Luke 16:15 in Denya 15 Ɛfɛɛ́ Jisɔs ake ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú delu bɔɔ́ abi débwɔ́lege bɔɔ́ nnó ɛnyú delu cho, yɛ́mbɔ Ata Ɛsɔwɔ akage matɔɔ́ ɛnyú. Kaáge nnó unó bi bɔɔ́ afɛ́ge nnó úlɔ́, úlú ukweŋkwe né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.”
Other Translations King James Version (KJV) And he said unto them, Ye are they which justify yourselves before men; but God knoweth your hearts: for that which is highly esteemed among men is abomination in the sight of God.
American Standard Version (ASV) And he said unto them, Ye are they that justify yourselves in the sight of men; but God knoweth your hearts: for that which is exalted among men is an abomination in the sight of God.
Bible in Basic English (BBE) And he said, You take care to seem right in the eyes of men, but God sees your hearts: and those things which are important in the opinion of men, are evil in the eyes of God.
Darby English Bible (DBY) And he said to them, *Ye* are they who justify themselves before men, but God knows your hearts; for what amongst men is highly thought of is an abomination before God.
World English Bible (WEB) He said to them, "You are those who justify yourselves in the sight of men, but God knows your hearts. For that which is exalted among men is an abomination in the sight of God.
Young's Literal Translation (YLT) and he said to them, `Ye are those declaring yourselves righteous before men, but God doth know your hearts; because that which among men is high, `is' abomination before God;
Cross Reference Matthew 6:2 in Denya 2 Getu ɛyigembɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké apoóge mbya muú ɛkagé ádó makáŋka melɔ́mélɔ́ nkane bɔɔ́ démbwɔlé ápyɛ, né macha mmyɛmenɛne, ne metɔɔ́ melɔ nnó bɔɔ́ áfɛ́gé ɛbwɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mamfɛɛ́ ayi bɔɔ́ áfɛ́ɛge mbɔ ɛbwɔ́ gɛ́ le áwu bwɔ́ nsa ne ɛbwɔ́ abɔɔ́ mɛ mbɔ.
Matthew 6:5 in Denya 5 Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké, “Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ néndé, ɛbwɔ́ ágbóo mantɛné tɛ́né né macha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ mati ánɛ́nemmyɛ nnó bɔɔ́ ágɛ́né ɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
Matthew 6:16 in Denya 16 “Ne yɛ́ndégébé deké délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ɛkagé déla meshwɛmeshwɛ nkane bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛgé bwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛbwɔ́ álaá meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, nnó bɔɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ ályá menyɛɛ́ kpékpé. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ́ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le awu bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
Matthew 23:5 in Denya 5 Ápyɛɛ́ lé depɔré Ɛsɔwɔ deko nnó bɔɔ́ ágɛ́, áfɛɛ́gé ɛbwɔ́. Pɛɛ́ge yɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛ unó bi ásamé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu uŋeage ne áwɛlé né mampwɛ́ ne uloó amu bwɔ́. Áfyɛɛ́ ntó bɔ nku abi áwyaá machagele matyɛɛ́ matyɛ né mano.
Matthew 23:25 in Denya 25 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́ pópó, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo. Dépyɛ́ unó nnó bɔɔ́ áfɛ́régé nnó ɛnyú délu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ matɔɔ́ nyú agbeé ne maŋwaá ne mmwɔ́lé unó unyɛɛ́.
Luke 10:29 in Denya 29 Mende yimbɔ, manlɛré nnó nkwɛ́ wuú alu cho, agií ji aké, “Mpyɛ nnó ne nkaá ntɛ meŋmɛ́ wa?”
Luke 11:39 in Denya 39 Jisɔs aké ne ji, “Ɛnyú bɔɔ́ Farasi dewya matɔɔ́ nchyɛ ne usée. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo.
Luke 18:11 in Denya 11 Gébégé ɛbwɔ́ akpɛ́né mmu ɛcha, muú Farasi yimbɔ ajyɛ tɛ́ne né melu ɛwé bɔɔ́ akó ákáge gɛ́ ji, alɔ manɛ́némmyɛ aké, ‘Ata Ɛsɔwɔ ntamé wɔ nnó mpɔ́ fɔ́ nkane bɔɔ́ abifɔ, yɛ ɛké ménsɛlé ŋkámakpo yimbɔ. Me mfɔ́gé fɔ́ genógé muú detú, nnyɛ́ fɔ́ manwaá ne nkwéné fɔ́ ulɔ ne mendée muú.
Luke 18:21 in Denya 21 Mende yimbɔ aké, “Nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako tɛ dembáné.”
Luke 20:20 in Denya 20 Bɔɔ́ bina ámalɔ́ mankɛ́lé meti ɛwéchá, ne átɔ́ bɔɔ́ nnó ájyɛ́ pyɛ́ ɛké ábɔɔ́ mechɔ́ ne Jisɔs wɔ́, nnó mbɔgé Jisɔs akwegé nekwené meno, ɛbwɔ́ ágbáré ji ájyɛ́ mbaá ámpané mpa abi átɔ́mé nyɛ ji mbaá gɔ́mena ayi Rom.
