John 18 in Denya

1 Jisɔs anerege mmyɛmenɛne, ji ne baá utɔɔ́ bií ályaá melu ɛwémbɔ, achyaá geŋkɔ ɛyigé akuú nnó Kidrɔn ajyɛ kpɛ mmu maá mekɔɔ́ fɔ.

2 Ne Judas muú achyɛge nyɛ Jisɔs maŋkwaá abɔ akaá ntó melu ɛwémbɔ néndé ɛbwɔ́ abɔ áchómege mɛ wyɛ.

3 Ndɛre ɛlúmbɔ, ji asɛ ɛkwɔ bɔɔ́ bee ne ambame ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ abi anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne Farasi átɔme áchwɔ́ né maá mekɔɔ́ yimbɔ. Gébégé ájyɛɛ́ ákpomé mmyɛ ne unó ummyɛ, alwɛɛ́ desá ne bɔ akpɔgéfo.

4 Ne ɛlé Jisɔs akaá mɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ápyɛ nyɛ ne ji, ake mmyɛ afií ɛbwɔ́, agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege ndé muú?”

5 Ashuú ji meko aké, “Dékɛlege Jisɔs muú Nasarɛt.” Ji aké, “Me ne nlu ji.” Judas muú achyɛɛ́ Jisɔs maŋkwaá alú ntó ɛfɛɛ́ tɛné ne ɛbwɔ́.

6 Jisɔs ajɔ́gé ne ɛbwɔ́ nnó, “Me ne nlu ji,” ája mmyɛ meso ákwe mme gbaram.

7 Ne ama agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú déke dékɛlege wa?” Áké, “Dékɛlege Jisɔs muú Nasarɛt.”

8 Aké, “Pɔ́ me ngare ɛnyú nnó me ne nlu ji? Ne mbɔgé nnó ɛlé me ne ɛnyú dékɛlege, lyage bɔɔ́ bina ájyɛ.

9 Ajɔɔ́ mbɔ nnó meko ayi ji abɔ ajɔɔ ábɛ́ wáwálé. Ji abɔ ajɔɔ́ aké, Ntɛ yɛ́ muú ama ayi anome mme detú né geluage bɔɔ́ abi ɔchyɛɛ́ me ápɔ́.”

10 Ne Simun Pita ajú yɛ́ aparanja ayi ji awyaá, asɔ́ ɛtu ɛwé ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ ɛwé memfwɛ́ ɛtukpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ. Mabɔ memfwɛ́ yimbɔ makamege Malkɔs.

11 Pita apyɛgé mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Shwɔ́ré aparanja wyɛ yimbɔ né mmu mekɔ́, wɔ ɔkɛlege fɔ́ nnó me ngɛ ɛfwyale ndɛre ntɛ wa ake ngɛ?”

12 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú kpaá bɔɔ́ bee ne bɔɔ́ bee bií chonchó ne ambame ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs awɛ ji amu.

13 Asɛ ji ábɔ́ mbɛ afɛ né mbaá Anas ntɛ Mendée Kaifas. Kaifas yina ne alú ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ né ŋmɛ ɛniné mbɔ.

14 Ɛlé Kaifas yina ntó ne abɔ achyɛɛ́ nya bɔɔ́ Jus majyɛɛ́ nnó, “Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó muú ama agbo gétúgé bɔɔ́ ako.”

15 Simun Pita ɛbwɔ́ ne maá utɔɔ́ Jisɔs yifɔ ama akwɔle Jisɔs meso. Ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ akaá maá utɔɔ́ yimbɔ cháŋéné, getu ɛyigémbɔ ályaá maá utɔɔ́ yimbɔ akpɛ ne Jisɔs né mmu dachi ɛtukpe ampyɛɛ́ upɛɛ́ Ɛsɔwɔ,

16 Pita álá né dafyɛ. Ndɛre Pita atɛne né dafyɛ, maá utɔɔ́ ayi ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ akaá ji, ajyɛ bane mesɔ mendée ayi alú menombi gébame, ajɔɔ́ mejɔɔ́ ne ji ne mesɔ mendée yimbɔ alyaá Pita akpɛ muu.

17 Mesɔ mendée yimbɔ né meno gebame agií Pita aké, “Nnó wɔ ɔpɔ́fɔ́ maá utɔɔ́ ama né geluage baá utɔɔ́ Jisɔs?” Pita ashuú ji meko aké, “Ɛɛh, me mpɔ́.”

18 Gébé ɛyigémbɔ ntó gefwene gemmyɛɛ́, baá défwɛ ne ambame dachi ɛtukpe ásené mewɛ né dafyɛ átɛne áwyaá. Pita ntó abɔ alú ne ɛbwɔ́ áwyaá mewɛ.

19 Ɛtukpɛ ɛgií Jisɔs depɔ ɛtiré détóme ne baá utɔɔ́ bií ne unó bi ji álɛ́rege.

20 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Me njɔ́gé mɛ mejɔɔ́ gbɔgɔnɔ mbaá bɔɔ́ ako. Me nlɛrege unó yɛ́ndégébé né mmu macha mmyɛmenɛne ne ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ mbaá ayi bɔɔ́ Jus ako áchómege. Yɛ́ genó gefɔ ɛyigé me njɔɔ́ bibí gepɔ́.

