Mark 10 in Denya

1 Ɛfɛɛ́ Jisɔs alyaá Kapɛnum, afɛ́ né gebagé mewaá Judiya, achyaá ɛbɛɛ́ Jodan. Ndɛre akwɔné ɛ́wu, gejámégé bɔɔ́ áma chwɔ́ nɔ ji mme ne alɔ mánlɛré ɛbwɔ́ nkane ji apyɛ mɛ́ yɛ́ndégébé.

2 Bɔɔ́ Farasi fɔ áfɛ́ ɛta wuú mammua ji, ágií ji áké, “Nnó ɛbɛ́ ɛsé ɛkamé nnó mende awá neba ne mendée wuú?”

3 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛbɛ ɛwé Mosis achyɛ́ ɛnyú gétúgé neba ɛjɔɔ́ nnó?”

4 Ɛbwɔ́ áshuú meko áké, “Mosis abɔ agaré ɛsé nnó mende akáge chyɛɛ́ mendée wuú mekpo ŋwɛ manlɛre nnó awá neba ne akage lyaá ji.”

5 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛlé gétúgé mekpo meto nyú ne ɛpyɛ Mosis achyɛɛ́ ɛnyú ɛbɛ́ ɛwéna.

6 Tɛ ula ulɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ alɔɔ́ mankwyɛ mme, akwyɛɛ́ ɛbwɔ́, mende ne mendée.

7 Getú ɛyigé na mende alyage mmá wuú ne ntɛ wuú, afɛ́ acho mmyɛ ne mendée wuú,

8 ɛbwɔ́ ápea ákwé muú ama. Ɛbwɔ́ ápɔ́ sé bɔɔ́ ápeá nana, ála muú ama.

9 Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áchomé chónchó né neba ɛ́kágé muú akya nnó atyáa.”

10 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákérégé mmu, ɛwyage baá utɔɔ́ bií áma gií ji mechɔ́ nebá ɛwé.

11 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Muú yi awáne neba ne mendée wuú, ajyɛ́ bá ayichá, akwé mbɔ lé ulɔ,

12 ne mendée ayi atanege menɔ wuú neba, ajyɛge ba ayichá, akwé mbɔntó lé ulɔ.”

13 Bií uma bɔɔ́ fɔ ákpa baá bwɔ́ áfɛ mbaá Jisɔs nnó anɛ́ré ɛbwɔ́ amu mmyɛ, ajé ɛbwɔ́. Baá utɔɔ́ bií ágɛ́gé mbɔ, ányá ɛbwɔ́.

14 Yɛ́mbɔ Jisɔs agɛ́gé mbɔ, metɔɔ́ ɛ́sɔ́ ji ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Lyáge ambánékɔ́ áchwɔ́ ɛta wa, ɛkagé dégbɛ́ ɛbwɔ́ néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé bɔɔ́ abi álu ndɛre baá bina.

15 Gɔge me ngare ɛnyú wáwálé nnó muú yi álá kamé nnó Ɛsɔwɔ ábɛ́ mfwa wuú nkane mamane kɔɔ́ wɔ́, akpɛ́né fɔ́ né gefwa jií.”

16 Ɛfɛɛ́ Jisɔs akpa baá bimbɔ ama ama né uwyaá, anɛre ɛbwɔ́ amu mmyɛ ajé ɛbwɔ́.

17 Jisɔs alɔ mánjyɛ nekɛ, ndɛre ájyɛ́ mendefɔ alomé gatɛle achwɔ́ kwé ji uká aké, “Ménlɛré melɔ́mélɔ́, mpyɛɛ́ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?”

18 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ulannó ɔkuú me muú melɔ́mélɔ́? Yɛ́ muú ayi alɔ́mé metɔɔ́ apɔ́, ɛkosé Ɛsɔwɔ mbií ne alu melɔ́mélɔ́.

19 Pɔ́ ɔkage mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi áke, ‘Ɛkagé ɔwá muú, ɛkagé ɔkwé ulɔ, ɔjogé ɛjo, ɛkagé ɔ́tɛ́né ntɛ́sɛ́ gebyɔ́. Ɔnyɛgé manwaá, nógé ntɛ wyɛɛ́ ne mmá wyɛɛ́.’”

