Luke 20 in Denya

1 Bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ágarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ. Ndɛre ájɔ́gembɔ, anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ne ákpakpa melɔ, áchwɔ chóo ne bɔɔ́ bimbɔ,

2 ágií Jisɔs aké, “Ndé uto ɛbi ɔwyaá mampyɛ unó bina? Waá achyɛɛ́ wɔ uto ubi?”

3 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké “Me ntó nwyaá awa nkwɛ́ mangií ɛnyú ayi debɔ́ɔ manshuú me”.

4 Ne agií ɛbwɔ́ aké, “Waá achyɛ Jɔn uto manwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ waá akwaá?”

5 Álɔ manjɔɔ́ ne atɛ áké, “Ɛ́bɛge dejɔɔ́gé nnó ɛlé Ɛsɔwɔ ne achyɛɛ́ Jɔn uto bi, agige nyɛ ɛsé aké, ‘Ulannó ne delá kamé mekomejɔɔ́ wuú wɔ́.’

6 Ne mbɔgé dejɔgé nnó, ‘Útané mbaá akwaá,’ bɔɔ́ ako áwáne nyɛ́ ɛsé ne mataá gétúgé ɛbwɔ́ ákaá wáwálé nnó Jɔn abɔ́ alu *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ.”

7 Ne áké ne ji, “Ɛse dekaá fɔ mbaá yi uto bií utane wɔ́.”

8 Ne Jisɔs ashuú ntó ɛbwɔ́ meko aké, “Yɛ́ me ntó ngárégé fɔ́ ɛnyú muú yi achyɛ́ me uto ne mpyɛ́ unó bina.”

9 Jisɔs alɔ mangaré bɔɔ́ bina nekanémejɔɔ́ ake, “Mende fɔ abɔ atɔ́ mekɔɔ́, apɛ unɔɔ́ ɛbi ákuú vine, ábɔgé umpome bií ápyɛ mmɔɔ́. Asɛ bɔɔ́ uségé afyɛ́ wyɛ. Atane afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ, ɛwú ne ábɛ́lé dɔɔ́.

10 Gébé gekwɔ́négé ɛyigé ákyɛ́ umpómé bimbɔ, mbɔɔ́ mekɔɔ́ atɔ́ maá defwɛ́ wuú ama mbaá bɔɔ́ uségé bimbɔ nnó áchyɛ ɛbií unó mbwɛ́ ɛbi utane né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ átulé maá defwɛ́ yimbɔ, ábú ji akéré amu amu.

11 Ama tɔ́ ayifɔ, ɛbwɔ́ ágɛ́gé ji, ásɛ ji ne matúlé, áchyɛ́ ji mekpo unɔɔ́, ábú ntó ji akéré amuamu.

12 Mende yimbɔ ama tɔ́ maá defwɛ́ ayifɔ, bɔɔ́ bimbɔ átulé ji, afyɛ́ ji upa mmyɛ, ne ája ji mmemme átó ji dafyɛ.

13 Ne mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ aké, ‘Mpyɛ nyɛ́ nnó? Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ntɔ́ nana maá wa ayi ngboó ne ji dɔɔ́, ndɔfɔ ágɛgé nyɛ ji, áchyɛge ji ɛ́nógé.’

14 Maá yimbɔ afɛ́, ne ndɛre álɛ́ kwɔ́kwɔ́lé, bɔɔ́ bimbɔ ágɛ́ ji ne áké ne atɛ, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, geteé jií geláa ɛyigé ɛsé.’

15 Ákpɛ́gé mmu mekɔɔ́, ája ji átó dafyɛ, áwá ji.” Jisɔs anerege nekanémejɔɔ́ ɛni, agií bɔɔ́ abi alú ɛfɛɛ́ ake, “Ɛnyú defɛré nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ uségé bimbɔ?

