John 6 in Denya

1 Ɛ́bɛ́légé, Jisɔs achyaá géntoógé mewaá Galilií ɛyigé ákuú ntó nnó géntoógé Tibɛras.

2 Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ji gétúgé ágɛné gepɔgé ufélekpá ɛbi ji apyɛɛ́ bɔɔ́ mameé átoó.

3 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákwɔ́ ájyɛ jwɔ́le né mfaá mekwɛ.

4 Gébé ɛyigémbɔ, ɛpaá bɔɔ́ Jus ɛwé ákuú nnó ɛpaá koó upú, ɛ́la kwɔ́kwɔ́lé.

5 Ne Jisɔs ábwɛ́gé amɛ agɛ́ ndɛre gejamégé bɔɔ́ áchwɔɔ́ ɛta wuú, ajɔɔ́ ne Filip aké, “Déname mbɔ brɛd ɛfɔ́ ayi akwánege bɔɔ́ bina manyɛ́?”

6 Agií mbɔ manwú meko yi Filip ashúge nyɛ, néndé jimbɔɔ́ akaá mɛ́ genó ɛyigé ji abɔɔ́ mampyɛ.

7 Filip ashuú ji meko aké, “Yɛ́ dékpá ɛlé ŋká ɛyi muú utɔɔ́ anyɛɛ́ né ámfaá aneé ne déna brɛd dékáré ukɛ́kɛ́ ukɛ́kɛ́ mbaá bɔɔ́ bina, akwánégé fɔ́ ɛbwɔ́ ako.”

8 Ne maá utɔɔ́ Jisɔs ayifɔ ayi akúu ji nnó Andru meŋmo Simun Pita, aké,

9 “Njyɛ gesa fɔ, alú fana ayi awyaá ntó brɛd ɛta ɛyi ápyɛ ne bɛle ne meshuú ɛpea, yɛ́mbɔ ɛkwánege mbɔ bɔɔ́ bina nnó?”

10 Ajɔɔ́gé mbɔ, Jisɔs aké, “Gáré yɛ́ndémuú ájwɔ́lé ka.” Melú ɛwémbɔ ɛjá dambyanja dɔɔ́, bɔɔ́ abi ájwɔlé wyɛ ande ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ álú genógé dɛlé bɔɔ́ átáa.

11 Ne Jisɔs asɛ́ ntóo brɛd ɛyímbɔ, achyɛ́ matamé mbaá Ɛsɔwɔ, akaré mbaá bɔɔ́ abi ajwɔlé ɛfɛɛ́. Wyɛmbɔ ntó ne apyɛ ne meshuú ɛyimbɔ ɛ́peá ne yɛ́ndémuú asɛ ndɛre ji akɛlege.

12 Ányɛ́gé agbégé, Jisɔs agaré baá utɔɔ́ bií aké, “Nywerege ayi álaá ɛkágé délyaá yɛɛ́ genógefɔ́”

13 Ne ányweré ayi álaá ágbeé usá úfyáneupeá yɛ́ ɛlé ntó brɛd ɛbɔ ɛlú ɛlé ɛta.

14 Ne bɔɔ́ bina ágɛ́gé gepɔge ufélekpá bina, ɛbí Jisɔs apyɛ́mbɔ, áké, “Gɛ́ muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ wáwálé na, ayi alú manchwɔ́ fa mme.”

15 Jisɔs ákágé nnó bɔɔ́ bimbɔ ákɛ́lege mangbaré ji ne utó ápyɛ ji ábɛ́ mfwa, alyaá ɛbwɔ́ ama akwɔ́ afɛ́ tɛ mfaá mekwɛ jimbií.

16 Nkwalé akwɔ́négé baá utɔɔ́ Jisɔs áshulé áfɛ́ né mbale géntoógé mewaá ɛyigémbɔ,

17 ákpɛ ɛ́kpe manchyaá ájyɛ́ né melɔ Kapanɔm. Gébé ɛyigémbɔ utuú ugi, ne Jisɔs abɔ́ alú danchwɔ́ báne ɛbwɔ́.

18 Ndɛre ajyɛ́ɛ mbyo metometo ammyɛ apyɛ mgbannyi akwɔme.

19 Ɛbwɔ́ ájyɛ́gé genógé ŋkpa nekɛ ɛni, áké ágɛ́ne nkane Jisɔs akɛ́ne mfaá mekɔ manaá achwɔ́ɔ kwɔ́kwɔ́lé ne ɛkpée, ábɔ́ ɛfɔ.

