James 3:6 in Denya 6 Nénɔ́mé nélú ntó ɛké mewɛ, nélú mbaá ayi gabo mme meko átánege, wyɛ ne ásane achɔ yɛ́ndé mbaá né menyammyɛ mekwaá. Nénɔ́mé né lwɛɛ́ge mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ geŋwágé mekwaá, ɛ́lɔ́ né dembáné kpaá tɛ ágboó. Mewɛ ɛwémbɔ ɛ́tánege né mbaá danchɔmeló jimbɔɔ́.
Other Translations King James Version (KJV) And the tongue is a fire, a world of iniquity: so is the tongue among our members, that it defileth the whole body, and setteth on fire the course of nature; and it is set on fire of hell.
American Standard Version (ASV) And the tongue is a fire: the world of iniquity among our members is the tongue, which defileth the whole body, and setteth on fire the wheel of nature, and is set on fire by hell.
Bible in Basic English (BBE) And the tongue is a fire; it is the power of evil placed in our bodies, making all the body unclean, putting the wheel of life on fire, and getting its fire from hell.
Darby English Bible (DBY) and the tongue [is] fire, the world of unrighteousness; the tongue is set in our members, the defiler of the whole body, and which sets fire to the course of nature, and is set on fire of hell.
World English Bible (WEB) And the tongue is a fire. The world of iniquity among our members is the tongue, which defiles the whole body, and sets on fire the course of nature, and is set on fire by Gehenna.{Gehenna is a name that describes a burning Hell with rotting bodies and unclean things in it}
Young's Literal Translation (YLT) and the tongue `is' a fire, the world of the unrighteousness, so the tongue is set in our members, which is spotting our whole body, and is setting on fire the course of nature, and is set on fire by the gehenna.
Cross Reference Matthew 5:22 in Denya 22 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ ne ntɛ meŋmɛ́ akpɛne nyɛ unɔɔ́ mpa ɛso. Ne muú ayi ashyɛɛ́ ntɛ meŋmɛ́ nnó, “wɔ ɔlu waá?” Akpɛne nyɛ ntó ɛso ɛwe kpaá. Ne muú ayi ajɔɔ́gé ne ntɛ meŋmɛ́ ntó nnó, “Wɔ geŋkekenégé muú” akpɛne mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
Matthew 12:24 in Denya 24 Ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi áwúgé nnó Jisɔs apyɛ muú ayi meló nchyɛ áchyɛ́ge ji ɛfwyale atoó, álɔ mánjɔɔ́ áké, “Ɛ́lé Bɛlsɛbɔb mfwa áló nchyɛ ne áchyɛ́ge ji utó nnó ábúgé bɔɔ́ áló nchyɛ mmyɛ.”
Matthew 12:32 in Denya 32 Ɛsɔwɔ ájígé nyɛ nte yɛ́ndé mejɔɔ́ mebomebo ɛwé muú ájɔ́ge atome ne Maá Ntɛ Mekwaá yɛ́mbɔ ájígé fɔ́ nte mejɔɔ́ mebomebo ɛwé muú ajɔ́gé atome ne Mendoó Ukpea. Yɛ́ ɛbɛlé fa mme yina ne ayi achwɔɔ́.
Matthew 15:11 in Denya 11 Unó bi upyɛ muú álá bɛɛ́ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ, upɔ́ fɔ́ ɛbi ukpɛ́ne ji né meno, ɛlé ɛyi getanege ji né meno.”
Mark 7:15 in Denya 15 Genó ɛyigé muú ányɛ́ge gejyɛ ji unɛ gepyɛ fɔ́ muú ábɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ, ɛlé ɛyi getanege ji né meno.”
Mark 7:20 in Denya 20 Ne Jisɔs aké, “Ufɛré ɛbi utánege muú metɔɔ́ ne upyɛ muú abɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ.”
Mark 14:55 in Denya 55 Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ako abi ájwɔlé mmu ɛcha ɛso, ákɛlé ammá mpa gebyɔ́ mamma Jisɔs mmyɛ nnó áwá ji. Yɛ́mbɔ ágɛ́ yɛɛ́ ɛma wɔ́.
Luke 16:24 in Denya 24 Agɛ́ge mbɔ, akuú ake, ‘Ata *Abraham, gɛ́ me meshwɛ, tɔ́ Lasarɔs ajyɛ́ fyɛ ɛnɔ́ bwɔ wuú mmu manaá achwɔ́ pyɛ metɔɔ́ wa ɛkwené, ngɛne gebégé ɛfwyale né mewɛ ɛwéna.’