20 Mende yimbɔ aké, “Ménlɛré nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako tɛ dembáné ta.”

21 Ájɔ́gémbɔ, Jisɔs apɛ ji domée ne gejeé aké, “Ɛla wɔ genó géma. Chó kpó unó byɛ́ uko, ɔchyɛ ŋka yimbɔ mbaá bɔɔ́ gekpo, ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú, ɔchwɔ́ ɔkwɔlé me.”

22 Mende yina awugé mechɔ́ ɛwé Jisɔs ajɔɔ́ apwa, alyaá afɛ́ meshwɛmeshwɛ ne mesómé néndé ji awyaá gefwa dɔɔ́.

23 Jisɔs abwɔlé mmyɛ apɛ baá utɔɔ́ bií aké, “Ɛ́jweré ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.”

24 Baá utɔɔ́ bií áwúgé mbɔ álá mano makpo fuú, yɛ́mbɔ Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, baá ba ɛjwéré mankpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ!

25 Ɛ́lú wáwá nnó mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé ɛpwɔ nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege.

26 Baá utɔɔ́ bií áwúgémbɔ byɔ ukɔre ɛbwɔ́ mmu ágígé atɛ aké, “Ne ndé muú yi abɔ nyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?”

27 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ domeé ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Unó bi upwɔɔ́ ákwaá mampyɛ, upwɔɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ, néndé Ɛsɔwɔ akage pyɛ unó uko.”

28 Pita alɔ manjɔɔ́ aké, “Gɛ́, ɛsé delyaá unó sé uko dékwɔlege wɔ.”

29 Ne Jisɔs ashuú meko aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, yɛ́ndémuú ayi alyaá gepú jií, yɛ́ lé áŋmɛ́ bií abi andée ne abi ande, ammá bií ne antɛ bií, baá bií ne makɔɔ́ jií né gétú ya ne gétúgé abya melɔ́mélɔ́,

30 Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji bɔɔ́ ne gejame unó fa mme yina ɛpwɔ nkane abɔ awyaá, yɛ́ úpú, áŋmɛ́ abi andée ne abi ande, ammá bií ne baá bií ne makɔɔ́ jií ne áchyɛge nyɛ ji ntó gejamégé ɛfwyale né gétú ya. Ne abɔɔ́ nyɛ ntó geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́ né mme ayi áchwɔ́.

31 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ abi alú mbɔ mbɛ nana, meso gébé álaá nyɛ meso ne gejamé abi álu mbɔ meso nana ábɛɛ́ nyɛ mbɛ.”

32 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií alyá ákwɔme ájyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, Jisɔs alu ɛbwɔ́ mbɛ ne baá utɔɔ́ bií akwe tametame, ɛfɔ ɛpyɛ bɔɔ́ bi akwɔlege ɛbwɔ́. Ne Jisɔs asɛ baá utɔɔ́ bií makpo áfyaneápeá átɛné babá ne alɔ mangaré ɛbwɔ́ unó bi upyɛ nyɛ ne ji,

33 alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Wuúge, ɛsé dékwɔme mbɔ déjyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, ɛwu, áfyɛɛ́ nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amú anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ajɔ́gé nyɛ nnó, me nkwɛ mpa, áwá me, ne áfyɛɛ́ nyɛ ji né amú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus.

34 Ájwyaáge nyɛ ji, ákpóo ji matyɛ mmyɛ, átulé ji ne áwá ji. Yɛ́mbɔ ndɔ́ kpogele ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé, akwilége nyɛ né negbo.”

35 Jɛmsi ne Jɔn baá Sɛbɛdee áfɛ mbaá Jisɔs áké, “Ménlɛré dekɛlege nnó wɔ ɔpyɛ ɛse genó gefɔ.”

36 Jisɔs agií ɛbwɔ́ nnó, “Ɛnyú dekɛ́lege mpyɛ nyú ndé?”

37 Áshuú ji meko áké, “Ɛse dekɛlege gébégé ɔjwɔlégé né geluɔge ɛnóge, ɔpyɛ ɛsé dejwɔlé ne wɔ, muú ama né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wyɛ ne ama né ɛgbɛ ɛbwɔbɛ.”

