Matthew 11 in Denya

1 Ne gébégé Jisɔs aneré mangaré baá utɔɔ́ bií makpo áfyanéápeá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mampyɛ, alyaá melú ɛwémbɔ afɛ́ né malɔ́ bɔɔ́ Jus ayi fɔ né gebagé mewaá Gálilí nnó álɛ́régé ne ámá ágárégé ntó ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́.

2 Né gébé ɛyigémbɔ ntó Jɔn meŋwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ abɔ́ akpɛ denɔ. Áwúgé unó bi Jisɔs, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, apyɛɛ́, atɔ́ baá utɔɔ́ bií abifɔ nnó ájyɛ ágií ákaá gefɔgé muú ayi ji álú.

3 Ájyɛ́gé ágií Jisɔs áké, “Wɔ ne ɔ́lú muú ayi abɔ́ alú manchwɔ́ wá ɛsé dégilé ayichá?”

4 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Choge dégare Jɔn unó bi ɛnyú déwuú bɔɔ́ ájɔge ne ɛbi ɛnyú ambɔɔ́ dékpané amɛ dégɛne.

5 Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré, ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́.

6 Meje ɛ́bɛ́ ne muú yi álá pɔ́ ne dembyɔ́ né metɔɔ́ gétú yá.”

7 Ndɛre baá utɔɔ́ Jɔn ályaá ájyɛɛ́, Jisɔs alɔ manjɔɔ́ depɔre Jɔn ne gejamégé bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ aké, “Tégé gébégé ɛnyú déjyɛ nya né mashwɔne, defɛ mangɛ ndé gefɔgé muú? Déjyɛ gɛ́ le muú ayi alú ɛké mancha ami afofo akpáne áténe ɛgbɛ ɛwe ne ɛwe?

8 Mbɔgé mbɔ fɔ wɔ́, defɛré nnó dejyɛ́ gɛ́ ndé gefɔɔ́gé muú? Défɛ́ manjyɛ gɛ muú ayi afyɛ mandeé malɔ́málɔ́? Chyaá-o. Dekaá fɔ́ nnó bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ ufɔɔ́ mandeé yimbɔ ájwɔlege lé né mmu dachi afwa bɔ́ wɔ́?

9 Ne ɛnyú défɛ́ yɛ́ ɛ́wú mánjyɛ gɛ́ waá? Ɛlé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ? Ɛh, gɛ́ muú yi ɛnyú dégɛné mbɔ. Ngare ɛnyú wáwálé nnó, aŋeá gemɛ apwɔ yɛ́ndémuú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.

10 Ɛ́lé Jɔn yina ne ábɔ́ ásamé gétú jií nnó Ɛsɔwɔ aké, ‘Wuúgé, ntɔme nyɛ́ muú dentɔɔ́ wa ayi abɔ́ nyɛ́ mbɛ ne wɔ manchwɔ kwyɛ́ meti wyɛ’.”

11 Jisɔs afɛ́ mbɛ ajɔge aké, “Kaáge wáwálé nnó, né geluágé bɔɔ́ ako abi ándée ábyɛné, yɛ muú ayi aŋeá gemɛ ɛke Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ apɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi álá fuú yɛ genó wɔ́ né geluágé abi Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa bwɔ́ aŋeá gemɛ apwɔ́ Jɔn.

12 Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gejyɛɛ́ mbɛ ne ɛshyɛ ɛlɔ né gébé ɛyigé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛkwɔne bií ɛbi fina. Ne bɔɔ́ abi amyɛ mankpɛ wyɛ, amyɛ ne ɛshyɛ.

13 Gemɛ́gé nnó Jɔn áchwɔ́ álɔɔ́ utɔɔ́ bií, bɔ ŋwɛ abi Mosis asame ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ako ábɔ́ mɛ́ mbɛ ágare unó bi upyɛɛ́ nyɛ né gébé ɛyina.

14 Ne mbɔgé dékɛlege mankame ne genó ɛyigé me njɔɔ́, gɔge me ngare ɛnyú nnó Jɔn ne alu Ɛlija ayi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ nnó achwɔɔ́.”

15 Muú yi áwyaá matu mawú, áwú.

16 “Mmɛge na kpɛ́ njyɛ ɛnina ne ndé? Nélú nkane baá melɔ abi ájwɔle né metɔɔ́ melɔ, akuú atɛ aŋmɛ bwɔ́ aké,

17 ‘Ɛsé dékwe ɛnyú ubeé neba nnó débé, déshya mambé, dékwa makwaá negbo nnó deli déshya manlí.’”

