Luke 23 in Denya

1 Ɛbwɔ́ ájɔ́gé mbɔ, ɛchomele meko ɛkwelé ká ɛfɛ́ ne Jisɔs mbaá Palɛt.

2 Ákwɔ́négé ɛ́wu, álɔ maáma ji depɔ mmyɛ áké, “Dépyɛ́ ményákwɔ́ yi ndɛrɛ achɔɔ́ melɔ ɛsé, achoge bɔɔ́ uká mme nnó áchyɛgé fɔ ŋkamakpo mbaá Mfwa Rom, ne ama garege bɔɔ́ nnó ji ne alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.”

3 Palɛt agií Jisɔs aké, “Wɔ ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé?” Jisɔs aké, “Ɛlu nkane ɔjɔɔ́.”

4 Ne Palɛt ajɔɔ́ ne anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne gejamégé bɔɔ́, áké, “Ngɛ́fɔ́ gabo ayi mende yina apyɛ́ wɔ́.”

5 Yɛ́mbɔ áshií wyɛ́ ne ɛwú aké mende yina achoge bɔɔ́ uká mme, alɛré né mme Judiya meko, alɔ né melɔ Galilií kpaá akwɔné fá melɔ ɛwe.

6 Palɛt awúgé mbɔ, agií aké, “Mende yina ɛle muú Galilií?”

7 Ákámégé, Palɛt atɔ́ Jisɔs mbaá Hɛrɔd néndé Hɛrɔd ne agbaré mboó melɔ yimbɔ. Né gébé ɛyigembɔ Hɛrɔd abɔ́ alu né Jɛrosalɛ.

8 Gébégé Hɛrɔd agɛné Jisɔs, metɔɔ́ ɛgɔ ji dɔɔ́, ɛlé ji abɔ akɛlege mɛ́ mangɛ́ ji tɛ gachií, néndé, ji abɔ́ awuú mɛ́ ŋgɔ Jisɔs. Ne abɔ́ awya umɛɛ́ nnó ji agɛ́ ufélekpá ɛbi Jisɔs apyɛ.

9 Ɛwyágé Hɛrɔd agií Jisɔs bɔ ŋkwɛ́ dɔɔ́, ne yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́.

10 Agígé mbɔ, *Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áwɔ áchwɔ́ mbɛ, álɔ manjɔɔ́ depɔ ɛti Jisɔs apyɛ́ ne ɛshyɛ.

11 Mfwa Hɛrɔd ne bɔɔ́ bee bií álɔ manjwyagé Jisɔs, áchyɛge ji mekpo unɔɔ́. Ábɔ́ nkúu mfwa áfyɛ́ ji mmyɛ, ámá átɔ́ ji akeré meso mbaá Palɛt.

12 Né bií ɛbi mbɔ dejeé Palɛt ne Hɛrɔd delɔ. Tɛ gachi ɛbwɔ́ ábɔ́ alú máwámé ne atɛ.

13 Gébégé ákeré meso ne Jisɔs, Palɛt akú ánɔɔ́ baá abi ápyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, ne ákpakpa melɔ,

14 áchwɔgé, áké ne bwɔ́, “Mbɛ mbɛ, ɛnyú desɛ mɛ́ mende yina dechwɔ ne ji ɛta wa deké achɔɔ́ melɔ. Ngií ji bɔ nkwɛ́ né mbɛ ushu nyú, yɛ́mbɔ ngɛfɔ́ gabo yi mende yina apyɛ́ né depɔ ɛtiré ɛnyú déké ji akwé ɛbɛ wɔ́.

15 Yɛ́ Mfwa Hɛrɔd ntó agɛ nnó mende yina akwé ɛbɛ́ wɔ́, nkawú ne ji akeré meso ɛta ɛsé. Gɔ́ge ngáré ɛnyú nnó mende yina apyɛ́ yɛ gabo fɔ́ ayi abɔ maŋgbó wɔ́.

16 Yɛ́mbɔ nchyɛge nyɛ́ ɛnyú ɛbwɔnyɛ nnó átúlé ji ályá ji, ajyɛ́.”

17 Nkane gepɔgé gébé yimbɔ gélú, yɛndégébége ɛpaá kwyakwya defwɛ́, Palɛt aferege muú denɔ ama nkane bɔɔ́ bií ákɛlege.

18 Ne ákalé ɛbwɔ́ ako áké, “Wá mende yina, ɛsé dekɛlege ɛ́lé Barabas.”

19 (Barabas abɔ́ akpɛ denɔ gétúgé achwɔɔ́ ne ɛfwyale né melɔ ne muú ayi ji ama wá.)

