John 11 in Denya

1 Gébégé fɔ, mende fɔ abɔ ameé, akuú ji nnó Lasarɔs. Ji alu muú Bɛtani. Bɛtani ɛle melɔ Mɛri ɛbwɔ ne meŋmo wuú Mata.

2 Ɛlé Mɛri yina ne abɔ ágbɛlé nya lamɛnda né uka Ata, atile ne mejwɛ wuú. Ji ne meŋmo wuú Lasarɔs abɔ́ ameé.

3 Gétúgé Lasarɔs ameé, aŋmɛ bií átɔ́ meko mbaá Jisɔs aké, “Ata mejeé wyɛɛ́ ayi ɔgboó ne ji dɔɔ́ ameé.”

4 Jisɔs awúgé meko ayi alɔɔ́ ji, aké, “Nemeé ɛniné Lasarɔs ameé mbɔ, nepɔ́ fɔ́ ɛni netene ji aló nelú ɛle nnó, bɔɔ́ áfɛge Maá Ɛsɔwɔ nnó ŋgɔ Ɛsɔwɔ akwɔ. Getu ɛyigembɔ bɔɔ́ áfɛge nyɛ Maá Ɛsɔwɔ.”

5 Jisɔs agboó ne Mata, ne meŋmo wuu Mɛri ne Lasarɔs.

6 awuge nnó Lasarɔs ameé ama bɛle né melɔ ɛwé ji abɔ alú wyɛɛ́ ndɔ ɛpea.

7 Ne ndɔ yimbɔ ɛpea ɛkógé, ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Déma déjyɛ né gebage mewaá Judiya.”

8 Baá utɔɔ́ bií ájɔɔ́ ne ji áké, “Ménlɛré ɛlú dambɛle ayi bɔɔ́ bimbɔ áké áto wɔ ne mataá áwá, ne wɔ ɔkɛlege nnó déma dékeré ɛwú?”

9 Ájɔ́gé mbɔ, Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko né nekanémejɔɔ́ aké. “Yɛ́ndé bií uwyaá nchwanekɛ ɛfyánéɛpeá ne utuú ugi, wa mbɔ fɔ́ wɔ́? Bɔɔ́ áké ákɛne ne bií gbɔɔ́, ákparege fɔ́ nekwe néndé ágɛne mbaá.

10 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abi akɛne ne utuú ákpárege nekwe néndé geŋgbɔ gepɔ́.”

11 Ajɔ́gé mbɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Meŋmɛ se Lasarɔs akwe gejya, yɛ́mbɔ me njyɛ ɛwú nnó pyɛ ji apeé gejya.”

12 Ajɔ́gé mbɔ, baá utɔɔ́ bií áké ne ji, “Ata mbɔgé abɛlé gejya ɛbyɛnnó alé atoó.”

13 Jisɔs abɔ agarege mbɔ lé ɛbwɔ́ negbone Lasarɔs, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ áfɛre nnó ajɔ́gé mbɔ lé mechɔ gejya ɛyigémbɔ.

14 Jisɔs agare yɛ́ ɛbwɔ́ gbɔgɔnɔ aké, “Lasarɔs agbo.

15 Ne metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me gétúgé nyú nnó me mbɔ́ mpɔ́ fɔ́ ɛwú ne ji. Genó ɛyigé mempyɛ nyɛ, gepyɛ nyɛ ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne me cháŋéné. Kwilege mme déjyɛ dégɛ ji.”

16 Ajɔ́gé mbɔ, Tɔmasi maá gefa, ajɔɔ́ ne atɛ baá utɔɔ́ aké, “Kwilege déjyɛ, yɛ́ ɛbɛ lé negbo, degbo ne ji”.

17 Jisɔs akwɔnege né melɔ Bɛtani, agɛ nnó anií Lasarɔs né mmu ɛba ntaá alɛ mɛ ndɔ ɛni.

18 Nekɛne Bɛtani ne Jɛrosalɛ nelú genóge ŋkpa nekɛ ɛpea.

19 Ne gejamégé bɔɔ́ Jus áfɛ́ manjwyɛ Mata ɛbwɔ́ ne Mɛri mmyɛ gétúgé negbone meŋmo bwɔ́.

20 Mata awúgé nnó Jisɔs achwɔɔ́, atane ajyɛ bane ji, Mɛri álá ji né mmu gepú.

21 Mata ábánégé Jisɔs ajɔɔ́ ne Ji aké, “Ata mbɔgé wɔ ɔbɔ́ ɔbɛ fa, mbɔ meŋmó wa agboó wɔ́.”

22 Yɛ́mbɔ, yɛ́ ɛbɛ ɛlé nana, nkaá nnó, yɛ́ndégenó ɛyigé wɔ ɔgigé Ɛsɔwɔ, achyɛge wɔ geji.

23 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Meŋmó wyɛ akwilege nyɛ né negbo.”

