛ́kɛ́ ŋka chánchá, mbelege nyɛ wɔ né melu ɛwé ɔgbárege gejamégé ŋka. Chwɔ́ kpɛ mmu denyɛ́ ɛpaá wa ne metɔɔ́ megɔmegɔ!’
Matthew 25:23 in Denya 23 Ntɛ bwɔ́ ashuú ji meko aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́ ɔlu maá defwɛ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛré metɔɔ́ ne wɔ. Tɛ mbaá ɔlɛré nnó ɔkage gbáre ɛkɛ́kɛ́ ŋka chánchá, mbelege nyɛ wɔ né melu ɛwé ɔgbárege gejamégé ŋka. Chwɔ́ kpɛ mmu denyɛ́ ɛpaá wa ne metɔɔ́ megɔmegɔ!’
Matthew 25:41 in Denya 41 “Ne abwɔlége nyɛ mmyɛ ajɔɔ́ ne abi alú ji né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ aké, ‘Kwilege me ushu, ɛnyú abi mfaánebuú ashule ɛnyú mmyɛ, débɔ́ manjyɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé, ɛwé me nkwɛɛ́ mɛ́ mbelé mbaá danchɔmeló ne makiɛ́nné jií.
Matthew 27:37 in Denya 37 Ndɛre ɛbɔ́ ɛpyɛ́ɛ mbɔ ásá genó ɛyigé áké Jisɔs apyɛ né gebagé genɔɔ́ awɔ né mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs wyɛɛ́. Ásá wyɛ áké, “Gɛ́ Jisɔs Mfwa bɔɔ́ Jus na.”
Mark 10:40 in Denya 40 Yɛ́mbɔ, me fɔ́ wɔ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú mbaá bɔɔ́ bi abɔ manjwɔlé wyɛɛ́.”
Luke 1:31 in Denya 31 Gɛ́, ɔkpane nyɛ́ unɛ, ɔbyɛ́ maá mende ne ɔkuú nyɛ́ ji nnó Jisɔs.
Luke 11:28 in Denya 28 Jisɔs akeré meko ake, “Géjamégé metɔɔ́ megɔmegɔ gélú lé ne bɔɔ́ bí awúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne apyɛ ndɛré aké.”
Luke 12:32 in Denya 32 “Baá ba, défɔgé, yɛ lé délá déja wɔ́, Ata Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú nnó dényɛɛ́ geŋwá né mmu gefwa jií.
Luke 19:38 in Denya 38 “Mejé ɛbɛ́ ne Mfwa ayi áchwɔɔ́ né mabɔ Ata ayi alú né mfaánebuú, ɛniné mfaá mfaá, ji ne achyɛ́ge nesɔ.”
John 1:49 in Denya 49 Nataniɛl awúgé mbɔ, aké, “Ménlɛré wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, ɔlu nto mfwa bɔɔ́ Isrɛli.”
John 12:13 in Denya 13 Ásɔ mammɛ́ɛ, átane ájyɛ bane ji meti. Áwyále áké, “Matame mábɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Mejé ɛbɛ́ ne muú ayi achwɔɔ́ né mabɔ Ata. Ɛfwɔ́ ɛbɛ ne Mfwa bɔɔ́ Isrɛli!”
John 14:2 in Denya 2 Baá upú alú gejame né gepúge Ntɛ wa; mbɔgé abɛ dampɔ mbɔ, mbɔ me ngare fɔ́ ɛnyú mbɔ wɔ́. Me njyɛ kwyɛɛ́ melú mbele ɛnyú.
John 19:15 in Denya 15 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ákálé aké cho ne ji ɛwú, cho ne ji ɛwú, awɔ ji né gekwa. Ne Palɛt ama gií ɛbwɔ́ aké, “Dékɛlege me nwɔ́ mfwa nyú né gekwa?” Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, aké, “Ɛsé depɔ sé ne mfwa yicha ɛkosé Sɛsa wɔ́”.
John 19:19 in Denya 19 Palɛt asá ntó genó gefɔ́ aba né mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs. Ásá wyɛɛ́ nnó, “Jisɔs muú Nasarɛt Mfwa bɔɔ́ Jus.”
Acts 3:26 in Denya 26 Ne Ɛsɔwɔ ajyagé maá utɔɔ́ wuú, abɔ́ mbɛ atɔ́ ji ɛta nyú nnó apyɛ ɛnyú delya gabo ayi ɛnyú depyɛɛ́ nnó galɔ́gálɔ́ akwɔ́lé ɛnyú.”
Acts 15:18 in Denya 18 Gɛ na ne Ɛsɔwɔ ajɔɔ́, ji ayi apyɛ nnó bɔɔ́ akaá unó bina tɛ gachí.”
Romans 8:17 in Denya 17 Tɛ mbaá ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ, ɛsé dényɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛgé bɔɔ́ bií. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábélege mbaá Kras, ɛsé déchome nyɛ mbwa ne ji mambɔ ubi, néndé mbɔgé ɛsé ntó dégɛne ɛfwyale ndɛre ji, débɔɔ́ nyɛ ntó gefɔge ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ.
