Luke 1 in Denya

1 Átá Tyɔ́filɔs, gejamégé bɔɔ́ ámua mɛ́ mansá abya unó bí úpyɛ́ né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛsé.

2 Ɛbwɔ́ ásá wyɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ábɔ́ áwuú mbaá bɔɔ́ bí ákpané amɛ ɛbwɔ́ ágɛné ndɛre unó biná ulɔɔ́ mampyɛ ne ukwyá, ne ɛké ɛ́wyage álɔɔ́ mangare abya yi.

3 Ndɛre me ntó mbɔ́ nkwɔlege unó bina uko cháŋéné tɛ gachií, mbɔ́ ngɛ́ nnó ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó nsá wɔ unó bi ndɛre nsámé nkwyɛ ubi nkane úpyɛ́ géma géma.

4 Mpyɛ́ na nnó wɔ ɔkaá nnó, unó bí ábɔ́ ágií wɔ́ úlú wáwálé.

5 Gébégé Hɛrɔd abɔ́ alú mfwa né gebagé mewaá Judiya, Mempyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ alu wyɛ́, ákuú ji Sakariya. Ji ne ampyɛ́ upɛ abifɔ ápyɛ utɔɔ́ né geluágé Abija. Mendée wuú Ɛlisabɛt alu ntó mpyáne *Ɛrɔn. Ábi álú ntó ámpyɛ upɛ Ɛsɔwɔ.

6 Ɛbwɔ́ apeá álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, áwuú mekomejɔɔ́ wuú áma ábélege mabɛ jií, ákwéné yɛ ɛma

7 ɛbwɔ́ ako ákwɔ ukoó ne ápɔ́ ne maá, gétúgé Ɛlisabɛt alú ménkwɔ́ɔ.

8 Bií uma, ɛ́lé gebégé utɔɔ́ Sakariya ne ɛkwɔ wuú, Mampyɛ utɔɔ́ bií nkane mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ.

9 Náná ɛlú lé gepɔge bwɔ́ ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ manyú nkwu nnó, Ɛsɔwɔ ajyá genó ɛyígé yɛ́ndémuú abɔɔ́ mampyɛ. Ápyɛ́gé mbɔ ajya Sakariya, nnó ji ne akpɛ́ mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ mansɔ́ genó ɛyígé géwya gebɛ́ nkane ɛlu.

10 Gébé gékwɔ́négé ɛyígé Sakariya ajyɛ́ sɔ́ geno gebɛ́ ɛyígémbɔ, gejamégé bɔɔ́ gélú dafyɛ génɛ́nemmyɛ.

11 Wyɛ́ gébé ɛyigembɔ, aké apɛle ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛkwɔ́ ji ushu, ɛ́tɛné ɛ́gbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔ́ ɛyígé asɔ́ uno ubɛ́ bimbɔ.

12 Agɛ́gé mbɔ ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ji metɔɔ́, ala amɛ mekpo faŋ.

13 Yɛ́mbɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́ké ne ji, “Sakariya ɔ́fɔgé, néndé Ɛsɔwɔ awú mmyɛmenɛne jyɛ́ ne mendée wyɛ́ Ɛlisabɛt akpane nyɛ́ unɛ ne abyɛne nyɛ́ maá mende ne ɔbɔ́ mankuú ji nnó Jɔn.

14 Ɔbɛ nyɛ ne metɔɔ́ megɔmegɔ, ne gejamégé bɔɔ́ ábɛɛ́ nyɛ́ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé nebyɛ́ níi.

15 Ji maá yina abɛ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né mbɛ ushu Ata Ɛsɔwɔ, ne ji anyú fɔ́ mmɔɔ́, yɛ amí bɔgebɔge, yɛ ami matomato, ne ɛ́lɔ tɛ bií ɛbi ábyɛné ji Mendoó Ukpea ɛgbége nyɛ ji metɔɔ́,

16 ne ji abwɔlége nyɛ́ matɔɔ́ bɔɔ́ Isrɛli nnó ákwɔ́lé Ata Ɛsɔwɔ bwɔ́.

17 Maá yimbɔ abɔ nyɛ́ mbɛ ne Ata Ɛsɔwɔ ndɛre muú dentɔɔ́. Ɛsɔwɔ achyɛ́ge nyɛ ji uto mendoó wyɛ́ nkane abɔ achyɛ́ Ɛlija, nnó apyɛ́ ántɛ ábɔ́ gejeé ne baá bwɔ́ ne apyɛ nyɛ́ abi átoó makpo ásɛ́ gepɔ ɛyígé abi átɛné cho. Apyɛ nyɛ́ unó bí uko nnó bɔɔ́ ákpómé mmyɛ mangílí Ata Ɛsɔwɔ.”