20 Palɛt akɛlege meti manlyá Jisɔs ajyɛ́, ne ama ajɔ́ɔ ne ɛbwɔ́.

21 Ne ɛbwɔ́ ako ákalé áke, “Wɔ́ ji né gekwa, wɔ́ ji né gekwa.”

22 Né maŋáne alɛɛ́ Palɛt ama gií ake, áwɔ́ ji nnó apyɛ nnó? “Ndé gabo ayi ji ápyɛɛ́?” Ngɛ yɛ genó ɛyigé ji apyɛ́ ne njɔɔ́ nnó áwɔ́ ji né gekwa wɔ́. Ngarege ádó ji ályá ji ajyɛ́.

23 Né ɛbwɔ́ ádo delúlú áké, “Áwɔ́ ji né gekwa.” Makálé bwɔ́ áwerí uto Palɛt.

24 Akamé ne asɔ́ mpa aké, “Ápyɛ ne Jisɔs ndɛre ɛbwɔ́ ákɛlege.”

25 Aferé muú yi ɛbwɔ́ ákɛ́lege ayi abɔ́ akpɛné denɔ gétúgé, ɛfwyale ɛwe ji achyɛ́ ne muú ayi ji awáné. Gébégé áféré ji, Palɛt agbaré Jisɔs achyɛ́ ɛbwɔ́, nnó ápyɛ ndɛre ɛjií ɛbwɔ́.

26 Bɔɔ́ bee ásɛ Jisɔs né dachi Palɛt ále jyɛɛ́, ne nkane ɛbwɔ́ ákɛ́ne ájyɛɛ́, átuú ne mende fɔ ayi akú ji Simun, muú melɔ Sɛren, atané dondo yimbɔ né mewaá ajyɛɛ́ Jɛrosalɛ. Ágbaré ji ánɛ́ré ji gekwagé Jisɔs né máŋkɔɔ́ nnó ji akpá akwɔ́lege Jisɔs meso.

27 Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Abifɔ ɛ́lé andée, abi ákparé amú mekpo, álile, áyiage ne masómé ndɛre áteé ɛfwyale wuú.

28 Ne Jisɔs abwɔlé aké ne ɛbwɔ́, “Andée Jɛrosalɛ, déligé sé gétú ya, líge lé gemɛ ɛnyú ne baá ɛnyú.

29 Kaáge nnó né meso gébé bɔɔ́ ájɔ́ge nyɛ́ nnó, ‘Ɛ́fwɔ́ ɛ́bɛ́ ne andée abi ákwené déŋkwɔ ne abi ála alú danchyɛɛ́ baá mámbɛ́!’

30 Né gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ áshyáge nyɛ́ mmyɛ nnó, ‘Ɛ́chyɛ mfaánebuú ashulé ɛsé mmyɛ, yɛ mme anií ɛse.’

31 Ápyɛgémbɔ na ne genɔɔ́ ɛyi gélú gebɛ, ne ɛbɛɛ́ nyɛ nnó ne gegbógbógé genɔɔ́?”

32 Gébégé ájyɛ wɔ́ Jisɔs, ásɛ ntó bɔɔ́ ubée apéa manjyɛ wá choncho ne ji.

33 Ákwɔ́négé melú ɛwé ákuú nnó, “Uŋkɔ́ŋkɔ́ makpo,” áwɔ́ Jisɔs né gekwa. Ne ama wɔ́ bɔɔ́ ubée bimbɔ mfaá ukwa upea, ama né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú, ne ayifɔ né ɛgbɛ́ ɛbwɔbɛ wuú.

34 Jisɔs aké, “Ntɛ́, gɛ́ ɛbwɔ́ meshwɛ, jinte gabo áyi ɛbwɔ́ ápyɛ́mbɔ, néndé ákágé.” Bɔɔ́ bee bina, ákpyá megyaá ákáré mandeé Jisɔs áfyɛ́ atɛ amú.

35 Bɔɔ́ átɛné ɛ́fɛɛ́ ápɛ́le nkane áwɔ́me Jisɔs né gekwa. Ne ákpakpa bɔɔ́ Jus, álɔ manjwyágé ji áké, “Apoóge bɔɔ́ bí chachá, akaágé poó fɔ́ ntó gemɛ jií mbɔgé alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.”

36 Bɔɔ́ bee ntó ájwyá Jisɔs, áchyɛɛ́ ji mmɔɔ́ amí mamyáme,

37 ne áké, “Mbɔgé nnó ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé, poó gemɛ jyɛ́.”

