Matthew 13:23 in Denya 23 Mbwɛ́ ayi ákwené né mme melɔ́mélɔ́, alu ɛké bɔɔ́ abi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ákaágé ula. Mekomejɔɔ́ yimbɔ akwɔrégé geŋwáge ɛbwɔ́ gebɛɛ́ ɛké mbwɛ́ ayi áchií áwɛné chánchá afyɛɛ́ gejamégé ulɔ. Ayifɔ áfyɛɛ́ usaá ulɔ uta ayifɔ usaá ulɛɛ́, ne ayifɔ ɛsaá meso ɛfya.”
Other Translations King James Version (KJV) But he that received seed into the good ground is he that heareth the word, and understandeth it; which also beareth fruit, and bringeth forth, some an hundredfold, some sixty, some thirty.
American Standard Version (ASV) And he that was sown upon the good ground, this is he that heareth the word, and understandeth it; who verily beareth fruit, and bringeth forth, some a hundredfold, some sixty, some thirty.
Bible in Basic English (BBE) And the seed which was put in good earth, this is he who gives ear to the word, and gets the sense of it; who gives fruit, some a hundred, some sixty, some thirty times as much.
Darby English Bible (DBY) But he that is sown upon the good ground -- this is he who hears and understands the word, who bears fruit also, and produces, one a hundred, one sixty, and one thirty.
World English Bible (WEB) What was sown on the good ground, this is he who hears the word, and understands it, who most assuredly bears fruit, and brings forth, some one hundred times as much, some sixty, and some thirty."
Young's Literal Translation (YLT) `And that sown on the good ground: this is he who is hearing the word, and is understanding, who indeed doth bear fruit, and doth make, some indeed a hundredfold, and some sixty, and some thirty.'
Cross Reference Matthew 3:8 in Denya 8 Yɛ́ndémuú nyú apyɛ́gé unó ɛbí úlɛré nnó akwɔré metɔɔ́ wuú alyá gabo wáwálé.
Matthew 3:10 in Denya 10 Yɛ nana, ɛnyú debɔ́ mankaá nnó, ábwɛɛ́ mɛ́ ɛtɔɔ́ mfaá mango yɛndé genɔɔ́ ne makaka ɛyigé gélágé wɔmé umpomé ulɔ́úlɔ́ ásɔ́ré áfɔme mmu mewɛ.
Matthew 12:33 in Denya 33 Désɛ́ge nnó umpome genɔɔ́ ulɔme, debɔ mansɛ ntó nnó genɔɔ́ geji ambɔɔ́ gelɔme. Ne désɛ́ge nnó genɔɔ́ gélɔme fɔ́ ɛbyɛnnó umpome bií ntó ulɔme fɔ́, néndé akaáge genɔɔ́ né mbaá umpome bií géji géwɔ́me.
Matthew 13:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ ámɛ́ ayífɔ́ ákwé né mme melɔ́mélɔ́, áchií áwɛ́, chánchá, áfyɛ ulɔ. Áyifɔ́ áfyɛ usaá ulɔ uta, áyífɔ́ áfyɛɛ́ usaá ulɔ ulɛɛ́, ne áyífɔ́ áfyɛɛ́ ulɔ ɛsaá meso ɛfya ápwɔ nkane ábɔ́ ápɛné.”
Mark 4:20 in Denya 20 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abifɔ álú ɛké mme melɔ́mélɔ́, ɛbwɔ́ áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ásɛ ji áfyɛ mmu geŋwáge bwɔ́, áwɔme umpome ulɔ́úlɔ́, abifɔ áfyɛ ulɔ ɛsaá meso áfya, abifɔ usaá ulɔ ulɛɛ́, ne abifɔ ntó usaá ulɔ uta ɛpwɔ́ nkane abɔ́ ápɛné.”
Mark 10:15 in Denya 15 Gɔge me ngare ɛnyú wáwálé nnó muú yi álá kamé nnó Ɛsɔwɔ ábɛ́ mfwa wuú nkane mamane kɔɔ́ wɔ́, akpɛ́né fɔ́ né gefwa jií.”
Luke 6:43 in Denya 43 Jisɔs ama jɔɔ aké, “Genɔɔ́ yí gelɔ́gelɔ́ géwɔ́mé fɔ́ umpomé uboubo ne ɛyí gebogebo ntó géwɔ́mé fɔ́ umpomé ulɔ́úlɔ́.
Luke 8:15 in Denya 15 Amɛ́ mbwɛ́ ayi ákwené mme melɔ́mélɔ́ álú ntó ɛké bɔɔ́ bi áwuú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ágbáré ji metɔɔ́ ɛ́má ne ápyɛ́ genó ɛyigé mekomejɔɔ́ ágaré, ne ájyɛ́ wyɛ́ mbɛmbɛ.
Luke 13:9 in Denya 9 Mbɔgé ŋmɛ néchá gewɔgé ɛlɔ́, gélágé wɔ wɔ́ ɔkágé kɛ́ geji ɔŋmé mme.’”
John 1:11 in Denya 11 Ji achwɔ́ né melɔ wuú, bɔɔ́ melɔ wuú ásɛ́ fɔ́ jí wɔ.
John 8:47 in Denya 47 Yɛ́ndémuú ayi alu muu Ɛsɔwɔ, awúu genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́gé. Ɛlú wáwálé nnó ɛnyú depɔ́ fɔ́ baá Ɛsɔwɔ, gɛ́ ula bi ɛnyú délá wuú fɔ́ me mbɔ.”
John 10:26 in Denya 26 Yɛ́mbɔ ɛnyú dékamege néndé depɔ fɔ́ né geluage magɔŋme ya.
John 15:1 in Denya 1 “Me ne nlú genɔge vin geji ambɔɔ́, ne Ntɛ wa ne alú muú ayi áchɛ́rege geji.
John 15:16 in Denya 16 Ɛnyú fɔ́ wɔ déjyaá me wɔ, ɛlé me ne njyaá ɛnyú ne ntɔme ɛnyú nnó dépyɛgé unó ulɔ́úlɔ́ ne nnó unó bimbɔ ubɛɛ́ tɛ kwyakwya. Ne yɛ́ndégenó ɛyi ɛnyú dégige Ntɛ wa né mabɔ ma achyɛge ɛnyú geji.
John 17:7 in Denya 7 Ne nana ɛbwɔ ákaá nnó ufɔɔ́ unó uko bi wɔ ɔchyɛɛ́ me utane ɛta wyɛ.
Acts 16:14 in Denya 14 Mendée fɔ abɔ alu ɛfɛɛ́ ayi ákuú ji Lydiya, apɔ́ muú Jus ne ánoge Ɛsɔwɔ. Ji atané melɔ Tayatira ne akɛne gesege ufɔɔ́ mandeé ayi ájamé ŋka dɔɔ́. Ndɛre awuú geno ɛyigé Pɔl ajɔge, Ɛsɔwɔ anené ji metɔɔ́ nnó akame.
Acts 17:11 in Denya 11 Bɔɔ́ Jus abi alu ɛfɛɛ́ awya defɔɔ́ apwɔ́ abi melɔ Tɛssalonika. Ɛbwɔ́ áfyɛ́ matɔɔ́ dɔɔ́ manwu genó ɛyi Pɔl ajɔge. Ne yɛndé bií ɛbwɔ́ ágii mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ mangɛ mbɔge uno ɛbi Pɔl ajɔge úlú wáwálé.
2 Corinthians 8:1 in Denya 1 Aŋmɛ sé, ɛsé dékɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá gefɔ ɛyigé machomelé bɔɔ́ Jisɔs né Masedonia álɛré galɔ́gálɔ́ Ɛsɔwɔ né geŋwá gebwɔ́.