18 Sakariya agií ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ aké, “Mpyɛ nnó ne nkaá nnó mechɔ́ ɛwéná ɛbɛ́ɛ nyɛ wáwálé néndé ɛsé ne mendée wa dékwɔ mɛ́ ukoó?”

19 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́ké, “Me Gabriya, ne ntɛné fáná gétúgé Ɛsɔwɔ atɔmé me nnó nchwɔ́ ngáré wɔ abya melɔ́mélɔ́ yina.

20 Gɛ́ ɔ́bɛ nyɛ́ mbú, ɔjɔ́gése mejɔɔ́ kpaá tɛ depɔ ɛtí dépyɛ nyɛ́ gétúgé ɔlá ɔkamé uchwú mejɔɔ́ bá ɛbi ubɛ nyɛ́ wáwálé né meso gébé wɔ́.”

21 Ndɛre Sakariya alú wyáge mmu, bɔɔ́ bí ábɔ́ álú dafyɛ ánɛ́nemmyɛ akwé tametame, álɔ memfɛré genó ɛyi gepyɛ ji mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.

22 Gébégé ji atané dafyɛ, amua manjɔɔ́ mejɔɔ́ meti ɛ́pɔ́. Ala mɛ́ɛ lé ne amu ɛlé alaá mbú, ɛbwɔ́ ágɛ́gé mbɔ ákaá nnó agɛ́ lé amɛ́ géjyá né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.

23 Gébégé néŋáne utɔɔ́ bií né byɛ́gé, akere melɔ wuú.

24 Ɛ́ké ɛ́bɛlege, mendée wuú Ɛlisabɛt akpa unɛ, ala mmu bibií né amfaá áta.

25 Ne aké, “Nána nkaá nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ me meshwɛ, aferé me neshyɛ mmyɛ nnó bɔɔ́ ájwyágé sé me déŋkwɔ.”

26 Gébégé Ɛlisabɛt alú ne unɛ amfaá akéné, Ɛsɔwɔ atɔ́ Gabriya ɛkiɛ́nné wuú né melɔ́ Nasarɛt ɛwé ɛlú né gebagé mewaá Galilií.

27 Atɔ́ ɛwú nnó ɛjyɛ́ ɛtá gébwɛ́ne mesɔ́ mendée ayi ákúu ji Mɛri, ayi ɛbwɔ́ ne Josɛf ányɛ́meno mambá atɛ. Josɛf alu mpyáne mfwa *Dɛvid.

28 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́fɛ́ ɛta Mɛri ɛ́ké, “Mmá ɔjwɔle, Ɛsɔwɔ alu ne wɔ amá agbo ne wɔ dɔɔ́.”

29 Mɛri awúgé mbɔ́ akwé tametame, afɛrege, agige né metɔɔ́ wuú nnó ndé gefɔgé matame na?

30 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́ké ne ji, “Mɛri Ɔ́fɔgé, Ɛsɔwɔ agboó ne wɔ ne achyɛ́ wɔ nebɔ.

31 Gɛ́, ɔkpane nyɛ́ unɛ, ɔbyɛ́ maá mende ne ɔkuú nyɛ́ ji nnó Jisɔs.

32 Abɛ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́ge muú ne ákuú nyɛ ji Maá Anyátá Ɛsɔwɔ. Ata Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ́ ji ajwɔlé né geluɔ́gé Mfwa Dɛvid, gekwénegé ntɛ wuú.

33 Agbarege nyɛ́ gefwa mbaá upyáne Jakɔb uko tɛ kwyakwyá. Ne gefwa jií gébyɛ́ fɔ.”

34 Mɛri awúgé mbɔ, agií ɛwú aké, “Ɛ́kɛ́ne mbɔ nnó ne nkpá unɛ nkane nlá nlú dankáa mende?”

35 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛshuú ji meko ɛ́ké, “Mendoó Ukpea ɛchwɔ nyɛ́ wɔ mmyɛ ne uto bí Anyátá Ɛsɔwɔ upyɛ nyɛ́ wɔ ɔkpá unɛ. Né gétú yina maá yi ɔbyɛ́ne nyɛ́ abɛ ne ukpeá ákúu nyɛ́ ji Maá Ɛsɔwɔ.

36 Gɛ́, meŋmó wyɛ́ Ɛlisabɛt yɛ ɛlé akwɔ ukoó ne bɔɔ́ abɔ ákúu ji meŋkwɔ́ mendée, nana akwɔré gefɔɔ́ alɛ́ amfaá akéné ne abyɛne nyɛ́ maá mende.

