John 12 in Denya

1 Ɛpaá koó upú ɛlágé ndɔ ɛkene, Jisɔs afɛ né melɔ Bɛtani melɔ ɛwé Lasarɔs muú Jisɔs apyɛ ji apeé né negbo ajwɔlége.

2 Ɛfɛɛ́ ne anɛne Jisɔs ne menyɛɛ́. Mata ne afaá menyɛɛ́ yimbɔ ne Lasarɔs alú muú ama né geluage bɔɔ́ abi ájwɔle agií mmyɛ né ɛkpókpógélé ne Jisɔs.

3 Ndɛre ájwɔle mbɔ, Mɛri akpa ɛkpómé maweé Lamɛnda ami majame ŋka dɔɔ́, amo Jisɔs né uka. Gepú geko geka ne gebɛge lamɛnda, ne asɛ mejwɛ wuú ati uka Jisɔs. Maweé amina malu mmyɛ po. Ákwyɛɛ́ mami ne genó ɛyigé akuú nnó, “Nard.”

4 Ne Judas Iscarot, maá utɔɔ́ Jisɔs ama ayi abɔɔ́ manchyɛɛ́ Jisɔs maŋkwaá, agɛge geno ɛyi meri apyɛmbɔ, aké,

5 “Mbɔ ákpoó maweé lamɛnda amina, ásɛ gejamégé ŋka, ɛyi ɛpwɔɔ́ ŋka ɛyi muu akage pyɛ né ŋmɛ áchyɛɛ́ mbaá ubyá bɔɔ́.”

6 Mejɔɔ́ ɛwé Judas ajɔɔ́ mbɔ na, ɛpɔ́fɔ́ nnó ji agboó ne ubya bɔ, ɛlé gétúgé ji alú menjo ne ajɔɔ́ mbɔ. Ji ne ábélege mekwa ŋka baá utɔɔ́ Jisɔs. Ne gébé ɛyigé fɔ, ajoó ŋka wyɛ.

7 Judas ajɔ́gé mbɔ, Jisɔs aké, “Gɔgé ji abɛ nyame, ji apyɛ́mbɔ nnó me ngboge ánií me niíge.

8 Ubyá bɔɔ́ úlú fa ne ɛnyú yɛ́ndégébé, yɛ́mbɔ me mbɛɛ́ nyɛ fɔ́ ne ɛnyú gébé geko.”

9 Ne gejamégé bɔɔ́ Jus áwúgé nnó Jisɔs alú ɛfɛɛ́ né melɔ Bɛtani, ákwɔle áfɛ ɛwú. Ájyɛ nya fɔ mangɛ lé Jisɔs jimbií wɔ́, áfɛ ntó nnó ágɛ Lasarɔs muú Jisɔs apyɛ ji apeé né negbo.

10 Ndɛre ɛlúmbɔ, anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ asɔ mala nnó áwa Lasarɔs.

11 néndé ɛlé getú jií ne gejame bɔɔ́ Jus ályaá ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs.

12 Bií ujyage, gejamégé bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ manyɛ́ ɛpaá koó upú, áwú nnó Jisɔs achwɔɔ́ né Jɛrosalɛ.

13 Ásɔ mammɛ́ɛ, átane ájyɛ bane ji meti. Áwyále áké, “Matame mábɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Mejé ɛbɛ́ ne muú ayi achwɔɔ́ né mabɔ Ata. Ɛfwɔ́ ɛbɛ ne Mfwa bɔɔ́ Isrɛli!”

14 Jisɔs agɛ́ge maá géjuŋá, akwɔ ajwɔle né mfaá. Ne genó ɛyigé ábɔ́ ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ getane wáwálé nnó,

15 “Ɛnyú bɔɔ́ Sayɔn défɔge, gɛ́ge mfwa nyú achwɔɔ́, ajwɔlé mbɔ né mfaá maá géjuŋá”

16 Ndɛre Jisɔs akpɛne né Jɛrosalɛ, baá utɔɔ́ bií ákaá fɔ́ nnó uno bi ábɔ ásame mɛ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ úlú wawale wɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé Jisɔs akwɔme ajyɛɛ́ né mfaánebuú, ne ɛbwɔ́ ateé nnó abɔ asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó unó bina upyɛɛ́ nyɛ ne ji. Ne ápyɛ ntó ubi ne ji.

17 Ne bɔɔ́ abi abɔ alú ne Jisɔs gébégé ji apyɛ Lasarɔs apeé né negbo, akpa gegare ɛyigémbɔ, ájyɛɛ́ ne geji.

18 Genó ɛyigé na ne gepyɛ gejamégé bɔɔ́ ájyɛɛ́ bane Jisɔs né meti gétúgé áwuú gepɔge ufélekpa ɛbi ji apyɛɛ́.

19 Ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi, ájɔ́gé ne atɛ aké, “Yɛ mekpo ne ula ɛsé dégɛne fɔ né mechɔ ɛwe desɔɔ mbɔ mala manwa Jisɔs. Gɛgé, gemɛge melɔ geko gela kwɔle ɛlé ji.”

20 Né geluage bɔɔ́ abi ájyɛ né Jɛrosalɛ manogé Ɛsɔwɔ gébégé ɛpaá koó upú, ne abi ákú ɛbwɔ́ nnó bɔɔ́ Grek álú wyɛ.

21 Bɔɔ́ Grek bina áchwɔ mbaá Filip muú melɔ Bɛtsada né gebage mewaá Galilií, ájɔɔ́ ne ji áké, “Ata ɛsé dékɛlege mangɛ Jisɔs.”

22 Filip awúgé mbɔ, ajyɛ gare Andru, ne ɛbwɔ́ ne Andru ájyɛ gare Jisɔs.

23 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Gébé gekwane ɛyigé bɔɔ ágɛne nyɛ nnó Maá Ntɛ Mekwaá apwɔ amu.

24 Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó nyine nchi nelaá wyɛ nyine nchi nemaá, mbɔgé muú álá apɛɛ́ néní né mme degbo wɔ́. Negboge ne nechií nefyɛ gejame amɛ nchi.

25 Muú ayi asɛle geŋwá jií nnó geŋeá gemɛ dɔɔ́, geŋwá jii genóme nyɛ mme detu. Ne muú ayi asɛle nnó geŋwá jií geŋeá fɔ gemɛ né mme yina wɔ́, abɛɛ́ nyɛ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.

26 Mbɔgé muú akɛlege mampyɛge utɔɔ́ ba, abɔ́ mankwɔle me. Ne yɛ́ndé mbaá ayi me mbɛɛ, muú utɔɔ́ wa ntó abɛɛ́ wyɛɛ́ ne me. Ne yɛ́ndémuú ayi apógé me mampyɛ utɔɔ́ ba, Ntɛ wa anoge nyɛ ji.

27 “Nana ufɛre ba úlú uyaá uyaá. Ɛwena njɔge mbɔ nnó? Nnɛne mbɔ ɛlé mmyɛ nnó, ‘Ntɛ wa aféré me né ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́ mbɔ me né mbɛ waá?’ Ngba, nnɛne fɔ́ mbɔ, néndé ula bi me nchwɔɔ́ fa mme úlú nnó ngɛ ɛfwyale ɛwéna.

28 Ntɛ wa, pyɛ bɔɔ́ ákaá nnó wɔ ɔpwɔ amu.” Ajɔ́gé mbɔ, meko fɔ atane né mfaánebuú aké, “Me mpyɛ mɛ́ bɔɔ́ akaá nnó me mpwɔ amu, ne mmage pyɛ wyɛmbɔ.”

29 Ne gejamégé bɔɔ́ abi átɛne ɛfɛɛ́, áwúgé meko yimbɔ, abifɔ aké, ɛlé nemfe, abifɔ aké, ɛlé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ne ɛjɔɔ́ mejɔɔ́ ne Jisɔs.

30 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Meko ayi déwuú mbɔ́ alú lé né galɔ́gálɔ́ nyú, ɛpɔ́fɔ́ awa.

31 Nana, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ mme ákpɛ né unɔɔ́ mpa gekwɔne, gébé gekwɔne ɛyigé ábuú danchɔmeló mfwa bɔɔ́ mme,

32 né geluɔge gefwa jií. Ne abwɛge me né mbaá gekwa, njame nyɛ bɔɔ́ ako achwɔ́ ɛta wa.”

33 Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, manlɛre gefɔge negbo ɛniné ji agboó nyɛ.

34 Ne bɔɔ́ bimbɔ, ájɔɔ́ áké, “ŋwɛ mabɛ ɛsɔwɔ agare ɛse nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, abɛ mebɛ tɛ kwyakwyaá, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne wɔ ɔke ábɔ́ mambwyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né mfaá gekwa, waá álú Maá Ntɛ Mekwaá yimbɔ?”

