Luke 24 in Denya
1 Bií mbɛ né uwyaá, andée bimbɔ ákpá maweé gebɛ́ ami ɛbwɔ́ ákwyɛ́, dondo gemmuá mme áfɛ́ né menome ɛwé anií Jisɔs.
2 Ákwɔ́négé wyɛ́, ágɛ nnó, ábogéné mɛ́ ntaá ɛ́gbɛ́ ɛ́ma ɛniné ábɔ́ ákweré ɛmbú menome.
3 Ne gébégé ákpɛné mmu menome, ákɛlé geŋkwɔ́gé Atá Jisɔs ágɛ wɔ́,
4 ákwé tametame, áké ápɛ́lé ágɛ́ bɔɔ́ makpó apéa ne mandeé áyi áshwánege átɛné ɛbwɔ́ neŋkuné mmyɛ.
5 Ɛfɔ́ ɛkwɔ́ bwɔ́ metɔɔ́, ámmo makpo mme. Bɔɔ́ bimbɔ ágií bwɔ́ áké, “Ndé ɛnyú dékɛlege muú yi alú mebɛ né geluágé abi ágboó?
6 Apɔ́ fa, akwilé né negbó, atane. Tɛ́ge genó ɛyigé ji agaré ɛnyú gébégé ɛnyú delú né Galilií.
7 “Abɔ́ aké, ‘Áchyɛ́ge nyɛ́ Maá Ntɛ Mekwaá mbaá bɔɔ́ ubeé, áwɔ́me nyɛ́ ji né gekwa, ne ɛkwɔnégé ndɔ ɛlɛɛ́, akwilége nyɛ́ né negbo’.”
8 Andée bina áte unó bí Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́,
9 átané né menome áfɛ́ mangaré unó bi úpyɛ́ mbaá áŋgbá bií abi álaá áfyaneama, ne áma garé ntó áŋkwɔlé Jisɔs ako.
10 Andée bimbɔ ɛ́lé, Mɛri muú melɔ Magdala, ne Joana ne Mɛri ayi Mmá Jɛmsi chóncho ne andée abifɔ ntó, ágaré áŋgbá Jisɔs genó ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné.
11 Ne áŋgbá ákamé wɔ́, ásɛ nnó ɛ́lú gebyɔ́.
12 Yɛ́mbɔ, Pita akwilé ka abó afɛ́ né menome, abyɛlé mme apɛ, agɛ́ lé mandeé áyi abɔ́ afyalé geŋkwɔ́gé Jisɔs. Ala meno mekpo fuú, ne akere meso mmu gepú jií.
13 Wyɛ́ bií bimbɔ, bɔɔ́ abi ákamé ne Jisɔs apéa, álya melɔ́ Jɛrosalɛ ájyɛ né maá melɔ ayi ákú Ɛmeus. Nekɛ nelu genógé *ŋkpá nekɛ ɛkénéama.
14 Ndɛre ájyɛ́, ádóo abya né depɔ deko ɛtiré depyɛ́.
15 Nkane ádóo abya ákɛ́ne ajyɛ, Jisɔs atané ɛbwɔ́ né meso ne alɔ mankɛ́ ne ɛbwɔ́.
16 Yɛ́mbɔ ágɛ ji, ne ákaá fɔ́ nnó ɛlé Jisɔs wɔ́.
17 Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Nde abya ayi ɛnyú dékɛ́ne dédóo ne dembyɔ́ né matɔɔ́ ɛnyú?” Átɛné nyámeé, mmyɛ meshwɛ́ meshwɛ́.
18 Muú bwɔ́ ama, ayi ákú ji Klyopas agií ji aké, “Wɔ mbi ne ɔlu meŋkɛɛ́ fá melɔ́ Jɛrosalɛ ayi ɔlá kágé depɔ ɛtiré depyɛ́ mboó ndɔ ɛyína?”
19 Jisɔs agií aké, “Nde depɔ depyɛ?” Áshuú ji meko áké, “Depɔ ɛti depyɛ mbaá mende yi akámege Jisɔs ayi muú Nasarɛt. Alu nyá gekpɛ́kpɛ́gé *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ. Ne apyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ne agarege nyá meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ afɛɛ́ utɔɔ́ bií, yɛ bɔɔ́ ntó afɛɛ́ utɔɔ́ bií.
20 Yɛ́mbɔ anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ ágbare ji áchyɛɛ́ nnó áwá ne áwɔ́ ji né gekwa.
21 Ne ɛsé debɔ́ débelé umɛɛ́ nnó ji ne Ɛsɔwɔ atɔme nnó achwɔ́ áféré bɔɔ́ Isrɛli né ɛfwyale. Ɛlɛ́ mbɔ ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ fi, ɛyi depɔ ɛtíré na depyɛ́.
22 Ɛkwyá mbɔ wɔ́, andée fɔ́ abi alú né geluágé sé ápyɛ ɛsé dela meno mekpo fuú. Áfɛ́ né menomé gejyɛ́jyɛ́gé bí.
23 Yɛ́mbɔ ágɛ fɔ geŋkwɔ́gé Jisɔs wɔ́, ne ákere meso, ágare ɛsé nnó ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛké ɛlé *amɛ gejyá, ágaré ɛbwɔ́ nnó Jisɔs alu mebɛ.
24 Bɔɔ́ bifɔ́ abi álu né geluágé ɛsé áfɛ́ né menome ne ágɛ́ yɛ́ndégenó wyɛ́ nkane andée bimbɔ abɔ́ ájɔɔ́, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ágɛ Jisɔs wɔ́.”
25 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú dekenege, matɔɔ́ nyú álu dembyɔ́ mankamé unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásámé.
26 Ɛnyú dekaá fɔ́ nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne akpɛ́ mmu gefwa jií wɔ́?”
27 Jisɔs alɔ mampyɛ nnó ɛbwɔ́ ákaá unó uko ɛbí ásamé átome ne ji né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, manlɔ né ŋwɛ ayi Mosis asamé, ɔkwɔ́né né abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó ásámé.
28 Wyɛ́ nkane ála kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ ájyɛ́ɛ, Jisɔs apyɛ ɛké achwɔ koó,
29 ɛbwɔ́ ágbɛ́ ji áké, “Bɛ́lé fá ne ɛsé néndé bií ukoó, gemmua gélé chwɔ́.” Akame, ne afɛ́ mámbɛlé ne ɛbwɔ́.
30 Gébégé ajwɔlé ka mányɛ́ menyɛɛ́ ne ɛbwɔ́, abɔ́ nto brɛd achyɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ agyá achyɛ́ ɛbwɔ́.
31 Tɛ́netɛ́ne yimbɔ amɛ ákaá ɛbwɔ́ mekpo, ɛbwɔ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na. Ne ɛke ɛwyage aseé ɛbwɔ́ né amɛ.
32 Álágé meso, áké ne atɛ, “Pɔ manɛ magyalé ɛsé gébégé ábáné ɛsé né meti agárege ɛse depɔ ɛtiré délú mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ?”
33 Tɛ́nétɛné yimbɔ, ákwilé, ákere meso né Jɛrosalɛ, ágɛ baá utɔɔ́ afyaneama choncho ne áŋkwɔlé Jisɔs abifɔ.
34 Abi afyaneama áke, “Ɛ́lú wáwálé, Ata akwilé né negbo, Simun agɛ́ ji mebɛ.”
35 Abimbɔ ápeá ágaré ntó ɛbwɔ́ ɛwé ɛbɔ́ ɛ́pyɛ́ né meti, ne gébége Jisɔs agyálé brɛd ne ɛbwɔ́ álé ká ji.
36 Gébégé ɛbwɔ́ álu garégé depɔ tí, Jisɔs jimbɔ akpɛ atɛné metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́ aké, “Nesɔ nébɛ́ ne ɛnyú.”
37 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ábɔ́ ɛfɔ, áfɛrege nnó ɛbwɔ́ ágɛ́ne mbɔ le muú nefoó.
38 Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nde manɛ magyálege ɛnyú? Ɛnyú debyɔme mbɔ ndé?
39 Pɛ́ge amu ya, ne uká bá ne dekaá nnó ɛlé me mbɔɔ́. Tage menyammyɛ wa dewú ndɛre alú, muú nefoó ábɛɛ́ fɔ́ ne menyammyɛ ne ugoó nkane ɛnyú degɛne mbɔ me.”
40 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, alɛré ɛbwɔ́ amu jií ne majya jií.
41 Yɛ́mbɔ ákwé tametame mmu nechɔ́chɔ́ ne ákɛ́légé fɔ́ mankamé. Ɛfɛɛ́ mbɔ Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Dewyaá menyɛɛ́ fɔ fá manyɛ́?”
42 Ábɔ́ mboó meshuú ayi ábɔ́ átyɛ́, áchyɛɛ́ ji.
43 Asɛ anyɛ́ né mbɛ ushu bwɔ́.
44 Ake yɛ́ ne ɛbwɔ́, “Genó ɛyigé ɛnyú dégɛ́ne fina ɛ́lé ɛyigémbɔ́ ngaré ɛnyú gébégé debɔ́ délú choncho. Nké unó uko ɛbi ábɔ́ ásamé átome ne me né mmu ŋwɛ Mosis ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ɛbi ásamé nto né mmu ŋwɛ makwa Ɛsɔwɔ, úbɔ́ mambɛ́ wáwálé.”
45 Ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, anené ɛbwɔ́ defɔɔ́ nnó ákaá mekomejɔɔ́ ayi alú né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ.
46 Ne ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ábɔ́ ásá nnó, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne ágbó, ne ndɔ́ ɛkwɔnégé ɛlɛɛ́, akwilege nyɛ́ né negbo.
47 Álɔ nyɛ né Jɛrosalɛ ne ájyɛ né malɔ mako mangárégé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mabɔ mií nnó bɔɔ́ ákwɔ́ré matɔɔ́ bwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ajinte gabo bwɔ́.
48 Ɛnyú delu bɔɔ́ bí degɛ́né unó bina, ne debɔ́ mangaré bɔɔ́ ubi.
49 Ntɔ́me nyɛ́ ɛnyú ɛchyɛ ɛwé ntɛ wa abɔ́ anyɛ́meno manchyɛ ɛnyú. Yɛ́mbɔ jwɔ́lege fa né melɔ́ kpa ɛwé, kpaá tɛ́ gébé gékwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé uto bimbɔ utánege mfaánebuú uchwɔ ɛnyú mmyɛ.”
50 Jisɔs asɛ ɛbwɔ́ áfɛ́ kwɔ́kwɔ́lé né melɔ Bɛtani, ɛfɛɛ́ mbɔ abwɛɛ́ amu mfaá ajé ɛbwɔ́.
51 Ndɛre ajéle ɛbwɔ́, alya bwɔ́ alɔ mankwɔ́ ajyɛ né mfaánebuú.
52 Ɛfɛmbɔ́, baá utɔɔ́ bi álɔ mamfɛɛ́ ji ne ákeré meso né Jɛrosalɛ ne gejamégé nechɔ́chɔ́.
53 Ne yɛndégébé ájwɔ́lege mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ.