Mark 6 in Denya

1 Jisɔs alyaá melu ɛwémbɔ, akéré né melɔ wuú ne baá utɔɔ́ bií.

2 Ne bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔnégé, afɛ́ mmu ɛcha mmyɛmenɛne, alɔ́ manlɛré bɔɔ́ depɔré Ɛsɔwɔ. Gejamégé bɔɔ́ bi áwuú unó bi alɛrégé ála mano mekpo fuú ne áké, “Ɛwéna ɛlúmbɔ nno? Nde mbaá, atáné ne unó uko? Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ti ne utó nnó apyɛgé ufelekpa?

3 Pɔ́ memwɔmé upú ayi alu maá Mɛri na? Pɔ́ aŋmó bií álú Jɛmsi, ne Jose, Judas ne Simun? Pɔ́ aŋmó bií abi andée álú fa ne ɛsé.” Ɛpyɛ bwɔ́ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ ne ábya ji.

4 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ánoge bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ́ndé mbaá. Yɛ́mbɔ wyɛlé bɔɔ́ melɔ bwɔ́ ne ula gepú bwɔ́ ne áŋmɛ bwɔ́ ne álá nógé ɛbwɔ́”

5 Ɛwena ɛpyɛ ji abɔ fɔ́ gébé mampyɛ ufélekpa ɛfɛɛ́ wɔ́, ɛkosé ukɛ́kɛ bɔɔ́ mamée abi ji anɛré ɛbwɔ́ amu mmyɛ atoó.

6 Ji ala meno mekpo fuú ndɛre agɛne nnó bɔɔ́ bina áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. Ne Jisɔs atánégé melɔ wuú, afɛ́ né mata malɔ ayifɔ, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.

7 Akuú áŋgbá bií áfyáneapeá ako, áchwɔgé atɔ́ ɛbwɔ́ dafyɛ apea apea. Achyɛ́ ɛbwɔ́ uto mamférégé aló nchyɛ né mmyɛ bɔɔ́.

8 Ndɛre ɛbwɔ́ achwɔ́ jyɛ, Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛkagé débɔ́ yɛɛ́ genó, bɔgé le meto ɛwu ɛwu, dékpágé fɔ́ menyɛɛ́, yɛ́ gébagé nekɛ, yɛ́ ŋka,

9 yɛ́ gekwɔrégé ndeé, yɛ́mbɔ fyɛ́ge lé unó uka.”

10 Ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Dekwɔnégé yɛ́nde melɔ, gepú ɛyigé dékpɛ́gé, ásɛge ɛnyú ne metɔɔ́ megɔmegɔ bɛ́ge wyɛ ɛfɛɛ́ kpaá tɛ délyáge.

11 Mbɔge melɔ ɛlá sɛɛ́ ɛnyú wɔ́, yɛ́ manwu mekomejɔɔ́ nyú wɔ́, lyáge déjyɛ detɛne né metɔɔ́ melɔ́, dekwe uka mme nnó mpupu ɛyi ɛbalé ɛnyú uka ɛ́táné, ne ɛlɛrege nyɛ nnó ákwele ɛbwɔ́ mbeé.”

12 Ne baá utɔɔ́ bií atáné áfɛ́, álɔ mangárégé bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.

13 Ɛbwɔ́ áfere gejamégé aló nchyɛ né mmyɛ bɔ, áma ápyɛ bɔɔ́ mameé átoó ndɛre ágbɛle ɛbwɔ́ maweé mmyɛ.

14 Mfwa Hɛrɔd Antipas ayi awáne baá gebégé ábyɛné Jisɔs awú ŋgɔ ukpɛ́kpɛ́ depɔ tiré Jisɔs apyɛ́ deko. Nendé yɛ́nde mbaá bɔɔ́ ágaré abya wuú. Bɔɔ́ bifɔ ájɔge áke, “Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ne akwilé né negbo nkaáwu ne awya utó mampyɛ ufélekpa.”

15 Yɛ́mbɔ abifɔ áké, “Jisɔs alu mewené Ɛlija muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” Abifɔ áké, “Jisɔs alu gekwénegé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.”

16 Ne Hɛrɔd awúge ngɔ Jisɔs aké, “Ndɔfɔ ɛlé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ayi mbɔ nsɔɔ́ ji mekpo ne ákwilé né negbo achwɔɔ́.”

17 Ɛpyɛmbɔ Hɛrɔd atɔ bɔɔ́ nnó ágbáré Jɔn áwɛ́ áfyɛ́ né mmu gepúgé denɔ, gétúgé agaré gabo ayi Hɛrɔd apyɛ́ nnó aferé Hɛrɔdyas mendée meŋmo wuú Filip abá.

