John 4 in Denya

1 Ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi áwú nnó bɔɔ́ abi ajyɛɛ mbaa Jisɔs, ji awyage ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ aja apwɔ abi ajyɛɛ mbaá Jɔn.

2 Yembɔ wáwálé alú nnó Jisɔs jimbɔ awyáge fɔ́ bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, ɛlé baá utɔɔ́ bií ne áwyáge.

3 Ne Jisɔs awúgé nnó bɔɔ́ Farasi áwu nnó bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ɛta wuú aja apwɔ abi Jɔn, alyaá Judiya akeré meso né Galilií,

4 abɔ́ mankoó wyɛ né gebage mewaá Samariya ne afɛ́ né gebagé mewaá Galilií.

5 Ákwɔ́négé né gebagé mewaá Samariya akwɔné melɔ ɛwé ákuú nnó Sikar. Sikar alú kwɔ́kwɔ́lé ne melú mme ɛwé Jakɔb abɔ́ achyɛ́ɛ maá wuú Josɛf.

6 Ɛmbu manaá ɛwé Jakɔb abɔ́ áchomé ɛlú ntó ɛfɛɛ́. Jisɔs ákɛgé ápwagé, ajyɛ jwɔ́lé wyɛ. Gébé gélú kalaŋká ɛfyánéɛpeá ne ŋwɔmese ɛyigé Jisɔs akwɔné né mbaá yimbɔ.

7 Ɛké ɛwyáge, mendée Samariya fɔ achwɔ́ ɛfɛɛ́ manchwɛ́ manaá. Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Chyɛɛ́ me manaá nyú.”

8 Gébé ɛyigémbɔ, baá utɔɔ́ bií áfɛ́ né melɔ manjyɛ na menyɛɛ́.

9 Mendée Samariya yimbɔ aké, ne ji “Wɔ ɔlú muú Jus, me nlú muú Samariya, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne ɔgií me manaá manyú?” Ajɔɔ́ mbɔ néndé bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Samariya átuúgé fɔ.

10 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔbɔ́ ɔkaá mbɔ ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛgé ne gefɔgé muú ayi agií mbɔ wɔ manaá, mbɔ ɔgií ji, ne ji abɔ́ achyɛgé wɔ manaá ami machyɛge geŋwá.”

11 Mendée yimbɔ ajɔɔ́ ne ji aké, “Ata ɔpɔ́ ne genó manchwɛ́ manaá, ne ɛmbu manaá ɛwéna ɛgomé. Ɔpyɛ́ɛ mbɔ nnó ne ɔgɛ́ manaá ami machyɛgé geŋwá?

12 Nnó wɔ ɔŋeá gemɛ ɔpwɔ gekwenege ntɛ sé Jakɔb muú áchomé ɛsé ɛmbu manaá ɛwéna? Ɛwé jimbɔ, baá bií ne utú bií anyuú manaá wyɛ.”

13 Jisɔs aké ne ji, “Yɛ́ndémuú ayi anyú manaá amina, mmwɔ́lé manaá ɛmágé pyɛ ji,

14 yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú ayi anyúu manaá ami me nchyɛge nyɛ, mmwɔ́lé manaá ɛmágé pyɛ sé ji tɛ kwyakwya. Ne manaá ami me nchyɛge ji, mabwɔlége nyɛ mala ɛta wuú ɛké ɛmbu nnyi ɛwé ɛtanege manaá ami machyɛ́ge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.”

15 Mendée yimbɔ aké, “Ata chyɛɛ́ me manaá amimbɔ nnó mmwɔ́lé manaá ɛpyɛgé sé me, ne nnó nchwɔ́ge sé fa manchwɛ́ manaá.”

16 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji, aké, “Chó kuú menɔ wyɛ ɛnyú déchwɔ́.”

17 Ne mendée yimbɔ ashuú ji meko aké, “Me mmpɔ ne menɔ”, Jisɔs aké, “Wɔ ɔlú cho ndɛre ɔké ɔpɔ́ ne menɔ,

18 néndé ɔbɔ́ ɔbá mɛ́ anɔ ata, ne ayi ɔlú mbɔ ne ji nana, apɔ́ fɔ́ menɔ wyɛ. Genó ɛyigé wɔ ɔjɔɔ́ mbɔ gélú wáwálé.”

19 Mendée yimbɔ ajɔɔ́ ne ji aké, “Ata ɛlúmbɔ ɛké wɔ ɔlú muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.

20 Ukwene antɛ sé ábɔ́ ánógé Ɛsɔwɔ né mekwɛ ɛwéna, yɛ́mbɔ ɛnyú bɔɔ́ Jus deké ánógé ɛlé Ɛsɔwɔ né melɔ Jɛrosalɛ.”

21 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Kámé genó ɛyigé me njɔɔ́gé, gébé gechwɔ́ nyɛ ɛyigé ɛnyú délá nógé sé Ɛsɔwɔ fa né mekwɛ ɛwéna, yɛɛ́ ɛbɛ́lé né Jɛrosalɛ.

22 Ɛnyú bɔɔ́ Samariya dénógé genó ɛyigé délá kaágé, ɛsé bɔɔ́ Jus dénógé genó ɛyigé dékaágé néndé muú ayi áférege akwaá né ɛfwyale gabo atanege nyɛ ɛlé né mbaá bɔɔ́ Jus.

23 Yɛ́mbɔ gébé gechwɔ́ɔ, ne géchwɔ́ mɛ́, ɛyige bɔɔ́ abi anógé Ntɛ sɛ wáwálé anoge nyɛ ji né gefɔɔ́ ɛyi gelu wáwálé ndɛre Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege. Gɛ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akɛ́lege nnó ánoógé ji mbɔ.

24 Ɛsɔwɔ alú Mendoó ne bɔɔ́ abi anógé ji abɔ́ manógé ji né gefɔɔ́ ɛyi gelu wáwálé ndɛre Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege.”

25 Ne mendée yimbɔ aké, “Nkaá nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ayi akuú ji Kras achwɔ́ɔ, gébégé achwɔ́gé agarege nyɛ ɛsé yɛ́ndégenó cháŋéné.”

26 Jisɔs agaré yɛ́ ji aké, “Me yi njɔ́ge mbɔ nlu ji awu.”

27 Ɛké ɛwyágé baá utɔɔ́ Jisɔs áchwɔ́; ne álá meno mekpo fuú nkane ágɛ́né ji ajɔɔ́ge mejɔɔ́ ne mendée yɛ́mbɔ yɛ́ muú ayi agií ji nnó ɔkɛlege ndé, yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé nnó ulannó ɔjɔɔ́ge mejɔɔ́ ne mendée yina apɔ́.

28 Mendée yimbɔ alyaá yɛ́ ŋkwɔ́ manaá wuú ɛfɛɛ́ afɛ́ né melɔ ajyɛ gáré bɔɔ́ aké,

29 “Chwɔ́ge dégɛ́ mende ayi agaré me yɛ́ndégenó ɛyige me mbɔ mpyɛ́ɛ. Nnó ji ne alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa?”

30 Ne bɔɔ́ átané né melɔ ájyɛ́ɛ gɛ́ Jisɔs.

31 Né gébé ɛyigé mendée yimbɔ ajyɛɛ né melɔ, baá utɔɔ́ Jisɔs ákpeáge ji áké, “Ménlɛré nyɛ́ menyɛɛ́.”

32 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Me nwya menyɛɛ́ manyɛ́ ayi ɛnyú délá kaá wɔ́.”

33 Ajɔɔ́gé mbɔ, baá utɔɔ́ bií ájɔɔ́ ne atɛ aké, “Nnó muú fɔ achwɔ́ ji ne menyɛɛ́?”

34 Ndɛre ájɔɔ́gé mbɔ, Jisɔs aké, “Menyɛɛ́ wa alú ɛlé mampyɛ genó ɛyigé muú ayi atɔmé me akɛ́lege ne mampyɛ utɔɔ́ bií nnéré chánchá.

35 Pɔ́ ɛnyú déjɔɔ́ge na nnó, ‘Ɛla amfaá ani ne mbwɛ́ ákwɔ́né mamferé?’ Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó bwɛge amɛ dépɛ makɔɔ́, mbwɛ akwɔné mɛ́ mamferé.

36 Yɛ nana muú ayi aférégé mbwɛ́ abɔɔ́ nsa wuú ne anywerege mbwɛ́ yimbɔ́ ne mbwɛ́ yimbɔ ɛle geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ɛ́bɛgé mbɔ, mempɛné ne memferé ábɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ chónchó.

37 Ɛ́pyɛgémbɔ, nekanemejɔɔ́ ɛniné ajɔɔ́ nnó, ‘Mempɛné apɛgé, memferé aféré’ nelú wáwálé.