Acts 5:3 in Denya 3 Ne Pita agií Ananiya aké, “Ulannó ɔlyaá danchɔmeló akpɛne mmu metɔɔ́ wyɛ? Nde gepyɛ́ɛ ɔbií gebagé ŋka ɛyigé ɔsɛle ne ɔchwɔ́ byɔ gebyɔ mbaá Mendoó Ukpea?
Acts 6:13 in Denya 13 Bɔɔ́ bina áchwɔ ne bɔɔ́ bifɔ abi ágaré gebyɔ ake, “Mende yina ajɔɔ́ge mejɔɔ́ mebomebo mbaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ se yɛndé bií ne mabɛ́ Mosis.
Acts 20:30 in Denya 30 Ne bɔɔ́ fɔ átanege nyɛ ntó metɔɔ́ metɔɔ́ nyú nnó abwɔlé bɔɔ́ Jisɔs akwɔlé ɛbwɔ́.
Romans 3:13 in Denya 13 Mejɔɔ́ ɛwé ɛtanege ɛbwɔ́ né meno ɛlú ɛké gebɛ gebogebo ɛyi getanege né mmu menome. Manɔme bwɔ́ agarege ɛlé gebyɔ gejigeji. Mejɔɔ́ ɛwé ɛ́tánege ɛbwɔ́ né ubɔ meno ɛlú ɛké nchyɛ utɔ.
Romans 16:17 in Denya 17 Aŋmɛ ba, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó desɛ gébé ne bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ne áŋgya, ne ábúlége matɔɔ́ bɔɔ́ abi áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. Ɛbwɔ́ álɛrege unó bi cha ɛbi ula upɔ́ fɔ́ unó bi bɔɔ́ Kras. Bɛge tɛtɛ ne ɛbwɔ́.
2 Corinthians 11:13 in Denya 13 Ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ápɔ́ fɔ́ áŋgbá Kras bogébogé. Ábwɔlege lé ɛnyú bwɔlegé. Ákɛne ágilege bɔɔ́ amɛ nnó ɛbwɔ́ álú áŋgbá Jisɔs Kras.
Ephesians 5:3 in Denya 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékamegé muú fɔ awú yɛ́ né geluage nyú ɛŋmeŋmené ubɛle tametame yɛ́ gekwekwégé gepɔ, yɛ́ amɛ mamfyɛ né genó ɛyigé muú. Ne demmyɛge fɔ́ nnó ɛnyú ne debɛ ne unó uko, néndé gefɔgé geŋwá ɛyigémbɔ gekwané fɔ́ mambɛ ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ wɔ́.
Colossians 3:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ, nana depyɛge se ufɔɔ́ unó bina. Desɔge se metɔɔ́ ne atɛ, debálégé se metɔɔ́, depyɛge fɔ́ nchyɛ. Déchɔge bɔɔ́ mabɔ. Ne dékámégé fɔ́ mejɔɔ́ mebomebo ɛtanege ɛnyú né meno.
2 Thessalonians 2:9 in Denya 9 Muú nchyɛ yina ayi achwɔɔ́, danchɔmeló achyɛge nyɛ ji utó ɛbií ji apyɛ ukpɛkpɛ ufelekpa mambwɔlege bɔɔ́, ne gejamégé unó bi upyɛ nyɛ bɔɔ́ álá mano mekpo fuú.
Titus 1:11 in Denya 11 Ɛkamegé wɔ ɔlyaá ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ajyɛ mbɛ ne depɔti né mmu gepúge Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ápyɛ mɛ gejamégé mala upú ákwe tametame ndɛre alɛregé unó bi ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ne abɔɔ́ nsa, ɛwé álá ábɔɔ́ fɔ́ manlɛré ubi wɔ́.
James 2:7 in Denya 7 Pɔ́ nnó wyɛ́ ɛbwɔ́ ntó ne áchɔɔ́ gechánchágé mabɔ Ata nyú ayi ɛnyú délú bɔɔ́ bií?
2 Peter 2:1 in Denya 1 Nya mbɛmbɛ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abi gebyɔ alu ntó, wyɛmbɔ ntó ne anlɛre abi ábyɔge gebyɔ́ abɛɛ́ nyɛ né geluage nyú. Áchwɔgé, ásɛle nyɛ défya, álɛrege unó bi úlú gebyɔ́ ɛbi uchɔɔ ɛnyu makpo, kpaá tɛ áshyá nyɛ Ata muú ánámé gemɛ́ge ɛbwɔ́. Ndɛre ápyɛmbɔ, ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ákuu negbó ŋware né gemɛ́ge ɛbwɔ́.
2 Peter 3:3 in Denya 3 Genóge mbɛ ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ mankaá gelú nnó, né kwyakwya gébé bɔɔ́ abi ájwyage ɛnyú né genó ɛyigé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ áchwɔɔ́ nyɛ. Ájwyaáge nyɛ ɛnyú, ne ákwɔlege lé unó bi upyɛ matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛbwɔ́.