18 Jɔn abɔ ajɔ́gé ne Hɛrɔd nnó, “Ɛlɔme fɔ́ manfere mendée meŋmó wyɛ ɔbá.”

19 Né gétú ɛyigémbɔ Hɛrɔdyas abɔ apaá Jɔn ne akɛlé meti manwá ji yɛ́mbɔ ágɛ́ meti wɔ́.

20 Hɛrɔd abɔ ánógé Jɔn ne ákɛlégé fɔ́ nnó awá ji. Akaá nnó Jɔn alu muú melɔ́mélɔ́ ne alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Yɛ́lé unó bi Jɔn ajɔ́ge úlú tametame né metɔɔ́ wuú, yɛ́mbɔ metɔɔ́ ɛ́gɔɔ́ ji manwúge Jɔn yɛ́ndégébé.

21 Bií uma Hɛrɔdyas agɛ meti mawá Jɔn. Gébégé Hɛrɔd apyɛ ɛpaá bií ɛbi ábyɛ́né ji, akú ákpakpa melɔ ne afwa bɔɔ́ bee né gebage mewaá Galilií.

22 Ne maá Hɛrɔdyas mesɔ mendée achwɔ́ bee gefɔ́gé mabeé ɛyigé gégɔɔ́ Hɛrɔd ne aŋkɛɛ́ bií matɔɔ́, ɛfɛɛ́ ne Hɛrɔd aké ne ji, “Gare me yɛ́nde genó ɛyige ɔkɛlege, nchyɛ wɔ.”

23 Nkelé nnó, “Nchyɛge wɔ yɛ́nde genó ɛyigé ɔkɛlege, yɛ ɛbɛ le gebagé melɔ wá.”

24 Maá yimbɔ atané ajyɛ gií mma wuú aké, “Mma, ngaré mfwa nnó nkɛlege nde”? Mma aké, “Mekpo Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ.”

25 Maá yimbɔ abó akéré, agaré Hɛrɔd aké, “Nkɛlege nnó ɔchyɛ me mekpo Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ fa né gebagé nkpagene nana.”

26 Mechɔ ɛwé ɛpyɛ mfwa Hɛrɔd byɔ ukɔré ji mmu yɛ́mbɔ akágé shya manchyɛ ji gétúgé abɔ́ akele mɛ né mbɛ ushu aŋkɛɛ́ bií.

27 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ, Hɛrɔd atɔ membame wuú ayi ama nnó, ájyɛ ásɔ́ mekpo Jɔn né gepúgé denɔ. Ne ájyɛ sɔ́ áchwɔ́ ne ɛwu.

28 Mende yimbɔ anérégé, abɔ́ mekpo ɛwu afyɛ́ né gebagé nkpagene ajyɛ́ chyɛ maá yimbɔ mendée, ne maá yimbɔ ajyɛ chyɛ mbaá mma wuú.

29 Ne baá utɔɔ́ Jɔn áwúge nnó áwá ntɛ bwɔ́, ájyɛ kpá geŋkwɔ jií, anií né menome ɛwe áchomé né ɛtárávɛ́.

30 Áŋgbá Jisɔs ákéré meso né nekɛ ɛniné ji abɔ́ atɔme ɛbwɔ́. Ágaré Jisɔs ufɔɔ́ unó bí ɛbwɔ́ ápyɛ́ ne álɛré.

31 Ɛwyágé bɔɔ́ áchwɔɔ́ mbaá Jisɔs, abi áchwɔɔ́, ne abi ájyɛ, ájá kpaá ápyɛ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ápɔ́ yɛ́ ne gébé manyɛɛ́ menyɛɛ́. Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs aké ne baá utɔɔ́ bií, “Déjyɛ́ né melú ɛwé bɔɔ́ álá pɔ́, nnó ɛnyú degbeé mmyɛ gachyɛ́.”

32 Ɛ́fɛɛ́ ájyɛ kpɛ mmu ɛ́kpée ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, álɔ manjyɛ né mbaá ayi álú bɔmbɔ.

33 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ ágɛ́ ɛbwɔ́ ndɛre átané ájyɛ ákaá Jisɔs ne bɔɔ́ bí ne melu ɛwé ɛbwɔ́ ájyɛ. Ne ɛbwɔ́ átané malɔ́malɔ́, ásɔ́ mewaá mewaá, ábɔ́ mbɛ ne Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií.

34 Jisɔs átanégé mmu ɛkpée, agɛ́ gejamégé bɔɔ́, ne meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́, gétúgé álu ɛké magɔŋme ayi álá pɔ́ ne membámé. Ɛfɛɛ́ alɔ manlɛré ɛbwɔ́ gejamégé unó.

35 Ndɛre bií ulɔ mangíle baá utɔɔ́ Jisɔs ájyɛ jɔɔ́ ne ji áké, “Átá bií úfɛ́ ne mbaá yina alu ɛke mashwɔne.

36 Gɔ bɔɔ́ bina ájyɛ nnó ɛbwɔ́ ákáge jyɛ ne makɔɔ́ né baá malɔ ayi álú kwɔ́kwɔ́lé, áná menyɛɛ́ ányɛɛ́.”

37 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ambɔɔ́ chyɛ́ge ɛbwɔ́ genó ányɛɛ́.” Ne ɛbwɔ áké, “Átá ɔkaá fɔ́ nnó ŋka yi ɛse dénáme bɔɔ́ bina menyɛɛ́ ɛ́káge bɛ genóge uba ŋka upea wɔ́?”