37 Ne kaá nnó genó gefɔ́ ɛyí gépwɔ́ Ɛsɔwɔ gepɔ́.”

38 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛjɔ́gé mbɔ, Mɛri aké ne ɛwú, “Nlu lé maá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛ́bɛ́ wyɛ́ nkane ɔjɔɔ́.” Mɛri ajɔ́gé mbɔ, ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́seé.

39 Depɔ ɛti dépyɛ́gé, Mɛri akpomé mmyɛ akwilé wá akwɔ́ afɛ́ né melɔ fɔ́ ɛwé, ɛlú né gebagé mewaá Judiya.

40 Akwɔ́négé, akpɛ mmu gepúgé Sakariya, atamé mendée wuú Ɛlisabɛt.

41 Gébégé Ɛlisabɛt awuú matame Mɛri, maá yi alú ji unɛ akwilé melu ujwɔ́lé ne ɛshyɛ, ne Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ gbée Ɛlisabɛt metɔɔ́.

42 Ji ado ɛlúlú ajɔɔ́ ne mɛri aké, “Wɔ ɔwya ɛ́fwɔ́ ɔpwɔ andée ako, ne mejé Ɛsɔwɔ ɛ́bɛ́ ne maá yi wɔ ɔbyɛ́ne nyɛ.

43 Nlu kpɛ́ waá ayi Ɛsɔwɔ anógé me ne mmá Ata wa achwɔ gɛ́ me uŋkɛɛ́?

44 Wyɛ ɔké ɔtamege me mbɔ, nechɔ́chɔ́ népyɛ maá akwilé né melú ujwɔlé.

45 Méjé Ɛsɔwɔ ɛ́bɛ́ ne ji yi akamé nnó mechɔ́ ɛwé Ata ajɔɔ́ mbɔ, ɛbɛ nyɛ́ wáwálé.”

46 Mɛri aké: “Metɔɔ́ wa ɛgɔ́ɔ me ne Ata.

47 Ne metɔɔ́ wa ɛlú ne nechɔ́chɔ́ gétúgé Ɛsɔwɔ Mempoó wa.

48 Ji ate me yɛ ɛlé nlú lé meŋkpané defwɛ́ wuú. Lɔ nána ɔjyɛ́gé mbɛ, bɔɔ́ ako akúu nyɛ́ me nnó muú yi abɔɔ́ nebɔ,

49 nendé Ɛsɔwɔ yi awya uto uko, apyɛ me gekpɛ́kpɛ́gé mechɔ́. Ɛ́nógé ɛ́bɛ́ ne ji kpaá tɛ kwyakwyá,

50 agɛ́ne meshwɛ mbaá bɔɔ́ bi anóge ji, ɛlɔ́ né antɛ bwɔ́ ɛkwɔ́né né upyáne.

51 Alɛré ɛshyɛ ne ɛbwɔ wuú mantyá bɔɔ́ nepá ne ufɔɔ́ unó bí ɛbwɔ́ áfɛ́rege.

52 Aferé afwa né malú ujwɔ́lé bwɔ́, ne afyɛ́ ubyá bɔɔ́ né malu bwɔ́.

53 Achyɛ́ menyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ bí alú mesa, ne abú afwa áfɛ́ amu máwa.

54 Ate menomenyɛ ɛwé ji abɔ́ anyɛɛ́ ne ukwéne antɛ sé, ne náná achwɔ́ mampoó baá Isrɛli, bɔɔ́ utɔɔ́ bií. Apyɛ wyɛ ndɛre ji abɔ́ anyɛ́meno nnó agɛne Abraham meshwɛ, ne upyáne bií tɛ kwyakwya!”

56 Mɛri ajɔ́gé mbɔ, abɛlé ne Ɛlisabɛt genógé amfaá alɛɛ́, ne ákeré meso melɔ wuú.

57 Gébé gékwɔ́négé ɛyígé Ɛlisabɛt ábyɛ́ne, abyɛ maá mende.

58 Atɛ áŋmɛ́ ne bɔɔ́ ulagepú bií, aké áwúu nnó Ata Ɛsɔwɔ agɛ́ ji meshwɛ achyɛ́ ji nebɔ, matɔɔ́ ágɔ bwɔ́ ako.

59 Ne ndɔ́ ɛ́nee ɛ́kwɔ́négé áchwɔ́ mansɔ́ ji nsɔ́ ne ábɔ́ álú mamfyɛ ji mabɔ ntɛ wuú Sakariya.

60 Mma wuú aké ŋgba, “Ákúu ji Jɔn.”

61 Yɛ́mbɔ áké ne ji, “Yɛ́ muú ula gepú wyɛ́ fɔ ayi awya mabɔ mímbɔ apɔ́.”

62 Ne ámɛɛ́ ne amu ágií ntɛ wuú áké, ndé mabɔ mí ji akɛ́lege nnó áfyɛ́ maá yimbɔ.

63 Amɛɛ́ ne amu nnó áchyɛ́ ji genó gefɔ́ ásá wyɛ́. Áchwɔ́ ne géjí asá, “Mabɔ maá yimbɔ nnó Jɔn.” Bɔɔ́ ágɛ́gé mbɔ ála mano mekpo, fuú.