24 Ne Mata aké, “Nkaá nnó akerege nyɛ meso né geŋwá gébégé bɔɔ́ áké ákwilege nyɛ né negbo né bií bi kwyakwya.”

25 Ajɔ́gé mbɔ, Jisɔs aké, “Me ne mbwyɛge bɔɔ́ ákwilege né negbo, ne me ne nchyɛge bɔɔ́ geŋwá. Yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me, yɛ́ agbo akerege né geŋwá.

26 Ne yɛ́ndémuú ayi alú mebɛ, áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me ágboó fɔ́, Mata ɔkamé nnó ɛlé wáwálé?”

27 Mata aké, “Ɛh Ata nkamé, nnó wɔ ne ɔlú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, Maá Ɛsɔwɔ ayi ábɔɔ́ manchwɔ fa mme.”

28 Mata ajɔ́gé mbɔ, ajyɛ kú meŋmo wuú Mɛri ajɔɔ́ ne ji bibi aké, “Ménlɛré achwɔ, akɛlege mangɛ wɔ.”

29 Mɛri awúgé mbɔ, akwilé mme wáwá, ajyɛ bane Jisɔs.

30 Jisɔs abɔ alú dankwɔne yɛ́ né melɔ, alú wyɛ né mbaá ayi Mata abané ji.

31 Ne bɔɔ́ Jus abi alú né mmu gepúge negbo áfyɛɛ́ Mɛri metɔɔ́ né negbone meŋmo wuú, ágɛge ndɛre Mɛri akwilé ka wáwá átane dafyɛ, ɛbwɔ́ ntó ákwilé ákwɔle ji, néndé áfɛre nnó ji ajyɛɛ́ mbɔ lé né menome meŋmo wuú Lasarɔs manli negbo.

32 Mɛri akwɔnege, agɛ Jisɔs, akwe ji né uka aké, “Ata wɔ ɔbɔ ɔbɛ fa, mbɔ meŋmo wa abɔ́ agboó wɔ́.”

33 Jisɔs ágɛ́gé ndɛre Mɛri álíli chonchó ne bɔɔ́ Jus abi ákwɔlege ji, ɛta ji mmu ne meshwɛ akwɔ ji metɔɔ́.

34 Agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dénií ji ɛfɔ́?” Áshuú ji meko aké, “Ata, chwɔ gɛ mbaá wuú.”

35 Jisɔs asɔ manse.

36 Bɔɔ́ Jus bimbɔ, ágɛgé mbɔ, áké, “Ɛ́ ɛ́, gɛge ndɛre ji abɔɔ́ gejeé ne Lasarɔs.”

37 Yɛ́mbɔ abifɔ ájɔ́gé áké, “Nnó ji muú apyɛɛ́ muú amɛ nónómé agɛne, abɔ́ akágé pyɛ fɔ́ nnó Lasarɔs agboge?”

38 Ne nchyɛ ama anywɔne Jisɔs né mmu, afɛ́ né menome. Menome ɛwémbɔ, ɛlú lé ɛmbu ɛbá ntaá, agbɛ ɛwú ne ntaá.

39 Jisɔs aké, “Ferege ntaá ɛniné mbɔ né meno menome.” Mata meŋmɛ Lasarɔs ashuú ji meko aké, “Ata, agbo mbɔ alɛ fina ndɔ ɛni, gébé ɛyi, gebɛ gebogebo geja gepwɔ amu.”

40 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Mata, pɔ́ me ngaré na wɔ nnó ɔfyɛge metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ɔgɛne nyɛ genó ɛyigé utó ba upyɛɛ́?”

41 Áférégé ntaá ɛniné mbɔ, Jisɔs abwɛɛ́ amɛ apɛ mfaá anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, ntame wɔ néndé ɔwú mmyɛmenɛne ya.

