Mark 13 in Denya

1 Jisɔs ályáge ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, maá utɔɔ́ wuú ama ajɔɔ́ ne ji aké, “Ménlɛré, pɛ uchánchá upú ɛbi átɛné ne uchánchá mataá.”

2 Anérégé, Jisɔs ashuú ji meko aké, “Pɔ́ ɔgɛ́ mbɔ ukpɛ́kpɛ́ upú bina? Umúge nyɛ kpá ne mataá ne mataá. Yɛɛ́ ntaá némaá ɛni nélaá nyɛ mfaá ntɛ népɔ́.”

3 Ɛwyage ndɛre Jisɔs ajyɛ jwɔ́le né mfaá Mékwɛ Olif ɛ́wé ɛ́lú toitoi ne ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Pita, Jɛmsi, Jɔn ne Andru áfɛ́ mesomeso ájyɛ gií ji áké,

4 “Garé ɛse, nde gébé ɛyige depɔ tiré na depyɛ́ nyɛ? Ne ndé gepɔ ɛse dégɛ́ne nyɛ ne dékaá nnó unó bina uko upyɛ nyɛ wáwálé?”

5 Jisɔs alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Sɛ́ge gébé ɛkagé muú fɔ ábwɔ́lé ɛnyú dénó mewaá.

6 Njɔge mbɔ, néndé gejamégé bɔɔ́ ásɛ́le nyɛ mabɔ ma áchwɔ́ ɛta nyú. Adoó nyɛ ɛbwɔ ɛwɔ́mé ájɔ́ɔge áké, ‘Me ne nlú’ Ápyɛ nyɛ mbɔ ábwɔlé gejamégé bɔɔ́ ánó mewaá.

7 Ne déwuú nyɛ ntó abya be kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú, ne ɛbi ámmyɛ tɛtɛ, Yɛ́mbɔ gébégé unó bina uké upyɛɛ́, débɛgé fɔ́ ne ɛfɔ. Néndé unó bina ubɔ mampyɛ ne ɛpɔ́fɔ́ nnó mme yina achwɔ kwya wɔ́.

8 Gébé ɛyigémbɔ ntó malɔ kpakpa ámmyɛ nyɛ ne atɛ ne atɛ afwa ne bɔɔ́ bwɔ́ ámmyɛ nyɛ ne atɛ, ɛmímí mesa ɛkwene nyɛ malumalu. Mme yina anyíge nyɛ́ ne ɛshyɛ abwɔlé né gejamégé malu. Ɛwéna ɛbɛ́ nyɛ ɛké lé ula ulɔ ubalé ɛbi mendée awúu gébégé nebyɛ neké nemmyɛ ji.

9 “Sɛ́gé gébé, kaáge nnó ápyɛ́ne nyɛ ɛnyú áfyɛ́ né amu ákpakpa melɔ ápa mpa ɛnyú mmu macha ɛso. Átúlege nyɛ ɛnyú né macha mmyɛmenɛne. Né getú ya, ájáme nyɛ ɛnyú détɛne né mbɛ ushu bɔ gɔ́mena ne afwa melɔ. Ápyɛgémbɔ kaáge nnó degɛ mbɔ lé meti mangaré ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ wa.

10 Ne gemɛ́gé nnó mme yina akwya, bɔɔ́ ábɔ́ mangaré abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ né malɔ mako.

11 Gébége ápyɛgé ɛnyú ɛkagé dedorégé mmyɛ mankɛlé uchuú mejɔɔ́ ɛbi déjɔɔ́ge. Gébé gékwɔnégé jɔ́gé uchu mejɔɔ́ ɛbi uchwɔ́ ɛnyú meno, néndé uchu mejɔɔ́ ɛbi déjɔ́gé upɔ́fɔ́ ɛbi ɛnyú ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛ́chyɛ́ge nyɛ ɛnyú.

12 Ne gebé ɛyígémbɔ ntó, aŋmó áchyɛ́ge nyɛ́ atɛɛ́ aŋmó nnó áwá. Antɛ áchyɛgé nyɛ́ baá bwɔ́ nnó áwá. Baá átɛ́nege nyɛ́ ukɔ́lɔ́ ne ammá bwɔ́ ne antɛ bwɔ́ mampyɛ nnó áwá ɛbwɔ́.

13 Bɔɔ́ ako ápaá nyɛ ɛnyú gétúgé délú áŋkwɔlé ba. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi akogé metɔɔ́ tɛ kwyakwyaá, áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo.

14 Jisɔs afɛ mbɛ mánjɔge aké, “Gebobogé genó ɛyi gechyɛge mekpo unɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ, gepyɛɛ́ nyɛ́ né malu ayi géláge pɔ mampyɛ. (Muú ayi akúu ŋwɛ yina asɛ gebé nnó ɛfwyale ɛchwɔɔ́.) Gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abi álu né gebagé mewaá Judiya ábó ájyɛ ákwɔ́ mfaá makwɛ ábií.