3 John 1:10 in Denya 10 Ndɛre ɛlúmbɔ, me nchwɔgé ɛwú ndyaá nyɛ ji ula né unó bi ji apyɛ. Ji achɔɔ́ me mabɔ. Ne mechɔ ɛwé ɛkpɛ bɔ ɛbwɔ́ amu ɛlú nnó ji ashyaá ntó atɛ aŋmɛ abi achwɔɔ́ ɛwú nnó ajwɔlege fɔ́ ne ji. Ne ashyaá ntó nnó bɔɔ́ abi álú mansɛ atɛ aŋmɛ bimbɔ asɛge sé. Ne ábú ɛbwɔ́ né mmu ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs.
Jude 1:8 in Denya 8 Wyɛmbɔ ntó ne bɔɔ́ abi álu bíbí né mbwa ɛnyú ájɔ́gé nnó Ɛsɔwɔ alɛrege ɛbwɔ́ unó né amɛ geja. Getú ɛyigémbɔ, ápyɛɛ́ unó bi uchɔɔ́ menyammyɛ bwɔ́. Ánógé fɔ́ bɔɔ́ kpakpa ne ájɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne uto bi ákpakpa né mfaánebuú.
Jude 1:15 in Denya 15 Asɔɔ́ nyɛ mpa bɔɔ́ ako. Agare bɔɔ́ abi álá kágé ji nnó ákwe mpa gétúgé gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ ne mejɔɔ́ mebomebo ɛwé ɛbwɔ́ ájɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ.”
Revelation 2:14 in Denya 14 Yɛ́mbɔ gɛ́ unó bi me nshulegé ɛnyú ndo wyɛ na; bɔɔ́ fɔ alú né geluage nyú abi akwɔlegé unó bi Balam alɛré. Ji alɛré Balak ndɛre ápyɛ ne ate bɔɔ́ Isrɛli ápyɛ́ɛ gabo. Apyɛ ɛbwɔ́ anyɛɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi áchyɛ mbaá aló uka, ne apyɛ ntó ɛbwɔ́ ánane manane tametame.
Revelation 12:9 in Denya 9 Ábú gekpɛ́kpɛ́ mmyɔ yimbɔ né mfaánebuú áshulé fa mme chóncho ne makiɛ́nné jií. Mmyɔ yina ne ákuú nnó danchɔmeló, muú mawáme, ji ne alú mmyɔ ayi alɔɔ́ mɛ tɛ́tɛ́ nya mambwɔlégé bɔɔ́ fa mme.
Revelation 13:1 in Denya 1 Ndɛre mmyɔ yimbɔ atɛ́ne ɛwú, ngɛ́ menya mebo fɔ ndɛre atanege né mmu ɛbɛɛ́ mega. Menya yimbɔ awyaá makpo akénéama, ne ambya afya. Ákweré maá ɛla gefwa né yɛ́ndé ɛmbya wuú. Né mfaá yɛ́ndé mekpo wuú asa mabɔ wyɛ ami machɔɔ́ mabɔ Ɛsɔwɔ.
Revelation 13:14 in Denya 14 Abwɔlé bɔɔ́ abi álú fa mme né ufélekpa ɛbi ályaá ji apyɛɛ́ né mbɛ ushu menya ayi mbɛ. Agaré ɛbwɔ́ nnó ákwyɛɛ́ meló uka ayi afulé menya ayi abɔ akɛlé ji gepa ɛyi geké gewa ji yɛ́mbɔ álá gbóo wɔ́.
Revelation 18:23 in Denya 23 Ne yɛ́ bií uma ntó geŋgbɔgé ɛtúlékáŋ gegɛ́nege sé wyɛɛ́. Yɛ́ ɛpaá neba muú áwuú sé wyɛɛ́. Bɔɔ́ bií abi ákɛne gese ne abɔ álu bɔɔ́ abi áŋea gemɛ fa mme yina, ne bɔɔ́ megyaá bií abwɔlé malɔ́ mme mako ne depɔré megyaá bwɔ́.”
Revelation 19:20 in Denya 20 Yɛ́mbɔ ápyɛ menya mebo yimbɔ chónchó ne muú ɛkpávé gebyɔ, ji ayi apyɛ́ ufelekpa né mbɛ ushu menya mebo yimbɔ. Ufélekpa bina ne ji asɛlé abwɔlé bɔɔ́ abi awyaá gelogé menya mebo yimbɔ ne ánógé meló uka wuú. Ne áfome menya mebo yimbɔ ne muú ɛkpávé gebyɔ né mmu gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ.