John 19 in Denya

1 Palɛt achyɛɛ Jisɔs nnó, átule ji ne getó.

2 Ne bɔɔ́ bee átɔ ɛla ɛwé ɛlú meshií áfaá Jisɔs né mekpo, áfyɛ ji nkúu megɛ́lé né mmyɛ ɛke mfwa.

3 Ájwyage ji aké, “Geŋwá gétyɛɛ́ getyɛɛ́ gebɛ ne wɔ Mfwa bɔɔ́ Jus” ne ádo ji ukpɛ kpɛ né ushu.

4 Palɛt ama akere achwɔ́ ajɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ aké, “Nana me nchwɔ ne ji né mbɛ ushu nyu yɛ́mbɔ kaáge nnó me ngɛ fɔ́ gabo ayi ji apyɛɛ́ wɔ́.”

5 Jisɔs atane né dafyɛ ne ɛla ɛwé ɛlú meshií meshií né mekpo ne nkúu megɛ́lé né mmyɛ. Ne Palɛt ajɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ aké, “Gɛgé mende yimbɔ na.”

6 Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ambame ɛcha upɛ agɛge Jisɔs, alɔ makale ne meko metometo aké, “Áwɔ ji né gekwa, áwɔ ji né gekwa.” Ajɔ́gé mbɔ, Palɛt ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú ambɔɔ́ sɛge ji dewɔ né gekwa, néndé me ngɛ fɔ́ gabo ayi ji apyɛɛ́ wɔ́.”

7 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jus atome wyɛ ɛshyɛ ajɔ́gé aké, “Ɛsé déwya ɛbɛ ɛwé ɛjɔɔ́ nnó ji abɔ magbo. Néndé ji aké alú Maá Ɛsɔwɔ.”

8 Palɛt awúgé mechɔ ɛwéna, ɛfɔ ɛkwɔ ji metɔɔ́ dɔɔ́.

9 Akere meso né mmu ɛcha wuú, ama agií Jisɔs aké, “Wɔ ɔtane ɛfɔ?” Yɛ́mbɔ Jisɔs ashuú ji meko wɔ́.

10 Ne Palɛt ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Wɔ ukɛlege fɔ́ manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne me? Wɔ ɔkaá fɔ́ nnó me nwyaá utó manlyaá wɔ ɔjyɛ ne nwyaá uto manwɔ wɔ né gekwa wɔ́?”

11 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔ́pɔ́fɔ́ ne utó mampyɛ me genó mbɔgé uto bimbɔ ulá utane fɔ́ né mfaánebuú wɔ́. Ne getu ɛyigémbɔ muú ayi afyɛɛ́ me né amu nyú, gabo awuú aŋea apwɔɔ́.”

12 Palɛt awúgé mbɔ, abɔ akɛle meti nnó ályaá Jisɔs ajyɛɛ́ yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jus akalege aké, “Mbɔgé wɔ ɔlyage mende yina, ɛbyɛnnó wɔ ɔ́pɔ́ fɔ́ mejeé Sɛsa. Yɛ́ndémuú ayi asɛle gemɛ jií nnó alú mfwa ɛbyɛnnó akɛlege mankare gefwa ne mfwa Sɛsa mfwa Rom.”

13 Ne Palɛt awúgé mejɔɔ́ ɛwéna, asɛ Jisɔs afɛ ne ji né dafyɛ. Jimbɔɔ́ ajwɔlé né geluɔge mpa né mbaá ayi ákuú nnó, “Melu Mataá.” (Né Hibru ákuú mbaá yimbɔ nnó “Gabata”.)

14 Bií bimbɔ úlú ɛlé bií bi bɔɔ́ Jus akpomege mmyɛ manyɛ́ ɛpaá koó upu. Ne metɔɔ́ ŋwɔmese, Palɛt ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Gɛ́ge Mfwa nyú na.”

15 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ákálé aké cho ne ji ɛwú, cho ne ji ɛwú, awɔ ji né gekwa. Ne Palɛt ama gií ɛbwɔ́ aké, “Dékɛlege me nwɔ́ mfwa nyú né gekwa?” Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, aké, “Ɛsé depɔ sé ne mfwa yicha ɛkosé Sɛsa wɔ́”.