Luke 20:47 in Denya 47 Yɛ́mbɔ, mmyɛ́ ɛgbóo ɛbwɔ́, áfwyálege akwi andée, áfɔ́ɔge upú bwɔ́, ne ama ákɛ́ne malumalu, ánɛ́nemmyɛ áwyáge dɔɔ́ nnó ágilégé bɔɔ́ amɛ. Ndɛre ápyɛ́ mbɔ, áfyɛ́ lé getoó né mmyɛ bwɔ́. Ákpɛ́ne nyɛ́ né ɛfwyale ɛwé mebo.”
John 2:25 in Denya 25 Ɛpɔ́sé ɛwé muú agarégé ji néndé jimbɔɔ́ akaá mɛ́ genó ɛyi gélú mekwaá metɔɔ́.
John 21:17 in Denya 17 Ama agií Pita ne maŋáne ayi ágbeé alɛɛ́ aké, “Simun maá Jɔn nnó wɔ ɔbɔ gejeé ne me.” Agigé mbɔ, metɔɔ́ ɛsɔ Pita gétúgé agií ji tɛ́ maŋáne alɛɛ nnó, “Pita nnó wɔ ɔbɔ gejeé ne me?” Getu ɛyigémbɔ Pita ashuú ji meko aké, “Ata wɔ ɔkágé unó uko, ɔkaá cháŋéné nnó me mbɔ gejeé ne wɔ.” Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Pɛle magɔŋme ya.”
Acts 1:18 in Denya 18 Ndɛre Pita abɔ ajɔge mbɔ, ɛlu nnó Judas apyɛge geboboge mechɔ ɛwé, ásɛ ŋka ji, ájyɛ na melu mme, ɛfɛɛ́ ne akwené ushú mme, unɛ ugbɔgé, mbwé unɛ ɛwɔ.
Acts 15:8 in Denya 8 Ne Ɛsɔwɔ yi akaáge metɔɔ́ yɛ́ndémuú, alɛré nnó ɛbwɔ́ ntó álú bɔɔ́ bií. Apyɛ Mendoó Ukpea ɛchwɔ ɛbwɔ́ mmyɛ wyɛ nkane ɛbɔ́ ɛchwɔ́ ɛsé mmyɛ.
Romans 3:20 in Denya 20 Yɛ́ muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé apyɛ genó ɛyigé ɛbɛ́ ɛjɔɔ́ apɔ, néndé ɛlé gétúgé dékaá ɛbɛ ne dékaá nnó dépyɛɛ́ gabo.
1 Corinthians 4:5 in Denya 5 Gétú ɛyigémbɔ, déwegé fɔ mmyɛ deshúlégé muú ndo nnó ápyɛ́ fɔ́ utɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛ ɛbwɔ́ cháŋéné, néndé gébé gélú daŋkwáne mampa depɔ́ ɛtiré na. Gíge bií bi Ata akérege meso fa mme, achwɔgé apyɛ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé akwaá ápyɛɛ́ bíbí gégɛné gbɔ́gɔ́nɔ́, apyɛ bɔɔ́ ákaá ufɛ́ré ɛbi úlú atɛ bɔɔ́ né matɔɔ́. Bií bimbɔ ɛlé Ɛsɔwɔ ne afɛge nyɛ yɛ́ndémuú ndɛre apyɛ utɔɔ́ bií.
James 2:21 in Denya 21 Pɛ́ gekwénégé ntɛ sé Abraham. Ndé gepyɛ́ Ɛsɔwɔ asɛlé ji nnó alu cho né mbɛ ushu wuú? Ɛle genó ɛyigé ji ápyɛ́ né gébé ɛyimbɔ. Ndɛre ásɛle Asek maá wuú anɛre mfaá geluɔ́ ɛyigé áchyɛ́ge gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ápyɛ gepɛ ɛta wuú.
1 Peter 3:4 in Denya 4 Ulɔɔ́ nyú ubɔ́ matané lé né gepɔ gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú dewyaá. Gefɔge ulɔɔ́ bina utanege né mmu metɔɔ́. Ubi ukwɔɔ́ fɔ́ ukoó ne upyɛɛ́ muú abɛɛ́ nyameé ne alɔme melu. Gɛ́ gefɔge ulɔɔ́ ɛbi ulɔme né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ dɔɔ́ na.
1 Peter 5:5 in Denya 5 Ɛnyú njyɛ usa ne ansɔ andeé, wyɛmbɔ ntó ne ɛbɔɔ́ mambɛ ne ɛnyú. Nógé ákpakpa nyú né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne shulege mmyɛ nyú mme mbaá atɛ aŋmɛ. Pyɛ́gé gepɔ ɛyigé na geba ɛnyú mmyɛ yɛ́ndégébé néndé asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ áshyá yɛ́ndégenó ɛyigé bɔɔ́ abi ábwɛge mmyɛ ákɛlege mampyɛ yɛ́mbɔ, alɛrege galɔ́gálɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ abi ashulege mmyɛ ɛbwɔ́ mme.”
Revelation 2:23 in Denya 23 Ne me nwáne nyɛ bɔɔ́ abi ákwɔlege unó bi ji alɛrege, ne bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs ako ákage nyɛ nnó me ne nlú muú ayi akágé depɔ́ ɛtire délú akwaá né matɔɔ́ ne ufɛre ɛbi ɛbwɔ́ áfɛrege. Ne ndɛre muú apyɛ gabo, mbɔntó ne nchyɛgé ji ɛfwyale.