1 Corinthians 2:9 in Denya 9 Yɛ́mbɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ gelu wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Unó bi yɛ́ muú álá lu daŋgɛ, ɛbi muú álá lu danwú, yɛ́ ɛbi muú ntó álá lu danfɛre, ubi ne Ɛsɔwɔ akwyɛ ábelé mbaá bɔɔ́ abi ágboó ne ji.”
1 Corinthians 6:9 in Denya 9 Kágé nnó bɔɔ́ ube ányɛɛ́ fɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛ́kágé muú ábwɔ́lé ɛnyú, ɛlú wáwálé nnó bɔɔ́ abi ábɛ́lege ubɛle ne bɔɔ́ támetáme, abi ánógé áló uka, abi ákwene malɔ, atɛ andé abi ábɛ́lege ne atɛ,
1 Corinthians 15:50 in Denya 50 Aŋmɛ ba, ngarege ɛnyú nnó gefɔge menyammyɛ ayi ɛsé déwyaá mbɔ nana ákwane fɔ́ mambɛ né melu ɛwé Ɛsɔwɔ ágbarége gefwa ji wɔ́. Ne genó ɛyi gegboó gekágé nyɛɛ́ fɔ́ geteé genó ɛyi geláge gboó.
Galatians 3:13 in Denya 13 Ndɛre ɛlúmbɔ utoŋkwa úlú ne ɛsé ako néndé débele fɔ́ mabɛ Mosis mako wɔ́. Yɛ́mbɔ ɛlé Kras ne áwené gemɛ́ge ɛsé né utoŋkwa bina. Ji akpa utoŋkwa bina né mmyɛ jií agɛ ɛfwyale gétúgé ɛsé. Ɛpyɛ wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Utɔŋkwa úlú ne yɛ́ndémuú ayi awɔme ji né genɔɔ́.”
Galatians 5:21 in Denya 21 mamfyɛge amɛ né unó bɔɔ́, manyugé mmɔɔ́ mampyɛné bɔɔ́, mankɛne mapaá mabomabo, ne unó bi fɔ ɛké bina. Ne me nkwelege ɛnyú mbeé ndɛre mbɔ nkwele mbɛmbɛ, nnó bɔɔ́ abi ápyɛ ufɔɔ́ unó bina ányɛɛ́ fɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege.
Ephesians 1:3 in Denya 3 Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ. Ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras muú gétúgé déchome mmyɛ ne Kras, ji ajéle ɛsé ne yɛ́ndé gefɔgé méjé wuú ɛwé ɛlú né malu ujwɔlé Ɛsɔwɔ ayi mfaánebuú.
Ephesians 5:5 in Denya 5 Kágé nnó muú ayi abɛlege ubɛle tametame, ayi awyaá gekwékwégé gepɔ, yɛ ayi afyɛ amɛ né unó bɔɔ́ (alú mbɔ lé muú ayi ánógé unó bina ɛké ɛsɔwɔ ayifɔ). Ji anyɛ́ fɔ́ gefwa ɛyigé Kras ne Ɛsɔwɔ agbarége.
1 Thessalonians 2:12 in Denya 12 Ɛsé défyɛɛ́ ɛnyú ɛshyɛ, dépyɛɛ́ matɔɔ́ ákwenege ɛnyú né mmu, ne dékpeage ɛnyú nnó débɛ ne geŋwá ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. Ɛsɔwɔ ne akuú ɛnyú nnó dényɛ gefwa jií ne nnó débɔ ntó gekpɛkpɛgé ŋgɔ́ wuú.
2 Timothy 2:12 in Denya 12 Mbɔgé ɛsé dekoge metɔɔ́ gétúgé ɛfwyale ɛwé dégɛne, déjwɔlege nyɛ ntó né geluɔge ɛnoge ne ji. Mbɔgé ɛsé déshyage nnó dékage fɔ ji, ji ntó ashya nyɛ nnó ákagé fɔ́ ɛsé.
2 Timothy 4:8 in Denya 8 Ne nana nsa wa agile me. Nsa yimbɔ ɛlé ɛla geŋwá ɛwé muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ abɔɔ́. Muú yi achyɛge nyɛ me ɛla ɛwéna né bií bi mbɔ ɛlé Ata. Ji asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú chancha né bií mpa. Áchyɛge nyɛ fɔ́ le me mbií, achyɛge nyɛ ntó bɔɔ́ abi ágilé ji ne gejeé nnó ji achwɔɔ́.
Hebrews 4:3 in Denya 3 Ɛlé ɛsé bi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne dékpɛne né melú ugbeé mmyɛ ɛpɔ́fɔ́ abi álá fyɛ metɔɔ́ ne ji wɔ́, néndé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ aké, “Nkelé né metɔɔ́ usɔɔ́ wa nnó, ‘Ɛbwɔ́ akpɛne fɔ́ né melú ugbeé mmyɛ wa kaŋka.’” Yɛ́lé ji ajɔɔ́ mbɔ, abɔ annere mɛ utɔɔ́ bií ne akwyɛɛ́ melú ugbeé mmyɛ tɛ gébégé ji akwyɛ mme.
Hebrews 9:26 in Denya 26 Mbɔgé ɛbɛ nnó mbɔ ne ji abɔɔ́ apyɛɛ́, mbɔ ji agɛ́ ɛfwyale ndɔndɔ ne ndɔ tɛ ula ulɔɔ́ mme. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji achwɔ́ ndɔ gamaá né gébé ɛyi mme achwɔɔ́ kwyaá ne achyɛɛ́ gemɛ jií nnó ánéré ne gabo.
Hebrews 11:16 in Denya 16 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ashyagé lé melɔ ɛwé ɛlɔmé ɛpwɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ alú wyɛɛ́. Ne melɔ ɛwémbɔ ɛlú lé né mfaánebuú. Ndɛre ɛlúmbɔ, mmyɛ ɛgboó fɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɛbwɔ́ ákúgé ji nnó Ɛsɔwɔ bwɔ́ néndé ji ákwyɛɛ́ mɛ melɔ ábelé ɛbwɔ́.
James 2:5 in Denya 5 Aŋmɛ ba abi gejeé, nénege matu déwú mechɔ́ ɛwé nkɛ́lege mangaré ɛnyú. Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ bɔɔ́ abi áfɛré nnó álú gekpo, ákwane fɔ mambɛ bɔɔ́ abi áwyaá gefwa né depɔre ɛsɔwɔ wɔ, nnó ɛbwɔ́ ne álú abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs wáwálé. Ɛbwɔ́ ntó ne álú bɔɔ́ abi anyɛɛ́ nyɛ́ gefwa ɛyigé ji ábɔ́ anyɛɛ́ nyá meno nnó achyɛge bɔɔ́ ako abi ábɔɔ́ gejeé ne ji.
1 Peter 1:3 in Denya 3 Detame Ɛsɔwɔ, ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. Gétúgé gejamégé galɔ́gálɔ́ ayi ji alɛrege ɛsé, ábyɛ́ ɛsé mambyɛ ayi mekɛ. Ne nana ɛsé dégilé ne matɔɔ́ se mako nnó tɛ ndɛre ji apyɛɛ́ Jisɔs Kras akwilé né negbo, meso gébé ji achyɛge nyɛ sé yɛ́ndé genó ɛyigé ji ányɛ́meno nnó achyɛge ɛsé.
1 Peter 1:9 in Denya 9 Ɛnyú déwyaá gefɔgé nechɔ́chɔ́ ɛnina gétúgé Ɛsɔwɔ áfere ɛnyu né ɛfwyale gabo ɛwena, ɛwe ɛlú genó ɛyi gépyɛɛ́ ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji nnó debɔ.
1 Peter 1:19 in Denya 19 Asɛ lé gechachage manoó Kras, ne aname gemɛge nyú. Kras alu ɛké ɛgɔŋme ɛwé ɛlá ɛpɔ́fɔ́ gechúchúle, ne gebá né mmyɛ.
1 Peter 3:9 in Denya 9 Muú apyɛgé ɛnyú gabo, deshúgé fɔ́. Muú ashyɛge ɛnyú deshugé fɔ́. Nɛge ɛlé mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ájé ji néndé gɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akuú ɛnyú mbɔ nnó meso gébé Ɛsɔwɔ ájé ntó ɛnyú.
Revelation 5:10 in Denya 10 Ne ɔpyɛ ɛbwɔ́ álú ɛkwɔ ampyɛɛ́ upɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ se ágbárege. Ne ɛbwɔ́ ágbárege nyɛ gefwa fa mme.”
Revelation 13:8 in Denya 8 Ne bɔɔ́ ako abi álú fa mme ánógé nyɛ menya mebo yimbɔ. Ɛbwɔ́ bina ne tɛ ula ulɔɔ́ mme álá ása fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ŋwɛ yimbɔ ɛlé ayi Maá ɛgɔ́ŋme ayi abɔ́ awáne.
Revelation 17:8 in Denya 8 Menya mebo ayi ɔbɔ ɔgɛné mbɔ, abɔ́ alú nya mebɛ, yɛ́mbɔ apɔ́ sé mebɛ. Atanege nyɛ né mmu gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya akwɔ́ ɛwé. Ne ajyɛ nyɛ né mbaá ayi awáne nyɛ ji. Ne bɔɔ́ abi álú fa mme, abi tɛ ula ulɔɔ́ mme Ɛsɔwɔ alá asá fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi ásame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ wɔ́ ágɛge menya yimbɔ álaá nyɛ mano mekpo fuú, néndé menya yimbɔ abɔ́ alú nya mebɛ ne nana apɔ́sé yɛ́mbɔ amágé chwɔ́ nyɛ.
Revelation 19:16 in Denya 16 Ása mabɔ né ndeé ɛyi ɛlú ji mmyɛ ne melú ɛwé ɛkweré ɛna geka wuú áké, “Mfwa ayi abɔɔ́ afwa ako ne Ata ayi abɔɔ́ bɔ Ata ako.”
Revelation 21:7 in Denya 7 Ne yɛ́ndémuú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, me nchyɛge nyɛ ji unó bina. Me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ wuú ne ji ntó abɛɛ́ nyɛ maá wá.