16 Ne kwyakwyaá, Palɛt achyɛɛ yɛ́ Jisɔs né amu bwɔ́ nnó áwɔ́ ji né gekwa. Bɔɔ bee ásɛ́ Jisɔs áfɛ́ ne ji.

17 Jisɔs jimbɔɔ́ ne akpane gekwa jií afɛ́ né melú ɛwé ákuú nnó, “Melú Uŋkɔ́kɔ́ makpo.” (Bɔɔ́ Hibru akuú ntó melu ɛwémbɔ nnó “Golgota.”)

18 Ɛlé né melu ɛwéna ne awɔme Jisɔs né gekwa. Áwɔ ntó anjo makpo apea né ɛbi bwɔ́ ukwa. Áwɔ ama né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ, ama ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ ne Jisɔs né metɔɔ́ metɔɔ́.

19 Palɛt asá ntó genó gefɔ́ aba né mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs. Ásá wyɛɛ́ nnó, “Jisɔs muú Nasarɛt Mfwa bɔɔ́ Jus.”

20 Ne gejamégé bɔɔ́ Jus ájɔ́gé genó ɛyigé ásamé ábalé né mfaá mekpo gekwa néndé mbaá ayi awɔme Jisɔs né gekwa alú kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ. Ása mansa ŋwɛ amimbɔ né mekómejɔɔ́ Hibru, Latin ne Grek.

21 Anɔɔ́ bá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, ájɔɔ́ ne Palɛt aké, “Ɔsage fɔ́ nnó Jisɔs alú mfwa bɔɔ́ Jus, sa ɛlé nnó ji ajɔɔ́ aké, ‘Me nlu mfwa bɔɔ́ Jus’.”

22 Ne Palɛt aké ne ɛbwɔ́, “Genó ɛyigé me nsame, nsa mɛ.”

23 Bɔɔ́ bee ánerege manwɔ Jisɔs né gekwa abɔ mandée jií akare malu ani yɛ́ndémuú bee asɛ melu ɛma. Ásɛ nto nku wuú ayi ji áfyɛɛ́ ne áfyɛɛ́ ɛwule. Nku yimbɔ apɔ ne nkwɔmé.

24 Bɔɔ́ bee bimbɔ ajɔɔ́ ne atɛ aké, “Dekarege fɔ́ nku yina, déŋmeé lé megyaá wyɛɛ́ mankaá muú ayi asɛlé ji.” Ápyɛ́ mbɔ nnó genó ɛyigé ásame né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ gebɛ wáwálé. Ása wyɛ áké, “Ákare mandeé ya áfyɛ atɛ amu, ásɛ nku wa áŋme megyaá wyɛɛ́.” Gɛ́ genó ɛyigé bɔɔ́ bee ápyɛmbɔ.

25 Ne bɔɔ́ fɔ abi atɛne kwɔ́kwɔ́lé ne gekwa ɛyi awɔme Jisɔs wyɛ, ɛlé mma Jisɔs, meŋmɛ mma Jisɔs ayi mendée, Mɛri mendée Klopas, ne Mɛri Magdala.

26 Jisɔs ágɛgé ndɛre mma wuú átɛne ɛfɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne maá utɔɔ́ ayi jimbɔɔ́ Jisɔs agboó ne ji dɔɔ́, ajɔɔ́ ne mma wuú aké, “Mma, gɛ maá wyɛ na.”

27 Ne ajɔɔ́ ntó ne maá utɔɔ́ yimbɔ aké, “Gɛ mma wyɛ na.” Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ maá utɔɔ́ yimbɔ asɛ mma Jisɔs afɛ ne ji né gepú jií, nnó ajwɔlege ne ji.

28 Ɛwyagé, Jisɔs akaá nnó ji anere mɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji abɔɔ́ mampyɛ, ne nnó genó ɛyigé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ gebɛ wáwále, ajɔɔ́ aké, “Mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ me.”

