Luke 12 in Denya

1 Ndɛre Jisɔs alú jɔ́ɔge depɔ ɛti, gejamégé bɔɔ́ áchwɔ nɔ́ ji mme, ájá ɛké ushyɛ tɛ áŋmɛ́rege atɛ. Jisɔs abwɔlé kpɛ́ ushu ne baá utɔɔ́ bií aké, “Sɛge gébé ne gepɔ ɛyigé bɔɔ́ Farasi áwyá, álú lé bɔɔ́ dembwɔ́lé.

2 Kaáge nnó genó gefɔ gépɔ́ ɛyigé ákwérégé gejí, bɔɔ́ álá gɛ́né nyɛ ne ɛyígé ábigé ntó géjí bɔɔ́ álá kágé nyɛ gépɔ́.

3 Ɛ́byɛnnó, depɔ deko ɛtiré ɛnyú dejɔ́ɔge lé né metɔɔ́ utuú, áwúu nyɛ́ détí bií gbɔɔ́. Ne depɔ ɛtiré ɛnyú degbɛ gepú dejɔ́ɔge geju, bɔɔ́ ako áwúu nyɛ́ détí.

4 “Ajeé ba, ngarege ɛnyú nnó défɔ́gé fɔ́ bɔɔ́. Ákáge wá lé muú wáne ne ákáge pyɛ́ ɛsé genó ɛyigéchá.

5 Ngarege nyɛ́ ɛnyú muú yi debɔɔ́ mamfɔ. Fɔ́ge lé Ɛsɔwɔ ayi awagé muú, alú wyá uto mamfúmé muú yimbɔ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ji ne alú muú ayi debɔɔ́ mamfɔ.

6 “Pɔ ɛnyú dekaá nnó akpóo baá denywɔné átá ne ŋka ɛyi ɛ́lá fuú yɛ́ genó wɔ́. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ abya yɛ maá ɛnwyɔ́né ama wɔ́.

7 Ne ɛnyú, Ɛsɔwɔ akaá mpa déŋkaáré mejwɛ ɛti délú yɛ́ndémuú nyú mekpo. Dechyɛgé gemɛ genyú ɛfwyale néndé deŋeá gemɛ né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ dépwɔ ɛkwɔ́ denwyɔné.

8 “Ngarege ɛnyú nnó yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, Maá Ntɛ Mekwaá ntó akamege nyɛ́ né mbɛ ushu makiɛ́nné Ɛsɔwɔ nnó muú yimbɔ alu awuú.

9 Yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú ayi áshyágé né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó akágé me, nshyaá nyɛ́ ntó ji né mbɛ ushu makiɛ́nné Ɛsɔwɔ.

10 “Génó géma ɛyigé débɔɔ́ mankaá gélú nnó, Ɛsɔwɔ akage jiínte gabo muú ayi ájɔɔ́ge mejɔɔ́ mebomebo ne Maá Ntɛ Mekwaá, yɛ́mbɔ muú ayi ájɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne Mendoó Ukpea, Ɛsɔwɔ ájígé fɔ́ nte gabo wuú.

11 “Kaáge nnó gébé gékwɔ́nege nyɛ ɛyígé ápyɛ́ne ɛnyú muú ama ama mánjyɛ tɛ́ne unɔɔ́ mpa né macha mmyɛmenɛne, ámáge sɛ́ ɛnyú nnó détɛ́né mbɛ ushu afwa melɔ ne bɔ gɔ́mena. Gébé ɛyígémbɔ gekwɔnégé, désomégé fɔ́ nnó depyɛ nyɛ́ nnó ne dépoó gemɛ genyú, yɛ nnó dejɔ́ge nyɛ́ nnó.

12 Né gébé ɛyigembɔ, Mendoó Ukpea ɛ́gárege nyɛ́ ɛnyú genó ɛyígé débɔɔ́ manjɔɔ́.”

13 Ndɛre Jisɔs abɔ́ achyɛ́ge baá utɔɔ́ bií majyɛɛ́ na, muú fɔ né mmu ɛkwɔ́ bɔɔ́ ajɔɔ́ ake, “Ménlɛré, gáré meŋmɛ́ wa akáré geteégé ntɛ sé achyɛ́ ɛya.”

14 Jisɔs akuú ji aké, “Mejeé, waá ake me mpáné bɔ mpa nyú ne nkáré geteé genyú?”

15 Abwɔlé, ajɔɔ́ ne bɔɔ́ ako aké, “Sɛ́ge gébé, ɛkagé dénɛ́ré matɔɔ́ né unó mme dɔɔ́, néndé, geŋwágé muú gepɔ́ fɔ́ lé né unó bi ji awya. Yɛ́ ábɛ́ lé ne gefwa nnó?”