16 Ɛlú wáwálé nnó, abɔ́ manchwɔ́ awá bɔɔ́ bimbɔ achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ abi cha.” Bɔɔ́ bina áwúge mbɔ aferé ubée áké, “Ɛsɔwɔ akamégé.”

17 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ dómeé ne agií aké, “Ne nana genó ɛyigé ásáme mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ geke nnó? Ásá nnó: ‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé, néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú.’

18 Muú akwegé mfaá ntaá ɛnine mbɔ, atyáge nyɛ ubauba ne mbɔgé nekwége muú mmyɛ, muú yimbɔ alá nyɛ yiliyili.”

19 Jisɔs agárégé nekanémejɔɔ́ ɛni, *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne anɔɔ́ baá bi apyɛ upɛ Ɛsɔwɔ áwúgé, ákaá nnó ajɔge mbɔ lé ne ɛbwɔ́, ábɔ́ álú mampyɛ Jisɔs wyɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, yɛ́mbɔ ágɔ́ gétúgé áfɔ́ɔ amɛ́ bɔɔ́.

20 Bɔɔ́ bina ámalɔ́ mankɛ́lé meti ɛwéchá, ne átɔ́ bɔɔ́ nnó ájyɛ́ pyɛ́ ɛké ábɔɔ́ mechɔ́ ne Jisɔs wɔ́, nnó mbɔgé Jisɔs akwegé nekwené meno, ɛbwɔ́ ágbáré ji ájyɛ́ mbaá ámpané mpa abi átɔ́mé nyɛ ji mbaá gɔ́mena ayi Rom.

21 Bɔɔ́ bimbɔ ájyɛ́gé ákú Jisɔs áké, “Ménlɛré, ɛsé dékaá nnó depɔ ɛtiré ɔgárege ne ɔlɛ́rege délú wáwálé. Ɔpɔ́ fɔ́ meso ama. Ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé.”

22 Ɛsé dekaá wɔ́, “Nnó ɛbɛ́ sé ɛké nnó déchyɛ́gé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé?”

23 Jisɔs akágé nnó ápɛné mbɔ ji lé metáa, aké ne ɛbwɔ́,

24 “Chwɔ́ge me ne sére ama. Áchwɔ́gé ne ji, agií ɛbwɔ́ aké, Mekpo wá na ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?” Áké ne Jisɔs, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.”

25 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Chyɛge Mfwa Rom genó ɛyí gélú ɛjií ne chyɛge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.”

26 Gefɔɔ́ ɛyigé Jisɔs akwyɛ́ meko ashuú ɛbwɔ́ gepyɛ byɔ úkɔré ɛbwɔ́ mmu, álá nyámé néndé ágɛ́ fɔ́ genó ɛyigé ji apyɛɛ́ wɔ́.

27 *Bɔɔ́ Jus fɔ́ abi ákú bwɔ́ *Sadusi. Ɛbwɔ́ alú bɔɔ́ bi áké muú agbógé akwilége sé né negbo. Áchwɔ́ gií Jisɔs áké,

28 “Ménlɛré, Mosis abɔ asá ɛbɛ́ ɛwéna mmú ŋwɛ mabɛ́ sé nnó ‘Mbɔgé muú abagé mendée wuú ne agbógé alyagé mendée yimbɔ ayi ɛbwɔ́ álá byɛ́ maá wɔ́, meŋmó wuú abɔ́ mansɛ mendée yimbɔ né ukwi, nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ.’

29 Ágare ji neka ɛni áké, áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú abi átané ntɛ ama. Meŋmó yi muú kpaa abɔ́ abá mendée wuú ne agbó ayi ɛbwɔ́ álá byɛ maá wɔ́.

30 Ayi akwɔ́lege ji asɛ mendée yimbɔ né ukwi. Ayi mbɔ agbó ntó ayi ɛbwɔ́ álá byɛ́ maá wɔ́.

31 Ɛpyɛ wyɛ́mbɔ kpaá ɛbwɔ́ ákénéama ágbó ako. Yɛ́ muú yi ábyɛné maá ne mendée yimbɔ apɔ́.