21 Ulannó wɔ ɔgigé me bɔ ŋkwɛ bina? Gií ɛlé bɔɔ́ abi awuú genó ɛyigé me ngare ɛbwɔ́, neńdé ákaá uno bi me njɔɔ́.”

22 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, membame dachi ɛtukpe ayi alu fií ado ji né ushu. Agií ji aké, “Mbɔ ne wɔ ɔbɔɔ́ manshuú ɛtukpe meko?”

23 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Mbɔgé mechɔ ɛwé me njɔɔ́ ɛlú gyɛɛ́, gare gabo ayi me njɔɔ́. Ne mbɔgé ɛlú cho, ulannó wɔ ɔdoó me.”

24 Ɛfɛɛ́ ne Anas atɔme yɛ́ Jisɔs wyɛ amuú wɛwɛ mbaá Kaifas ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ.

25 Ndɛre ɛpyɛmbɔ, Pita abɔ alú né dafyɛ tɛné awyaá mewɛ. Ágií ji aké, “Nnó wɔ ntó ɔpɔ́ fɔ́ maá utɔɔ́ ama né geluage baá utɔɔ́ Jisɔs?” Pita ashya aké, “Ɛɛh me mpɔ́”.

26 Maá defwɛ ɛtukpe ampyɛ upɛɛ́ Ɛsɔwɔ ama ayi alú meŋmɛ muú ayi Pita asɔɔ́ ji ɛtu, agií Pita aké, “Nnó me ngɛ fɔ́ wɔ né mmu maá mekɔɔ́ ne mende yimbɔ wɔ́?”

27 Pita ama ashya wyɛ shyá. Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ menɔ mekwɔ akú kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́.

28 Bií ujyagé ne dondo gemua mme ákpakpa bɔɔ́ Jus asɛ yɛ́ Jisɔs né gepúge Kaifas afɛ́ ne ji né ɛcha gɔmena bɔɔ́ Rom. Ɛbwɔ́ ambɔɔ́ akpɛ wyɛ wɔ́. Apyɛ mbɔ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ ábɛ́ ne deba né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ néndé akɛlege manyɛ́ ɛpaá koó upú.

29 Ndɛre ɛlúmbɔ Palɛt muú alú ngɔmena atané, aké ne ɛbwɔ́, “ɛnyú deké mende yina apyɛ nnó?”

30 Ɛbwɔ́ ashuú ji meko aké, “Mbɔgé mende yina apɔ́ muú mebo fɔ́ wɔ́, mbɔ ɛsé defyɛ fɔ ji né amu jyɛ wɔ.”

31 Palɛt aké ne ɛbwɔ́, “Sɛge ji ɛnyú ambɔɔ́ depa mpa wuú ndɛre ɛbɛ nyú ɛjɔɔ́.” Ákpakpa bɔɔ́ Jus ashuú ji meko aké, “Ɛbɛ́ nyu bɔɔ́ Rom ɛkamege fɔ nnó ɛsé desɔ́ mpa nnó áwá muú.”

32 Genó ɛyigé ɛbwɔ́ ajɔɔ́ gepyɛ nnó genó ɛyigé Jisɔs abɔ ajɔɔ atome ne gefɔgé negbo ɛniné ji agboó nyɛ getane wáwálé.

33 Ne Palɛt akere meso né mmu ɛcha, mfwa akú Jisɔs agií ji aké, “Wɔ ne ɔlú mfwa bɔɔ́ Jus?”

34 Jisɔs aké, “Wɔ mbɔɔ́ ne ɔfere mbɔ, waá nnó bɔɔ́ fɔ ne agare wɔ mmu ayi me nlú?”

35 Palɛt ashuú ji meko aké, “Me, ɔfɛre nnó me nlú muú Jus? Ɛlé bɔɔ́ byɛ ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne afyɛ wɔ́ ne amu ya. Ndé mechɔ wɔ ɔpyɛɛ́?”

36 Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Gefwa ya gepɔ fɔ́ ɛyigé bɔɔ́ mme. Mbɔge gebɔ́ gebɛ ɛyigé bɔɔ́ mme, mbɔ baá defwɛ ba ammyɛ nnó ɛ́kágé me nkpɛ né ámu bɔɔ́ Jus, yɛ́mbɔ gefwa ya getane mbaá yicha.”

37 Ndɛre ji ajɔɔ́ mbɔ Palɛt aké ne ji, “Mmyɛké wɔ ɔlú mfwa?” Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlú cho manjɔɔ́ nnó menlú mfwa. Gɛ ula bi ábyɛné me mbɔ, ne getu ɛyigémbɔ ne nchwɔ́ fa mme nno ngáre bɔɔ wáwálé. Ne yɛ́ndémuú ayi agboó ne wáwálé, awuú mekomejɔɔ́ wa.”

38 Ne Palɛt agií ji aké, “Wáwálé ɛlé ndé?” Agige mbɔ ama akere meso né dafyɛ, mbaá bɔɔ́ Jus aké, “Me ngɛ fɔ́ gabo ayi mende yina apyɛɛ́ wɔ́.

39 Yɛ́mbɔ gepɔge nyú gelú nno, yɛ́ndé ŋmɛ gébégé ɛpaá koó upu me mbɔ mamferé muú denɔ ama ndɛre ɛnyú dékɛlege. Ndɛre ɛlúmbɔ nnó ɛnyú dékɛlege nnó mferé Mfwa bɔɔ́ Jus?”

40 Palɛt ajɔ́gé mbɔ, ɛbwɔ́ ákalé ne meko metometo, áké, “Ɔferege fɔ́ mende yina fere ɛlé Barabas.” Barabas abɔ alú mmu ayi achyɛge ɛfwyale né melɔ.