38 Ásá ntó ŋwɛ́ ába né gekwa né mfaá mekpo Jisɔs. Ásá wyɛɛ́ áké, “Gɛ́ Mfwa bɔɔ́ Jus na.”

39 Muú ubée ama ayi áwɔmé ji ntó né gekwa ɛjí, alɔ manjwya ntó Jisɔs aké, “Pɔ́ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa? Poó yɛ́ gémɛ́ jyɛ́, ɔpoó ɛsé ntó.”

40 Ne ayifɔ ashúlé ji yimbɔ ndo aké, “Wɔ ɔfɔɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ? Ɔlu ntó mmú ɛfwyale nkane mende yina.

41 Ɛsé ne wɔ debɔ́ nsá né gabo ayi ɛsé depyɛ́, nkawú ne dégɛ́ne ɛfwyale ɛwé. Ne mende yina apyɛ́ gabo wɔ́.”

42 Ne ajɔ́ɔ ne Jisɔs aké, “Ata te me gébégé ɔchwɔgé gbáre gefwa jyɛ́.”

43 Jisɔs áshuú ji meko aké, “Ngarege wɔ wáwálé nnó fina ɔbɛ nyɛ́ ne me né melɔ́ Ɛsɔwɔ.”

44 Káláŋká ɛfyáneɛ́peá ɛké ɛ́kwɔ́nege, ŋmɛɛ́ ɛnomé, gemmua gékwé né melɔ meko kpaá tɛ káláŋká ɛlɛɛ́.

45 Ŋmɛɛ́ ɛ́nómégé, ɛkat ɛwé ɛkaré metɔɔ́ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛgyalé ubaá úpeá.

46 Ɛké ɛ́wyáge, Jisɔs alɔ mankálé kéŋké aké, “Nte mfyɛ gemɛ ya né amú jyɛ́.” Ajɔgé mbɔ, ashulé kwyakwya geféré h-ɛ-m metɔɔ́ ɛkwé.

47 Muú kpaá bɔɔ́ bee ayi abɔ́ atɛné ɛfɛɛ́, agɛ́gé genó ɛyi gepyɛ́, afɛɛ́ Ɛsɔwɔ aké, “Wáwálé, mende yina abɔ́ apyɛ́ gabo wɔ́.”

48 Gejámégé bɔɔ́ abi ábɔ́ áchomé ɛfɛɛ́ ápɛ́le, ákeré upú bwɔ́ amu meso kpákpáré, mashu mme tóntó né genó ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné.

49 Ajeé Jisɔs ako átɛ́né tɛtɛ ágɛ́ne depɔ ɛtiré na. Abifɔ alú andée abi ábɔ́ átané Galilií ákwɔlé ji.

50 Mendefɔ abɔ́ alu, akamege Josɛf, atané né melɔ́ Arimatya né gebagé mewaá Judiya. Alu nyá muú ayi alu cho, ne abelege mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Abɔ́ agile gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ achwɔ́ gbáre gefwa jií. Yɛ́ ɛ́lé alú ntó muú ama né geluágé ákpakpa bɔɔ́ Jus, apɔ́ nyá meko ama ne ɛbwɔ́ nnó áwá Jisɔs.

52 Nkane Jisɔs agboó, afɛ́ mbaá Palɛt, ajyɛ gíi nnó achyɛ́ ji geŋkwɔ́gé Jisɔs.

53 Palɛt achyɛ́gé ji ɛbwɔnyɛ, ajyɛ féré geŋkwɔ́gé Jisɔs né mfaá gekwa, afyalé géjí ne ɛ́shyɛ́ ndeé, ajyɛ nií mmu menome ɛwé ábɔ́ áchomé tɛ gachií mmu ɛtaravɛ́, ɛwé ála álu ganíi muú wyɛ.

54 Afyɛ́ ji mmu menome, nénde ákpomege mmyɛ nnó bií uwyaá ɛbwɔ́ ɛbi ulɔ nkwale yimbɔ.

55 Andée abi átane ne Jisɔs né Galilií, ákwɔlé Josɛf ne ágɛ́ ntó menome ne áma ágɛ́ ntó nkane áfyɛ́ ji né mmu.

56 Ákérégé meso né úpú bwɔ́ ákwyɛ́ maweé gébɛ́ ami malɔ́málɔ́ ami awáage mewu muú. Bií uwyaá bwɔ́ úkwɔ́négé, ɛbwɔ́ ágbeé mmyɛ nkane ɛbɛ́ bwɔ́ ɛ́lú.