32 Ɛ́bɛ́légé mendée yimbɔ ntó agbó.”

33 Ájɔgémbɔ, ágií Jisɔs áké, “Ndɛre aŋmó bina ákénéama ábɔ́ ábané mendée yina, gébégé ɛbwɔ́ ako ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?”

34 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ake, “Né mme yina ande ábáné andée ne andée átɔ́ anɔ́.

35 Yɛ́mbɔ gébégé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ asɛ́lé nnó ákwáné, bɔɔ́ ákwilégé né negbo, ákpɛgé né mme yi achwɔ́ nyɛ, gébé ɛyigembɔ, yɛ neba nébɛɛ́ se.

36 Ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ́ ákwilégé né negbo, ámágé gbó sé, néndé álú nkane makiɛ́nné Ɛsɔwɔ, ne álú baá Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwyá.

37 Mosis ntó alɛré wáwálé nkane muú ágbógé ákwilégé né negbo. Asá abya genɔɔ́ ɛyigé mewɛ ɛbɔ ɛluli wyɛ gélá sɔɔ́ge ne akuú Ata Ɛsɔwɔ né melu ɛwémbɔ mmu ŋwɛ wuú nnó, Ɛsɔwɔ ayi Abraham ne ayi Asek ne ayi Jakɔb.

38 Mosis akúgé ji mbɔ, ɛ́lɛré nnó Ɛsɔwɔ alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ. Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ ayi awuú bɔɔ́, alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ, néndé bɔɔ́ ako álú abɛ né mbɛ ushu wuú.”

39 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ abifɔ áké ne ji, “Ménlɛré ɔlu cho.”

40 Ɛbwɔ́ áwúgé mbɔ, mano bwɔ́ ákpɛ né mekɔ́, yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́.

41 Ɛwyage Jisɔs ntó agií ɛbwɔ́ awuú nkwɛ́ aké, “Bɔɔ́ ájɔge nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu mpyáne mfwa Dɛvid, ɛwena ɛ́bɛ́ɛ mbɔ nnó?

42 Ɛnyú dekaá nnó mfwa Dɛvid asá né ŋwɛ makwa wuú nnó: ‘Ata Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Ata wa nnó, jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa,

43 kpaá tɛ gébé gékwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé mpyɛ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́, álaá ɛké mboó genɔɔ́ nnó ɔ́nɛ́ré uká byɛɛ́ mfaá.’

44 Ɛwéna ɛ́lɛré nnó Mfwa Dɛvid akuú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó Ata wuú. Ɛpyɛmbɔ nnó ne *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa ama alú mpyáne Dɛvid?”

45 Nana Jisɔs ajɔge lé ne baá utɔɔ́ bií ne bɔɔ́ ako áwúu ntó, aké,

46 “Sɛ́ge gébé ne gepɔgé ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ágbóo mamfyɛ́gé bɔ nkúu átyɛ́ átyɛ́, ákɛ́né, ágyaáge ntoné gese nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé. Ágboó ntó mánjwɔ́lé né malu ɛ́nógé né mmu macha mmyɛmenɛne. Ájyɛ́gé ɛpaá, ájyaá lé malu afwa ne ájwɔ́lege.

47 Yɛ́mbɔ, mmyɛ́ ɛgbóo ɛbwɔ́, áfwyálege akwi andée, áfɔ́ɔge upú bwɔ́, ne ama ákɛ́ne malumalu, ánɛ́nemmyɛ áwyáge dɔɔ́ nnó ágilégé bɔɔ́ amɛ. Ndɛre ápyɛ́ mbɔ, áfyɛ́ lé getoó né mmyɛ bwɔ́. Ákpɛ́ne nyɛ́ né ɛfwyale ɛwé mebo.”