2 Corinthians 9:10 in Denya 10 Ɛsɔwɔ ne achyɛgé bɔɔ́ mbwɛ ayi ápɛné ne menyɛɛ́ ayi ɛbwɔ́ ányɛɛ́, ji áchyɛgé nyɛ ɛnyú mbwɛ ayi dékɛlegé ne apyɛɛ́ nyɛ ji áwɛ áfyɛ gejamégé mbwɛ ayi atanege né ulɔɔ́ melu ɛbi ɛnyú délɛ́rége bɔɔ́.
Galatians 5:22 in Denya 22 Gepɔ ɛyigé Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ɛlé gejeé ne atɛ aŋmɛ, nechɔ́chɔ́, nesɔ, metɔɔ́ mekoge, ulɔɔ́ melu, gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne mampyɛge genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́,
Philippians 1:11 in Denya 11 Nlú nnɛ́nemmyɛ nnó Jisɔs Kras ápyɛ́ ɛnyú débɔ́ gepɔ gelɔ́gélɔ́ mampyɛ unó ulɔ́úlɔ́. Bɔɔ́ ágɛgé unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ɛnyú depyɛ́ɛ, ánoge nyɛ Ɛsɔwɔ ne áfɛge ntó ji né gétúgé nyú.
Philippians 4:17 in Denya 17 Me njɔ́ge mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó nkɛ́lege ɛchyɛ́ ɛwé chá, nkɛlege lé nnó galɔ́gálɔ́ ayi ɛnyú dépyɛ agbɛɛ́ ne ayi ɛnyú dépyɛɛ́ mɛ nnó Ɛsɔwɔ akaá.
Colossians 1:6 in Denya 6 Abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ ásanege ajyɛ yɛ́ndé mbaá fa né mme, apyɛ bɔɔ́ ákwɔrege gepɔge bwɔ́. Ne gejamégé bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, wyɛ ndɛre abɔ apyɛ nya ne nyú tɛ gébé ɛyigé ɛnyú dewuú ji. Ne dékaá wáwálé ndɛre Ɛsɔwɔ alɛrege ulɔɔ́ melu bií mbaá bɔɔ́ ako.
Colossians 1:10 in Denya 10 Ɛnyú débɛgé ne defɔɔ́ ɛtire mbɔ, débɛɛ́ nyɛ ne geŋwá ɛyige Ata akɛlege ne dépyɛ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gegɔɔ́ ji metɔɔ́. Ne délɛrege nyɛ ulɔɔ́ melú matimati ne dékágé nyɛ depɔre Ɛsɔwɔ déjyɛ mbɛmbɛ.
1 Thessalonians 4:1 in Denya 1 Aŋmɛ sé, genó ɛyigé fɔ, ɛyigé ɛsé dékɛlege mangaré ɛnyú gelú nnó, ɛsé délɛre mɛ ɛnyú gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ mambele geŋwáge nyú nnó metɔɔ́ ɛgɔgé Ɛsɔwɔ. Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú dépyɛ mɛ. Ne nana ɛsé dékpane ɛnyú geka né mabɔ Ata Jisɔs ne dékpeage ɛnyú nnó dépyɛgé wyɛmbɔ déjyɛge mbɛmbɛ.
2 Thessalonians 2:10 in Denya 10 Asɛle nyɛ yɛ́ndé gefɔgé mejɔɔ́ dembwɔlé abwɔlé bɔɔ́ abi ánóme nyɛ mme detu. Ɛbwɔ́ bina ánóme nyɛ mme detú gétúgé áshyá mambɔ gejeé ne wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agaré nnó apyɛ ɛbwɔ́ atané né ɛfwyale gabo.
2 Thessalonians 2:13 in Denya 13 Áŋmɛ́ sé, ɛsé debɔ mantamege Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé gétúgé ɛnyú bɔɔ́ Ata ábɔɔ́ gejeé ne ɛnyú, néndé Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú tɛ ula ulɔɔ́ nnó apyɛ ɛnyú detane né ɛfwyale gabo. Ɛnyú detane né ɛfwyale ɛwéna ndɛre Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nnó ɛnyú debɛ bɔɔ́ ukpea Ɛsɔwɔ ne ndɛre dékamé ne wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agarege.
