Luke 19 in Denya

1 Jisɔs akwɔ́négé melɔ Jɛriko, alɔ maŋkogé.

2 Muú kpaa *ánsɛlé ŋkamakpo fɔ, abɔ́ alu ɛfɛɛ́ ayi akamege Sakiyɔs. Alu muú ŋka.

3 Awúgé nnó Jisɔs akoge né melɔ bwɔ́, afɛ́ mangɛ́ gefɔgé muú ayi Jisɔs alú, yɛ́mbɔ agɛ ji wɔ́ gétúgé bɔɔ́ ájamé ne alu mboó.

4 Ɛfɛɛ́ ne áboó gatɛlé ajyɛ́ kwɔ́ mfaá genɔɔ́ né mbaá yi Jisɔs akóge nyɛ́ nnó agɛ ji.

5 Jisɔs akwɔ́négé né genɔɔ́ yimbɔ, apɛ amɛ mfaá, agɛ́ ji. Atɛné akú ji aké, “Sakiyɔs shúlé mme wáwá. Fina mbɔ́ mankpɛ wɔ uŋkɛɛ́.”

6 Sakiyɔs awúgé mbɔ ashúlé mme tɛ́nétɛ́né, asɛ Jisɔs ne metɔɔ́ megɔmegɔ.

7 Bɔɔ́ ágɛ́gé nkane Jisɔs ajyɛ́ ne Sakiyɔs, álɔ maŋmené aké, “Mende yiná ajyɛ́ kpɛ́ uŋkɛɛ́ mbaá muú ubeé.”

8 Ɛbwɔ́ ne ji ájwɔ́légé mmu, ɛwyage Sakiyɔs akwilé tɛ́né aké, “Ata nkarege nyɛ́ unó ba nchyɛ́ geba mbaá bɔɔ́ gekpo, yɛ nnyɛ́ lé muú maŋwaá, nshúge nyɛ́ mbɔɔ́ genó ɛyimbɔ né malu ani.”

9 Jisɔs awuúge mbɔ ake, “Ngarege ɛnyú nnó, fina bɔɔ́ bi álu né gepú yina átane né ɛfwyale gabo, gétúgé mende yina alú ntó mpyáne Abraham.

10 Maá Ntɛ Mekwaá, achwɔ́ le mankɛle bɔɔ́ bi ánómé né ɛgbɛ ɛwe Ɛsɔwɔ nnó apyɛ́ ɛbwɔ́ átáné né ɛfwyale gabo.”

11 Ndɛre bɔɔ́ ábɔ́ áwuú mechɔ́ ɛwé, Jisɔs ama gáre ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛníné fɔ́, getúgé ji alɛ́ mɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ ne bɔɔ́ afɛ́rege nnó *Gefwage Ɛsɔwɔ géchwɔ́ lɔ́ tɛ́nétɛ́né fa mme.

12 Ajɔɔ́ aké, “Né gébé gefɔ́ maá mfwa fɔ alyá melɔ wuú, afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ́ ɛwé ɛ́lú tɛtɛ nnó ákwéré ji ɛlá gefwa ne achwɔgé ábɛ́ mfwa né melɔ wuú.

13 Gébé ɛyige achwɔ́ jyɛ́, akú baá defwɛ́ bií afya, akaré ɛbwɔ́ ŋka. Achyɛ́ yɛ́ndémuú gébagé ŋka, ne aké ne ɛbwɔ́, ‘Delagé fa, kɛ́ge gese ne ŋka yimbɔ kpaá tɛ nkérege.’

14 “Ne ályaá ájyɛ́, yɛ́mbɔ bɔɔ́ melɔ wuú ápá ji dɔɔ́ tɛ átɔ́ bɔɔ́ nnó ájyɛ́ garé nnó, ‘Ɛbwɔ́ ákɛ́lege fɔ́ mende yimbɔ ábɛ́ mfwa bwɔ́.’