38 Jisɔs aké, “Ɛnyú dewya ntó brɛd ɛníi? Choge depɛ́.” Ájyɛ gɛ́, ne áké, “Ɛse dewya ntó brɛd ɛta ne meshuú ɛpea.”

39 Ne Jisɔs agare ɛbwɔ́ nnó ákaré bɔɔ́ bimbɔ matoómatoó, ájwɔ́lé né dambyanja.

40 Apyɛ ɛbwɔ́ ájwɔ́lé, mbaá ayifɔ álu usaá bɔɔ́ uta ne ayifɔ alu usaá bɔɔ́ upea meso ɛfya.

41 Ájwɔ́légé Jisɔs abɔ́ ntóo brɛd ɛ́táa ne meshuú ɛ́peá, apɛ amɛ mfaánebuú, achyɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ. Agya brɛd achyɛ́ mbaá baá utɔɔ́ bií nnó ákaré mbaá bɔɔ́ bimbɔ. Ne ákaré ntó meshuú ɛpea mbaá ɛbwɔ́ ako.

42 Yɛ́ndémuú ányɛ́ ágbeé.

43 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs ányweré brɛd ne meshuú ágbeé usá úfyáneupeá ɛbi ányɛɛ́ ulaá.

44 Bɔɔ́ bi ányɛ́ menyɛɛ́ álú dɛlé bɔɔ́ átáa.

45 Ɛ́wyágé Jisɔs apyɛ baá utɔɔ́ bií ákpɛ ɛ́kpée nnó ábɔ́ mbɛ áchyá gentoógé mewaá ájyɛ́ né melɔ Bɛtsada. Ji ala meso agare bɔɔ́ nnó ɛbwɔ́ ákéré né upú bwɔ́.

46 Ajɔgé mɛ́ né bɔɔ́ nnó ákɛ cháŋéné, afɛ né mfaá Mekwɛ manɛmmyɛ.

47 Nkwále akwɔnégé, ɛkpée ɛlú né metɔɔ́ gentógé mewaá Galilií, ɛle Jisɔs mbií ne álaá né mapeá nnyi.

48 Jisɔs agɛ́ nnó baá utɔɔ́ bií ágɛ́ne ɛfwyale ndɛre mbyo nnyi atané ɛbwɔ́ mbɛ ushú ápélege ɛ́kpée bwɔ́. Ɛlɔ né gejɛ́jɛ́gébí kpaá tɛ dondo, Jisɔs ákɛ́né mfaá mekɔ manaá achwɔ́ ɛta bwɔ́, ɛla gachyɛ ake apyáme ɛbwɔ́ akoó.

49 Ɛbwɔ́ áké ágɛ́ne nkane Jisɔs akɛ́ne mfaá mekɔ manaá achwɔ́, áfɛré nnó ɛle muú nefoó ne alɔ máŋkalégé.

50 Ɛbwɔ́ ako ágɛgé ji ɛfɔɔ́ ɛkwɔ ɛbwɔ́ matɔɔ́. Yɛ́mbɔ áké ne ɛbwɔ́ tɛnetɛne yimbɔ, “Ɛlé me, gbarege matɔɔ́ nyú, défɔge.”

51 Jisɔs akpɛge né mmu ɛkpée ne ɛbwɔ́, mbyo yimbɔ apwá. Agɛge mbɔ ala mano mekpo fuú.

52 Yɛle Jisɔs abɔ achyɛ dɛle bɔɔ́ atá brɛd ányɛɛ́, akaá fɔ gefɔge muú ɛyige ji alu wɔ́; néndé aŋea matɔɔ́.

53 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentóogé mewaá, áchwɔ́ kwɔ́ne né melɔ Gɛnɛsárɛt, né gentó ɛyigémbɔ ne ɛbwɔ́ áshií ɛ́kpée ɛfɛɛ́.

54 Tɛ́nétɛ́né yi ɛbwɔ́ átané mmu ɛ́kpée, bɔɔ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na.

55 Álomé gatɛlé, áfɛ melɔ meko ne baá mata malɔ, áfɛ ákpane bɔɔ́ mameé bwɔ́ áchwɔ́ ne ɛbwɔ́, ne yɛ́nde mbaá ayi áwuúge nnó Jisɔs alú wyɛ.

56 Ne yɛ́nde mbaá ayi Jisɔs ákwɔné, yɛ́ né malɔ ayi kɔ́kɔ́ yɛ ayi kpákpá ne yɛ né makɔɔ́ ákpané bɔɔ́ mameé ánywérege malú malú yɛ́ né ntoné gese, ne ánɛné Jisɔs mmyɛ nnó alya ɛbwɔ́ atá mano nkú jií. Ne yɛ́ndémuú nemeé ayi ataá mano nkú Jisɔs atoó.