16 Jisɔs ajɔ́ge mbɔ, ató ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ ake, “Mfwa fɔ abɔ́ alu ayi awyá mekɔɔ́ wuú ɛwé ɛ́lɔmé menyɛɛ́ dɔɔ́.

17 Agií gemɛ jií ake, ‘Mpyɛ nyɛ́ nnó? Mpɔ́ sé ne melú ɛwé mbélégé menyɛɛ́ wa.

18 Ɛwyage ake, ‘Genó ɛyígé mpyɛ nyɛ́ gélú nnó.’ Mmu nyɛ utó ba, ntɛné ɛbi uŋea; mbélége nyɛ́ menyɛɛ́ ne mbwɛ́ menyɛɛ́ wa meko ɛfɛɛ́.

19 Mpyɛgé mbɔ, njɔ́ge nyɛ́ ne gemɛ yá nnó nana njyɛ́ gbée mmyɛ. Nwya gejamé menyɛɛ́ ayi nnyɛɛ́ né gejamégé aŋmɛ. Njyɛ nyɛ́gé, nnyúgé mmɔɔ́ ne nnyɛ́gé geŋwá.’

20 Ndɛre áfɛ́régé mbɔ, Ɛsɔwɔ akuú mende yimbɔ ake, ‘Wɔ geŋkekenegé muú ásɛ́le geŋwá jyɛ́ ne utuú bína ne unó byɛ́ ɛbí ɔbelé, ulá nyɛ́ ɛbi wa?’”

21 Jisɔs aké ne ɛbwɔ, “Wyɛ́ na ne ɛpyɛ́ nyɛ́ ne muú yi akɛ́légé unó uko nnó ubɛ́ ɛbií ayi álá akɛ́légé unó ɛbí mampyɛ depɔré Ɛsɔwɔ.”

22 Jisɔs anérégé aké ne baá utɔɔ́ bií, “Ndɛre ɛlúmbɔ́, ngarege ɛnyú nnó dechyɛ́gé fɔ́ gemɛ ɛnyú ɛfwyalé mankɛlé genó ɛyigé dényɛ́ ne mandeé ayi défyɛɛ́ nyɛ.

23 Kaáge nnó geŋwá ɛnyú geŋeá gepwɔ menyɛɛ́ ayi dényɛɛ́ ne menyammyɛ ɛnyú aŋeá apwɔ mandeé ayí défyɛɛ́.

24 Pɛ́ge denywɔné, detí depɛné menyɛɛ́, déferege ne débélégé mbwɛ́. Dépɔ́ yɛ ne malu ayí débelege menyɛɛ́, ɛ́lé Ɛsɔwɔ ne achyɛ́ge détí menyɛɛ́. Ne ɛnyú deŋeá dɔ́ né amɛ Ɛsɔwɔ depwɔ́ denywɔné.

25 Déchyɛgé gemɛ nyú ɛfwyale, ndé muú nyú ayi mesóme wuú ɛkáge gbɛ́ɛ yɛɛ́ bií uma né aŋmɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ́ jí nnó débɛ́lé fá mme?

26 Ɛpyɛ́ nnó ne ji amyɛ mambɛ́ ne unó uko ɛbi úchyɛ́ge ji geŋwá, ayi álá kaágé pyɛ́ yɛ ɛkɛ́kɛ́ genó ɛwéna?

27 Pɛ́ge dégɛ́ unɔɔ́ mewaá ɛbi úkome ukoó ulɔ́úlɔ́ ndɛre úwɛ́né, úpyɛ́ fɔ́ utɔɔ́, ukwyɛ́ge yɛ mandeé. Yɛ́mbɔ ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ Mfwa *Solomun ayi abɔ́ awyá unó uko, apɔ́ yɛ ne nkú ayi alɔmé akwɔné ukoó ɛbi unɔɔ́ bina.

28 Mbɔgé Ɛsɔwɔ achyɛge bya mewaá bina ukoó ulɔ́úlɔ́. Bya ɛbí fina úlú ubɛ geyá úgbó atuú áfyɛ́ mewɛ, defɛré nnó ákágé chyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú mandeé apwɔ ndɛre ji apɛle bya mewaá? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛ́ŋené kpaá ɛ́pwɔ amu.

29 Ɛbɛgé mbɔ, dechyɛ́gé fɔ́ gemɛ ɛnyú ɛfwyale mankɛ́légé genó ɛyigé dényɛɛ́ ne ɛyigé dényúu nyɛ́.