18 Njɔ́ge mbɔ néndé, Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ nyá, ji ányuú fɔ́ mmɔɔ́, ne gebé ɛyigé fɔ alyage menyɛɛ́ kpɛ́kpɛ́ gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ getu ɛyigémbɔ, bɔɔ́ aké, “Awyaá meló nchyɛ.”

19 “Me Maá Ntɛ Mekwaá nchwɔ́, nnyɛ menyɛɛ́, nnyu mmɔɔ́ gbɛne, ɛnyú deké pɛ́lé muú geŋɔ ne menyuú mmɔɔ́ yi, mejeé ánsɛlé ŋkamakpo ne mejeé bɔɔ́ ubeé. Yɛ́mbɔ ákaágé nnó deŋgaré Ɛsɔwɔ ɛtiré muú áwyaá delu cho né unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji ápyɛɛ́.”

20 Bɔɔ́ abi álú né malɔ ayi Jisɔs ápyɛ nyá ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá wyɛ, ályaá fɔ́ mámpyɛ́gé gabo wɔ́. Ɛwena ɛpyɛ Jisɔs alɔ manshulege ɛbwɔ́ ndo.

21 Ake, “Utóŋkwa ubɛ́ nyɛ ne ɛnyú bɔɔ́ melɔ́ Korasin, utóŋkwa ubɛ́ ntó ne ɛnyú bɔɔ́ Bɛtsada néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ ɛta nyú, mbɔ mpyɛ nyá ubi mbaá bɔɔ́ Tiya ne Sidɔn mbɔ ályaá mɛ́ gabo bwɔ́ tɛ gachií, áfyɛ uchálé mandeé, áwaá matwɔ né mekpo mánlɛré nnó ályaá gabo ɛbwɔ́.

22 Ngárége ɛnyú wáwálé nnó, bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ bɔɔ́ Tiya ne abi Sidɔn meshwɛ apwɔ ɛnyú.

23 Ne ɛnyú bɔɔ́ Kapanɔm, défɛré nnó dékwɔme nyɛ ŋgɔ dɔɔ́? Gebyɔ, Ɛsɔwɔ awáne nyɛ ɛnyú gelu degbo dékwɔné melɔ áwuú bɔɔ́. Néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ na ɛta nyú, mbɔ́ mpyɛ ubi mbaá bɔɔ́ Sodom, mbɔ́ Ɛsɔwɔ áwaá nya fɔ ɛbwɔ́ wɔ́, ábɔ́ álú ábɛ tɛ́ fina.

24 Ngarege ɛnyú wáwálé nno, bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ bɔɔ́ Sodom meshwɛ apwɔ ɛnyú.”

25 Wyɛɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá.

26 Ɛlu wáwálé Ntɛ wa, mbɔ ne wɔmbɔɔ́ ɔ́kɛlé nnó ɛ́bɛ́.”

27 Ama jɔɔ́ ne bɔɔ́ aké, “Ntɛ wa achyɛ me unó uko ne yɛ muú ayi akaáge gefɔgé muú ayi Maá alú ápɔ́, ɛkosé Ntɛ wuú ne yɛ muú ayi akaágé gefɔgé muú ɛyigé Ntɛ alu ápɔ́ ɛkose Maá ne bɔɔ́ abi ji ájyaá nnó ápyɛ ɛbwɔ́ ákaá Ntɛ wuú.

28 Ɛnyú ako abi depwaá gétúgé dékpané matuú ɛfwyale ayi ánɔɔ́ ɛnyú, chwɔge ɛta wa, nsɛle áji nchyɛ ɛnyú ugbeé mmyɛ.

29 Chyɛ́ge gemɛge nyú ɛta wa degí géno ɛyige nlɛ́rege, néndé me nlu nyame ne mbwɛ́gé fɔ́ mmyɛ. Dépyɛ́gémbɔ, debɔɔ́ nyɛ ugbeé mmyɛ.

30 Genó ɛyigé ngarege ɛnyú nnó dépyɛ gejwerege fɔ ne ɛyigé nchyɛ́ge ɛnyú nnó dékpá genɔɔ́ fɔ.”