64 Sakariya áságé mbɔ, tɛ́nétɛ́né ama lɔ manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne alɔ mamfɛɛ́ Ɛsɔwɔ.

65 Gébégé bɔɔ́ melɔ wuú, áwuú nnó Sakariya ama lɔ́ manjɔɔ́ mejɔɔ́, mechɔ ɛwéna ɛpwɔ bwɔ́ amu. Gegáré mechɔ́ ɛwé, gékwɔ́ gékwɔné malɔ́ mekwɛ́ mako né gebagé mewaá Judiya.

66 Bɔɔ́ ako abi áwuú mechɔ́ ɛwé, áfyɛ né matɔɔ́ bwɔ́ áfɛrege nnó, “Maá yi abɛɛ́ nyɛ́ ndé gefɔɔ́?” Áfɛ́rege mbɔ ɛlé ágɛné nnó Ɛsɔwɔ alu ne ji.

67 Né gébé ɛyígémbɔ Mendoó Ukpea ɛchwɔ gbée Sakariya mmu metɔɔ́ awú meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne alɔ mangaré aké:

68 “Gɔ́ ɛbwɔ́ áfɛɛ́ Ata Ɛsɔwɔ, ntɛ bɔɔ́ Isrɛli! Gétúgé achwɔ́ mamferé bɔɔ́ bií né defwɛ́.

69 Achyɛ́ ɛsé gekpɛ́kpɛ́gé ménchyɛ́ geŋwá ayi átané ula gepú Mfwa Dɛvid maá utɔɔ́ wuú,

70 wyɛ́ ndɛre abɔ́ ányɛ́meno mbaá bɔɔ́ ɛkpávɛ Ɛsɔwɔ abi gekwéne nnó,

71 ji apoóge nyɛ ɛsé, mbaá bɔɔ́ bi ákɛlege manwá ɛsé, ne aferege nyɛ ɛsé né amú bɔɔ́ mawámé ɛsé.

72 Abɔ́ anyɛ́meno mangɛ́ meshwɛ mbaá ukwéne antɛ sé, ne ate menomenyɛ ukpea ɛwé jimbɔɔ́ abɔ́ anyɛɛ́ ne ɛbwɔ́.

73 Abɔ́ agaré gekwéne ntɛ sé Abraham ne akelé nnó,

74 aferege nyɛ ɛsé né amú bɔɔ́ mawámé ɛsé, nnó dépyɛ́ utɔɔ́ bií débɛgé ne ɛfɔ,

75 mambɛ́ bɔɔ́ ukpea bií wáwálé ne mantɛné cho né mbɛ ushu wuú, ndɔ meko kpaá tɛ dégboó.

76 Wɔ, maá wa, ákúu nyɛ́ wɔ *Muú Ɛkpávé Anyátá Ɛsɔwɔ. Ɔbɔ nyɛ́ mbɛ ne Ata Ɛsɔwɔ nnó, ɔkwyɛ́ mati jií.

77 Ɔpyɛ nyɛ́ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ákaá nnó, Ɛsɔwɔ akɛlege manjiínte gabo bwɔ́ ne áféré ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo.

78 Gétúgé ji ágɛ́ne meshwɛ dɔɔ́ mbaá bɔɔ́ yɛ́ndégébé, ji atɔme nyɛ́ muú yi achyɛge ɛsé geŋwá, achwɔ́ ayi atánege né mfaánebuú ayi mfaá mfaá nkane mŋmɛɛ́ ɛwé ɛ́tyɛ dondo,

79 ɛwú ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋgbɔ́ mbaá bɔɔ́ bí álú né gemua, ne ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋwá mbaá bɔɔ́ abi álú né manó negbo, ne manlɛré ɛsé meti ɛwé ɛ́chwɔ ne geŋwágé nesɔ.”

80 Ne maá Sakariya yimbɔ alu ne ɛkwɔ wuú, awɛne ne menyammyɛ ne deŋgá, ne Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji. Awɛ́gé, ajyɛ jwɔ́le né *mashwɔne, ne gébé gekwɔ́nége, álɛre mmyɛ jií gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ *Isrɛli.