38 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú dekage genó ɛyigé degígé mbɔ. Nnó ɛnyú dekage nyú nyɛ ŋkɔ ɛfwyale ayi me nyuú nyɛ? Nnó ɛnyú dekage wɔ nyɛ manaá ɛfwyale ami me nwɔɔ́ nyɛ?”

39 Áshuú ji meko áké, “Ɛse dekage pyɛmbɔ.” Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú denyuú nyɛ né ŋkɔ ayi nnyú nyɛ ne dewɔɔ́ nyɛ manaá ɛfwyale ami me nwɔɔ́.

40 Yɛ́mbɔ, me fɔ́ wɔ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú mbaá bɔɔ́ bi abɔ manjwɔlé wyɛɛ́.”

41 Baá utɔɔ́ Jisɔs abi makpo áfya áwúgé genó ɛyigé Jɛmsi ne Jɔn ájɔɔ́ mbɔ, álɔ mansɔ́ matɔɔ́ ne ɛbwɔ́.

42 Jisɔs akuú ɛbwɔ́ ako ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, Ɛnyú dekaá nnó ákpakpa bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus áwyaá utó mampyɛ ne bɔɔ́ bwɔ́ nkane ɛjií ɛbwɔ́. Yɛ́ ákpakpa melɔ áwyaá utó bi ajɔ́ge mechɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ɛ́byɛ́.

43 Ne ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Yɛ́ndémuú nyú ayi akɛ́lege mambɛ muú kpaá abɔ́ mambɛ ménkpané defwɛ́ nyú,

44 yɛ́ndémuú nyú ayi ákɛ́lege mambɛ menɔmbɛ abɔ mambɛ́ ɛké mefwɛ́ mbaá bɔɔ́ ako.

45 Pɛge gekpɛkpɛgé muú ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá, ji achwɔ́ɔ fɔ́ nnó bɔɔ́ ákpá ji defwɛ́ wɔ́, achwɔ́ lé mánkpá bɔɔ́ defwɛ́ nnó achyɛ gemɛ jií mawené gejámégé bɔɔ́ né gabo.

46 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií akwɔné né Jɛriko. Ndɛre ályaá ajyɛɛ́, gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ɛbwɔ́ meso. Muú amɛ nónómé fɔ akamege Batimus maá Timɔs ajwɔ́lé né mapea meti akɔɔ́ dekɔ.

47 Awúgé nnó Jisɔs ayi Nasarɛt ne akoóge mbɔ alɔ mankalé aké, “Jisɔs mpyáne Dɛvid, gɛ́ me meshwɛ.”

48 Gejamégé bɔɔ́ áweé ji áké jwɔle nyame, yɛ́mbɔ akálege wyɛ kálege ne ɛshyɛ aké, “Mpyáne Dɛvid gɛ me meshwɛ.”

49 Jisɔs awúgé mbɔ atɛné, ajɔɔ́ aké, “kuúge ji achwɔ́.” Ájyɛ kuú ji áké, “Kwilé ka chwɔ́ ɔfɔge, ákuú wɔ.”

50 Muú amɛ nónómé yimbɔ afɛre nkú gefwine wuú aŋmé, anyo akwilé ka ája ji áfɛ́ mbaá Jisɔs.

51 Jisɔs agií ji aké, “Ndé genó wɔ ɔkɛ́lege nnó me mpyɛ ɛta wyɛ́?” Muú amɛ nónómé yimbɔ ashuú meko aké, “Ata, nkɛlege nnó ɔpyɛ́ me ngɛ́né mbaá.”

52 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Chó mmu gepú jyɛ, metɔɔ́ ɛwé wɔ ɔfyɛɛ́ ne me ɛpyɛ wɔ ɔtoó.” Tɛ́nétɛ́né yimbɔ alɔ mángɛ́né mbaá ne akwɔlege ji.