Hebrews 4:2 in Denya 2 Ɛsé ntó déwuú abya melɔ́mélɔ́ wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ abi nya áwuú. Yɛ́mbɔ, ɛsé dégɛ nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ áwuú apoó ɛbwɔ́ wɔ́, néndé ndɛre ɛbwɔ́ áwuú ji ákamé fɔ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ágaré bwɔ́ wɔ́.
Hebrews 6:7 in Denya 7 Manaá akwégé, ne melu mme ɛ́nyúgé manaá dɔɔ́ ne mbwɛ ayi ápɛ́né wyɛ awene cháŋéné mbaá muú yi apyɛ utɔɔ́ wyɛ. Ɛbyɛnnó Ɛsɔwɔ ajé lé nyɛ melu mme ɛwémbɔ.
Hebrews 8:10 in Denya 10 Gɛ menomenyɛɛ́ ɛwé me nnyɛ nyɛ ne ntoné Isrɛli na. Né gébé ɛyigémbɔ, me nfyɛɛ́ nyɛ mabɛ ya né makpo bwɔ́, nsa áji né mmu matɔɔ́ bwɔ́. Me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ bwɔ́ ne ɛbwɔ́ ntó abɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ba.
Hebrews 13:15 in Denya 15 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékoó né amu Jisɔs défɛgé Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé. Déké défɛgé ji mbɔ, ɛlú wyɛ ɛké gepɛ ne dépyɛmbɔ mbaá Ɛsɔwɔ. Désɛ lé mano sé dékwane mabɔ mií nnó ji ne alu Ata.
James 1:21 in Denya 21 Ne manjyɛ mbɛ gétú ɛyigémbɔ, lyage yɛ́ndé gepɔ gebogebo ɛyi gétené ɛnyú mampyɛ gabo, ne lyáge ntó ufɛre uboubo bi ɛnyú dewyaá ne atɛ. Chyɛ́ge gemɛge nyú mbaá Ɛsɔwɔ dékámé ne meko mejɔɔ́ ayi ji afyɛɛ́ mmu matɔɔ́ nyú, néndé mekomejɔɔ́ yimbɔ ne ákage pyɛ ɛnyú dépó negbo.
1 Peter 2:1 in Denya 1 Ne tɛ mbaá Ɛsɔwɔ ábyɛné ɛnyú mambyɛ yi mekɛ, lyaáge yɛ́ndé gefɔ́gé gabo. Débyɔgé fɔ́ gebyɔ, débwɔlege fɔ́ démbwɔlé, défyɛge fɔ́ amɛ né unó bɔɔ́, ne déjɔ́gé fɔ́ mejɔɔ́ mebo ne atɛ.
2 Peter 1:5 in Denya 5 Gétúgé unó bina uko ɛbi Ɛsɔwɔ apyɛ ɛta ɛse, mmyɛge ne ɛshyɛ débɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́ ndɛre ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ndɛre débɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́, kaáge Ɛsɔwɔ,
2 Peter 3:18 in Denya 18 Yɛ́mbɔ, choge wyɛ mbɛ mampyɛge nnó Ata se Jisɔs Kras Mewené gemɛ́ge sé alɛrege ɛnyú galɔ́gálɔ́ ne gejeé jií gejamegejame, apyɛ ɛnyú dewɛne ndɛre dékágé ji cháŋéné. Nnɛnemmyɛ nnó ŋgɔ abɛ ne ji nana ne tɛ́ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn
1 John 5:20 in Denya 20 Ɛse dekaá yɛ́ nnó Maá Ɛsɔwɔ achwɔ́ fa mme ne apyɛ nnó ɛsé dekaá unó bina ne nnó dekaá Ɛsɔwɔ muú alu wáwálé. Ɛsé decho mmyɛ ne Ɛsɔwɔ muú alu wáwálé ne Maá wuú Jisɔs Kras. Ji ne alu Ɛsɔwɔ muú alu wáwálé. Ji ntó ne achyɛge geŋwá ɛyi gelagé byɛ fɔ́.