15 “Yɛ́mbɔ ndɛre mende yimbɔ ajyɛ́, ákwéré ji ɛla ɛwémbɔ nnó achwɔ́ ábɛ́ mfwa. Ákérégé meso, akú baá defwɛ́ bií abi ji abɔ achyɛ́ ɛbwɔ́ ŋka nnó áchwɔ́ lɛré ji nsá ayi ɛbwɔ́ abɔɔ́ né ŋka yimbɔ.

16 Maá utɔɔ́ ayi mbɛ achwɔ́gé aké, ‘Ata gébagé ŋka ɛyi ɔbɔ́ chyɛ́ me, gépyɛ mbɔ́ nsá úba ŋka úfya.’

17 Mende yina awúgé mbɔ, metɔɔ́ ɛgɔ ji ne aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́, ɔlu maá utɔɔ́ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛre metɔɔ́ ne wɔ. Ndɛre ɔpɛ́lé ɛkɛ́ genó ɛwé cháŋéné, nchyɛge nyɛ́ wɔ uto né malɔ́ áfya nnó ɔ́pɛ́lé ájí.’

18 Ayifɔ achwɔ́gé aké, ‘Ata gébagé ŋka ɛyi ɔchyɛ́ me, gépyɛ mbɔ nsá uba ŋka úta.’

19 Ne ajɔɔ́ ne ayimbɔ aké, ‘Nchyɛge nyɛ́ wɔ malɔ áta nnó ɔ́pɛ́lé ájí.’

20 “Ne ayifɔ achwɔ́gé aké, ‘Ata gɛ́ gébagé ŋka jyɛ́. Mbɔ mpwé né gebágé ndeé mbelé.

21 Mbélé ɛji gétúgé nkaá nnó gepɔ jyɛ́ getóo ne mfɔ́ɔ wɔ. Ne gébé ɛyigé fɔ́ ɔsɛle unó detú. Ɔkpane menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi ɔlá kágé meso yi ápɛ́ne.’”

22 Mende yimbɔ ake né maá defwɛ́ yimbɔ, ‘Ɔbɔ́ gepɔ, uchuú mejɔɔ́ ɛbi ɔjɔɔ́ ne nsɛ́le mpa, mpa wyɛ́. Ɔkaá nnó gepɔ yá getóo ne mma nsɛ́le unó detú ne mkpane menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi nlá kágé meso yi ápɛ́ne.

23 Ndɛre ɔkaá mbɔ, ndé ɔ́bɔ́ ɔlá fyɛ́ ŋka yá né gepúgé ŋka nnó nkeregé meso nsɛ ɛji ne nsa wɔ́?’

24 “Ɛké ɛwyage ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi átɛ́né ɛfɛɛ́ aké, ‘Sɛ́ge gébagé ŋka yimbɔ, déchyɛɛ́ muú ayi awyaá uba ufya.’

25 Bɔɔ́ bimbɔ áshya áké, ‘Ata, ji awya mɛ́ úba ŋka úfya.’

26 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, ‘Kaáge nnó muú ayi abɔgé nsá né genó, ji ne ámáge gbɛɛ́ ji ɛbwɔ, ne ayi álá abɔɔ́ nsá yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ genó ɛwé ji awya, ásɛ́lé nyɛ́ geji ɛta wuú, nnó álá amu mawa.

27 Nána bɔɔ́ mawámé ba, abi áshya nnó mbɛgé fɔ́ mfwa bwɔ́, chwɔ́ge ne ɛbwɔ́, dewá né mbɛ ushu wa.’”

28 Jisɔs anérégé manjɔɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni, alɔ mankwɔ́ ajyɛ́ né Jɛrosalɛ.

29 Ákwɔ́négé kwɔ́kwɔ́lé né melɔ́ Bɛtfage ne Bɛtani baá malɔ áyi alú mfaá mékwɛ́ ɛwé ákuú nnó Olif, atɔ́ baá utɔɔ́ makpo ápeá nnó ábɔ́ mbɛ,

30 aké ne ɛbwɔ́, “Chogé né maá melɔ ayi alu mbɔ ɛnyú né mbɛ, dekwɔnégé dégɛne nyɛ maá géjuŋá ayi áshií ji ne muú álú dankɛ́ wyɛ, kaágé déchwɔ́ ne geji fa.