35 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Geŋgbɔ gelú gegɛnege ɛta nyú né mboó gébé, kɛ́ge nana ndɛre geŋgbɔ gelú gegɛnege nnó ɛ́kágé gemua gewere ɛnyú. Muú ayi akɛne né gemua ákágé fɔ́ mbaá ayi ji ajyɛɛ́.

36 Fyɛ́ge metɔɔ́ ne muú ayi achyɛgé geŋgbɔ nana ayi ji alú ne ɛnyú, nnó debɛ bɔɔ́ abi achyɛge geŋgbɔ. Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, alyaá ɛbwɔ́ ajyɛ bií.”

37 Ne yɛ́ lé Jisɔs apyɛ gejamégé ufɔɔ́ ufélekpa ɛbwɔ́ ágɛné, áfyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne ji wɔ́.

38 Ɛpyɛmbɔ nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpave Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ getane wáwálé. Asaya abɔ ajɔɔ́ nya aké, “Ata, ndé muú ákamé ne mekomejɔɔ́ ayi ɛsé dégare. Ne ndé muú ayi Ata alɛre ji gefɔge utó bi ji awyaá?”

39 Ula bi ɛbwɔ́ álá ákame nya ne mekomejɔɔ́ yimbɔ wɔ́, úlú wyɛ ndɛre, Asaya muú ɛkpave Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ nya nnó Ɛsɔwɔ aké,

40 “Ngilége ɛbwɔ́ amɛ nnó ɛ́kágé ágɛne unó ne amɛ, ne mpyɛ bwɔ́ áŋea matɔɔ́ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ ákaá genó ɛyigé mekomejɔɔ́ yimbɔ ágaré. Ɛsɔwɔ aké, ‘Me mpyɛ mbɔ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ áti meso ne gabo bwɔ́, áchwɔ́ ɛta wá nnó me mfɛre ɛbwɔ́ né ɛfwyale’.”

41 Asaya ajɔɔ́ mejɔɔ́ ɛwéna ato ne Jisɔs, néndé ji abɔ agɛ mɛ nnó Jisɔs abɛɛ́ nyɛ muú ayi apwɔɔ́ amu.

42 Ne yɛ́ ɛlé gejamégé bɔɔ́ álú abi ála áfyɛɛ́ fɔ matɔɔ ne Jisɔs wɔ, abifɔ áfyɛ, yɛ́ ákpakpa bɔɔ́ Jus abifɔ áfyɛ́ ntó metɔɔ́ ne Jisɔs, yɛ́mbɔ álɛrege fɔ́ gbɔgɔnɔ nnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji gétúgé áfɔɔ́ nnó álɛrege, bɔɔ́ Farasi ábuú nyɛ ɛbwɔ́ né ɛcha mmyɛmenɛne.

43 Néndé ɛbwɔ́ ágbóo lé nnó akwaá áfɛge ɛbwɔ́ ápwɔ nnó Ɛsɔwɔ ne afɛge ɛbwɔ́.

44 Ne Jisɔs ajɔɔ́ keŋke, aké, “Yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me, áfyɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne me mbií wɔ́, afyɛ́ ntó ne muú yi atɔme me.

45 Muú agɛgé me, ɛbyɛnnó agɛ ntó muú ayi atɔme me.

46 Me nchwɔ ndɛre muú yi alɛrege geŋgbɔ mbaá bɔɔ́ mme, nnó ɛ́kágé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me álá kenékéné ɛké muú ayi alú mmu gemua.

47 Mbɔgé muú awúgé mekomejɔɔ́ ayi me ngare ne álá apyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé me nké ji apyɛ wɔ́, me njɔ́gé fɔ́ nnó ji akwe mpa, néndé me nchwɔɔ́ fɔ́ fa mensɔ mpá bɔɔ́ mme wɔ́ nchwɔ́ lé mamfere ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo.

48 Muú yi ashyaá nnó ji ákágé me, ne álá apyɛ genó ɛyigé me njɔɔ́, genó ɛyi gesɔ mpa wuú gelú wyɛɛ́. Ne genó ɛyi gesɔɔ́ mpá wuú né bií bi kwyakwya, ɛlé mekomejɔɔ́ wa ayi ngare.

49 Nende Me njɔ́gé fɔ́ né uto ba. Ntɛ wa muú atɔme me agare me genó ɛyi me njɔ́gé ne ndɛre me mbɔɔ́ manjɔɔ́.

50 Ne nkaá nnó genó ɛyigé ji aké me ngare gechwɔɔ́ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Né getú ɛyigémbɔ, me njɔ́gé lé genó ɛyigé Ntɛ wa agare me nnó njɔɔ́.”