29 Ɛké ɛpyɛɛ́mbɔ, nkwɔ fɔ́ alú ɛfɛɛ́, ayi áfyɛ mmɔɔ́ amí mamyáme magbeé wyɛɛ. Ásɛ ɛkochá, ányua né mmu mmɔɔ́ amibɔ, áfaá né ɛta maá genɔɔ́ ɛyigé akuú hisɔp, ábwɛɛ́ até Jisɔs né ubɔɔ́ meno.

30 Ne gébégé Jisɔs anyú mmɔɔ́ amimbɔ aké, “Nnere utɔɔ́ ba.” Ajɔ́gé mbɔ, amo mekpo mme, afyɛ gemɛ jií né amu Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ.

31 Bií bimbɔ, ɛle bií ɛbi bɔɔ́ Jus ákpomege mmyɛ manyɛ́ uwyaá bwɔ́. Ɛbwɔ́ akɛlege fɔ́ nnó bií bimbɔ ubane uŋkwɔ bɔɔ́ abi awɔme né ukwa. Ajyɛ jɔɔ́ ne Palɛt nnó achyɛɛ́ ɛbwɔ́ uto ájyɛ ákɔre uka bɔɔ́ bimbɔ né mfaá ukwa, áfere uŋkwɔ ɛbwɔ́.

32 Ne bɔɔ́ bee achwɔ́ akɔre uka bɔɔ́ apea abi awɔme ɛbwɔ́ ne Jisɔs.

33 Áchwɔgé mbaá Jisɔs, ákɔre sé uka bií wɔ néndé agɛ nnó ji agbo mɛ.

34 Yɛ́mbɔ muú bee ama ajo ɛgbɛ amba wuú ne nekɔ. Tɛnétɛné yimbɔ manoó ne manaá matanege.

35 Muú yi agɛne unó bina ne agaré. Ne unó bi ji agare úlú wáwálé. Ne jimbɔɔ́ akaá nnó ji agarege wáwálé nnó apyɛ ɛnyú ntó défyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs.

36 Unó bina upyɛ nnó genó ɛyigé ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ubɛ wáwálé. Ása wyɛ aké, “Yɛ́ gegoó jií gemma akɔɔ́ fɔ́.”

37 Ne ama ása ntó né melu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ́ aké, “Ápɛle nyɛ muú ayi ɛbwɔ́ ájomé.”

38 Unó bina upyɛge, Josɛf muú melɔ Arimatya ajyɛ gií ne Palɛt nnó agɔ ji afere geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa. Josɛf abɔ alú maá utɔɔ́ Jisɔs ama, yɛ́mbɔ akwɔlege ji bibií néndé afɔɔ́ ákpakpa bɔɔ́ Jus. Palɛt akamege, Josɛf ajyɛ fere geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa afɛ́ ne geji.

39 Josɛf afɛ́ ɛbwɔ́ ne Nikodɛmus muú abɔ́ achwɔ́ gɛ́ Jisɔs ne utuú. Nekodɛmus achwɔ́ ntó ne gejamégé maka gebɛ. Akwyɛɛ́ mami ne unó bi akuú nnó merrh ne alose. Manɔɔ́ genógé bɔ kilo usaá upea meso ɛfya.

40 Ɛbwɔ́ ákpa geŋkwɔ́gé Jisɔs, afyɛge ji unó ɛbimbɔ ne mmyɛ aní ne ɛ́shyɛ́ ndeé. Gɛ́ mbɔ ne bɔɔ́ Jus ákwyɛge geŋkwɔ́gé muú ne anií.

41 Né mbaá yi awɔme Jisɔs né gekwa, maá mekɔɔ́ alú wyɛ. Né mmu maá mekɔɔ́ yimbɔ ntó, menome mekɛ ɛwé álá alú danií muú fɔ ɛbɔ ɛlú wyɛ.

42 Ánií Jisɔs né mmu menome ɛwémbɔ néndé mbaá yimbɔ, alu kwɔ́kwɔ́lé. Ne bií bimbɔ ntó bɔɔ́ Jus ákpomege mmyɛ nnó bií ujyage ɛbwɔ́ ányɛ́ uwyaá bwɔ́.