31 Ne mbɔgé muú agigé ɛnyú nnó, ‘Waá aké dekaá *géjuŋá yimbɔ?’, gárege ji nnó, ‘Ata ne akɛ́lege.’”

32 Ne baá utɔɔ́ bimbɔ áfɛ́, ájyɛ́gé ágɛ́ yɛ́ndégenó ndɛre Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́.

33 Gébégé ákaágé maá géjuŋá yimbɔ, mbɔɔ́ géjuŋá achwɔ́ gií ɛbwɔ́ aké, “Waá aké ɛnyú dekaá géjuŋá yimbɔ?”

34 Áshuú ji meko áké, “Ata ne akɛ́lege.”

35 Áchwɔ́gé ne géjuŋá yimbɔ mbaá Jisɔs, áfere mandeé bwɔ́ ágyaá mfaá, ábwɛɛ́ ji ajwɔlé mfaá.

36 Ndɛre Jisɔs ajyɛ́, bɔɔ́ ájyɛ ji mbɛ ágyaáge mandeé bwɔ́ né meti nnó ji akógé wyɛ́.

37 Ákwɔ́négé mekpó Mekwɛ Olif, alɔ manshúle, ndɛre alɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, ne gejamégé áŋkwɔlé bií, áchwɔɔ́ ji meso ákwáne kéŋké, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ né ufélekpá ɛbi ɛbwɔ́ ágɛné.

38 “Mejé ɛbɛ́ ne Mfwa ayi áchwɔɔ́ né mabɔ Ata ayi alú né mfaánebuú, ɛniné mfaá mfaá, ji ne achyɛ́ge nesɔ.”

39 Ne bɔɔ́ Farasi bifɔ́ áké, “Ménlɛré weé baá utɔɔ́ byɛ́ ákwéné mejɔɔ́.”

40 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Kaáge nnó yɛ mbɔgé bɔɔ́ bina ákwenégé mejɔɔ́, yɛ mataá ákálege nyɛ́ áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ.”

41 Ndɛre Jisɔs akwɔné kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, apɛ ɛwu dómee, meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́, alɔ manlilé ajɔge

42 aké, “Ɛ ɛ́ bɔɔ́ Jɛrosalɛ, fina ɛnyú debɔ́ dekaá genó ɛyi géchyɛ́ge ɛnyú nesɔ, ne nana dekágé sé gejí.

43 Gébé gekwɔ́nege nyɛ ɛyigé bɔɔ́ mawámé nyú, áchwɔgé átɛ́né ɛkwɔ́ gepú ágyaá melɔ nyú mme, ákelé ɛnyú mmu.

44 Ápyɛ́gémbɔ, ákpɛ́ne nyɛ mmu áwá ɛnyú ako, áma amú upú ɛnyú uko ne mbaá ala nyɛ dɛdɛ nnó yɛ ntaá nema nélagé mfaá ɛníne fɔ́. Mbɔ ne ɛbɛ́ɛ nyɛ́ néndé ɛnyú deshá mankaá bií bi Ɛsɔwɔ áchwɔɔ́ mampóo ɛnyú.”

45 Jisɔs alyágé melu ɛwémbɔ, akpɛ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, alɔ mamfwéné bɔɔ́ abi ákpóo unó né mmu.

46 Ndɛre ábuú ɛbwɔ́ aké, “Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, ‘Gepú ya gebɛ́ɛ nyɛ́ lé gepúgé mmyɛmenɛne.’ Ne nana ɛnyú débwɔlé géjí gelá melu ɛwé ánjó ábige wyɛɛ́.”

47 Ne Jisɔs alɛrege wyɛ́ bɔɔ́ mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ yɛ́ndé bií. Né gébé yimbɔ anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ ákɛ́lege meti nnó áwá ji.

48 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ágɛ meti wɔ́ néndé bɔɔ́ ájwɔlége yɛ́ndégébé áwú mekomejɔɔ́ Jisɔs ne ákɛlege fɔ́ nnó gechu jií gema gekoó mme detú.