20 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Défɔgé, ɛlé me.”

21 Ajɔ́ɔgé mbɔ matɔɔ́ ágɔ ɛbwɔ́ mansɛ ji akpɛ né mmu ɛkpée, áké ápɛ́le ɛ́kpe ɛtaré mɛ́ mbale mewaá né mbaá ayi ɛbwɔ́ ájyɛ́ɛ.

22 Bií ujyage, gejamégé bɔɔ́ abɔ alu né ɛgbɛ́ géntoógé mewaá ɛwefɔ, ágɛ́ nnó ɛlé ɛ́kpe ɛma ne ɛbɔ́ ɛlú né mbale nnyi. Ápɛ ágɛ sé Jisɔs wɔ́, ne ate nnó ji abɔ́ akpɛɛ́ fɔ́ ɛ́kpe ɛwémbɔ ne baá utɔɔ́ bií wɔ́, baá utɔɔ́ bií ábɔ́ áfɛ́ ɛbwɔ́ ambií.

23 Wyɛ né bií bimbɔ, makpe fɔ́ átané né melɔ Tibɛras achwɔ́ táré né mapea gentoge mewaa kwɔ́kwɔ́lé ne mbaá ayi Ata Jisɔs abɔ́ ajelé brɛd bɔɔ́ anyɛ́ɛ.

24 Ápɛ́ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií né makpe yimbɔ ágɛ́ wɔ́. Akpɛ makpe yimbɔ áchyaá géntoógé mewaá ɛyigémbɔ áfɛ́ né melɔ Kapanɔm ákɛ́lege Jisɔs.

25 Agɛ́gé ji, ágií ji aké, “Ménlɛré ndé gébé wɔ ɔchyaá géntoógé mewaá ɔchwɔɔ́ wé?”

26 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me ngarégé ɛnyú wáwálé nnó dékɛ́légé fɔ́ me gétúge gepɔge ufélekpá ɛbi ɛnyú dégɛné. Dékɛ́lege ɛlé me gétúgé dényɛɛ́ brɛd dégbeé.

27 Détulégé fɔ́ mmyɛ dékɛ́légé menyɛɛ́ ayi áchɔ́ge, mmyɛ́ge mmyɛ dékɛ́légé ɛlé menyɛɛ́ ayi achyɛgé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ji yimbɔ ne me Maá Ntɛ Mekwaá nchyɛgé nyɛ ɛnyú. Ntɛ wa Ɛsɔwɔ apyɛ ukpɛkpɛ uno fɔ ne alɛ́rege nnó ji achyɛɛ́ me utó bií, nnó nchyɛge bɔɔ́ geŋwá ɛyigembɔ.”

28 Ne bɔɔ́ bimbɔ ágií ji áké, “Ɛsé dépyɛɛ́mbɔ nnó ne dépyɛ́ɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ?”

29 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Utɔɔ Ɛsɔwɔ bimbɔ úlú nnó ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne muú ayi ji atɔmé.”

30 Bɔɔ́ bimbɔ ama agií ji áké, “Ndé ufélekpá ɛbi wɔ ɔmáge pyɛ nnó ɛsé dégɛ́ ne dékámé ne genó ɛyigé wɔ ɔjɔɔ́ge?

31 Ukwéne antɛ sé anyɛ́ nyá mana né mashwɔ́ne, wyɛ ndɛre asamé né mmu bɔ ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Achyɛɛ́ ɛbwɔ́ brɛd ayi atané né mfaánebuú ányɛ́’.”

32 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Me ngarége ɛnyú wáwálé nnó ɛpɔ́fɔ́ Mosis ne achyɛɛ́ ɛnyú brɛd ayi átané mfaánebuú, ɛlé Ntɛ wa ne achyɛ́ge ushuú brɛd ayi mbɔɔ́ ayi atané né mfaánebuú.

33 Brɛd ayi Ɛsɔwɔ achyɛge ɛlé muú ayi atané mfaánebuú ne achyɛgé bɔɔ́ geŋwá ɛyi gélá gébyɛɛ́.”

34 Jisɔs ajɔɔ́ge mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ áké, “Ata chyɛ́gé ɛsé brɛd yimbɔ yɛ́ndégébé.”

35 Ne Jisɔs agaré yɛ́ ɛbwɔ́ aké, “Me ne nlú brɛd ayi achyɛ́ge geŋwá. Yɛ́ndémuú ayi achwɔ́ɔ ɛta wa mesa ammyɛ sé ji, ne muu ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me mmwɔ́lé manaá nto ɛpyɛ sé ji.

