Luke 22 in Denya

1 Ne gébé gébɔ́ géfií ɛyigé ányɛɛ́ ɛpaá koó upú ne ɛpaá brɛd yi álá muálé.

2 Né gébé ɛyigémbɔ, anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ábɔ́ ákɛ́lege meti nnó áwá Jisɔs bibí, nendé, áfɔɔ́ nya bɔɔ́ melɔ.

3 Ne danchɔmeló akpɛ mmu metɔɔ́ Judas ayi ákuú ji ntó Iscarot, maá utɔɔ́ ama né geluágé abi áfyaneápeá.

4 Ajyɛ sɔ́ ula ne Anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ kpakpa abi ábáme ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, nnó ákpoó ɛbwɔ́ Jisɔs.

5 Ɛbwɔ áwúgémbɔ, matɔɔ́ ágɔ ɛbwɔ́ ne ákamé nnó áchyɛ́ge Judas ŋka.

6 Judas akamé mechɔ́ ɛwé ájɔɔ́ ne álɔɔ́ mankɛ́légé meti ɛwé ji apyɛɛ́ ne Jisɔs akpɛ ɛbwɔ́ né ámu nkane gejamégé bɔɔ́ álá kágé.

7 Bií ɛbi áwáne maá ɛgɔ́ŋme gepɛ mbaá ɛpaá brɛd yi álá muálé, úkwɔ́négé,

8 Jisɔs atɔ́ Pita ne Jɔn aké, “Chógé depyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá *koó upú nnó ɛsé dejyɛ́ dényɛ́ ɛ́wú.”

9 Ágií ji áké, “Ɔkɛlege nnó ɛsé dejyɛ́ detyɛɛ́ menyɛɛ́ ɛ́fɔ́?”

10 Ashuú ɛbwɔ́ meko ake: “Wuúge, mbɔgé dejyɛgé, dekpɛgé né melɔ́ kpaá, degɛne nyɛ mende fɔ ne ŋkwɔ́ manaá né mekpo, kwɔ́lege ji né gepú ɛyigé ji akpɛ́ne.

11 Gébégé ɛnyú dekpɛ́gé, gárege mbɔɔ́ gepú nnó: ‘Ménlɛré aké, lɛ́ré ɛsé maá gepú áŋkɛɛ́, ayi ji anyɛɛ́ nyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií.’

12 Ne mbɔɔ́ gepú yimbɔ alɛrege nyɛ ɛnyú maá gepú ayi alú tɛ mfaá ɛnyɔ́ŋ ayi ákwyɛ́ mɛ́ ábélé. Pyɛ́gé menyɛɛ́ yimbɔ ɛ́wu.”

13 Áfɛ́, ágɛ́ wyɛ yɛ́ndégenó nkane Jisɔs abɔ́ agaré ɛbwɔ́. Ne átyɛ́ ntó menyɛɛ́ ɛpaá koó upú yimbɔ.

14 Gébé gékwɔ́négé, Jisɔs ne áŋgbá bií áchwɔ́ álɔ manyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ.

15 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́: “Mbɔ́ gejigé metɔɔ́ manjwɔlé chóncho ne ɛnyú nnó dényɛ́ ɛpaá koó upú ne ngɛ́ ɛfwyale.

16 Kaáge nnó me mmáge nyɛ́ sé ɛpaá ɛwéná kpaá tɛ depɔ ɛtiré ɛpaá ɛwé débɛ́ɛ wáwálé, gébégé Ɛsɔwɔ agbárege nyɛ́ gefwa jií.”

17 Ne abwɛɛ́ amó ne mmɔɔ́ né mmu, achyɛ́gé matame mbaá Ɛsɔwɔ, achyɛɛ́ mmɔɔ́ mimbɔ mbaá áŋgbá bií aké: “Sɛ́ge dényú, déchuú átɛ.

18 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛ́lɔ nana ɛjyɛ́gé mbɛ, nnyú sé mmɔɔ́ mina tɛ gébé ɛyígé Ɛsɔwɔ aké agbarege gefwa jií.”