38 Me ntɔ́ ɛnyú nnó déjyɛɛ́ déféré mbwɛ́ né mekɔɔ́ ɛwé ɛnyú déla dépɛ́ɛ mbwɛ́ wyɛ wɔ́. Bɔɔ́ abi chá ápyɛ utɔɔ́, ɛnyú débɔ́ nsá né utɔɔ́ bwɔ́.”

39 Né gébé ɛyigémbɔ gejamégé bɔɔ́ Samariya, áfyɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs gétúgé genó ɛyigé mendée yimbɔ agaré ɛbwɔ́ nnó, “Ágaré me yɛ́ndégenó ɛyigé mbɔ́ mpyɛ́ɛ.”

40 Bɔɔ́ Samariya bimbɔ, ágɛ́gé Jisɔs, ánɛ́ ji mmyɛ nnó ajwɔ́lé ne ɛbwɔ́, ne Jisɔs abɛlé ne ɛbwɔ́ ndɔ ɛpeá.

41 Né mboó ndɔ ɛyimbɔ, gejamégé bɔɔ́ ama áfyɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs gétúgé mekomejɔɔ́ ayi ji ágaré.

42 Ne ájɔɔ́ ne mendée yimbɔ aké, “Ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs nana ɛpɔ́sé gétúgé mekomejɔɔ́ ayi ɔgaré ɛsé néndé ɛsé ambɔɔ́ déwú ne dékaá nnó ji alu Mempoó bɔɔ́ mme wáwálé.”

43 Ndɔ yimbɔ ɛpea ɛkógé, Jisɔs alyaá melɔ Samariya afɛ́ né Galilií.

44 Jisɔs jimbɔɔ́ abɔ́ ajɔɔ́ mɛ́ aké, “Muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ apɔ́ ne ɛ́nógé né melɔ wuú.”

45 Ákwɔ́négé né Galilií bɔɔ́ melɔ Galilií ásɛ́ ji amu apeá néndé ɛbwɔ́ ágɛ́ yɛ́ndégenó ɛyigé Ji apyɛɛ́ né Jɛrosalɛ gébégé ɛpaá koó upú. Ɛlé ɛbwɔ́ ntó ábɔ́ álú wyɛ.

46 Ne Jisɔs ama ajyɛ́ɛ né melɔ Kana ɛwé ji abɔ́ apyɛɛ́ manaá mábwɔ́lé mmɔɔ́ né gebagé mewaá Galilií. Ne muú kpaá gɔ́mena fɔ abɔ́ alú né melɔ Kapanɔm ayi maá wuú abɔ amée.

47 Mende yimbɔ awúgé nnó Jisɔs atané melɔ Judiya achwɔ́ né Galilií, ajyɛ́ nɛ ji mmyɛ nnó áchwɔ́ ápyɛɛ́ maá wuú ayi amée álá magbómagbó átoó.

48 Ne Jisɔs ajɔɔ́ yɛ́ ne ji aké, “Me nlá mpyɛ́ gepɔgé ufélékpá ɛbi ulɛ́rege utó Ɛsɔwɔ wɔ́, ɛnyú défyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne me.”

49 Ajɔɔ́gé mbɔ, muú kpaá yimbɔ aké, “Ata chwɔ́ déjyɛ́ ɛkágé maá wa agbó.”

50 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Chó maá wyɛ́ atoge nyɛ.” Ne mende yimbɔ akamé ne mekomejɔɔ́ ayi Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, afɛ́.

51 Ndɛre mende yimbɔ ajyɛ́ɛ, baá défwɛ bií átuú ne ji né meti, ágaré ji áké, “Maá wyɛ alu mebɛ.”

52 Ne mende yimbɔ agií ɛbwɔ́ gébé ɛyigé maá yimbɔ atoó. Áké, “Gefwene yimbɔ gébyɛ́ ji mmyɛ njuna né kalaŋká ama.”

53 Ágárégé ji mbɔ, ate nnó ɛlé wyɛ né gébé ɛyigémbɔ ne Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́ ne ji nnó, “Maá wyɛ atógé nyɛ.” Ndɛre ɛpyɛɛ́mbɔ mende yimbɔ ne ula gepú bií uko áfyɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs.

54 Gɛ́ ndɔ ayi agbeé maŋáne apea ayi Jisɔs alɛré gepɔgé ufélékpá né Galilií gébégé atané né Judiya.