John 16:20 in Denya 20 Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó ɛnyú delilí nyɛ desɔɔ́ manse gétúgé unó bi upyɛ nyɛ. Ne bɔɔ́ mme ábɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́, Ɛnyú debɛɛ́ ne masome né matɔɔ́, yɛ́mbɔ masome nyú abwɔlege nyɛ nechɔ́chɔ́.
Other Translations King James Version (KJV) Verily, verily, I say unto you, That ye shall weep and lament, but the world shall rejoice: and ye shall be sorrowful, but your sorrow shall be turned into joy.
American Standard Version (ASV) Verily, verily, I say unto you, that ye shall weep and lament, but the world shall rejoice: ye shall be sorrowful, but your sorrow shall be turned into joy.
Bible in Basic English (BBE) Truly I say to you, You will be weeping and sorrowing, but the world will be glad: you will be sad, but your sorrow will be turned into joy.
Darby English Bible (DBY) Verily, verily, I say to you, that ye shall weep and lament, ye, but the world shall rejoice; and ye will be grieved, but your grief shall be turned to joy.
World English Bible (WEB) Most assuredly I tell you, that you will weep and lament, but the world will rejoice. You will be sorrowful, but your sorrow will be turned into joy.
Young's Literal Translation (YLT) verily, verily, I say to you, that ye shall weep and lament, and the world will rejoice; and ye shall be sorrowful, but your sorrow joy will become.
Cross Reference Matthew 5:4 in Denya 4 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi álú ne masome, néndé Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́.
Matthew 21:38 in Denya 38 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ, ágɛ́gé maá awuú nkane achwɔ́ɔ, ájɔɔ́ ne atɛ áké, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, ji ne alú muú ayi anyɛɛ́ nyɛ geteégé mekɔɔ́ ɛwéna, chwɔ́ge dewá denyɛ́ geteé jií!’
Matthew 27:39 in Denya 39 Ne bɔɔ́ abi ákoge koógé ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ, ákamege ne makpo ájwyage ji áke,
Matthew 27:62 in Denya 62 Ne bií ujyage, mmyɛke bií ɛbi bɔɔ́ Jus ákpomege mmyɛ manyɛ́ uwyaá bwɔ́ ukoge, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ájyɛ báne Palɛt,
Mark 14:72 in Denya 72 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ menɔ mekwɔ akú ukúkúle upeá kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́. Pita ate mekomejɔɔ́ ayi Jisɔs abɔ́ ájɔɔ́ ne ji nnó, “Gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú ukúkúle upeá ɔshya nyɛ máŋáne alɛɛ́ nnó ɔkaágé me.” Ateége mbɔ anyɔ meko ngbó ali segé segé.
Mark 15:29 in Denya 29 Ne bɔɔ́ abi ákoge koógé ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ, ákamege ne makpo, ákálege áké, “Ɛ ɛ́, Pɔ́ wɔ ne ɔké ɔmmu nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ gemɛ́gé nnó ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́né wɔ ɔmage tɛ́ne ɛwéchá?
Mark 16:10 in Denya 10 Mɛri afɛ agáre ájeé bií abi ɛbwɔ́ ábɔ́ ákɛne nya ne Jisɔs ne ábane ɛbwɔ́ ndɛre álíle, ásómege.
Luke 6:21 in Denya 21 Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí mesa ámyɛ́ nyú nana, denyɛ nyɛ́ menyɛɛ́ degbeé. Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí delíle mbɔ náná, ɛnyú dejwane nyɛ.
Luke 22:45 in Denya 45 Ji ánérégé mánɛmmyɛ, akwilé akeré mbaá yi áŋgbá bií álú. Abané ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege géjyá gétúgé ápwá né masómé.
Luke 22:62 in Denya 62 Gébégé Pita áteé mekomejɔɔ́ yimbɔ, afɛ dafyɛ, anyɔ meko ngbó ali segé segé.
Luke 23:27 in Denya 27 Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Abifɔ ɛ́lé andée, abi ákparé amú mekpo, álile, áyiage ne masómé ndɛre áteé ɛfwyale wuú.
Luke 23:47 in Denya 47 Muú kpaá bɔɔ́ bee ayi abɔ́ atɛné ɛfɛɛ́, agɛ́gé genó ɛyi gepyɛ́, afɛɛ́ Ɛsɔwɔ aké, “Wáwálé, mende yina abɔ́ apyɛ́ gabo wɔ́.”
Luke 24:17 in Denya 17 Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Nde abya ayi ɛnyú dékɛ́ne dédóo ne dembyɔ́ né matɔɔ́ ɛnyú?” Átɛné nyámeé, mmyɛ meshwɛ́ meshwɛ́.
Luke 24:21 in Denya 21 Ne ɛsé debɔ́ débelé umɛɛ́ nnó ji ne Ɛsɔwɔ atɔme nnó achwɔ́ áféré bɔɔ́ Isrɛli né ɛfwyale. Ɛlɛ́ mbɔ ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ fi, ɛyi depɔ ɛtíré na depyɛ́.
John 16:6 in Denya 6 Ne gétúgé me ngare ɛnyú unó bina, matɔɔ́ nyú álá meshwɛmeshwɛ.
John 16:33 in Denya 33 Me ngare ɛnyú unó bina nnó ɛnyu delií mmyɛ ne me debɛ ne nesɔ. Bɔɔ́ mme apyɛ nyɛ ɛnyú degɛ ɛfwyale yɛ́mbɔ gbarege matɔɔ́ nyú néndé mmyɛ mɛ mpwɔ bɔɔ́ mme.”
John 19:25 in Denya 25 Ne bɔɔ́ fɔ abi atɛne kwɔ́kwɔ́lé ne gekwa ɛyi awɔme Jisɔs wyɛ, ɛlé mma Jisɔs, meŋmɛ mma Jisɔs ayi mendée, Mɛri mendée Klopas, ne Mɛri Magdala.