15 Yɛɛ́ muú ayi alú mfaá gepú ɛkagé akyaá nnó ashulege mme ajyɛ bɔ́ genó né mmu gepú jií.

16 Muú ayi alú ntó né mekɔɔ́ áchɔgé yɛ́ gébé nnó akere mmú achwɔɔ́ bɔ nku gefwene wuú ne ábó.

17 Ɛ ɛ́ ɛbɛ́ɛ nyɛ mbɔ nnó ne andeé abi álú ne manɛ yɛ́ ne abi áchyɛ́ge baá mámbɛ.

18 Nɛ́ge mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛkagé unó bina upyɛ gébégé néba,

19 néndé ɛfwyale ɛwé ɛchwɔ nyɛ, ɛbɛɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé délá lú daŋgɛ́ tɛ Ɛsɔwɔ akwyɛ mme yina ne yɛ́ ɛwé ɛmage bɛ sé ɛké ɛwémbɔ ɛpɔ́.

20 Mbɔgé Ɛsɔwɔ álá sɔré ndɔ yimbɔ ɛla mboó wɔ́, ɛbyɛ́nnó yɛɛ́ muú ayi apome nyɛ apɔ́. Yɛ́mbɔ gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ájyaá nnó ábɛ́ abií, asɔrege nyɛ ndɔ ɛyimbɔ ɛla mboó.

21 Gébégé yimbɔ, mbɔgé muú agaré ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu fa,’ yɛɛ́ agaré lé ɛnyú nnó, ‘Alu né’, dékamégé fɔ́ ne ji.

22 Njɔ́ge mbɔ mampyɛ ɛnyú dekaá nnó, bɔɔ́ gebyɔ abi áké álu Kras ne bɔɔ́ gebyɔ abi áke álu bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó áchwɔɔ́ nyɛ. Áchwɔgé ápyɛɛ́ nyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi upwɔ amu. Ápyɛmbɔ nnó ábwɔ́lé bɔɔ́ ako ne mbɔgé meti ɛbɛge yɛ́ ɛbɛ́lé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá nnó ábɛ́ abií, ábwɔlé ɛbwɔ́ ánó mewaá.

23 Sɛ́ge yɛ gébé! Dekaá nnó mbɔ́ mɛ́ mbɛ ngaré ɛnyú depɔ ɛtíré na gemɛge nnó dépyɛgé.

24 “Gébégé ɛfwyale ɛwéna ɛchwɔgé, tɛ́nétɛ́né ayi ɛbyɛɛ́, ŋmɛɛ́ ɛkwene nyɛ gemuagemua. Mfaá ágɛ́négé sé.

25 Ambe ntó ánómege nyɛ, ne unó bi uwyaá uto né mfaánebuú unyíge nyɛ.

26 Ɛfɛɛ́ ne ágɛ́ne nyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ né mmu gekó ashúlege achwɔɔ́ ne gekpɛ́kpɛ́gé uto ne ɛ́nógé.

27 Wyɛ né gébé ɛyígémbɔ, atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó ájyɛ́ anyweré bɔɔ́ abi ji ájyaá né mme meko nnó ábɛ́ abií mbaá ama.”

28 Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Pɛge gepɔge genɔɔ́ge fig degií genó wyɛ. Gébégé mata jií álɔgé mántó bya ukɛ ɛnyú dekaá nnó nshwɔné achwɔ shúle.

29 Wyɛ́mbɔ ntó ne gébégé ɛnyú dégɛ́gé nkane unó bina upyɛɛ́, débɔ́ mankaá nnó gébé ɛyígémbɔ géla kwɔ́kwɔ́lé.

30 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó njyɛ ɛníné na négboó fɔ́ kpaá tɛ unó bina ukó úpyɛɛ́.

31 Mfaá ne mme ákoóge nyɛ yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ wa alaá tɛ kwyakwya.

32 “Yɛ́ muú ayi ákaá bií né gébé ɛyígé unó bina úpyɛ́ɛ nyɛ apɔ́. Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ne mfaánebuú ákaágé fɔ, yɛ́ Maá Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ákaá wɔ́. Ɛkosé wyɛ Ntɛ wuú ji mbií ne ákaá.

33 Sɛ́gé gébé dékpómé mmyɛ, debɛ́ peé dégílé néndé ɛnyú dékaáge fɔ́ gébé ɛyígé unó bina upyɛɛ́ nyɛ.”

34 Aké, “Ɛlú ɛké mende fɔ abɔ́ ajyɛɛ́ nekɛ, alyaá gepú jií ne baá défwɛ bií nnó ápɛle. Achyɛɛ́ yɛ́ndémuú ɛbi utɔɔ́, ajɔɔ́ ne ayi ábáme gepú aké, ‘Bɛ́ peé, ɔ́gílé’.

35 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú débɔ mambɛ peé dégílé néndé dekaá fɔ́ gébé ɛyígé mbɔɔ́ gepú akerege meso wɔ́. Akage chwɔ́ ne nkwale, metɔɔ́ utuú, gejyɛ́jyɛ́gé bií, yɛɛ́ ɛbɛ́le dondo.

36 Ɛkáge akwɔ ɛnyú neŋmé ndɛre debɛ́lege dékwánege.

37 Ndɛre ngarege mbɔ ɛnyú, mbɔntó ne ngárege yɛ́ndémuú nnó, Bɛ́ge peé”.