36 Ne ngare mɛ́ ɛnyú nnó ɛnyú dégɛ́ me yɛ́mbɔ défyɛɛ́ matɔɔ́ ne me wɔ́.

37 Yɛ́ndémuú ayi Ntɛ wa achyɛ́ge me, achwɔ́ɔ nyɛ ɛta wa, ne yɛ́ndémuú ayi achwɔ́ɔ ɛta wa, me mbuú fɔ́ ji.

38 Néndé me ntané fɔ́ mfaánebuú manchwɔ́ pyɛ ndɛre nkɛ́lege wɔ́, nchwɔ́lé mampyɛ ndɛre muú ayi atɔmé me akɛ́lege.

39 Ne genó ɛyigé muú ayi atɔmé me akɛ́lege nnó, mpyɛ gélú nnó ɛkágé mpyɛ yɛɛ́ muú ama anó né geluágé bɔɔ́ ako abi ji achyɛɛ́ me. Mpyɛ ɛlé ɛbwɔ́ akwilé né negbo né bií bi kwyakwya.

40 Néndé genó ɛyigé Ntɛ wa akɛ́lege gélú nnó, yɛ́ndémuú ayi agɛ́né me Maá wuú ne áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me, abɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne me mpyɛ nyɛ ji akwilé né negbo né bií ɛbi kwyakwya.”

41 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ álɔ maŋménégé gétúgé ji ajɔɔ́ aké, ‘Me nlú brɛd ayi atané mfaánebuú ashulé mme’.

42 Áké pɔ́ nnó Jisɔs maá Josɛf na? Ɛsé dékage mma wuú ne ntɛ wuú. Ɛpyɛmbɔ nnó ne ji aké atané mfaánebuú ashulé mme?

43 Ne Jisɔs ashuú yɛ́ ɛbwɔ́ meko aké, “Gɔ́gé maŋménégé ne atɛ,

44 yɛɛ́ muú ayi ákágé chwɔ́ ɛta wa ayi ntɛ wa muú atɔmé me álá aja ji áchwɔ wɔ́ apɔ́. Ne ayi achwɔ́ɔ ɛta wa, mpyɛ nyɛ ji akwilé né negbo né bií bi kwyakwya.

45 Muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ asá nnó, ‘Ɛsɔwɔ alɛ́rege nyɛ bɔɔ́ ako meti.’ Ɛwena ɛtɛne nno yɛ́ndémuú ayi awuú ne agií genó ɛyigé Ntɛ wa akɛ́lege, achwɔ́ɔ ɛta wa.

46 Menjɔɔ́ mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó muú fɔ agɛ́ mɛ́ Ntɛ wa wɔ́, ɛkosé me muú ntané ɛta wuú ne ngɛ́ne ji.

47 Ngaré ɛnyú wáwálé nnó yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me abɔɔ́ geŋwá ɛyi gélá gébyɛɛ́.

48 Me nlú brɛd ayi achyɛge geŋwá.

49 Ukwéne antɛ nyú anyɛ́ nya mana né mashwɔ́ne, yɛ́mbɔ ágbó.

50 Ne gɛ́ brɛd ayi atané mfaánebuú ashulé mme, ji ne alu gefɔɔ́ ɛyigé yɛ́ndémuú ayi anyɛ́ ji agboó fɔ́.

51 Me nlú brɛd ayi achyɛgé geŋwá, ayi atané mfaánebuú ashulé mme. Yɛ́ndémuú ayi ányɛɛ́ brɛd yina abɛɛ́ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne brɛd yina ɛlé menyammyɛ wa ayi nchyɛ́ge nyɛ mbaá bɔɔ́ mme mekó manwene geŋwáge bwɔ́.”

52 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ Jus álɔ́ manyɛ́ mbeé metometo ne atɛ áké, “Mende yina achyɛge mbɔ ɛsé menyammyɛ wuú nnó dényɛ nnó?”

53 Jisɔs ajɔɔ́ yɛ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarége ɛnyú wáwálé nnó, mbɔgé ɛnyú délá dényɛɛ́ menyammyɛ Maá Ntɛ Mekwaá ne dényúu manoó mií wɔ́, débɔ́ fɔ́ geŋwá.