19 Abɔ́ ntó brɛd, áchyɛgé matame mbaá Ɛsɔwɔ, agyá nto brɛd yimbɔ ubauba achyɛɛ́ bwɔ́ aké, “Gɛ́ge menyammyɛ wa ayi nchyɛ́ge né gétúgé ɛnyú. Pyɛ́gé wyɛ́ na mantégé negbo na.”

20 Áke ánérege manyɛɛ́ menyɛɛ́, ama bɔ́ amó ne mmɔɔ́ né mmu, aké, “Amo yina, ɛ́lé *menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nyɛ ndɛre manoó ma magbɛ́lege nyɛ́ né mme né gétúgé ɛnyú.

21 Yɛ́lé njɔ́gembɔ, muú ayi akpóo nyɛ́ me alu fá né ujwɔ́lé bina.

22 Kaáge nnó Maá Ntɛ Mekwaá agbóo nyɛ wyɛ nkane Ɛsɔwɔ amɛɛ́ abelé, yɛ́mbɔ utoŋkwa ubɛ ne muú ayi akpóo nyɛ́ ji.”

23 Áŋgbá bií áwúgé mbɔ, álɔ mangií atɛ áké, “Waá álú né geluáge sé ayi apyɛ́ nyɛ́ gefɔɔ́ genó ɛyígé na?”

24 Né gébé gefɔ́, áŋgbá Jisɔs álɔ mbeé manyɛ́gé ne atɛ, nnó waá alú muú kpaa né geluáge bwɔ́.

25 Jisɔs awúgé mbeé bwɔ́, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Gɛ́ na ne afwa mme abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Ágárege nnó uto melɔ meko úlú ɛbwɔ́ né ámú, ájyárege bɔɔ́ ne uká, ne ama ákɛ́lege nnó bɔɔ́ ákwáné galɔ́gálɔ́ ayi ɛbwɔ́ ápyɛ.

26 Yɛ́mbɔ, ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Muú kpaá nyú abɛ nkane mamáné ne menɔmbɛ abɛɛ́ nkane ménkpané defwɛ́.

27 Waá alú muú kpaá? Muú ayi áchóge ji menyɛɛ́ nnó anyɛ́ waá muú ayi áchwɔ ne menyɛɛ́? Ɛ́lé ji ayi áchóge ji menyɛɛ́ nnó anyɛ́ pɔ́ mbɔ? Yɛ́mbɔ me nlu né geluágé ɛnyú ndɛre menkpané menyɛɛ́.”

28 Jisɔs aké, “Yɛ́ ndɛre ngɛ́ne ɛfwyale, ɛnyú ne délú wyɛ́ ne me.

29 Gétú ɛyigémbɔ, mpyɛ nyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́ afwa wyɛ́ nkane ntɛ wa apyɛ me ntó nlú Mfwa.

30 Denyɛ nyɛ́, denyú ne me né gefwa ya. Dejwɔlege nyɛ́ ntó ndɛre afwa mampáné depɔ né matoó áfyáneápeá ayi bɔɔ́ Isrɛli.”

31 Jisɔs akú Pita aké, “Simun, Simun! Gɛ́ ngarege wɔ nnó danchɔmeló asɛ uto nnó amuá ɛnyú, mamféré matɔɔ́ nyú ne me nkane ácháge ɛsa, áférege ukwɔɔ́.

32 Ne me nnɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kagé wɔ ɔféré metɔɔ́ wyɛ́ ne me káŋká. Metɔɔ́ wyɛ ɛmagé bɛ́ne, fyɛ́ aŋmɛ́ byɛ́ ɛshyɛ.”

33 Pita ajɔɔ́ ake, “Ata, me mkpomé mmyɛ manjyɛ denɔ ne wɔ ne yɛ mangbó ne wɔ.”

34 Jisɔs ake, “Pita gɛ́, gɔ́ ngáré wɔ nnó, gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú fína wɔ ɔshyaá nyɛ nnó ɔ́kágé me kpaátɛ ukúkúle ulɛɛ́.”

35 Ne Jisɔs ama jɔɔ́ ne áŋgbá bií aké, “Tége nkane ntɔmé nyá ɛnyú nekɛ ŋka pɔ́, geba pɔ́ ne unó uká ɛbichá pɔ́, genó geli nya ɛnyú?” Ne ɛbwɔ́ áke, “Ngba, yɛ genó ɛyi geli ɛsé gepɔ́.”

36 Agaré ɛbwɔ́ áke, “Nana muú yi awya ŋká menyɛɛ́ jií abɔ́, ne geba ntó. Ne muú yi álá pɔ́ ne ɛsaá akpó nkú wuú asɛ́ ŋka yimbɔ ana ɛsaá.

37 Wuúge, Ásá genó gefɔ́ mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Áfyɛ nyɛ́ ji né geluágé bɔɔ́ nchyɛ.’ Genó yina gépyɛ nyɛ́ me wáwálé. Ɛnyú debɔ́ mankaá nnó yɛndé genó ɛyigé ajɔɔ́ atome ne me gébɔ́ mambɛ́ wáwálé.”

38 Ne áŋgbá bi áké, “Ata dewyá desaá depeá fa.” Jisɔs ake, “Lyáge mechɔ́ ɛwémbɔ.”

39 Jisɔs ályágé gepú ɛyigémbɔ, afɛ́ né Mekwɛ Olif nkane ji apyɛ mɛ́, ne baá utɔɔ́ bií, ákwɔlé ji ntó.

40 Áké ákwɔnege né melu ɛwémbɔ, agaré ɛbwɔ́ aké, “Nɛ́gemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛnyú dékpɛ́ né mmuameno.”

41 Ne alyá ɛbwɔ́ afɛ́ mbɛ gachyɛ́, ató manó mme alɔ manɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ aké,

42 “Ntɛ, mbɔgé ɛjigé wɔ, féré amó ɛfwyale yina né ɛta wa ábɛ́ tɛtɛ, yɛ́mbɔ pyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege, ɛpɔ́fɔ́ ɛyigé me nkɛ́lege.”

43 Gébégé anɛ́nemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́tané mfaánebuú ɛchwɔ fyɛ́ ji metɔɔ́.

44 Ne gekpɛ́kpɛ́gé mesómé né metɔɔ́, Jisɔs anɛmmyɛ ne ɛshyɛ kpaá njúnjú atáné ji mmyɛ achyɛge mme nkane deŋkáré manoó.

45 Ji ánérégé mánɛmmyɛ, akwilé akeré mbaá yi áŋgbá bií álú. Abané ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege géjyá gétúgé ápwá né masómé.

46 Ape ɛbwɔ́ agií aké, “Debɛlege nde? Kwélégé ka, nɛ́gemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé dékpɛ́ né mmuameno.”

47 Ndɛre Jisɔs alu jɔɔ́ge, njuné bɔɔ́ néchwɔ́ ne Judas, ŋgba ama né geluágé abi áfyaneápeá. Judas aja ɛbwɔ́ meti, achwɔ́gé, afɛ́ mbɛ atyá Jisɔs.

48 Atyágé ji mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Judas ɔkpó lé Maá Ntɛ Mekwaá né mantyá ji nnó bɔɔ́ ákaá ne ápyɛ ji?”

49 Gébégé áŋgbá Jisɔs ágɛné nnó mechɔ́ kpaa ɛ́lé chwɔ, ágií áké, “Ata debɔ́ desaá delɔ úmyɛ?”

50 Ne ŋgbá Jisɔs ama né geluágé bwɔ́, ajuú aparanja, alɔ mankɛ́ memfwɛ́ *Ɛtúkpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, asɔ́ ɛtu ɛwé ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ.

51 Ne Jisɔs agaré bɔɔ́ bií aké, “Dépyɛgé sé mbɔ, lyáge ɛbwɔ́.” Aferé ɛbwɔ́ wuú ata ɛtu memfwɛ yimbɔ, ɛfɛré.

52 Ne Jisɔs abwɔlé ɛta *Anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ámbamé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ abi áchwɔ mampyɛ ji. Agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dechwɔ́ na ne bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́ mampyɛ me nnó me nlu menjó?

53 Ndɔ ndɔ ne ndɔ njwɔlege ne ɛnyú né ɛcha upɛ, ɛnyú deta me ɛbwɔ mmyɛ wɔ́. Yɛ́mbɔ gébé ɛyige nyú gékwané nana, dechwɔ́ né uto dánchɔmeló ayi mfwa utuú.”

54 Ne bɔɔ́ bina ápyɛ Jisɔs áfɛ́ ne ji né dachi ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. Ne Pita ala tɛ meso, akwɔlege ɛbwɔ́ gachyɛɛ́, gachyɛ.

55 Ákwɔ́négé, abané bɔɔ́ bí ásené mewɛ né dachi áwyá. Pita achwɔ jwɔ́le ntó né geluáge ɛbwɔ́.

56 Ménkpané defwɛ́ ama né dachi yimbɔ ayi alú mendée, agɛ́gé Pita né geŋgbɔ́gé mewɛ nkane ajwɔle, apɛ ji domeé, aké, “Mende yina ntó abɔ́ alu ne Jisɔs.”

57 Pita ake, “Chaá-ó! Mesɔ mendée nkágé ji.”

58 Ɛwya yɛ wɔ́, mende fɔ agɛ́ Pita ake, “Wɔ́ ntó ɔlu muú bwɔ́ ama.” Pita ake, “Me detuú-o!”

59 Ɛwya genógé nchwánekɛ, mende ayifɔ aké, “Wáwálé gebií gepɔ́ mmu mende yiná ntó abɔ́ alu ne Jisɔs, ji ntó atané gebagé Galilií.”

60 Ne Pita ake, “Gɛ da, me kágé ɛwe wɔ jɔ́ge mbɔ.” Wyɛ nkane ji alú jɔ́ge mbɔ, menɔ mekwɔ akú kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́.

61 Ata Jisɔs akɔ́ gemɛ apɛ́ Pita. Amɛ bwɔ́ átuú, ne Pita ate mekomejɔɔ́ ayi Ata Jisɔs abɔ́ agaré ji nnó, “Gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ ákú, ɔshya nyɛ́ ukúkúle ulɛɛ́ nnó ɔkágé me.”

62 Gébégé Pita áteé mekomejɔɔ́ yimbɔ, afɛ dafyɛ, anyɔ meko ngbó ali segé segé.

63 Bɔɔ́ bi ábáme Jisɔs, álɔ manjwyá Jisɔs, ne átúlege ji.

64 Áwɛ́ ji ndeé né amɛ, ne ágíige ji áké, “Waá adoó wɔ? Garé ɛsé mbɔgé ɔkage.”

65 Ne ɛbwɔ́ áma jú ji mashyɛ mmyɛ né gejamégé mati.

66 Bií újyágé, *ákpakpa melɔ, ne Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áchomé né ɛso. Áchwɔ́ ne Jisɔs né mbɛ ushu bwɔ́.

67 Ágií ji áké, “Wɔ ne ɔ́lú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa?” Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Mbɔge ngarégé ɛnyú, dekámégé nyɛ fɔ ne me.

68 Ne mbɔgé ngiígé ɛnyú nkwɛ́ dekámégé nyɛ́ fɔ manshuú me meko.

69 Yɛ́mbɔ lɔ nana chó mbɛ, Ɛsɔwɔ ayi áwya uto uko abelege Maá Ntɛ Mekwaá né mfaá geluɔ́gé ɛ́nógé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú.”

70 Ajɔ́gé mbɔ, ɛbwɔ́ ako ágií áké, “Wɔ ne ɔ́lú Maá Ɛsɔwɔ?” Jisɔs aké, “Ɛ́lú wyɛ́ nkane ɛnyú dejɔɔ́ mbɔ.”

71 Ne ɛbwɔ́ áke ne atɛ, “Ndé gécha démage kɛ́le bɔ ntɛ́sɛ́? Ɛsé ambɔɔ́ dewú mɛ́ genó ɛyi getané jimbɔ meno.”