John 20:20 in Denya 20 Ajɔ́gé mbɔ, alɛre ɛbwɔ́ mabɔme upa né amu jií ne ɛgbɛ mmyɛ wuú. Baá utɔɔ́ bií ágɛge ji mbɔ álu ne nechɔchɔ́ ndɛre ágɛné Atá.
Acts 2:46 in Denya 46 Ɛbwɔ́ áchónege yɛndé bií né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, anɛ́nemmyɛ chóncho ne anyɛɛ́ ntó menyɛɛ́ né úpú atɛ, áchyɛge atɛ unó metɔɔ́ ɛma,
Acts 5:41 in Denya 41 Ndɛre ɛbwɔ́ átané né ɛso, ájyɛ́, álu ne metɔɔ́ megɔmegɔ, nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ nnó ɛbwɔ́ ákwane mankpa mekpo genɔɔ́ né getuge Jisɔs.
Romans 5:2 in Denya 2 Ne gétúgé ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dégɛ meti ɛwé ji alɛrege ɛsé galɔ́gálɔ́ ayi dégɛne mbɔ nana. Ndɛre ɛlúmbɔ ɛsé déwyaá metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ gétúgé dénɛré metɔɔ́ nnó débɔɔ́ nyɛ ntó ngɔ ayi Ɛsɔwɔ awyaá.
Romans 5:11 in Denya 11 Ɛbyɛɛ́ fɔ mbɔ wɔ́, ɛsé déwyaá ntó metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétúgé genó ɛyigé Ata Jisɔs Kras apyɛɛ́. Ji apyɛɛ́ ɛsé dema dényɛɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ.
2 Corinthians 6:10 in Denya 10 Yɛ́ ɛlé bɔɔ́ ápyɛ nnó ɛsé debɛ ne mesome, delu wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ yɛ́ndégébé, ɛlú ɛké delú mbya yɛ́mbɔ dépyɛɛ́ gejamégé bɔɔ́ abɔɔ́ gefwa. Ɛlú ɛké depɔ yɛ́ ne genó gefɔ yɛ́mbɔ dewyaá unó uko.
Galatians 5:22 in Denya 22 Gepɔ ɛyigé Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ɛlé gejeé ne atɛ aŋmɛ, nechɔ́chɔ́, nesɔ, metɔɔ́ mekoge, ulɔɔ́ melu, gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne mampyɛge genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́,
1 Thessalonians 1:6 in Denya 6 Ɛnyú ntó dékwɔle wyɛ gekagé nekɛ ne sé ne ɛyigé Ata. Yɛ́ ɛlé bɔɔ́ achyɛɛ́ ɛnyú ɛfwyale gétúgé abya melɔ́mélɔ́, ɛnyú dékame wyɛ ne ji ne nechɔ́chɔ́. Ne ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛchyɛgé ɛnyú nechɔ́chɔ́ ɛniné na.
2 Thessalonians 2:16 in Denya 16 Ata sé Jisɔs Kras ne Ntɛ sé Ɛsɔwɔ alɛre ɛsé galɔ́gálɔ́. Abɔ́ gejeé ne ɛsé, áfyɛɛ́ ɛsé metɔɔ́ ɛwé ɛla ɛbyɛɛ́, apyɛ ɛsé dénɛrege metɔɔ́ chaŋéné né unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge ne Jisɔs Kras.
James 1:2 in Denya 2 Aŋmɛ ba, yɛndégébé depɔ déké détomége ɛnyú, né ɛta nyú ɛ́bɛ́ metɔɔ́ megɔmegɔ.
1 Peter 1:6 in Denya 6 Né getú ɛyigémbɔ, bɛge wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́, yɛ́ lé débɛɛ́ nyɛ ne mesome né mboó gébé gétúgé mmuameno ayi achwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú matimati.
Jude 1:24 in Denya 24 Matame mabɛ ne Ɛsɔwɔ muú akage poó ɛnyú nnó ɛ́kágé dékwe né gabo. Ji ákage pyɛ ɛnyú détɛne cho né mbɛ ushu wuú. Deké degɛne gekpɛkpɛ ɛ́nógé wuú matɔɔ́ agɔɔ́ ɛnyú mmu.
Revelation 7:14 in Denya 14 Me nshuú ji meko nké, “Ata nkaá wɔ́, wɔ ne ɔkaá mbaá ayi ɛbwɔ́ átané.” Ne agaré yɛ́ me aké, “Gɛ́ bɔɔ́ abi ákpɛne né gekpɛkpɛ ɛfwyale, átɛne ne ɛshyɛ kpaá tɛ átané cháŋéné na. Ɛbwɔ́ áshwɔné mawulé bwɔ́ ne manoó Maá ɛgɔŋme, álá pópó.
Revelation 11:10 in Denya 10 Matɔɔ́ ágɔɔ́ nyɛ bɔɔ́ mme meko ndɛre bɔɔ́ bina ápea ágbóo, ne ápyɛɛ́ nyɛ ɛpaá gétúgé negbóné bwɔ́, áwɛlé atɛ mako néndé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ bina ágaré ápyɛɛ́ bɔɔ́ mme áwú ubalé dɔɔ́.
Revelation 18:7 in Denya 7 Ne pyɛgé ji ágɛ́ ɛfwyale ne ali wyɛ ndɛre ji áfɛge gemɛ jií, ányɛɛ́ apɔge né mmu gabo. Ji adoó ɛbwɔ ɛwɔme ajɔ́gé aké, ‘Me mfwa mendée mpɔ́ fɔ́ mekwí ne mbɛɛ́ fɔ́ ne mesome káŋka’.