30 Ɛ́lé bɔɔ́ bi álá kaágé Ɛsɔwɔ ne áchyɛ́ge gemɛ bwɔ́ ɛfwyale yɛndegébé mankɛ́légé unó bina. Kaágé nnó Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ akaá mɛ nnó debɔ mambɛ ne ubi uko.

31 Ne myɛ́ge mangɛ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko.

32 “Baá ba, défɔgé, yɛ lé délá déja wɔ́, Ata Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú nnó dényɛɛ́ geŋwá né mmu gefwa jií.

33 Kpóge unó bi déwya uko, déchyɛ ŋka yimbɔ mbaá ubyá bɔɔ́. Kɛlege úba ɛbi ulá chɔ́gé, ɛwéna ɛlɛré nnó debéle gefwa genyú né mfaánebuú mbaá yi genó gélá kaáge ta. Yɛ́ menjó álá kaágé jó, yɛ ukyɛ úla kaágé nyɛ́.

34 Kaáge nnó mbaá ayi muú ábélege gefwa jií, ɛfɛɛ́ ntó ne metɔɔ́ wuú ɛbɛ́ɛ.

35 “Kpómege mmyɛ lwɛge mawɛ álúli,

36 dégíle ndɛré bɔɔ́ ágíle ntɛ bwɔ́ nnó akéré meso né ɛpaá neba ɛwé ji ajyɛ́. Akérégé meso adogé menómbí ákáge néne ji ɛ́wu tɛ́nétɛ́né.

37 Ɛ́fwɔ́ ɛ́lú né baá defwɛ́ abi ntɛ bwɔ́ akerégé meso, ábánege ɛbwɔ́ peé! Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, akpomege nyɛ́ mmyɛ, agaré ɛbwɔ́ nno ájwɔ́lé ka ji akpá menyɛɛ́ achyɛ́ ɛbwɔ́ ányɛ́.

38 Ɛ́fwɔ́ ɛ́lú né baá defwɛ́ abi mbɔgé mbɔɔ́ gepú achwɔgé, yɛ ne metɔɔ́ utuú yɛ gejyɛ́jyɛ́gé bí, ábánege ɛbwɔ́ peé.

39 “Kaáge nnó mbɔgé mbɔɔ́ gepú akaáge gébé ɛyigé menjó achwɔɔ́ gyá nyɛ́ geji akpɛ́ mmu, mbɔ́ ajwɔlé abame géjí nnó menjó akáge achwɔ́ agyá akpɛ́ mmu.

40 Ɛnyú ntó kpómege mmyɛ, gétúgé Maá Ntɛ Mekwaá akerege nyɛ́ meso né gébé ɛyígé délá dékágé.”

41 Pita akuú Jisɔs aké: Átá, “Ɔtó mbɔ nekanémejɔɔ́ ɛni né ɛta ɛsé waá mbaá bɔɔ́ ako?”

42 Ata ama lɔ́ mangaré ɛbwɔ́ ake, “Bɛge ndɛre maá utɔɔ́ ayi awyaá deŋga, apyɛ utɔɔ́ bií chánchá. Ntɛ wuú alyaáge ji ne baá defwɛ́ abifɔ nnó apɛ́lé ɛbwɔ́, achyɛge ɛbwɔ́ menyɛ́ chánchá né gébé gelɔ́gélɔ́. Maá utɔɔ́ yiná alu ndé gefɔgé muú?

43 Galɔ́gálɔ́ abɛɛ́ nyɛ ne maá defwɛ́ yimbɔ, gébégé ntɛ wuú akerégé meso agɛ́ne nyɛ nnó ji apyɛ utɔɔ́ bií chánchá.

44 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ntɛ wuú abelege nyɛ ji ndɛre muú kpaá né unó bi ji awyaá uko nnó apɛ́lé.

45 Ne mbɔgé maá utɔɔ́ yimbɔ abɛgé ayi áwyaá gepɔ gebogebo, ajɔ́ge nyɛ ne gemɛ jií aké, ‘Ntɛ wa abɛlege nyɛ dɔɔ́ ne achwɔ́,’ ne alɔ nyɛ́ mantúlégé baá defwɛ́ abifɔ, andée ne ande ne manyɛɛ́gé menyɛɛ́ ne manyúgé mmɔɔ́ tɛ mapyɛ́ne ji.