42 Nkaá nnó wɔ ɔwuú mmyɛmenɛne ya yɛ́ndégébé. Yɛ́mbɔ, njɔɔ́ mbɔ gétúgé bɔɔ́ abi álú fa, nnó ɛbwɔ́ ákamé nnó wɔ ne ɔtɔme me.”

43 Anerege manjɔɔ́ mbɔ, anyá ne meko metometo aké, “Lasarɔs táné chwɔ fa.”

44 Tɛnétɛné yimbɔ, Lasarɔs atane dafyɛ, uka bií ne amu, úlú wyɛ wɛ́wɛ́ né mmu uba mandée ɛbií áni ji né mmyɛ chonchó ne ushu. Ne Jisɔs aké, “Kaáge ji ajyɛ.”

45 Ne gejamégé bɔɔ́ Jus abi ábɔ́ álú ɛfɛɛ́ áchwɔɔ́ áchwɛɛ́ Mɛri mmyɛ́, ágɛge ndɛre Jisɔs apyɛɛ́ Lasarɔs apeé né negbo, áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs.

46 Yɛ́mbɔ, abifɔ ájyɛ gare bɔɔ́ Farasi fɔ genó ɛyigé Jisɔs apyɛɛ́.

47 Ne anɔ ba ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi fɔ, ákú ujwɔlé, áchomé né ɛso ájɔɔ́ aké, “Nana ɛsé dépyɛmbɔ nnó? Mende yina apyɛɛ́ mbɔ ufélekpa ufɔɔ́ ufɔɔ́ ajyɛɛ́.

48 Mbɔgé délyage ji nnó ajyɛɛ́ mbɛ mampyɛ ubi, melɔ meko ɛfyɛɛ́ nyɛ metɔɔ́ ne ji, ne bɔɔ́ Rom áchwɔ chɔ nyɛ ɛcha upɛ se chonchó ne melɔ.”

49 Ne muú bwɔ́ ama, ayi akamege Kaifas, ji ne alú ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ né ŋmɛ ɛniné mbɔ. Ajɔɔ́ aké, “Ɛnyú dékage yɛ́ genó kaŋka,

50 dekaá fɔ́ nnó ɛlú galɔ́gálɔ́ ɛta nyú nnó muú ama agbo gétúgé bɔɔ́ ako ɛpwɔ nnó melɔ meko ɛ́nómé wɔ́?”

51 Mejɔɔ́ ɛwé Kaifas ajɔɔ́ mbɔ, ɛtane fɔ́ jimbɔɔ́ né metɔɔ́ wɔ́. Ndɛre ji alú ɛtukpe ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ né ŋmɛ ɛniné mbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ nnó ji agare nnó Jisɔs abɔ magbo gétúgé melɔ meko.

52 Ne ɛpɔ́fɔ́ gétúgé melɔ ɛwú ɛwú wɔ́, agbo ntó nnó apyɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi álaá tyátyá né mme meko anywɛre akwe muú ama.

53 Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ, ákpakpa bɔɔ́ Jus asɔ mala ndɛre ápyɛɛ́ ne áwa Jisɔs.

54 Né getú ɛyigémbɔ, Jisɔs amáge kɛ sé gbɔŋɔnɔ né géluage bɔɔ́ Jus. Alyaá Jɛrosalɛ afɛ́ né maá melɔ fɔ́ ayi akuú nnó Ɛfrɛm kwɔ́kwɔ́lé ne mashwɔne. Ɛwúmbɔ ne ji ne baá utɔɔ́ bií ájwɔlége.

55 Ne gébégé ɛpaá bɔɔ́ Jus ɛwé ákuú nnó ɛpaá koó upú ɛlá kwɔ́kwɔ́lé, gejamégé bɔɔ́ áfɛ́ né Jɛrosalɛ nnó akpome mmyɛ ndɛre ɛbwɔ́ apyɛ mɛ gemɛge nnó ɛpaá ɛwémbɔ ɛkwɔne.

56 Ne ndɛre ɛbwɔ anywere né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ápɛle mbɔgé agɛne nyɛ Jisɔs. Ájɔ́ge ne atɛ áké, “Ɛnyú défɛre mbɔ nnó? Nnó ji achwɔɔ́ nyɛ né ɛpaá ɛwéna waá achwɔɔ́?”

57 Gemɛge nnó ɛpyɛmbɔ ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi fɔ, ábɔ́ áchyɛɛ́ mɛ meko nnó muú ayi akaáge mbaá ayi Jisɔs alú ágare, ájyɛ apyɛ ji.