54 Ne yɛ́ndémuú ayi anyɛ́ɛ menyammyɛ wa ne anyúu manoó ma, abɔɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́, ne mpyɛ nyɛ ji akwilé né negbo né bií bi kwyakwya.

55 Néndé menyammyɛ wa alú menyɛɛ́ wáwálé ne manoó ma ntó málú genó ɛyigé ányú wáwálé.

56 Yɛ́ndémuú ayi anyɛ́ɛ menyammyɛ wa ne anyú manoó ma, abɛɛ́ muú ama ne me, ne me ntó mbɛɛ muu ama ne ji.

57 Ntɛ wa menchyɛ geŋwá atɔ́ me, Me ntó nwyaá geŋwá gétú jií. Mbɔntó ne yɛ́ndémuú ayi anyɛ́ɛ menyammyɛ wa abɔɔ́ geŋwá gétú ya.

58 Gɛ́ brɛd ayi atané mfaánebuú ashulé mme na. Apɔ́fɔ́ ɛké mana ayi ukwéne antɛ nyú ányɛ́ nyá ne ábɛlégé ágboó. Yɛ́ndémuú ayi ányɛ́ɛ brɛd yina abɛɛ́ mebɛ tɛ kwyakwya.”

59 Jisɔs ajɔɔ́ depɔ ɛtiré na né Kapanɔm, gébégé alɛ́rege bɔɔ́ unó né mmu ɛcha mmyɛmenɛne.

60 Gejamégé aŋkwɔlé Jisɔs áwúgé genó ɛyigé ji alɛ́régé áké, “Genó ɛyigé mende yi alɛ́rege getoó. Yɛɛ́ muú ayi akámege gefɔgé genó ɛyigé na apɔ́.”

61 Yɛ́mbɔ Jisɔs akágé né mmu metɔɔ́ wuú nnó aŋkwɔle bií áŋmɛ́nége gétúgé mechɔ́ ɛwé ji ajɔɔ́. Aké, ne bwɔ, “nnó mechɔ ɛwéna ɛpyɛ nnó ɛnyú deja mmyɛ meso?

62 Ɛ́bɛgé mbɔ, ɛnyú defɛrege nyɛ nnó mbɔgé dégɛ́gé Me Maá Ntɛ Mekwaá ndɛre nkérége meso mbaá ayi ntané yɛ́?

63 Ɛ́lé Mendoó ne ɛ́chyɛ́ge geŋwá. Menyammyɛ mekwaá apyɛ yɛ genó cháchá! Unó bi Me njɔɔ́ mbɔ ne ɛnyú, utané mbaá Mendoó ne ubi ne uchyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.

64 Yɛ́mbɔ, ɛnyú abifɔ défyɛɛ́ matɔɔ́ ne me wɔ́.” (Jisɔs akaá mɛ́ tɛ ula ulɔ́ bɔɔ́ abi álá fyɛ matɔɔ́ ne ji wɔ́, ne muú ayi achyɛge nyɛ ji maŋkwaá)

65 Ne ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Gɛ́ ula bí ngaré ɛnyú nnó, muú akágé chwɔ́ fɔ ɛta wa, mbɔgé Ntɛ wa álá lɛré ji meti wɔ́.”

66 Ɛlɔ né gébé ɛyigé na, gejamégé aŋkwɔlé bií ája mmyɛ meso, ámágé kwɔ́le sé ji.

67 Ne ɛpyɛ́gémbɔ, Jisɔs aké ne áŋbá bií áfyáneapeá, “Nnó ɛnyú ntó dékɛ́légé manlyaá me?”

68 Simun Pita ashuú ji meko aké, “Ata, ɛsé demágé lya wɔ défɛ́ ɛfɔ? ɛle wɔ ne uwyaá mekomejɔɔ́ ayi achyɛ́ge geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́.

69 Ɛsé défyɛɛ́ matɔɔ́ ne wɔ ne dékaá nnó wɔ ne ɔlu Muú Ukpea ayi Ɛsɔwɔ átɔmé.”

70 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me ne njyá ɛnyú áfyáneapeá, yɛ́mbɔ muú nyú ama alú danchɔmeló.”

71 Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ ato lé ne Judas maá Simun Iscarot, yɛ́lé alú né geluágé abi áfyáneapeá, ji ne achyɛge nyɛ Jisɔs maŋkwaá.