46 Mbɔgé apyɛ́gé mbɔ, ntɛ maá utɔɔ́ yimbɔ achwɔ kwɔ́ nyɛ ji neŋmé né gébé ɛyígé ji álá kaá nnó achwɔ́ wɔ́. Abanégé ji mbɔ, achyɛge nyɛ ji gekpɛ́kpɛ́ ɛfwyale ɛwé ɛbɔɔ́ ɛpwɔɔ́ amu nnó ájyɛ́ ábáné bɔɔ́ ubée

47 “Maá defwɛ́ ayi akaágé genó ɛyígé ntɛ wuú akɛ́lege nnó ji apyɛ ne álá pyɛ géjí wɔ́, ntɛ wuú agarege nnó ábwɔ́lé ji ula ádó cháŋéné.

48 Mbɔgé maá utɔɔ́ alu ayi apyɛgé gyɛ́ né mechɔ́ ɛwé akpáne matúlé, yɛ́mbɔ ɛlé alá kaá genó ɛyígé ntɛ wuú akɛ́lege wɔ́, ajií matúlé ájámé. Ɛnyú debɔ́ mankaá nnó muú yi áchyɛgé ji gekpɛ́kpɛ́gé genó, ji ne amɛ mako apɛ́le. Muú yi áchyɛ́ge ji genó ɛyígé mbɔ́, ji ne áchɛ́rege ji cháŋéné.”

49 Jisɔs ama jɔɔ́ nnó, “Nchwɔ́ né mme yiná manlwɛɛ́ mewɛ, ne mbɔgé ɛ́bɔ́ ɛ́lɔ mɛ́ manlúlé, mbɔ́ metɔɔ́ ɛ́gɔ́ɔ me.

50 Áfyɛ́ nyɛ́ me né ɛfwyale wyɛ́ ndɛre áfyɛ́ muú mmú nnyi nnó awɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. Wyɛ́ kpaá depɔ ɛtí dékogé ne metɔɔ́ wa ɛ́kwené.

51 “Ɛnyú defɛré nnó nchwɔ́ fá mme mámpyɛ nnó bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne atɛ? Kaáge nnó nchwɔ lé mampyɛ bɔɔ́ áfá mbwa ne atɛ.

52 Lɔ nána ɔjyɛ́gé mbɛ, bɔɔ́ ábɛgé makpó áta né ulá gepú, ákárege nyɛ́, álɛ́ ábɛɛ́ nyɛ́ né ɛ́gbɛ́ wá, ápea áshyá nyɛ́ me. Mbɔgé ápea álú ɛ́gbɛ́ wá, álɛɛ́ áshyá nyɛ́ me.

53 Ntɛ ashya nyɛ́ manwú mechɔ́ ne maá wuú ayi mende, maá ayi mende ntó ashya nyɛ́ manwú mechɔ́ ne ntɛ wuú. Mmá ashya nyɛ́ ɛwé maá wuú ayi mendée, maá ntó ashya nyɛ́ ɛwé mmá. Ŋmogétá ashya nyɛ́ ɛwé mendée maá wuu, mendée maá wuú ntó ashya nyɛ́ ɛwé ŋmogétá wuú.”

54 Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ aké, “Ɛnyú degɛgé gekó yɛndégébé géké génywérege dejɔgé deké, ‘Manaá achwɔ kwé. Ne akwene ntó.’

55 Yɛ́ndégébé degɛgé nnó, ‘Gefwene nebá gélé chwɔ́’ dekaá nnó genɔme gechwɔ jyá. Ne mbɔntó ne ɛ́bɛ́ɛ.

56 Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé, ndɛre dépɛ́le mfaá ne mme délóo ndɛre bií ubɛ́ nyɛ́. Ɛpyɛ nnó ne ɛnyú delá gɛ́né unó bí Ɛsɔwɔ apyɛ́ mbɔ né gébé ɛyí?

57 “Ɛnyú ambɔɔ́ dekágé fɛ́re fɔ́, dékáa genó ɛyí gélú cho ɛyígé débɔɔ́ mampyɛ?

58 Mbɔgé muú nyú abɔgé ɛfwyale ne muú mawámé wuú, ne muú yimbɔ ajyɛge kpó ji né ɛso, abɔ mankwɔ́ ji mata nnó ajá mechɔ́ ɛwémbɔ meso ndɛre ɛbwɔ́ alú jyɛ́ɛ jyɛ́ɛ. Ɛ́bɛgé alá pyɛ́mbɔ wɔ́ mbɔɔ́ ujwɔɔ́ ajyɛ nyɛ́ ne ji mbaá mémpané mpa. Ne mempané mpa afyɛ ji né amú bɔɔ́ bɔ nku, ne bɔɔ́ nkú áfyɛɛ́ nyɛ ji denɔ.

59 Ngarege ɛnyú nnó, átánégé nyɛ́ denɔ ɛtirémbɔ kpaá tɛ ákwɔ́le ujwɔɔ́ bimbɔ uko.”